Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)
1993-04-02 / 90. szám
1993. április 2., péntek aj Dunántúli napló ll Több tucat élenjáró matematikust adott a világnak Erdős Pál 80 éves A tudomány művelői szerint a világ legnagyobb kombinatorikusának számító Erdős Pál pénteki 80-ik születésnapját egyhetes nemzetközi kombina- tóriai konferenciával és bankettel ünnepelték Angliában a Cambridge-i Trinity Collegeban, ahol a magyar matematikus 1934-ben világra szóló pályafutását kezdte. Erdős Pál ez alkalomból az MTI-vel beszélgetve tulajdon eredményei közül a prímszámtétel elemi bizonyítását, halmazelméleti munkásságát, és a valószínűségszámítás számelméleti és kombinatóriai alkalmazását tartotta említésre méltónak. Az mondta, mindig a problémák foglalkoztatták, a problémák felfedezése és a megoldásuk, nem pedig gyakorlati hasznosításuk. Ismerői ezt a véleményt a tipikus szórakozott professzor szerénységének tudják be, és úgy vélik, Erdős Pál meghatározó mértékben hozzájárult nemcsak a matematika művészete, hanem hasznosíthatósága fejlődéséhez is. - Erdős Pál igazából számítógépes szoftvereket készített jóval aielőtt, hogy a komputert feltalálták volna, de ezt ő és mások is csak később ismerték fel - érzékeltette némi tömörítéssel egyik tisztelője azt, hogy mindazok az ipari, kereskedelmi, pénzügyi szolgáltatások és tudományos kutatások, amelyek számítógépes programokat felhasználva élnek a valószínűségszámítás és a kombinatorika eredményeivel a világon, Erdős Pál eredményei nélkül nem ott tartanának, ahol vannak. Erdős Pál a jövendő zsidóüldözést megsejtve hagyta el Magyarországot a harmincas években. Nagy-Britanniába, majd az Egyesült Államokba ment, a kor nagy tudósainak meghívására. A második világháború után a matematika utazó apostola lett. Az utóbbi években támaszpontja Magyarország, az Egyesült Államok és Izrael, de most is évente még több tucatnyi más országban fordul meg. Tagja a világ szinte minden említésre méltó tudományos akadémiájának - köztük az MTA-nak is -, Izrael a világszerte Nobel-díj tekintélyű Wolf-díjjal tüntette ki, a Cambridge-i egyetem pedig 1991-ben díszdoktorává avatta. Erdős Pál nem alapított családot, nincs vagyona, háza sehol. - A tulajdon nyűg - mondja. Érthető: a róla terjedő legendák szerint átlagosan egy hétnél többet nem tölt egyetlen városban, országban sem. De nemcsak tudományos problémákat fedezett fel szakadatlan világjárása közben, hanem embereket is. Egyik tanítványa, Bollobás Béla, a Trinity Collegeban folyó matematikai kutatások igazgatója és a tudományos konferencia szervezője ezt mondta róla az ünnepségen: - Erdős Pál több tucat élenjáró matematikust adott a világnak fölfedezettként és több mint 300 szerzőtársa volt. Ha elég sokáig megy a vonat, a kalauzt is szerzőtársává avatja - mondta, a professzor megközelíthetőségére és előadásmódjának egyszerűségére is utalva. A Trinity College a matematikai kutatások nemzetközi fellegvára, Newton, Hardy, Litt- lewood, Wittgenstein, Russel, Rutherford, Thompson, Kapica szellemi műhelye. A világ minden részéből ott megjelent mintegy 150 vezető tudós és tanítvány kétszer állt fel a banketten: a királynő nevének említésére, és Erdős Pál nevének említésére. Mészáros György Sertések emberi génekkel Első ízben tenyésztettek a világon sertéseket emberi genetikai anyaggal: egy cambridge-i és londoni tudóscsoport nyolc évi kutatómunkája nyomán két sertés született genetikailag modifilált emberi szívvel. Az állatokat egy titkos helyen őrzik, mert tartanak az ilyen típusú kísérletek ellenzőinek támadásától. Az első két „emberi szívű” sertést úgy tenyésztették ki, hogy egy nősténysertésből kivették a megtermékenyített petesejtet, amelybe ezt követően géntechnológiai eljárással emberi géneket injektáltak, majd a petesejtet beültették egy másik nősténysertésbe. A kutatók szerint több évnek kell eltelnie addig, amíg elkezdődhet a klinikai kipróbálás. Remélik, sikerül a tenyésztést úgy tökéletesíteni, hogy a századfordulóra egész sertéskon- dák lesznek, amelyek szerveit a transzplantációknál az emberi immunrendszer nem utasítja el. Ez azért lenne fontos, mivel a szervátültetési sebészet számára nem áll rendelkezésre elegendő szerv, így a gyógyászat állati donorokra próbálna áttérni. Az ügy etikai problémájával kapcsolatban dr. John Wall- work, a cambridge-i Papworth kórház szervátültetési klinikájának igazgatója kijelentette: „Ma a világon kereken 20 ezer szervátültetést végeznek. Ez a valóságos igénynek csupán mintegy 15 százaléka.” Dr. Wallwork, aki részt vesz a sertésekkel végzett genetikai kísérletben, nyilvános vitát követel az úgynevezett „Xeno-Grafting” etikai vonatkozásairól, vagyis az állati szervek emberbe való átültetéséről. Wallwork professzor szerint a „Xeno-Grafting a helyes út súlyos beteg páciensek kezelésére az egész világon”. De azt maga is tudja, hogy ezzel a véleményével vihart kelt. A pedagógia hétköznapjai Húsvéti szünet: szabadságon a diáksereg? Lehet, hogy fiúnk, lányunk pillanatig sem tud nyugton maradni, olyan mint a higany - de a látszat, mint oly sokszor, ezúttal is csal. A hosszú telet, a napfényszegénységet, a vitamin-hiányt a fiatal szervezet (is) megérzi. A tanév sokszor erőltetett menete, a felelések, tesztek, dolgozatírások feszültsége tizenéveseink erőtartalékait is kimentette. A húsvéti szünet tehát nem valami öncélú ajándék, hanem a regenerálódásnak az iskolaév menetébe tudatosan beépített szakasza. Ez magyarázza, hogy a pedagógusok zöme nem is terheli komoly házi feladattal diákjait, csak annyival, amennyi a tanultak karbantartásához kell. A szülőknek azt ajánljuk: tekintsék ők is a húsvéti vakációt a diákok kéthetes szabadságolásának, amelynek célja a pihenés, a felfrissülés. Ennek jegyében nyújtunk át egy csokorravaló szünidei gyakorlati tanácsot. 1. A pihenés nem azonos a semmittevéssel; a tétlenség néha fárasztóbb a legmegerőlte- tőbb munkánál. 2. Kerüljük a másik végletet is: ne zsúfoljuk tele a szünidő napjait egymásba érő gyerek- programokkal. 3. Néhány együttes kirándulásra, múzeumlátogatásra, állatkerti sétára, közös családi kiruccanásra azonban feltétlenül találjunk időt. 4. Nem baj, ha csemeténk nélkülünk (barátaival, osztálytársaival vagy éppen egyedül) akar szórakozni. A „külön utak” nem az eltávolodás, hanem az önállósulás jelei. 5. A vakáció idején lazítsunk a házirenden: felórával-órával későbbre tolódhat a fölkelés, többször kerülhetnek asztalra a gyerek kedvenc ételei, s ha futja, a zsebpénz is megtoldható némi szünidei pótlékkal. 6. A „szem rágógumija”, a tévé kis adagban változatos, jó szórakozás lehet, nagy adagban azonban többet árt, mint használ. Ugyanez áll a pajtásokat helyettesítő tévé-játékokra is. 7. A szünet első napjaiban nem feltétlenül szükséges előhozakodni az iskolai ügyek- kel-bajokkal, leckével, tanulni- valóval, gyönge jegyekkel. 8. Ne vállaljuk föl a beszélő naptár, az élő lelkiismeret szerepét („már csak 10, már csak 8, 7,6 nap és kezdődik az iskola .. Úgyis pontosan tudja a gyerek, hogy mikor csöngetnek be. 9. Arra viszont ügyeljünk, hogy a tanszerek rendbetétele, a megviselt könyvek, füzetek átkötése, a táska összerakása ne maradjon az utolsó pillanatra. 10. Ha pihentetően, jól telt a vakáció, gyerekeink nem fogják sorscsapásnak tekinteni az iskolakezdést. Dr. Kecsmár Ilona Ha fronthatástól szenvedünk „A barométer esőre áll. . . ” Í gy éneklik a népszerű operettben. Ugyanezt a meteorológus a légnyomás csökkenésével és rossz időt hozó ciklonok érkezésével magyarázza. Ma már senki sem a kényeskedés és hipochondria jelének tartja, ha valaki az időjárási frontok kialakulása nyomán fellépő testi-lelki panaszokkal hozakodik elő. Közismert tény, hogy a hirtelen fellépő meteorológiai változásoknál, hidegbetöréseknél vagy meleg légtömegek érkezésénél az emberek egy része különböző bajokkal, kedvezőtlen tünetekkel küszködik. Gyakori az ingerlékenység, a szellemi, fizikai teljesítőképesség csökkenése, fáradtság, étvágytalanság, szívdobogás. Az időjárási frontoknál sűrűn lépnek fel a műtétek után szövődmények: trombózis, embólia. A szakemberek sokszor beszélnek embóliás-stenozisos (görcs képződés) időjárásról. Amerikában, Japánban, Angliában számos klinikán, ha ciklonok közelednek, a halasztható műtéteket nem végzik el. Szülő osztályokon megállapították, hogy a hidegfront-betörés sietteti a szülés megindulását, a melegfront viszont késlelteti, mivel meggyengíti a méh izomtevékenységét. Az időjárás és az évszakok változásai befolyásolják a terhesség időtartamát is: a nyári terhességek általában hosszabbak, mint a télen befejeződök. A baleseti statisztikák is arra utalnak, hogy a frontváltozásoknál tömeges méretű a közlekedési, a munkahelyi vagy háztartási balesetek előfordulása. Vannak évszakos betegségek: a nyári hónapokban az anyagcserével összefüggő megbetegedések a gyakoribbak, télen viszont a gyulladásos, légúti betegségek aránya nagyobb. Tavasszal a vitaminhiány következtében fellépő betegségek sűrűbben fordulnak elő. Az ember, akárcsak az emlős állatok, belső jelzéssel rendelkezik az évszakváltásokról, az úgynevezett biológiai tavasz megelőzi körülbelül egy hónappal a meteorológiai tavasz érkezését. Ilyenkor fokozódik a belsőelválasztású mirigyek működése, nő az izomerő, megnő az étvágy, meggyorsul a vérképző szervek tevékenysége. A biológiai tavasz a kóros ideg- rendszert fokozott próbára készteti, ez a magyarázata, hogy ilyenkor manifesztálódnak - szembetűnővé válnak - elmebetegségek. A bennünket körülvevő környezet állandóan változik és mint minden élőszervezet mi is alkalmazkodunk e változásokhoz. Ha a környezet és a szervezet külső viszonya zavartalan, a szervezet működése harmonikus, akkor egészségesnek tekinthetjük magunkat. Ám, ha valami zavar áll be, akkor az összhang - például időjárási front hat ránk - időlegesen megbomlik és ennek a jeleit jól érezhetjük. Szervezetünk működési összhangja általában nem borul fel teljesen, hanem új egyensúlyi állapot alakul ki. Ä láz, a vérnyomás vagy pulzus megváltozása figyelmeztetnek, hogy szervezetünk az egyensúly visszanyeréséért küzd. Takács Ilona Az újságpapír olyan jó mint a csodakendők Fotó: Läufer L. Házi furfangok „Átlátszó” tanácsok ablakpucoláshoz burgonyát, azzal dörzsöljük le a piszkot, és utána öblítsük le, töröljük szárazra. A korommal szennyezett ablak ellen először ecetes ruhát, rongyot vessünk be, s az átdörzsölés után mossuk le tiszta vízzel. Ha az öblítőbe egy kevés spirituszt öntünk, nemcsak gyorsan szárad, hanem tükörfényes is lesz az üveg. Ha még vissza-visszatémek a fagypont alatti hidegek, közönséges vízzel ne kísérletezzünk, mert ráfagy az ablakra. Ellenben, ha langyos vízbe néhány kanál denaturált szeszt keverünk, „fagyállót” kapunk, amivel szép fényesre törölhetjük az ablakot. Az ablakkeretek lemosása sem tartozik a takarítók kedvenc foglalatosságai közé, de a munka hatásfokát egy-két mesterfogással javíthatjuk. Ha például felhígított denaturált szeszbe mártott ruhával töröljük át a keret egész felületét, olyan lesz, mintha frissen mázolták volna. Ha viszont időnként padlóviasszal dörzsöljük át a kereteket, jobban ellenállnak a szennyeződésnek, sokkal lassabban piszkolódnak. A nyers burgonya egyébként kitűnő keret-radír: reszelt formában dörzsöljük át vele az olajmázolású részeket - visszakapják eredeti fényüket. Az olajjal festett falakat szintén gyorsan, szépen letisztíthatjuk nyersburgonya reszelékével. A Deák Ferenc utcai budapesti értéktőzsde terme az átalakítás során 24 új számítógépmonitort kapott. így a napi üzletkötések áttekinthetőbbé váltak. Mellrák ellen - másképp Amerikai és angol orvoskutatók olyan új módszerrel kísérleteznek, amellyel egy napon lehetővé válhat, hogy sebészeti beavatkozás nélkül pusztítsák el a rákos melldaganatokat. Módszerük lényege, hogy helyi érzéstelenítéssel a bőrön át tűt, azon keresztül pedig optikai szálat bocsátanak a daganatba, amelyet ezután lézerrel mintegy „megfőznek” - kiégetnek. Ehhez pontosan tudni kell, meddig terjed a tumor. Ezt mágneses rezonancián alapuló szűréssel állapítják meg. Érzékeny anyag az ablaküveg: amilyen nehéz hibátlanul tisztává, áttetszővé tenni, olyan könnyen piszkolódik. Nem véletlen, hogy a takarítás egyik legkényesebb művelete az ablakpucolás, s néha kétszer-há- romszor meg kell „újrázni”, mire kifogástalan eredményt hoz. A háziasszonyok többsége hajlik arra, hogy napsütéses időben lásson hozzá a tisztításhoz - pedig már nagyanyáink is megtapasztalták: napfénynél a víz gyors száradása miatt csíkok maradnak az üvegfelületen. Mellőzzük a szappant is, mert rákötődik, és vékony „hályogot” húz az üvegre. S még egy követendő hagyomány: áttörlő- nek tartsuk meg az újságpapírt. Legalább olyan jó, mint bármelyik csodakendő - de egész biztosan olcsóbb. Házilag is készíthetünk kitűnő hatásfokú ablaktisztító oldatokat. íme, az egyik recept: egy vödör meleg vízbe tegyünk fél csésze szalmiákszeszt, ugyanennyi ecetet és két kávéskanál keményítőt. Vagy egy másik: mielőtt a kifőzött tealevelet kidobnánk, öntsük le forró, lobogó vízzel, és néhány perc múlva szűrjük le. Univerzális tisztítóiét kapunk, amivel nemcsak az ablaküveget, hanem a poharakat, tükröket is csillogóvá tehetjük. Ha nagyon piszkos az üveg, vágjunk ketté egy hámozott
