Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)

1993-04-20 / 107. szám

1993. április 20., kedd uj Dunántúli napló 9 Komlói körkép Már csak egy hónap Ha minden a tervek szerint alakul már csak egy szűk hóna­pot kell várniuk a jelenlegi komlói telefonelőfizetőknek arra, hogy megszűnjön az ed­digi kritikus állapot, s csak hosszas várakozás után tudja­nak telefonon szót váltani a külvilággal. A MATÁV május 14-re ígéri, hogy az elkészülő új telefonközpontra rákapcsol minden eddigi előfizetőt. Ugyanettől az időponttól kez­dődően folyamatosan kötik be a több mint ezer űj megrendelőt is, akik fejenként 40 ezer forint közműfejlesztési hozzájárulást fizettek be. A MATÁV már megkezdte a telefonkészülékek helyszínre szerelését, jelenleg a dávidföldi és a szilvási városré­szen dolgoznak szerelőik. A 200 millió forintos beruházás, amelyhez a városi önkormány­zat 50 millióval járult hozzá, így az eredetileg tervezett jú­nius 30-i időpontig be is fejező­dik. Eladott garázstelkek Jó ára van Komlón a garázs­telkeknek: az önkormányzati tu­lajdonban lévő telkek négyzet- méteréért 700 forintot kell fi­zetni. A képviselőtestület a kö­zelmúltban hét körtvélyesi és egy cseresznyeági telket adott el, amelyekért összességében 100 ezer forinthoz jutott. Vitatott pavilonárak A néhány évvel ezelőtt épített szilvási kereskedelmi pavilonok eladását tervezi a városi önkor­mányzat. Az öt egységet magá­ban foglaló épület egy-egy egy­sége 22-25 négyzetméter, ame­lyet először 2-2,5 millió forin­tért (áfával) kínáltak eladásra a jelenlegi bérlőknek. Ők ezt az összeget magasnak ítéltek, s egyöntetűen 600 ezer forintos vételi ajánlatot tettek. A képvi­selőtestület 1 millió 200 ezer fo­rint + áfa eladási árat állapított meg, így várhatóan nem jön létre az üzlet, marad az eddigi bérleti jogviszony. tu Dunántúli napló Hirdetésfelvételi helyeink:- Komló (Szilvás lakótelep) Attila u. 52./A- Komlói Takarékszövetkezet • Korrekt Iroda Pécsi út 1.- Polgármesteri Hivatal Bővítették az építményadó alól mentesülők körét Garázsok eladók - piaci áron Az űj rendelet szabályozza, hogy kinek és hol kell söpörni Fotó: LöfTler Gábor Rendelet szemét-ügyben Többen érdeklődtek a város­házán, hogyan, milyen formá­ban intézkedik a város irányító testületé a város tulajdonában lévő garázsok eladásával kap­csolatban. Kétségtelen, akik ed­dig a bérlakásokhoz tartozó au­tótárolókat használták, igen kedvezményes áron tehették ezt, havonta csak pár száz forin­tos bérleti díjat fizettek. A vá­rosi költségvetés közismert, fe­szítő hiányai miatt szükségessé vált ehhez a vagyonhoz is hoz­zányúlni, néhány ingatlan el­adásából fedezni a hiányokat. A bevételek növelése érde­kében döntés született arról, hogy a garázsokat is eladják. Igen ám, de egy érvényben lévő rendelet értelmében erre nem volt mód, hiszen ez kimondta, a lakóépületekben lévő, nem la­kás céljára szolgáló helyisége­ket értékesítési tilalom védi. A legutóbbi önkormányzati testü­leti ülésen ezt a rendeletet mó­dosították, így elhárult minden akadály a garázsok eladása elől. Mint azt a bérházak fenntar­tásával foglalkozó vállalat ille­tékesétől megtudtuk, a garázso­kat paci áron kívánják értékesí­teni, mégpedig úgy, hogy a vá­sárlónak készpénzben kell le­tennie a vételárat, amelyhez természetesen még a 25 száza­lékos áfát is hozzá kell számí­tani. A 16, 20 és 24 négyzetmé­teres helyiségeknek az érték- becslés szerint jelenleg 150-170 ezer forint az ára, az eladást a jövő hónapban kezdik el. Ötmillió forintot szánnak az idén lakáscélú támogatásra. Az elmúlt évben az önkormányzat már rendelkezett erről, azonban ez az év végén hatályát vesz­tette, éppen ezért vált szüksé­gessé az új szabályozás megal­kotása. A lakásépítés és -vásár­lás ez évi támogatása lényegé­ben megegyezik az elmúlt évi­vel, a tapasztalatok alapján azonban néhány módosítást ve­zettek be. Ezek szerint a tavalyi 8-12 ezer forintos jövedelemha­tárral szemben - beszámítva az inflációs hatásokat - 10-12 ezer forintos jövedelemhatárt állapí­tottak meg. Mivel valamennyi jogszabály elismeri az élettársi kapcsolatot, az új rendeletben előírták, támogathatók azok is, akik tartós élettársi kapcsolat­ban vannak, s legalább egy éves együttélést igazolni tudnak. Ki­vételes esetben lehetőség nyílik a már megvásárolt lakásra fel­vett bankkölcsön csökkenté­sére, illetve visszafizetésére is. A támogatás mértéke maximum 250 ezer forint, az albérlők há­zában lakó bérlő esetében 300 ezer forint. Első lakás megszer­zéséhez egyszeri, vissza nem té­rítendő támogatás adható a gyermekes fiatal házas és a há­zas többgyermekes kérelmező­nek, akinek az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem éri el a 10 ezer forintot; a gyermek nélküli fiatal házas és gyerme­két (gyermekeit) egyedül ne­velő kérelmezőnek, akinél az egy családtagra jutó nettó jöve­delem nem éri el a 14 ezer forin­tot. Feltétel, hogy a kérelmező saját tőkével rendelkezzék. Lényegesen módosították a helyi építményadóról szóló ren­deletet is. A törvény szerint, ha egy ingatlannak több tulajdo­nosa van, azok tulajdoni hánya­duk alapján adóalanyok. Az adómentesek körét is jelentősen bővítették. Alanyi mentesség­ben részesül a társadalmi szer­vezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet és a költségvetési szerv abban az évben, amikor az előző évi te­vékenysége után nem volt társa­sági adókötelezettsége. Magán- személyek közül azok, akik az önkormányzat illetékességi te­rületén kommunális fejlesztést hajtanak végre, vagy ilyen be­ruházás céljára befizetést telje­sítenek. Ebben az esetben a be­ruházás számlával igazolt ellen­értéke a beruházás évében, il­letve a befizetés támogatással csökkentett összege, a befizetés évében az illetékes önkormány­zat által megállapított, az adott évben esedékes helyi adóból le­vonható. Ha a helyi adó éves nagysága nem éri el a levonható összeget, négy évig a helyi adóval szem­ben érvényesíthető. A levonási lehetőséget a dávidföldi csator­namű társulat esetében idén de­cember 31-ig meghosszabbít­ják. A piacokról és vásárokról szóló rendelet is módosításra került. Az eddigi szabályzat ugyanis csak a vásárcsarnokra vonatkozott, most ezt kiterjeszt tették a csarnok melletti, közte­rületen végzett árusításra is, te­hát ott is a piacokon alkalmazott helypénzeket kell fizetni. Az alkalmi árusok is lehetőséget kapnak termékeik eladására. A vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkezőknek, az üzemeltető külön engedélyével, de 50 szá­zalékkal magasabb helypénzt kell fizetniük. A nyitvatartási időt az üze­meltető állapítja meg, ennek megváltozása miatt nem kell minden esetben a rendeletet módosítani. A város irányító testületé hat évvel ezelőtt alkotott rendeletet a szemét elhelyezével és szállí­tásával kapcsolatban. Ez idő­szak alatt Komlón jócskán megváltoztak a körülmények, új lakótelepek, városrészek jöttek létre, az ingatlanoknak változ­tak a tulajdonosai, utcai vendég­látóipari egységek, kereske­delmi elárusítóhelyek létesültek közterületeken, a házak falait elborították a röplapok és hirde­tési plakátok. A város tisztántar­tása érdekében éppen ezért szükségessé vált egyik másik paragrafus módosítása, az új helyzetnek megfelelő szabályo­zás kialakítása. Az új rendelet többek között szabályozza, hogy a társasház tulajdonosok közül ki az a fe­lelős lakó, akinek gondoskodni kell a ház előtt lévő terület tisz­tántartásáról. Az utcára települt vendéglátók, kereskedelmi egy­ségek működtetőinek kötele­zővé tették az árusításra kijelölt helyet és két méteres körzetét tisztán tartani, valamint a hulla­dék gyűjtésére megfelelő, zár­ható tárolókat elhelyezni. A jövő évi választásokra a kam­pány hamarosan beindul, aktuá­lissá vált szabályozni, ki, hol, milyen formában helyezheti el plakátját. Aki viszont tiltott helyre ragaszt fel propaganda anyagot, szabálysértést követ el. Az önkormányzati rendelet tárgyalásakor a legnagyobb vi­tát a szemétszállítási díjak meg­alkotásának módja váltotta ki. Ennek értelmében ugyanis a la­kásban lévő helyiségek száma az alap. Többen javasolták, hogy a lakásban élők száma le­gyen a meghatározó, ezt viszont állandóan ellenőrizni kellene, amelyre a hatóságnak nincs módja. Ezért maradtak az ere­detijavaslatnál. Céltámogatások Egyelőre nem tudni, meg­kapja-e a város a Berek utca szélesítésére az útalapból pá­lyázaton igényelt összeget. Egyes újságokban ugyan megje­lent a nyertes pályázó városok neve, ám ebben nem szerepelt Komló. A városháza illetekése szerint ez még nem jelenti azt, hogy nem kapnak az útalapból, mert még hivatalos értesítést nem kaptak, és állítólag a meg­jelent névsor sem teljes. Ha nem kapnák meg az igényelt összeget, az útépítést tovább folytatnák, csak ebben az eset­ben a város költségvetéséből fi­nanszíroznák, s erre megfelelő összeg áll rendelkezésre. A kórház rekonstrukciójára, az új műtőblokk elkészítéséhez is céltámogatást kívánnak igénybe venni. A létesítmény több mint 100 millió forintba kerülne, ennek felét az önkor­mányzatnak kell biztosítani, a támogatásra csak ennek alapján lehetett pályázni. A költségve­tésben elkülönítették ezt az ösz- szeget, a pályázatról még nem született döntés, de a tervek sze­rint jövő évben be akarják fe­jezni a beruházást. Ugyancsak céltámogatást szeretnének kapni a mecsekjánosi szenny­vízhálózat kiépítésére, valamint a Borbála utcai szennyvízelve­zető létrehozására. Rendezési terv kanadai segítséggel A szénbányászat összeomlá­sával, az ezredforduló környé­kére tervezett teljes felszámolá­sával súlyos foglalkoztatási gondokkal néz szembe a bá­nyásztelepülés. Éppen ezért a városi önkormányzat' legfőkép­pen arra törekszik, hogy olyan megoldásokat próbál megvaló­sítani, amely a bányászat meg­szűntével munkahelyeket te­remt a városban. Erre szolgál az a most ké­szülő tanulmányterv, amely ipari zóna létesítését kívánja előmozdítani, s amely a mos­tani, a belvárosban lévő altáró területén létesülne. Az ipari zóna felépítményei a felszámolás alatt lévő Mecseki Szénbányák tulajdona, a terület viszont az önkormányzaté. Ké­zenfekvő tehát, hogy ezt a tele­pet egységesen, gazdasági meg­fontolások alapján vegyék szá­mításba, s erre vonatkozóan az ipari zóna kialakítása lenne a legjobb megoldás. A magyar és a kanadai urba­nisztikai társaság még tavaly decemberében meghirdetett egy pályázatot, amelyben kanadai szakemberek közreműködését ajánlották fel a magyarországi városfejlesztési és környezet- védelmi tervek elkészítésére. Kovács Péter, a város főépíté­sze „Altáró iparterület ipari parkká alakításának részletes rendezési terve” címmel be­nyújtott pályázatát a Kanadai Urbanisztikai Társaság elfo­gadta. A rendezési terv elkészítésé­ben egy nagy szakmai rutinnal rendelkező kanadai városren­dező is részt vesz, aki tanács­adással, a területen működő cé­gek elképzelései és a városfej­lesztési koncepciók közötti ér­dekegyeztetésben vesz részt. A rendezési terv finanszírozása megoldott, a szénbányák a költ­ségek kétharmadát vállalta, a hiányzó összeget pedig a Dél­dunántúli Területi Főépítészi Iroda fizeti. Még nem lehet költözni az albérlők házába Minden valószínűség szerint hosszabb idő múltán költözhet­nek be csak az igénylők az al­bérlők házába. Az önkormány­zati képviselő testület ugyanis nem tudott zöldágra vergődni az igénybevételt szabályzó tör­vénytervezet felett, a legutóbbi ülésen levették a napirendről. Az előterjesztés ugyanis nem volt egyértelmű, egyátalán mi­lyen kategóriaként kezeljék a lakásokat. Ha ugyanis átmeneti lakásként utalják ki az arra rá­szorulóknak, akkor a lakásügyi jogszabályok érvényesek a szerződésszegőkkel szemben. A tervezetben feltételként szabták meg, hogy a kérelmezőnek - aki lehet fiatal házas, gyermekét egyedül nevelő vagy albérlet­ben, rossz körülmények között lakó -, kötelező előtakarékos- ságot kell vállalnia (ennek ösz- szege várhatóan 2-5 ezer fo­rint). Ha viszont ezt nem telje­síti a lakásügyi jogszabályok szerint rosszhiszemű, jogcím nélküli lakjónak kell tekinteni, s a bíróságnak ezek szerint kell ítélkezni. Mód van arra is, hogy a Csa­ládsegítő Szolgálat keretében szociális juttatásként adnák a lakásokat, de akkor más jogsza­Az épület bejáratán dolgoznak a kivitelezők bályok vonatkoznának az igénybe vevőkre, ezt a testület­nek kellene eldönteni. így az­után arról a vitás kérdésről sem születhetett döntés, ha a bérlő­nek a szerződés szerint két év múlva, el kell hagynia az albér­letet és történetesen még nem tudott önálló lakást vásárolni, kilakoltatják-e? Az épület átalakítása egyéb­ként folyamatosan történik. Az első ütemben a kivitelező, a Szakitex Kft. 7 lakást ad át: 2 darab egy szobás és 5 darab két szobás lakást alakítottak ki. Összesen 11 kétszobás és 4 egyszobás lakás igénylésére lesz lehetőség. Hogy mikor? - erre a kérdésre még nem tudnak Fotó:Löffler Gábor válaszolni az illetékesek, hiszen a testületnek kell dönteni a kiu­talás szabályozásáról. Természetesen a majdani la­kóknak az albérletért fizetniük is kellene, de ez a lakbér nem érné el a 6 ezer forintot. És ez még mindig kevesebb, mint a városban jelenleg fizetendő 8-10 ezer forintos bérleti díj. Két alapítvány Két új alapítványt hozott létre Komló önkormányzata 50-50 ezer forintos alaptőkével. A Fesztivál Alapítvány a Kodály Zoltán Nemzetközi Gyermek- kórus Fesztivál kitűzött céljai­nak sikeres teljesítését hivatott segíteni, míg az Uszodáért Ala­pítvány bevételeiből pedig a be­fejezetlen uszoda mielőbbi mű­ködtetéséhez kívánnak hozzájá­rulni. A Fesztivál Alapítvány alap­tőkéje kiegészül még a Pécs-Baranyai Kulturális Ka­mara 50 ezer forintos nívódíjá­val, s egy magát megnevezni nem akaró magánszemély szin­tén 50 ezer forintot adott. A cégbírósági bejegyzések és az APEH-engedély beszerzése után az alapítványokra érkező adományokat a gazdasági társa­ságok, egyéni vállalkozók, ma­gánszemélyek adóalapcsökken­tőként vehetik figyelembe. A kórusfesztivál segítése régi hagyomány már Komlón, két évvel ezelőtt 704 ezer forinttal járultak hozzá a város vállalatai, vállalkozói a rendezéshez. Az oldalt írta: Békéssy Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents