Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)

1993-04-21 / 108. szám

1993. április 21., szerda új Dunántúlt napló 3 Szponzorálást is vállaló cégek jelentkezését várja az önkormányzat Pécs május 17-ére meghívást kapott Londonba A bemutatkozás lehetőségét II. Erzsébet királynő magyarországi látogatása teremtette meg Még nem is működik, csak éppen megalapították alig egy hónapja, a pécsi Nemzetközi Angol Kulturális Központ máris különös lehetőséget teremtett a város számára. Az Angolul Be­szélők Világszövetsége május 17-én Magyar Napot rendez Londonban. A világszövetség magyarországi központja meg­kereste a Pécsi Nemzetközi An­gol Centrumot, s rajta keresztül Pécs Megyei Jogú Város Ön- kormányzatát is: a londoni Ma­gyar Napon lehetőséget kínál­nak Pécs számára is a bemutat­kozásra. Mint ahogy dr. Kríppl Zoltán polgármestertől hallhattuk, Pécs élni kíván ezzel a szinte fantasz­tikus lehetőséggel:- Azt ugyan nem állíthatjuk, hogy Pécs bemutatkozása pár­huzamos viszonzása lenne II. Erzsébet angol királynő néhány hét múlva esedékes magyaror­szági látogatásának, de a lon­doni Magyar Nap megrende­zése viszont szorosan összefügg azzal. A királynő ugyan ma­gyarországi látogatása során nem látogat el Pécsre, viszont Nagy-Britannia közvéleménye, sajtója abban az időszakban fo­kozott figyelemmel fordul majd hazánk felé. A londoni Magyar Nap feltehetően erős reflektor- fényben zajlik majd. S ezen a rendezvényen egyedüli város­ként Pécs kapott külön bemu­tatkozási lehetőséget. Ezt az al­kalmat egyszerűen bűn lenne kihasználatlanul hagyni.- Milyen reményei lehetnek Pécsnek a közel 10 milliós vi­lágvárosban ?- Más alkalommal talán fel sem tűnnénk, a királynői látoga­tás kapcsán viszont reményünk lehet rá, hogy az érdeklődés ref­lektorfényeiből reánk is vetül egy nyaláb. Pécs fejlődése ér­dekében feltétlenül szükséges­nek látom, hogy ne csak a város történelmi, kulturális, oktatási értékeinek bemutatása történjék meg, hanem gazdasági élete, ipara, kereskedelme is szerepet kapjon. A realitások talaján maradva, azt nem remélhetjük, hogy vi­lágcégek tolonganak majd pécsi beruházási lehetőségekért, de talán sikerül némi érdeklődést felkelteni városunk iránt és eb­ből későbbi kapcsolatok csírái születhetnek. Már az sem lenne Csekély eredmény, ha a pécsi Nemzet­közi Angol Központ szerezne magának működéséhez még több angliai támogatót. A programon való részvétel természetesen plénzbe kerül. A nemzetközi Angol Központ és az önkormányzat a rövid határ­időre való tekintettel sürgetően várja a szponzorálást is vállaló nagyobb vállalatok, kereske­delmi cégek, vállalkozások je­lentkezését. Már eddig is akadt néhány komoly jelentkező. A további érdeklődők dr. Schillinger Er­zsébet alpolgármesteri referenst kereshetik bővebb felvilágosí­tásokért a Pécsi Polgármesteri Hivatalban: (7601, Pécs, Pf.58, fax:12-049, telefon: 13-222. Dunai I. Nem mindenhol szűnt meg a zsúfoltság Befejeződtek az óvodai beíratások Az elmúlt években csökkent a születések száma, ezért azt gondolná az ember, az óvodák nem zsúfoltak már. Sajnos nem így van, tudtuk meg Petren Fe- rencnétől, a pécsi polgármesteri hivatal óvodai referensétől. A városban csökkent a csoportok létszáma, de több óvodában még zsúfoltság tapasztalható. Ez a helyzet a kertvárosra jel­lemző, ahol két új lakónegyed (a rózsadombi és a nagyárpádi) is óvoda nélkül épült fel. Egy példa: a Testvérvárosok téri óvodából 56-an iskolások lesz­nek, de helyükre több mint 80-an jelentkeztek. Azonban a belvárosban sem tudtak min­denkit ott elhelyezni, ahol sze­rette volna. A Zsolnay óvoda megszűnése miatt a környék­beli, a Vadász utcai és a gyárvá­rosi óvodákban sem ideálisan alakult a csoportlétszám. Pécs 54 óvodája tavaly 5204 férőhellyel fogadta a beiratko­zott 5400 gyereket, összeségé­ben tehát jó a helyzet. (Ma is minden harmadik életévét betöl­tött apróságot fogadnak, a GYES-en lévők, és a munka- nélkül marad szülők gyerekeit is.) Az előző évtized óvodai kö­rülményeinek érzékeltetésére csak egy 1984-es adat: a város 4940 óvodai férőhelyén 5735 kisgyerekkel foglalkoztak. Hogy mit vesznek figye­lembe a kérelmek elbírálása­kor? Elsősorban az nyom a latba, ha a gyerek testvére az adott óvodába jár, illetve mind­két szülő dolgozik. A kertvá­rosból sokan önként viszik gye­rekeiket a kicsit sem zsúfolt uránvárosi óvodákba, ahol 20-22 gyerek játszhat egy cso­portban. Sokan már eleve nem a lakó, hanem a munkahelyhez közel eső óvodát választják. Az eddigiekhez hasonlóan ismét jelentős túljelentkezést könyvelhetett el a két német nemzetiségi óvoda. Az elbírá­lásnál itt a nemzetiségi gyöke­reket vették figyelembe. A né­met nyelven azonban még öt óvodában szólalhatnak meg a gyerekek. Az Aradi Vértanúk úti, a Közraktár, a József Attila, a Papnevelde és a Magyar Lajos utcai intézmény bekapcsolódott a soproni Óvónőképző Főiskola programjába, és a helyzetekhez, például étkezéshez, kézmosás­hoz kötve ismerkedhetnek meg a nyelvvel az apróságok. A Testvérvárosok téri óvodában viszont olasz szót hallhatnak a kicsik. Az óvodai étkeztetésért na­ponta 53 forint hozzájárulást kémek Pécsett. Idén a szülők nehéz helyzete miatt az előző évihez képest jelentősebb tá­mogatást kért az önkormány zat­tól az Esztergár utcai óvoda az uránvárosból, és a Majorossy Imre utcai a belvárosból. P. E. A lengyel húsembargó feloldása Megoldás születik a „lőtéri” kiskertek ügyében? A terület jövője állandó beszédtéma a bérlők között Fotó: Szundi György A pécsi önkormányzat ajánlata a bérlőknek A pécsi önkormányzat és a görcsönyi Mecsekvölgye Ter­melőszövetkezet közötti korrekt tárgyalások eredményeként megoldási javaslat született a „lőtéri dombok” mögötti kisker­tek ügyében. Dr. Farkas Károly jegyzőtől a következő tájékoztatást kap­tuk: a pécsi önkormányzat fel­ajánlja, hogy megvásárolja a te­rületet a görcsönyi tsz-től. Amennyiben ennek ismereté­ben a kiskert bérlők lemonda­nak a bérleti jogukról, decem­ber 31-ig ingyenesen használ­hatják a területet, ha az önkor­mányzat megszünteti az ingyen használatot, garantáltan másik mezőgazdasági művelésre al­kalmas földterületet ad bérbe Pécs közigazgatási területén. Ugyanakkor a területet haszná­lóknak tudomásul kell Venniük azt is, hogy az vízminőség vé­delme érdekében az elvárt kor­látozásokat betartják. Ismert, hogy e parcellák a pé­csi ivóvízbázis területén találha­tók, amelynek védelme érdeké­ben viszont hosszútávon szinte semmilyen mezőgazdasági ter­melés nem képzelhető el itt. Ugyanakkor a görcsönyi Me­csekvölgye Szövetkezet kény­szerhelyzetben van - az 1992. évi II. tv. rendelkezéseinek ele­get téve - a bérlőknek megvé­telre ajánlotta fel az általuk ed­dig bérelt területet. Képernyő előtt Álmok, harmonikaszóban Simaképű vagányok, rozzant csövesek, reszketeg kis öregek, guberálók és strichelők - mos- datlan szemeikben a kialvatlan­ság könnycseppjei. Nyálasán cincogó pofagyaluval előcsalo­gatva, elhagyott vagonok, tö­megszállásokra nyíló ajtók mö­gül, harmonikaszóval kitakart, alkalmi ágymelegből párállnak elő az álmok. Nem tudom, hogy jut el va­laki ide - mondja egy bundás hölgy Moldova Ágnes Tengő­dök című riportfilmjének máso­dik részében, aki nyilvánvalóan nem tudja azt sem, hogy már a hatvanas évek végén csak Bu­dapesten közel félmillió ágy- és albérlőt tartottak nyilván, holott akkor még (az azóta már rész­ben kiárusított) munkásszállók sora várta a városokba tóduló „dolgozó népünket”. Az időzí­tés ismét csak feltűnő, a filmet vasárnap délután 15 óra 10-től sugározták, amikor ki a rántott­szelet, ki a paprikáskrumpli, ki pedig álmainak elfogyasztása után nem feltétlenül azért dől hátra otthon a fotelban vagy hajt fel egy újabb kisfröccsöt a sarki kocsmában, hogy a televíziót nézze. Mindenesetre a nyilatkozó hölgy vagy álombéli távolság­ban van a hajléktalanoktól vagy nagyon kevés a fantáziája. A kocsmában iszogató „öntudatos melós” pedig természetesen azt mondja, csak a simlisek nem akarnak dolgozni, s azért is haj­léktalanok. Megérdemlik a sor­sukat, csak azoknak nem jut munka, akiknek büdös. Ha nem hihetné így, nagyot csappanna az önbecsülése. Ha nem tekint­hetné saját érdemének, hogy még van munkahelye, hogy - ha szűkösen is -, de hozzá tud járulni családja eltartásához, akkor a fejébe vert világrenddel együtt összeroppana ő maga is. De mi mást is gondolhatna, aki életével, tépelődéseivel maga is önmagára marad? Nem szólva arról, hogy az empátiának ezt a kóros hiányát táplálhatja félelem is, és lélek­tanilag egy kicsit hasonló ahhoz is, ahogyan a társadalom részé­ről is kedvezőbb fogadtatásra lelő, hagyományosan kedve­zőbb társadalmi helyzetű „ze­nés” cigány - menekedvén ön­nön stigmatizáltságától - gyak­ran a putris cigánnyal való kö­zösségét utasítja el a legheve­sebben. Azonban az eléggé el nem ítélhető faji megbélyegzés és a korábban be nem vallott sze­génység stigmái helyett ezúttal a munkanélküliség avatódik bűnös, szégyellnivaló stigmává. Itt játszódik le ez a folyamat bennünk, előttünk - de feloldás egyelőre nem Ígérkezik: a rák­sejtek burjánzásának megféke­zése a falósejtek tömegének pusztulásával jár. Egy testesebb iddogálónak szociológiai rálátása is van a dolgokra ott a kocsmában, mondván, most meg a börtön­ből szabadultak vannak a kelle­ténél többen. Na és ennyi pén­zért érdemes dolgozni? Koráb­ban úgy mondtuk - brútyelni. Hétfőn az oroszlányi „Zöld tömb”-be látogatott a kamera; ismét csak azzal a tisztelni való szándékkal, hogy egy kettésza­kadni készülő társadalomban égető szükség van az immáron nem szociologizáló és elméleti- eskedő „valóságfeltárásra”. Annál is inkább, mert néhány csokornyakkendős szociológus a „kérdést” máshogyan látja, és vannak hivatalok, ahol szor­galmasan gyártják a minimál­bérről és a „nagy átlagról” szóló statisztikákat. Bóka Róbert A városi önkormányzat vé­deni szeretné azokat, akik itt kiskertjeiket művelik, de meg kell védenie a város ivóvízkész­letét, mert a felszínközeli figye- lőkutakban romlott a vízminő­ség, s ez feltehetően összefüg­gésben van a vegyszeres kis­kertműveléssel, s a területen folytatott egyéb - sokszor fel­előtlen - tevékenységgel. A Dunánál nyert ívóvíz előál­lítási ára viszont sokkal maga­sabb, mint a helyben kitermelt vízkészleté, ha ezt dunai vízzel kell pótolni, az a már egyébként is igen magas ívóvízárak drasz­tikus emelését eredményezné, így nem csak a „lőtéri kisker­tek” sorsát kell újra gondolni, hanem az egész vízvédelmi te­rületét, a Kertészeti Vállalat ál­tal bérbeadott telkekét is. A termelőszövetkezet állás­pontja egyértelmű. Nem vitatja a vízminőségvédelem elsődle­gességét, de tiszteletben kívánja tartani a bérlőkkel történt előze­tes megegyezést is. Amennyi­ben a város vásárolná meg a te­rületet álláspontja szerint ez csak a jelenlegi bérlők egyetér­tésével történhet. A Városháza pedig el szeretné kerülni, hogy a kiskerttulajdonosokat folya­matosan ellenőrizni, a vízvé­delmi szabályok be nem tartása esetén bünteni, netán a kertmű­velést tiltani kelljen. Az önkor­mányzat anyagi áldozatválla­lásra is kész, s igyekszik olyan körülményeket teremteni, amely a kiskertek bérlőinek ér­dekeit is védi. Ezért fordul felhívással hozzájuk: függetlenül attól, hogy kötöttek „ideiglenes adás-vételi szerző­dés”-! a tsz-el, keressék meg a Polgármesteri Hivatal Városfej­lesztési és Üzemeltetési Irodáját és nyilatkozzanak az önkor­mányzat ajánlatáról. G. M. Nemec József (1897-1993) Tavaly fedeztük fel újra: egykori kollégái hívták fel lapunk figyelmét Nemec Jó­zsef építészre, festőmű­vészre és grafikusra. Ma már azt is tudjuk: Pé­csett, a Művészetek Házában megrendezett jubileumi kiál­lítása az utolsó volt. Hiszen most kaptuk az értesítést, hogy az idős művész 96 éves korában végleg eltávozott szerettei és tisztelői köréből. Nemec József 1897 októ­ber 2-án született Budapes­ten, az építészettel és a mű­vészettel jegyezte el magát. Sokfelé vetette a sors: 1950-től nyugdíjazásáig a Pécsi Tervező Vállalatnál dolgozott, s szeretett városát, Pécset 1987-ben hagyta el. Visszaköltözött Budapestre, lányához-unokájához. Az ötvenes-hatvanas években több kiállítással hívta fel magára a figyelmet, festményein többnyire az öreg Pécs házait, utcáit örö­kítette meg, majd évekig visszavonulva élt, s asztalfi- óknak dolgozott. Húsz éven át többezer grafikát készített: e grafikák adták számunkra is az újra-felfedezés nagy­szerű élményét. Nemec József hamvait áp­rilis 28-án, szerdán, fél 12-kor helyezik örök nyuga­lomra Budapesten, a Farkas­réti temetőben. Pécsi fodrászok sikere Május 10-én Antwerpenben rendezik meg a fodrász Eu- rópa-bajnokságot. A nemrég Budapesten megtartott országos fodrász-kozmetikus versenyen dőlt el, hogy kik képviselik a magyar színeket Antwerpen­ben. Az igen népes, és erős me­zőnyben a pécsi versenyzők eredményesen szerepeltek. If­jabb Szél István a férfi fodrá­szok versenyében egy második, és egy negyedik helyezéssel az összetettben harmadik helyen végzett, ezzel jogot szerzett az Európa-bajnokságon való rész­vételre. Ezen kívül elnyerte az olasz Rising kozmetikai cég kü- löndíját is. A tanulók közötti versenyben Hojfecker Borbála férfi frizurájával a második he­lyet szerezte meg. Iskolai színjátszás német nyelven Nyolc gyermekcsoport vett részi az első találkozón A német nyelvet anyanyelv­ként oktató iskolák színjátszó csoportjainak első találkozóját rendezték meg Somberekén. Öt baranyai iskola tanulói adtak elő német nyelvű színdarabokat - a himesháziak, somberekiek, és a pécsi Tiborc utcaiak, két-két csoporttal jelentkeztek a palotabozsokiak és a lánycsó- kiak. Külföldi vendége is volt a rendezvénynek, a nagyszebeni szász gyerekek. Az iskolai színjátszó talál­kozó fő szervezője és mentora Ruth Hübner-Lukes németor­szági szaktanácsadó. A Duna-menti Svábok Kulturális Alapítványa az együttesek fel­szereléséhez nyújtott támoga­tást, a gyermekek érdeklődésé­hez igazodó színdarabokkal a stuttgarti Külföldi Kapcsolatok Intézete látta el az iskolákat. Szakmai segítséget a szekszárdi Német Színpad nyújtott. Nemcsak az érdeklődés volt nagy (sokan jöttek Tolnából is az előadásra), még inkább a gyermekek szép nyelvtudása és magával ragadó játéka. A baranyai kezdeményezést országos hagyománnyá fogják fejleszteni, amit a Kisebbségi és Etnikai Hivatal 10-10 ezer fo­rintos jutalma is alátámaszt. 19-én délután hivatalos jegyzék­ben a Magyar Köztársaság varsói nagykövetségét az élőállat és húsbeviteli tilalom feloldásáról. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma keddi tájékoztatása szerint a len­gyel külügyminisztérium április

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents