Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)
1993-04-21 / 108. szám
1993. április 21., szerda aj Dunántúlt napló 11 A Zengőtői a Dráváig (2.) A kultúrerdőkről általában Magyarországon is terjeszkednek a rádiótelefon hálózatok A 90-es évek legnagyobb konkurencia ágazata s Elet a telefonon túl A gazdasági erdők említése során már szóltam a természetes erdőkről, amelyek az életközösség csúcstársulásai. Szólni kell viszont a teljesség kedvéért a mesterséges úton telepített egy-egy fafajból álló, lényegesen szegényebb összetételű társulásokról, a kultúrerdőkről. Ide tartoznak a nemesnyárasok, füzesek, fenyvesek, akácosok, égeresek. Napjaink „igényes” természetvédői inkább elmarasztalással beszélnek ezekről a helyenként valóban faültetvényekről. Valóban igazuk van mindazoknak, akik ezen fafajok helyén a sokat csodált őshonos fafajokat hiányolják? Mit jelent az erdész számára a kultúr- erdő? Van-e különleges jelentősége? Akácosok és fenyvesek Talán kezdjük a tényekkel. Baranya megye 102 000 hektár erdőterültéből 35 000 hektár kultúrerdő! A 20 millió köbméter élőfa-készletből 5 millió köbmétert tesz ki! Elhanyagolható? Egyáltalán nem. Most nézzük az elteijedést vagy helyfoglalást. Próbáljon az olvasó felidézni képeket! Milyen termőhelyen látott akácot Csak a beavatottak tudták, hogy azon a bizonyos estén a határőrség két akciószázada miért fogta körbe a Ferihegy-1 légikikötőt. Előkészítették a terepet a kommandósok harci gyakorlatához, hiszen nekik egy-egy beavatkozást „ezerszer” is el kell próbálniok, hogy az igazi - ha sor kerül rá - százszázalékosan sikerüljön. Korábban gyakran egymás feladatkörét is átfedő, különféle hatóságok, szervek és ki- rendeltségek végeztek itt biztonsági feladatokat. Most valamennyit a repülőtéri Biztonsági Főigazgatóság irányítja, mely az Országos Rendőrfőkapitányság vezetőjének közvetlen alárendeltségében működik, és egy kormányhatározatra jött létre a Nemzetközi Repülési Szervezet (ICAO) normáinak figyelembe vételével. És most térjünk vissza a riasztáshoz, amely Ferihegyre irányította a kommandósokat. vagy fenyőt? Legtöbbször rendkívül száraz domboldalakon, amelyekről a mezőgazdaság elvonult. És milyen talajon díszük a kocsánytalan tölgy vagy bükk? A legkiválóbb, több szintes erdőtalajokon. Amikor erdőt telepítünk, akkor minden esetben a talaj és nem a fafajpolitika a döntő. Volt ilyen időszaka a magyar erdészetnek? Elég hosszú és ez főként a nyárasí- táshoz és fenyvesítéshez kötődött. Mielőtt bárki ítéletet alkot erről az egész országot átfogó programról, úgy vélem, nem érdektelen ismételten tényeket feltárni. Trianon után az ország erdőterületének 80%-a elveszett - az összes lucfenyvesünk, a bükköseink és tölgyeseink nagy része. A megmaradt erdőterületünk 1,2 millió hektár, amelyből kb. 600 000 hektár volt, és ma is a természetes erdő. A faigény a háborúkat követően nőtt, amit akkor is ki kellett elégíteni. Törvényszerű volt a nagymérvű telepítés éppen a maradék tölgyesek, bükkösök megvédése érdekében. Rendelkezésre álló terület volt bőven a domboldalakon, homoktengereken és az ártereken. Ezzel eljutottunk a nedves talajokat legjobban hasznosító puhafás kultúrer- dőkhöz. Vízigény és víztűrés A feltételezett válsághelyzet „pozíciós adatait” dr. Túrós rendőr vezérőrnagy ismertette az osztagok parancsnokaival. Nehogy bárki is megbántódjék - fiktív nevek szerepeltek a légitársaság és azon országok helyett, amelyek a túszszedő terrorszervezetet átengedték. A betonon, elkülönített helyen csakugyan vesztegelt egy TU 134-es gép, amelyet a kialakított tervek szerint meg kellett rohamozni, mert az időhúzó taktika és a tárgyalások nem jártak sikerrel. A jelenlevők és a megfigyelők elismeréssel szemlélték, hogy a terroristák hatalmába került gép még le sem szállt Ferihegyen, amikor az elhárító különítmény máris szűrni kezdte a várakozók és a más géppel érkezettek csoportjait. szempontjából a fűz, az éger, majd legtávolabb a víztől a ne- mesnyárak tenyésznek. Történtek hibák 20-30 évvel ezelőtt a fafaj megválasztásában? Elvitték a vizet Ma már egyre „bátrabb” kritikusok hallatják hangjukat főként a nemesnyárasokkal kapcsolatban. Ezen fafajok tenyé- szideje 25-30 év. Biztosan van az olvasók között, aki visszaemlékszik, milyen volt ekkor a Drávasík vízellátottsága, az Ormánság talajvíz-gazdálkodása. És sokan tudják, mi történt a 70-es évek elejétől kezdve. Nem kevesebb, mint kizárólag a mezőgazdaság érdekében 70%-os állami támogatással végrehajtott, meliorációnak nevezett vízelvezetés úgy a szántó, mint erdő művelési ágú területről. Felmérte-e valaki ennek a visszafordíthatatlan ökológiai egyensúlyvesztésnek várható határait? Tény, hogy konkrét esetekben helytelen volt a nyár adott helyen történő telepítése. De már a mélyebben fekvő füzesek alól is elvitték a vizet! Törvényszerű ezért, hogy a magasabban fekvő őshonos töl- gyes-kőrises ártéri erdők végképp szárazra kerültek. A jelen tendenciái mellett nem hogy 100, de 20 éves garancia sincs arra, hogy biztonsággal válasszunk fafajokat. A jó szándék itt kevés. A termőhelyi korlátok már túlnőtték az erdészek lehetőségeit. És ezek a korlátok „látványosan” érvényesülnek az említett füzesek, nyárasok egészségi állapotán. S ez a látvány nem más, mim a kiszáradás, pusztulás, megmutatva egyben a kultúrerdők rendkívül veszélyes hátrányait is. Melyek ezek?- Egy fafajból álló elegyetlen erdők (monokultúrák).- Bármilyen egészségi károsodás az egész állomány pusztulását okozhatja.- Nincsen elegyfaj, amely pótolná az elpusztultak helyét (ércdúsító körül elterülő nyárasok).- Szegényes lágy szárú növényzet és állatvilág (egy-két fajra korlátozódva). Tarvágás? Milyen kezelési módszereket lehet alkalmazni az idős kultúr- erdőkkel kapcsolatban? Idős, vágásra érett a 30 éves füzes, 20-25 éves nemesnyáras, 60 éves égeres és legtöbb esetben fenyves is, valamint a 30-40 éves akácos. Ennyi idő alatt ezek az állományok elérik előjoggal feltételezték ugyanis, hogy a terrorakció előőrsei vagy későbbi segítői ilyenkor már a helyszínen tartózkodnak. Addig is az ő feladatuk a hírkapcsolat felvétele a gépen lévőkkel, tudósítás az ellenük foganatosított rendszabályokról, a kivezényelt rohamosztagok létszámáról, tűzerejéről, várható akcióiról, sőt még az időközben helyszínre érkező vezénylő parancsnokok kompetenciájáról is. Minden érdekli a terroristákat, miként a leküzdésükre felsorakozó kommandó vezetőit is. Ezért is egészült ki a válságstáb a Nemzetbiztonsági és az Információs Hivatal képviselőivel, hogy mögöttük működésbe léphessenek a szakterületeiket érintő adatkereső komputerek. Sőt van egy piros teleször a műszaki vágásérettségi korukat. Ez az a határ, amikor még értékes faanyagot kapunk. Tarthatók továbbra is erdeink biológiai vágásérettség-idejéig, de ez az időpont már az erdő összeroskadását jelenti. Ez nem lehet a fatermesztés célja. Hiszen több ezer köbméter fát nem hagyhatunk tönkremenni. Ez a kérdés sokkal izgalmasabban vetődik fel a 120-130 éves tölgyesek vagy bükkösök esetében. Tehát mit kezdjünk velük? Lehetőleg minél gyorsabban le kell termelnünk. Egyetlen beavatkozással le kell tarolnunk. Ezzel elérkeztünk a közvélemény szempontjából az erdő- gazdálkodás legkritikusabb témaköréhez, a tarvágáshoz. A tarvágás tehát egy véghasználati fakitermelési mód, amely során a lábon álló erdőt egyetlen vágással levágjuk. Van más véghasználati mód is? Igen, a természetes erdőkben a felújító vágás és szálalás. A felújító vágások lényege az, hogy akkor vágja le az erdész az öreg erdőt, amikor alatta már ott az új 30-50 cm magas csemetékből álló fiatal erdő. Mikor és miért alkalmazza az erdész a tarvágást? Tudott, hogy az erdei életközösség egyensúlya szempontjából a legradikálisabb megoldás. Megváltozik a klíma, a növényzet. Megszűnik a fatermesztés folyamatossága. S mégis! Próbáljuk közösen felvillantani néhány idevonatkozó képet. Látott már a kedves kiránduló zárt fenyves alatt a vastag tűlevél- szőnyege több száz vagy ezer életképes fenyőcsemetét? Látott már nemesnyáras vagy akácos alatt térdig érő fiatal nyár- illetve akáccsemetét? Színesebb társulások Nem hiszem. Ezek a kultúrerdők önmaguktól nem képesek megújulni. Ezért kell őket az erdésznek letarolni, hogy helyette mesterséges úton csemetével vagy makkal új erdőt hozzon létre. Egyszerűen nincs más mód, hogy az idős erdőt megújítsa. Az akác vagy a fehérnyár is csak a tarvágás után tud sarjadni gyökérről. Ha a hullámtéri erdeinkben nem termeljük le a hazai nyárakat, elpusztulnak és eltűnnek. Helyüket elfoglalják a jövevény, nem kimondottan értékes elegyfajok, mint a zöld juhar vagy amerikai kőris. Ezt az állapotot meg végképpen nem lehet elfogadni sem az erdész, sem a természetvédő oldaláról. Fejezzük be sétánkat azzal, hogy a neki megfelelő termőhelyen szükség van és lesz kultúr- erdőkre, de mindenképpen törekednünk kell színesebb, változatosabb összetételű társulások kialakítására. Dr. Papp Tivadar erdőmérnök Mecseki EFAG fon, mely „direktben” tartja a kapcsolatot a honi légvédelem harci-helikopteres egységeivel, ha netán légi úton érkezne erősítés vagy mentőakció a terroristák érdekében. A^ gyakorlat sikerült. A terroristákat ártalmatlanná tették, a túszokat kiszabadították. Óramű pontossággal járó szerkezethez hasonlította a sokágú műveletet a megfigyelők csoportja, akik között nyolc nyugati állam diplomatája is jelen volt. Nem véletlenül. Fontos, hogy a külvilág is biztonságos légikikötőnek tartsa Ferihegyet. Olyannak, ahol tisztességes szándékú utasok nyugodtan megfordulhatnak, a bűnözők viszont kerülik a találkozást a gyakorlott szemű és főleg kezű kommandósokkal. L. B. A világban ma évente 300 milliárd dolláros forgalmat bonyolítanak le azok a társaságok, amelyek az emberek közti érintkezés legfontosabb eszközével, a telefonnal foglalkoznak. Fax komputerből Igaz, a telefonvonalakon bonyolódó forgalom 90 százaléka ma még hagyományos beszélgetésekből áll, de fennmaradó tíz százalék is figyelemreméltó: telekommunikációról beszélünk akkor is, amikor egy iroda különböző szobákban ülő munkatársai videón és hangosbeszélőn keresztül értekezletet tartanak, lényegében anélkül, hogy abba kellene hagyniuk a munkát. Vagy amikor az adatbankból kérünk le adatot, komputerből küldünk táviratot vagy faxot. Akkor is, amikor telefonvonalon utalunk pénzt a bankszámláról. És akkor is, amikor összes kábeles és légköri televíziós vételi lehetőségeinket egyetlen kis fekete dobozba zsúfolják, s a dobozt a telefonhálózathoz csatlakoztatják, hogy házhoz rendelhessük azt a filmet, amit aznap éppen kedvünk van megnézni. A hagyományos telefon és az új telekommunikációs eszközök, állítják a szakértők, hamarosan erős versenybe kerülnek. Ez pedig annyit jelent, hogy a telekommunikáció a kilencvenes évek egyik legnagyobb konkurencia-ágazata lesz. Innen Magyarországról szemlélve ez nem nagy baj, mert a nagy nyugati cégek versengése számunkra olcsóbb árakat jelenthet akkor, amikor egy szolgáltatás elér bennünket. És még valamit. Úgy tűnik, a telefonhálózatok kormányellenőrzése és monopóliuma is megtörik. New Yorkkal egyidőben Ez a folyamat az Egyesült Államokban kezdődött, 1982-ben, amikor Harold Greene szövetségi bíró a verseny kiiktatása miatt alkotmányellenesnek nyilvánította „Bell-mama”, azaz a telekommunikációban mindenható ATT telefontársaság országos monopóliumát, és a társaságot feldarabolták. Amerikán kívül viszont csaknem mindenütt kormánytulajdonban voltak a telefontársaságok, de ebben is megkezdődött a változás. Nagy-Britanniában, Argentínában, és más latin-amerikai országokban privatizálták a telefontársaságokat, sokszor külföldi tőke beengedésével is. Az argentin telefonhálózat tulajdonosai a kétharmad részben ugyancsak magánkézen lévő spanyol telefontársaság és az állami tulajdonban lévő France telecom. A telekommunikációs forradalom politikai előkészületei előrehaladott stádiumban vannak. Érdekes az is, hogy ez a forradalom időben egybeesik majd a fejlődő országok és a volt szocialista országok bekapcsolódásával a telekommunikáció szempontjából fejlett országok sorába. Nálunk Magyarországon ispánnak erre utaló jelek: a MATÁV monopóliuma elvben már megszűnt, a telefonhálózat fejlődése érezhetően meggyorsult, az új telekommunikációs rendszerek sokkal gyorsabban terjednek, mint annak idején a telefon, s olyan műszaki újdonságok érnek el bennünket New York-kal és Londonnal egyidőben, mint a kábeltelevízió és a telefon együttes bevezetése a lakásokba, amellyel épp napjainkban kísérletezik a Kábelkom az amerikai U.S. West telefontársaság ultramodern eljárásának felhasználásával. Amerikában ugyanez a U. S. West - az ATT egyik utódcége - 14 államban 13,2 millió lakást kábelez be a következő két évtizedben ezzel a módszerrel, de mivel más cégek is kísérleteznek a telekommunikációs háló"- zat modernizálásával, a különféle szolgáltatások egyesítésével, lehet, hogy mások megelőzik. Az amerikai háztartások 50 százalékában már ott van a kábeltelevízió, így a telefonosok és a kábelesek konkurenciája elkerülhetetlennek látszik. Mindenkihez azonnali kapcsolat A telekommunikációs forradalom végcélját a jelenlegi stádiumban így fogalmazzák meg: minden embernek minden embertársához azonnali kapcsolatfelvételi lehetőséget biztosítani. Ebben a széles megfogalmazásban elfér a celluláris telefon is, amelyet az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában több tízmillióan használnak. Az amerikai RAM és ARDIS rendszerek adatokat és szövegeket továbbítanak ugyancsak vezeték nélkül előfizetőtől-előfize- tőig. A vezeték nélküli korszaknak még csak a legelején járunk. Piackutatók 1996-ra 54 millióra becsülik a rádiótelefonok számát, s ezek új változatai már olyan tökéletesek, hogy maholnap egy írországi birkapásztor a hegyekből fogja hívni telefonon az olasz gyapjúkereskedőt. Teljesen új felhasználási területet jelentenek a nagy cégek, saját kommunikációs rendszerrel. Az Apple cég elsők közt hozta létre a maga független rendszerét. Alkalmazottai, bárhol is tartózkodjanak, a nap és az éjszaka bármely pillanatában kapcsolatot teremthetnek egymással anélkül, hogy dolguk akadna a telefontársasággal. Telepített fenyőerdő a 6-os út mellett Fotó: Löffler Gábor A terroristák előőrsei már a helyszínen tartózkodnak Kommandós akció Ferihegyen
