Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)
1993-04-20 / 107. szám
1993. április 20., kedd új Dunántúli napló 3 Sallai Éva, N. Szabó Sándor és Unger Pálma személyiségfejlesztő kísérlete Színház az iskolában Különös színész-pedagógus háromszög alakult ki két pécsi művész és egy tanárnő között. Unger Pálma, N. Szabó Sándor, a Pécsi Nemzeti Színház művészei, és Kiss Lászlóné Sallai Éva, a Testvérvárosok terei általános iskola magyartanára gondoltak egyet, s beküldtek egy pályamunkát a Pedagógus- szakma megújítása project számára. Személyiségfejlesztő kommunikációs programjukban azt keresték, hogyan köthető össze az általános iskolával a színház, a tananyaggal a drámai mű, a színpadi játékkal a személyiség formálása. Amikor négyesben beszélgetni kezdtünk a programról, hirtelen mintha egy gát szakadt volna át, elárasztottak az információkkal, érvekkel, élményekkel és tapasztalatokkal. Lelkesedésükből a papíron kevés adható vissza - és ez kár.- Tanulmányoztuk az eddig megjelent hasonló könyveket is- kezdte N. Szabó Sándor -, amelyek gyakran túl bonyolultan tárgyalják ezeket a dolgokat. Mi megpróbáltuk közérthetőbben és egyszerűbben megfogalmazni a tapasztalatainkat. Minden gyerek úgy születik, hogy játszik. Ahogy növekszik, úgy rakódnak rá a korlátok, egyre több lesz az, amit el kell magában fojtania. Amikor a gyerek színpadon játszik, olyan helyzetekbe kerül, amiket amúgy nem élne át. — A gyerek rettenetesen szereti önmagától felépíteni magát- folytatta Unger Pálma. - A játékon keresztül óhatatlanul eltanulnak dolgokat, személyiségüket kifejleszhetik. Nem hiába mondják: a művészet segítségével annyi ember lehetek, amennyit elérek a szívemmel. Mi az érzések hatalmát akarjuk kitágítani. Sallai Éva majd egy évtizede ismeri a színész házaspár munkáját az ARMA gyermekszínházban. Oda kerülő tanítványain vette először észre, hogy nyitot- tabbak lettek, színház-és művé- szetszeretőbbek. Deviánsnak tartott fiú megnyílt, megváltozott, magára talált. Végül is ezért látta jónak, hogy ezt a pedagógiai hatást valahogyan a nagyobb nyilvánossággal, a szakmai közönséggel is megismertesse. A szerencsés együttműködéssel az ismeretek szintézisére lett lehetőség, és az is kiderült, hogy a művészet, s a gyermeki lélek és szellem formálása közt a kapcsolat szétválaszthatatlan. A művészek egyébként legalább húsz éve foglalkoznak a gyerekekkel, ahogy mondták, egyszerűen azért, mert szeretik őket. Sallai Éva szintén nem hétköznapi egyéniség, olyan valaki, akinek a legjellemzőbb tulajdonsága az állandó önképzés vágya, a fejlődés igénye.- A pályázatunk alapján a project propagandairodája szerződést kötött velünk egy szöveggyűjtemény és egy tanári kézikönyv megírására - mondta el. - Mi ezt az órára szeretnénk bevinni. A kérdés az, hogyan lehet valamit úgy megközelíteni, hogy a gyerek kedvvel olvassa, megszeresse. Kommunikációs képesség, beszéd, beszédértés - mind fejleszthető lenne. A könyv hiányt töltene be... A 250 oldalasra tervezett szöveggyűjtemény, az 50 oldalas tanári útmutató „A játék. A különös” címet viselné, és a drámatanítás az iskolában témakört öleli majd föl. A munkával szeretnék ösztönözni a téma iránt egyébként is érdeklődő pedagógusokat a kísérletezésre. A szerzők később arra is vállalkoznak majd, hogy programjukat rendhagyó órák, bemutatók keretében megismertessék a kollégákkal. Hodnik I. Gy. Hamarosan elkészül a gunarasi fürdő új tetőszerkezete Újdonságok a régió gyógyfürdőiben Iszapcsomagok Hévízről és zalakarosi pezsgőfürdőzés Tűznézés A Kolping-házban a fenti címmel látható Odrobina Tamás kiállítása, amely május 15-dikéig tekinthető meg. A művész 1959-ben született Pécsett, a Pécsi Grafikai Műhely tagja. 1984 óta számas hazai és külföldi kiállításon szerepelt, díjakat is nyert. Nagyobb méretű, egyedi grafikai és fotó eljárással készült képeket mutat be ez alkalommal. Video-tanácsok vállalkozóknak A „Business az Biznisz” címmel mutatták be tegnap délelőtt Pécsett, a Baranya Megyei Művelődési Központban azt a video oktatóprogramot, melyet sikeres vállalkozások létrehozására 2 millió dolláros ráfordítással fejlesztettek ki magyar és amerikai szakemberek. A 62 videokazettából álló anyag gyakorlati tanácsokat és megoldásokat kínál vállalkozóknak a piacgazdaság működésének alapelveiről, a vállalkozások indításának feltételeiről, valamint marketing és számviteli ismeretekről. Emlékműavatás Helesfán Több mint tíz halottja volt a II. világháborúban Helesfának. A helyi önkormányzat hősz- szabb ideje fontolgatta az elesetteknek állítandó emlékmű tervét. A mintegy 180 000 forintért elkészült alkotást április 25-dikén, vasárnap avatják. A program 10 órakor szentmisével kezdődik, ezt követően lesz 3/4 11-kor az avatási szertartás. A meghívott 50 díszvendégen túl minden érintettet és érdeklődőt vár az ünnepségre az önkormányzat. Feszített víztükör, a nagymedencében ülőfürdő rész és 12 masszírágy várja ezentúl a für- dőzőket Zalakaroson. Megszűnt a gyógykert idényjellege is, mivel vörösfenyőből készült tetőzetet kapott a második medence - melyet víz alatti levegő fúvó- kákkal ugyancsak pezsgőfürdőzésre alakítottak át -, s így a két lubickoló hely közti 500 fekvőhelyes napozó terasz minden évszakban igénybe vehető. Nemcsak a külföldiek által közkedvelt gyógyfürdőknek jut fejlesztésre. Újabban a pécsiek, bajaiak és mohácsiak közül egyre többen keresik fel a Dél-magyarországi Dávod települést (Hercegszántó mellett található), mert jód és bróm tartalmú gyógyvize jó hatással van a fogszuvasodásra és a reumatikus panaszokra. A hangulatos kis fürdőt, most felújította a helyi önkormányzat, s növekvő igényeknek megfelelően 200 fő befogadására alkalmas kempinget létesített, főzésre, hűtésre, mosásra berendezett szociális épülettel. Dombóvár peremén, Guna- ras-fürdőn is 60 millió forintos beruházásba kezdtek. A télen is üzemelő épület a lapostető helyett új favázas alumínium cserepes födémzetet kap, mely hamarosan elkészül, s a későbbiekben 20-nál több 1 szoba, fürdőszobás apartmant alakítanak ki a tetőtérben. Igaion a salgótarjáni Comark Kft. vette át a fürdő üzemeltetését, de a korszerűsítési munkákat jótékony homály fedi, hiszen a létesítmény vezetői nem nyilatkozhatnak, az Észak-magyarországi cég képviselőinek egyetlen prominens személyisége pedig napok óta elérhetetlen. Mindenesetre a szentbalá- zsi székhelyű Surján Rt. a Thermál Panzió és a Hotel Igái tavalyi megnyitásával már gondoskodott a vendégek színvonalas ellátásáról. Század eleji hangulatot varázsolnak Hévízen a tó körüli parkban. Megváltoznak a székek, a lámpák a padok, de megduplázódnak a virágágyások is. Kivágták az ágaikat és a termésüket hullajtó nyárfákat, s rododendron ligeteket, mediterrán kerteket telepítenek. A legnagyobb újdonság azonban az Hévizén, hogy a napokban a tó 27,8 hektáros térségét természetvédelmi területté nyilvánították. Megszűnik a sorbanállás is a kasszák előtt, mert mostantól 4 helyen működnek a legmodernebb pénztárgépek, melyek ismerik az automatikus beléptető rendszer 100 féle szolgáltatását. Még egy jó hír a gyógyhatású tóiszap használóinak. Egy új csomagolási eljárásnak köszönhetően ezentúl az ország minden pontjára eljut majd - a gyógyszertárakban lesz kapható - a tavival azonos minőségű iszap, melyet kis tételben is forgalmaznak. M. B. E. Nem a kedvtől függően emelkednek az árak Az antennadíj jóformán csak egy vagy két mozijegy ára Gyanú bujkál minden emberben áremelések hallatán az egyre csökkenő életszínvonal miatt. Különösen érzékenyek akkor, ha a szolgáltatások áremelése egyik legfőbb kábítószerükre, a televízióra terjed ki. A közeljövőben a Kábelkom Pécsi Kábeltelevízió Kft. - mint lapunkban már előre megjósoltuk - úgyszólván monopolhelyzetet érezve a piacon, több, mint 50 százalékos áremeléssel folytatja szolgáltatásait.- Tudomásul kell venni, hogy a Kábelkom nem jótékonysági intézmény. Az egyébként ingyen végzett átalakítások azért történtek, hogy az emberek az eddig is fizetett antennadíjért választhassanak az egyes programcsomagok között - legalább is Szigeti Rudolf, a Kft ügyvezető igazgatója szerint. Példákkal is szolgált, mint mondta: - Gazdálkodó szervezet vagyunk, nem tudjuk kivédeni a Szerzői Jogvédő Hivatalnak általunk fizetendő összegének 50, a PÉTÁV közműalagút fenntartási díjának 100 százalékos emelését. Ráadásul emelkedett a postai felügyelet és az energia ára is. Eddig nem volt ÁFA-köteles szolgáltatásunk, de a két kulcsos rendszer miatt már az. Ennek ellenére továbbfejlesztjük a rendszert. Ma már fogható a Duna Tv, az RTL 2, a VTV, sőt két műholdas rádióadással bővítettük a programot a 69,1 és a 69,5 MHz-en.- Nem értek egyet a panaszosokkal, ugyanis mintegy 21 csatornát adunk az előfizetőknek. Információval látjuk el a várost. Tudomásul kell venni, ha majd csak 2 százalék lesz az infláció mértéke, akkor csak 2 százalékkal emelkedik az antennadíj.- Megtehetnénk azt is, hogy egységesen 250 forint legyen mindenki számára az előfizetés erre a szolgáltatásra, de pontosan a létminimum körül élők miatt nem tesszük. Ezért vannak a programcsomagok: ki mit igényel, annyit fizet. Például most 64 forintba kerül az alap, ami tartalmazza a magyar és volt ,jugó” 1-2-es programot. Ez valamikor mindössze tízegynéhány forintba került, akkor, amikor egy buszjegy ára még két forint volt. A többség nem tudja, hogy szolgáltatásaink árát eddig beépítették a lakbérbe vagy a közös költségbe. Most viszont háborognak, mert az új előfizetési rendszer alapján közvetlenül nekünk kell fizetnünk. R. T. Pusztul a siklósi vár Siklós, a siklósi vár történelmünk egy darabja. Többször volt a nádor városa (Civitas Pa- latinalis), gyakran gyűltek össze az ősi vár lovagtermében a hatalmasságok, hogy országos ügyeket megvitassanak, döntsenek. A Garák idejében foglya volt a várnak Zsigmond király. A Perényiek szinte önállóak voltak a királyi hatalomtól. A trónra is javasolták a vár urát. Ostromolta falait, de nem tudta bevenni Hunyadi János. A 48-as szabadságharc idején Batthyány Kázmér a hazának adta a vár ágyúit, innen indította el seregét, hogy elfoglalja Eszék várát. A századforduló után a Benyovszky-család, majd a magyar állam tulajdonába került. A történelem vihara sok sebet okozott a váron, de mindig meg tudott újulni. Az idő és az emberi kéz pusztításait sikerült begyógyítani, mert a jóakarat, a siklósiak lokálpatriotizmusa, a haza áldozatkészsége gyógyírül szolgált. Legutóbb 1954-ben volt ilyen: a Pécsi Rádióban és a Dunántúli Naplóban hangzott el segélykérés: „Mentsük meg a siklósi várat!” A vár talpraállt. Működött, büszkesége volt hazánknak, városunknak. Napjainkban ismét megkongatjuk vészjóslóan a harangokat. Pusztul a siklósi vár, mélyponton az idegenforgalom. Siklóst a vár tette nevezetessé. Ma nincs igazi gazdája! S gazda nélküli létesítmény eleve pusztulásra van ítélve. Valamikor a kiváncsi idegen órákat eltölthetett a várban. Erkélyéről csodálatos panoráma tárult eléje, csendes meditációval perceket tölthetett el a kápolnában Batthyány és Be- nyovszky sírjánál. Az emeleteken kiállítások. Bőven akadt látnivaló a kőtárban és a pincékben is. Betérhetett az étterembe, lehetősége volt megszállni a Hotel bármelyik szobájában. Hónapokkal előtte meg kellett rendelni a szállást a turistáknak. Mi a helyzet ma? Az étterem, a szálloda bezárt, nem működik már hónapok óta. Úgy tudjuk, hogy nem is fog, hiszen a bútorokat is elvitték. A téli hónapokban még a fűtés is megszűnt! A Siklósra vetődő idegen nem tud megszállni a várban, ételhez sem jut. Pedig az igény ma még nagy! Országjáró gyerekek, kirándulók ma még keresik a siklósi várat. Nem kívánok most foglalkozni a vár restaurálásával, a várkert elhanyagolt állapotával. Törődni kellene ezzel is! Nagyobb gondot kellene fordítani a látnivalókra. Igen szegényes a kiállítás. A kápolnán, a börtönökön kívül az emeleten alig van látnivaló. Az első emelet kiállítótermei évek óta üresek. A korabeli bútorok, fegyverek, stb. „elvándoroltak” valahová. A pénzéért valamivel többet szeretne kapni a kiránduló. Gyakran hallani, ezért nem volt érdemes eljönni. A helyi önkormányzat szeretné megkapni a várat és tartozékait. Szeretné megmenteni, visszaadni Siklós régi idegen- forgalmát. Jó gazdája szeretne lenni. Összefogásra hívom fel minden érdekeltnek a figyelmét. Mentsük meg a siklósi várat és a város idegenforgalmát! Talán még ma nem későig Dr. Fejes János Siklós múltja című könyvében így írt a várról: „Itt áll ez a vár . .. itt maradt bizonyságaként a történelmi múltnak, emlékeztetőjeként a hajdan körülötte föltombolt hatalmas viharoknak. Hűséggel őrzi a nemzet fényes és gyászos korszakait, derűs és szomorú sorsát. De hirdetője is a nemzeti nagyságunknak és dicsőségünknek.” Perics Péter A megyei lapoknak a Kiskegyed 16. számából: Ugye tudja, hogyha kedd, megírja a Kiskegyed!- Öreglány, ne légy férfi!- Csak a család nem adta fel- A bankelnöknek is van mamája- Romantikus külpolitikus - különös portré Jeszenszky Gézáról- Esküvő a sátor alatt- és persze divat, kozmetika, sztárok és pletykák Mindez mint minden kedden, olvasható a Kishegyedben mswmmwMfsmmwmMWM
