Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)

1993-04-16 / 103. szám

1993. április 16., péntek aj Dunäntült napló 21 Beszélgetés dr. Györgyi Kálmánnal, a Magyar Köztársaság legfőbb ügyészével A jogállamiság rögös útján Magyarország az átalakulás nehéz esztendeit éli. Gyors politikai, gazdasági, társadalmi változások tanúi, részesei vagyunk. Szükségszerűen követi a változást az ország jog­rendszerének átalakítása, az új, alkotmányos berendezke­dés jogi alapjainak lerakása. Sokan azonban elégedetle­nek e munka tempójával. Ide vezetik vissza azokat a súlyos gondokat is, amik az igazságszolgáltatás szinte minden ágát gyötrik. Sokak szerint az utóbbi 2-3 évben, a robbanásszerűen megnőtt bűncselekmények hátterében az igazságszolgáltatás antihumanizmusa, lassúsága húzó­dik. Jogosak lehetnek ezek az aggályok? Dr. Györgyi Kál­mánt, a Magyar Köztársaság legfőbb ügyészét, a nemzet­közi hírű büntetőjogászt kértük meg: segítsen eligazodni ezekben a témákban. Egis laboratórium Korszerű feltételek (i gyógyszerkutatáshoz Hírünk a világban Csurka István szerint a Ma­gyar Demokrata Fórum (MDF) 1990-ben a kormányalakításkor gazdasági kényszerből paktu­mot kötött a korábbi, általa no­menklatúrának nevezett vezető réteggel, a Fórumnak meg kell szabadulni ezektől az erőktől, ki kell szűrnie őket: „Az MDF-nek meg kell újulnia”, különben nem lesznek nagy esélyei az 1994-es választásokon. Az író-politikussal a mün­cheni Süddeutsche Zeitung munkatársa, Barbara Schwepcke beszélgetett. Az író-politikus azt is vallotta, hogy ő kommunistaellenes ugyan, de nem antiszemita és nem soviniszta. Csurka István szerint moz­galma, a Magyar Út erősebb, mint a párt, a Magyar Demok­rata Fórum. Tagsága hatvanezer főre becsülhető és „nem szeret­ném - mondotta -, hogy kilép­jünk az MDF-ből, a mozgalom a pártot szeretné erősíteni”. A beszélgetés ismertetésének egy más helyén ez olvasható: „Nem vagyok többé hajlandó kompromisszumokba bele­menni, koalíciókat fenntartani.” A kelet-európai kormányok kétségbe vonják a Közös Piac jóhiszeműségét a hús- és tejke­reskedelmi tilalommal kapcso­latban: tisztségviselők magán- beszélgetésekben azt gyanítják, hogy a mezőgazdasági protek­cionizmus motiválta az EK Bi­zottságának döntését - írja a Financial Times című brit gaz­dasági napilap. Magyarország és Lengyelor­szág ellentilalommal vágott vissza. Mindketten azt mond­ják, hogy náluk nincs száj- és körömfájás. A kelet-európai válasz gyorsasága, magabiztossága és dühe példátlan. A kelet-európai kormányok ma már bölcsebbek a liberális kereskedelmi retorika és a ke­mény valóság közötti szakadék belátásában. A kelet-nyugati kereskede­lem liberalizálásának politikai lendülete csökken, és Európa mindkét felén növekszik a pro­tekcionista nyomás. Az EK bizottsága nemrég meghosszabbította a dömping- vámok érvényességét a cseh és szlovák acélcsövek ellen. Ausztria ezen a héten korlá­tozza a kelet-európai cement-, műtrágya- és traktorimportot. Az Egyesült Államok azzal vá­dolja a magyar gyógyszergyár­tókat, hogy kalózmásolatokat csinálnak amerikai gyógyszer­ekről. A kelet-európai országok ugyancsak a protekcionizmus felé haladnak. Magyarország 18 féle vámemelést fontolgat papír- és más termékekre. Az intézkedések hátterében mind több az importkorlátozást szorgalmazó politikai követe­lés.- Valóban lassú a magyar törvényhozás, a hazai jogalko­tás?-Nézzük a tényeket. Az át­alakulás közel három esztendeje alatt 286 törvényt alkotott az Országgyűlés és összesen 2088 új jogszabály keletkezett. Ez minden tekintetben rendkívüli teljesítmény. Elég visszagon­dolni arra, hogy az elmúlt évti­zedekben évente 5 törvényt fo­gadtak el legfeljebb az akkori képviselők. Kiemelkedő a tör­vényhozói munka akkor is, ha azt is nézzük, hogy egy-egy törvénynek az elfogadásáig adott esetben száz, vagy annál is több módosító indítványt kell megvitatnia az erre hivatott or­szággyűlési bizottságoknak és a plénumnak. Ha mindehhez azt is hozzá vesszük, hogy vala­mennyi törvénynek összhang­ban kell lennie az Alkotmány­nyal, az ennek szellemében vál­lalt nemzetközi kötelezettsége­inkkel, látható, hogy milyen na­gyok a követelmények. De e tel­jesítmény értékeléséhez azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az átalakulás alkotmányos kereteire az Alkotmánybíróság felügyelt. Az persze érhető, hogy ilyen körülmények között a jogalkotás technikai folya­mata lelassul, de a demokrati­kusjellege biztosan érvényesül. Az igaz, hogyha a kormány arra kapott volna felhatalma­zást, hogy rendeleti úton való­sítsa meg a kormányzást, ez ha­tékonyabb, gyorsabb és talán szakszerűbb jogalkotást jelen­tett volna. Húsz év múlva a tör­ténészek dolga lesz eldönteni, hogy melyik megoldás a jobb, mivel mindkettő mellett és el­lene is szólnak érvek. Lehet bí­rálni a magyar törvényalkotást napjainkban, de lassúsággal il- letni-igazságtalanítéletvolna.- Sokan kifogásolják manap­ság, hogy eltörölték hazánkban a halálbüntetést. Úgy érvelnek, hogy ez antihumánus lépés volt, mert ezáltal nőtt a társadalom veszélyeztetése.-Természetes dolognak tar­tom, hogy amikor felerősödik a bűnözési hullám, akkor a köz­vélemény várakozásai a legsú­lyosabb bűncselekményt elkö­vetőkkel szemben a legéleseb­ben fogalmazódnak meg. Ezen a témán, szigorúan filozófiai sí­kon, az igazságossággal kapcso­latban kialakított elképzeléstől függően, örökké lehet vitat­kozni. Az egykori nagy német bölcselő, Immanuel Kant téte­lével ma is nagyon nehéz vitat­kozni, amely szerint „aki mást megöl, annak meg kell halnia”, mert az igazságosság ezt köve­teli. Számunkra is egyértelmű, hogy az emberi élet abszolú- tum, mindenek felett álló érték. De attól, hogy egy másik em­bert megölnek, az elveszett élet nem adható vissza. Senecának, a római kor nagy gondolkodó­jának tulajdonítják azt a mon­dást, hogy „nem büntet bölcsen az, aki azért büntet, mert bűn- cselekményt követtek el. Azért kell büntetni, hogy a jövőbenie­ket megelőzzük. Ä megtörténtet meg nem történtté tenni, már senki sem képes”. Úgy gondo­lom, hogy a legsúlyosabb bűn- cselekmények elkövetésénél is ebből kell kiindulni. Látni kell továbbá azt is, hogy a valóban életfogytig tartó büntetés is sú­lyos problémákhoz ‘vezetne. Úgy őrizni elítélteket, hogy számukra a szabadulás reménye fel se csillanjon, nagyon nehéz. A magyar törvényhozás ezt a reménysugarat meghagyja az elítélt számára, a feltételes szabadonbocsátás lehetőségé­vel. Magyarországon igen szép tradíciói vannak a halálbünte­tés-ellenes küzdelmeknek. Deák Ferenc éppen 150 éve tett javaslatot a halálbüntetést el­törlésére, de az akkori főrendi­ház elutasította az Európa szerte elismerést kiváltó kez­deményezést. Én a halálbünte­tés eltörlését, illetve egész ki­vételes büntetéssé történő visz- sza szorítását az emberiség er­kölcsi, kulturális fejlődése szempontjából nagyon fontos vívmánynak tekintem.-A büntetőperek elhúzódá­sának a közvéleményben ked­vezőtlen visszhangja van. Mi ennek a jelenségnek a magya­rázata és hogyan lehetne vál­toztatni rajta-Nagyon sok és bonyolult oka van ennek a valóban gon­dot okozó helyzetnek. Csak néhányat említenék meg és csupán jelzésszerűen. Az el­múlt rendszerben kevés jogászt képeztek az egyetemek, fizeté­sük az igazságszolgáltatásban szánalmasan alacsony volt. Az elmúlt esztendőkben a na­gyobb fizetések és lehetőségek hatására sokan máshová men­tek dolgozni. Közben jelentő­sen megnövekedett a bíróságok elé kerülő ügyek száma. Bo­nyolultabbak is lettek, a velük kapcsolatos eljárás pedig hosz- szabb ideig tart. A törvényes­ség szigorú garanciái, a nem­zetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeink miatt, a kia­lakult eljárási szabályokat nem lehet tetszés szerint egyszerűsí­teni, az ügyek intézését meg­gyorsítani. Sok olyan intézkedést léptet­tek életbe, amelyek fokozato­san változtatnak majd a kiala­kult helyzeten és csökken a lét­számhiány, a bírókra, ügyé­szekre nehezedő túlterhelés, és ennek folytán egy-egy bünte­tőper időtartama. Csoda, hogy ez a gépezet működött, műkö­dik! De én azt is tudom, bár­mennyit is javul majd az igaz­ságszolgáltatás munkája, azt soha nem érjük el, hogy min­denki egyformán elégedett le­gyen vele. Mindennél fontosabb azon­ban, hogy ez a tevékenység minden esetben emberileg el­fogadható körülmények között folyjon és minden eset mögött látni, tisztelni kell az embert. Maris János Új biológiai kutató laborató­riumot avatott Budapesten az EGIS Gyógyszergyár. Több mint egy milliárd forintos beru­házással hozták létre, s keve­sebb mint két év alatt készült el. A 8000 négyzetméter alapte­rületű, klimatizált és a környe­zetvédelmi előírásoknak is megfelelő épületben állatokon végzett hatástani kutatásokat folytatnak, amely magában fog­lalja a biokémiai, pharmakoló- giai és toxikológiai vizsgálato­kat. A kutatások célja szív- és érrendszeri, központi idegrend­szeri, gyulladásos és immun­rendszeri, valamint gyomor- és bélrendszeri megbetegedések elleni új szerek kifejlesztése. Kísérleteznek például allergiát befolyásoló szerekkel, depresz- szió elleni gyógyszerrel és egy újfajta lázcsillapítóval, amely az eddigieknél hatásosabb és nincs gyomorkárosító mellék­hatása. Égy japán holdinggal, a Tobacco Inc. céggel 1991-ben Már eddig kétszerannyian foglaltak szállást a nyári sze­zonra a Balatontourist Rt. kem­pingjeiben és fizetővendég-há­lózatában, mint tavaly ilyenkor - jelentette be Barcza Imre megbízott vezérigazgató. Reményeik szerint abbama­rad az utóbbi éveket jellemző kedvezőtlen tendencia, nem csökken tovább a vendégszám. A többi utazási irodához képest, a Balatontouristnak egyébként alig van oka panaszra, hiszen az elmúlt évet is hetvenmillió fo­rint nyereséggel zárták és haté­konysági mutatói a legjobbak az országban. Az új szezont felújított kem­pingekkel várják; 14 táborhe­lyen egyszerre 22 ezer vendéget tudnak fogadni. Az északi Balaton-part tava­lyi szezonjának tapasztalatai kötött, 15 évre szóló együttmű­ködési megállapodás alapján az EGIS laboratóriumaiban létre­jött kutatási eredményeket megosztják a japán céggel, amely azután az ázsiai régióban fejleszti és hasznosítja tovább. Az EGIS a jelenlegi termék- választékával az ezredfordulóig működhet gazdaságosan. A to­vábblépéshez létkérdés volt a biológiai kutatási feltételek megteremtése. Amennyiben ezt a kutató laboratóriumot nem si­kerül létrehozni, úgy meg kel­lett volna szüntetniük a gyógy­szerkutatást. A laboratórium teljes egé­szében az EGIS tulajdona, a be­ruházást részben saját erőből, részben világbanki és magyar pénzintézetektől kapott hite­lekből finanszírozták. A japá­nokkal kötött szerződés első el­lenértékeként kapott opciós díj jelentősen segítette a vállalat finanszírozását, így közvetve hozzájárult ahhoz, hogy fel­építhessék a laboratóriumot. alapján a balatonakarattyai Pi­roska nudista kempingben fel­oldották a „kutya-tilalmat”, ami miatt számos turista indult to­vább, más vidékre. Újabb kem­pingekben alkalmaznak - tekin­tettel a múlt szezonbeli sikerre - animátorokat, vagyis játékmes­tereket, akik foglalkoznak a gyerekekkel, programot, vetél­kedőt szerveznek a felnőttek­nek. Az animátorok német és soproni főiskolások lesznek. Soha ilyen kedvezményt nem kaptak még a hazai vendégek mint az idén - mondta még el Barcza Imre -, 25-40 százalék­kal olcsóbban nyaralhatnak a kempingekben mint a külföldi vendégek. A kempingek egyébként egymás után nyitnak, már ven­déget fogad a balatonfüredi és az almádi is. 25-40 % kedvezmény a hazaiaknak Felújított kempingek a Balaton körül Szombathelyen felújítják a volt szovjet laktanyát. Az Apáczai Csere János alapítvány támogatá­sával gimnázium és közgazdász-jogászokat képző egyetem kap itt helyet. Képen: a volt parancs­noki épület felújításán dolgoznak. Mit értsünk alatta ? Az ózonprobléma Az oxigénnek kétféle mole­kuláris változata van, az egyik a légkör 21 százalékát kitevő két­atomos molekula, a másik a jó­val ritkább, kevésbé stabilabb háromatomos ózon. Az „ózondús levegő” kifeje­zés az oxigéndús levegőre tu­lajdonképpen nem szerencsés, mert az ózon mérgező anyag. A földfelszín közelében található ún. troposzférikus ózon ártal­mas az egészségre, a közleke­dés bocsátja ki, feldúsulása te­hát nem kívánatos. Egész más a szerepe a légkör felső részében, a sztratoszférá­ban levő ózonnak. Ez védi meg a földfelszínt a káros ibolyántúli sugárzástól. Nem nagy tömény­ségben található, ha össze­gyűlne, mindössze három cm vékony réteget képezne a Föld felületén. Ha ez a pajzs megritkul, el­vékonyodik, vagy eltűnik, ak­kor rendkívül megnövekszik a bőrrák gyakorisága, illetve a növények roncsolódnak a gyil­kos ultraviola sugárözönben, így kisebb lesz a termés a me­zőgazdaságban. Megnövekszik a mutációk gyakorisága is, főként az egy­sejtű élőlények világában. Ezek a mutációk eredményezhetnek az emberre káros új élőlényeket is, ezért nem kívánatosak. Az ózonpajzsot a klórozott, fluorozott szénhidrogének, a freonok roncsolják a legintenzí­vebben. Ezeket a sprék hajtógá­zaként, a hűtőszekrényekben hűtőfolyadékként, illetve a hab­szivacs gyártásban használjuk főként. A klór és a fluor atom katali­zátorként viselkedik, hozzákap­csolódik az ózonmolekulához, leválaszt róla egy oxigénato­mot, majd maga is levál és a következő ózonmolekulánál is elvégzi ugyanezt. A világ legnagyobb freon- termelője, a DuPont most egy- milliárd dolláros programot in­dított, hogy megfelelő helyette­sítő hajtógázt kifejlesszen. Az ózortpajzs roncsolásában részt vesz még a metán, a repü­lőgépek hajtóművéből kikerülő nitrogénoxidok, valamint ezek közül is a nagyon stabil dinitro- gén oxid, amely a Föld felszíné­ről is képes a sztratoszférába fölvándorolni. Ez a védőernyő egyelőre fő­ként a déli féltekén lyukad ki időnként, az Antarktisz fölött. 1987-ben a montreali egyez­ményben egy sor ország, köz­tünk hazánk is vállalta a freo­nok kibocsátásnak csökkenté­sét, majd megszüntetését 1997-ig. Gazdag László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents