Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)

1993-04-15 / 102. szám

1993. április 15., csütörtök aj Dunántúli napló 7 A pénzhiány bizonytalanná teszi a termelést Nagyüzem a földeken Tárcsázás beszédhanggal A földönkívüli „ET”-nek az ujj ára volt szüksége, hogy haza telefonáljon. A New York-iaknak viszont a jövő­ben már csak a hangjukra lesz szükségük és természe­tesen egy telefonra. A Nynex telefontársaság olyan új telefonrendszert mu­tatott be, amely hangokra re­agál. A telefonálónak például csupán azt kell mondani a kagylóba, hogy „mama” és a készülék kapcsolja szülei la­kását, a „hivatal” szóval pe­dig a munkahelyét hívhatja a telefonáló. A telefontársaság komputere csak akkor kap­csolja a címszó alatt beprog­ramozott állomást, ha felis­meri a beszélő hangját. 50 névkódot lehet betáplálni. Erőmű a tenger mélyén A tengerkutatók úgy be­csülik, hogy másodpercen­ként kereken 1 millió köbmé­ter víztömeg áramlik át 3-5 méter/sec. sebességgel a Messinai-szoroson, a tenger­fenéken. „Ott akarunk egy olyan erőművet működtetni, amely a vízáramlást elektro­mos energiává alakítja” - mondja Elio Matacena, a Pont d’Archimede cég el­nöke. Ennek érdekében be­tontömböket engednek le, amelyek között „kapukat” hagynak nyitva. A víz ezeken áramlik keresztül és közben négy „vitorlát” hoz moz­gásba, meghajtva ezzel a tur­binákat. Az erőmű mintegy három kilométer hosszú út­vonalon épül a szárazföld és Szicília között: teljesítménye 100 megawatt lesz és a ten­gerszorost övező városokat, Reggio Calabriát vagy Mes- sinát fogja árammal ellátni. Stratégiai légüres tér A NATO-nak kelet felé kell kiterjesztenie a stabili­tást, hogy védelmet nyújtson a törékeny demokráciáknak Kelet-Európábán, és bizto­sítsa sikerüket - írja a Párizs­ban megjelenő International Herald Tribune-ban Ronald D. Asmus, az amerikai Rand Corporation egyik vezető stratégiai szakértője. Kelet-Európábán nem ma­radhat „stratégiai légüres tér”. A NATO-t ezért a közel­jövőben meg kell nyitni az új tagok számára. Ezen orszá­gok NATO-tagfelvétele megelőzheti tagságukat az Európai Közösségben. A vissza-visszasurranó télies időjárás miatt mintegy kéthetes késéssel kezdődhettek meg a földeken a tavaszi mezőgazda- sági munkák. Az őszi kalászo­sok vetésterülete - a hektáron­kénti 1500 forintos állami tá­mogatás bevezetése nyomán - még decemberben is növeke­dett. A Földművelésügyi Mi­nisztérium legfrissebb állapot­minősítése szerint a több mint egymillió hektáron vetett búza 40 százaléka jó, 37 százaléka közepes és csak 23 százaléka gyenge minőségű. A 74 ezer hektáron földbe került rozsnak közel 40, a 193 ezer hektáron vetett őszi árpának pedig 45 százaléka mondható jóminősé­gűnek. A március közepétől kedve­zőre fordult időjárás hatására nagy erőkkel kezdtek hozzá a talajelőkészítési munkákhoz és a tavaszi vetésekhez. Földben van már - 259 ezer hektáron, a tavalyihoz hasonló nagyságú te­rületen - a tavaszi árpa. A ma­gángazdaságokban és az Alföl­dön növekedett a zab vetésterü- elte. Az elmúlt év nyomott fel- vásárlási árai miatt várhatóan csökken a magborsó, a feldol­gozó üzemek pénzügyi nehéz­ségei miatt pedig a zöldborsó vetésterülete. A tavalyihoz ha­Nincs mit titkolnunk: várat­lanul ért bennünket az Európa Közösség döntése, hogy száj- és körömfájásra hivatkozva eltil­totta az élő állatok, a nyershús és a szalámi importját a ke­let-európai országokból, köztük Magyarországról. Csalódtunk Európában? Csak az érezheti így, aki koráb­ban illúziókat táplált az államok ezen közössége iránt. Mert vol­taképpen a mostani „csalódás” nem más, mint az európai reali­tások konfliktusa az illúziókkal. Érdekek harca? Az Európá­hoz való közeledésünket sok­sonló nagyságú területen - kö­zel 108 ezer hektáron - vetettek az idén cukorrépát. Kritikus időszakot él át a hazai rizster­mesztés: vetésterülete 4000 hektárra zsugorodott. Lehangolóak a szerződéskö­tések. A csőd szélén, felszámo­lás alatt álló feldolgozó üzemek és felvásárlók körében nagy a bizonytalanság és a bizalmat­lanság. A fizetőképes feldol­gozó vállalatok igyekeznek árú­alapjukat lekötni. Az alacsony garantált árak miatt azonban a termelők is a szokottnál tartóz­kodóbbak. Márciusban tovább csökkent az ország tehénállománya. Gondot okoz, hogy a községek­ben a tejbegyűjtő nem vállalja a kismennyiségű tej begyűjtését, a termelők pedig nem tudják megszervezni az átvételt. A hazai sertéstenyésztés mai helyzetét nem a tulajdonosvál­tás, hanem alapvetően a piaci viszonyok határozzák meg. A magántermelőket érzékenyen érintik az ingadozó piaci felvá­sárlási árak, valamint a magas takarmányárak. Általános jelen­ség, hogy a vállalatok és a vá­góhidak többsége nem köt sem szerződést, sem keretmegálla­podást a termelőkkel, így há­rítva át rájuk az ágazat minden szór indokoljuk azzal, hogy bennünket - miként közeli és távoli partnereinket is - közös európai érdekek vezérelnek. Most viszont megint kiderült, hogy a valóban létező Európai Érdekközösség talaján vannak, lehetnek „és lesznek” regioná­lis, vagy csupán egy-egy állam által képviselt érdekek, s ezek esetenként nincsenek tekintettel egyetemes európaiságunkra. A politikai partnerség sem jelent biztosítékot a gazdasági érdek- ellentétek elkerülésére. Hogyan reagáljunk? A poli­tikai, a diplomáciai és a gazda­kockázatát. Örvendetes viszont, hogy növekszik a lakossági ellá­tásban fontos szerepet betöltő, a termelőket jobban kiszolgáló kis vágóhidak szerepe. Országos jelenség, hogy az átvételi árak fokozatosan csök­kennek, a fizetési idők elhúzód­nak, a takarmányozási költsé­gek növekednek. Emiatt csök­ken a tenyésztői kedv. A leg­rosszabb a helyzet Békés me­gyében, ahol 36-38 ezer hízó vár levágásra, Baranyában, Csongrádban, Győrött tízezres nagyságrendű az át nem vett ál­latok száma, míg másutt „csu­pán” egy-két hetes csúszás ta­pasztalható az átvételnél. A mezőgazdaság pénzügyi helyzete kritikus. A múlt évi veszteséges gazdálkodás miatt óriási finanszírozási gondok nehezednek az ágazatra. A ko­rábbi csődegyezségeket egyre jobban fenyegeti a gazdaság felszámolásának veszélye. Mi­vel a tartalékok elfogynak, a vagyonfelélés folyamata erősö­dik. A pénzintézetek hitelnyújtási készsége változatlanul gyenge. Ott ahol hitelkihelyezés történt, a pénz egy részét visszatartották a korábbi, lejárt hitelek és a ke­zelési költségek fedezeteként.-ella­sági eszközök sorát kell bevet­nünk, hogy egyfelől hitelesen bizonyítsuk partnereink dönté­seinek megalapozatlanságát, másfelől érvényt szerezzünk az Európai Közösséghez fűződő kölcsönösen előnyös megálla­podásainknak. Kereskedelmi háború? Ezt mindenképpen el kell kerül­nünk. Nemcsak azért, mert nem vagyunk „egy súlycsoportban” az ÉK-val, hanem azért is, mert a nyugat-európai országokkal való együttműködésre a súlyos, de mégis csak időleges konflik­tus után is szükségünk lesz. Illúziók nélkül, de Európa? A költségvetés helyzete március végén A vártnál jobb Márciusban a vártnál jobb lett a költségvetés helyzete, de ebből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni - mondotta Naszvadi György, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára. A vállalati mérle­gek benyújtásának végleges ha­tárideje május. Ekkor derül ki, hogy mennyi a tényleges társa­sági nyereségadó-visszaigény­lés, ami természetesen csök­kenti a költségvetés bevételeit, és növeli a hiányt. Az idén elsősorban a privati­zációs bevételek alakulása a fő kérdés. E tekintetben a költség- vetés több tízmilliárdos bevétel­lel számolt. A privatizációs be­vételek részben közvetlenül fi­nanszírozzák a költségvetést, részben pedig a különböző pénzügyi alapok bevételi forrá­sai. Amennyiben ez az összeg nem érkezik meg, úgy a költ­ségvetésnek kell vállalnia az alapok finanszírozását, termé­szetesen a deficit terhére. A vállalati befizetéseknél mintegy 10-20 milliárd forint­nyi bevétel lehet kérdéses. A költségvetés kiadásai - ameny- nyiben nem születik ezt jelentő­sebben befolyásoló külön kor­mányintézkedés - a tervezett­nek megfelelően alakulnak. Az képzelhető el, hogy a bevételek maradnak el az előirányzottól. Az APEH is fizet Március 20-ig az adóbefize­tés kényszere tartotta izgalom­ban az embereket, azóta pedig az adóvisszatérítésre várnak tü­relmetlenül. Van, aki később küldte be az elszámolását és előbb kapja kézhez a visszajáró pénzt, mint az, aki később adta postára. Mi a „csúszás” oka? - kérdeztük az APEH sajtófőnökétől. Mint Satlai Géza elmondta, - az adózás rendjéről szóló tör­vény előírja, hogy a hivatal a beküldéstől számított 30 napon belül köteles a túlfizetést visz- szautalni az állampolgároknak. Csakhogy - a tapasztalatok sze­rint - sokan sajnos, még mindig hibásan készítik el bevallásukat, s így az ellenőrzés és a javítás hosszabb időt vesz igénybe. Nem ritkán személyesen is be kell hívni az adózót, hogy közö­sen korrigálják az esetleges hi­bákat. Ám, az állampolgár ilyenkor sem rövidül meg, hiszen - amennyiben jogos a vissza­igénylés - az APEH késedelmi pótlékot fizet minden egyes plusz nap után. Ennek mértéke az éves banki alapkamat dup- lája.­Tavalyi jövedelmük után 2 millióan készítettek személyi jövedelemadó bevallást, s közü­lük 672 ezren igényeltek vissza pénzt, ők átlagosan 8 586 forin­tot vehetnek át a postástól. Ha valaki mégsem hajlandó kivárni a hivatal értesítését? Levélben vagy telefonon a lak­helye szerint illetékes - megyei vagy fővárosi - adóhatósághoz fordulhat. Ilyenkor soron kívül utána néznek az ügyének. Domi Zsuzsa Hagyományőrző cserkészmise Egy cserkész a fogadalmát egész életére hatóan teszi le. Jö­het közbe bármi, ő cserkész ma­rad. így érezte ezt Csonka Fe­renc is, akit az akkori rendszer meghurcolt, börtönbe zárt, ha­lálra ítélt. Pap volt és cserkész­tiszt. Ez volt a bűne. Amikor ismerőseitől megtudta, hogy a halálos ítélet terve megszületett, püspöke utasítására emigrált. Éveket töltött külföldön, majd amikor amnesztiát kapott és ha­zatért, Kővágószőlősön lett plé­bános. 1986-ban eljött az ideje, hogy a veszélyeket ismét vál­lalva, cserkésztársaival egyetér­tésben április 24-én, Szt. György napján, a cserkészek védőszentjének ünnepén, a pé­csi Belvárosi-plébániatemp­lomban cserkészmisét mondjon. A szentbeszédben a cserkészet­ről szólt. A következő évben Szt. György napkor a cserkészmisét megismételte. Harmadszor már nem tehette, mert furcsa körül­mények főzött Budapesten egy autó halaira gázolta. Barátai, cserkésztestvérei azonban reá is emlékezve, folytatták az ilyen­fajta megemlékezést az ünne­pen. Az öregcserkészek ilyen­kor újították fel immár sok évti­zedes fogadalmukat. A cserkészökumenizmus alapján katolikus és nem katolikus cserkészekkel telt meg a temp­lom. Ezt a hagyományt, Szt. György ünneplését és Csonka Ferenc emlékét őrzik, akik egy­kor cserkésztársai, barátai vol­tak. Remélik, fiatalabb társaik, utódaik követni fogják őket ezen az úton. Az idei évben sorrendben immár nyolcadszor ismétlődik meg az öregcserkészek hagyo­mányos cserkészmiséje, ugyan­ott és ugyanabban az időben, mint azt Csonka Ferenc cser­késztestvérük kezdeményezte: április 24-én este 6 órakor a Belvárosi-plébániatemplomban. Pártatlanok és függetlenek a bírák Az érintetteké a fellebbezés joga 850 millió útban az önkormányzatokhoz Nem kell a pénzt megelőlegezni A Belügyminisztérium vá­lasztási irodája eddig hat szava­zás lebonyolításában vett részt, s most a társadalombiztosítási önkormányzatok választásában is főszerepet kap. Tekinthető-e ez az eljárás a jövő évi „nagy választás” fő­próbájának? - kérdeztük Tóth Zoltántól, az iroda vezetőjétől.-A hat választás tapasztala­tai alapján most tényleg terve­zünk néhány újítást. Hogy ez a jövő évi választás főpróbája lesz-e? Erre nem tudok felelni. De néhány változtatás már most is elengedhetetlen. Mindany- nyian emlékszünk 1990. már­cius 25-ének éjjelére, amikor még hajnal felé is csak annyit tudtunk mondani a kíváncsi új­ságíróknak, hogy „nincs adat”. Most szeretnénk kipróbálni egy új módszert, amellyel gyorsítani lehet a szavazatok összesítését. Mostantól kétféle kimutatás ké­szül: a választás éjszakáján a köztisztviselők rendelkezésére áll majd egy számítógépes rendszer, amely azonnal közli a feldolgozott szavazólapok eredményét; a másik kimutatás a szavazókörzetekben aláírt, hi­telesnek tekinthető szavazóla­pok alapján várhatóan a reggeli órákra készül el, és az óvások elbírálása után válik hivata­lossá. — Kit terhelnek a választási költségek?- Az eddigi gyakorlat szerint az önkormányzatoknak kellett megelőlegezniük a választási költségeket, amit később tőlünk visszakaptak. Most a rendelke­zésre álló 850 millió forintot előre kiutaljuk, már ezen a hé­ten postázzuk az illetékesek címére. Változtatunk az elszámolás rendszerén is: ha átalányként kezelik a pénzt az önkormány­zatok, akkor szabadon gazdál­kodhatnak vele, ha a tételes el­számolást választják, akkor a kiadások minden filléréről számlát kell benyújtaniuk. Mint a választási iroda veze­tőjétől megtudtuk, nemcsak a köztisztviselőket, hanem a vá­lasztási bizottságok társadalmi aktivistáit is „beiskolázzák”, hogy elkerülhessék a szakkér­désekben felmerülő vitákat. Új módszereket terveznek a választási propagandában is. Szeretnék elérni, hogy a válasz­tásokon való részvétel valóban a demokratikus gondolkodás egyik jellemzője legyen, függet­lenül a pártoktól, politikai meg­győződéstől. Az új módszerek kidolgozá­sához francia és osztrák szak­embereket is segítségül hívtak. (koós) Számos oka van annak, hogy a bíróságok nehezen birkóznak meg a rájuk háruló feladatok­kal. Erről és a bírák pártatlansá­gának, függetlenségének kérdé­seiről beszélgettünk dr. Solt Pállal, a Legfelsőbb Bíróság el­nökével.-A bíróságok életét számos új jogszabály érinti, köztük a január 1-jén bevezetett felül­vizsgálati eljárás. Mi tette szük­ségessé a törvényességi óvás megszüntetését és ezzel együtt az új eljárást?- A törvényességi óvás in­tézményét az Alkotmánybíró­ság azért találta alkotmányelle­nesnek, mert nem a felek és az eljárásban résztvevők akaratán múlott, hogy a felülvizsgálatra sor került-e, vagy sem. Csak két személy - a legfőbb ügyész és Legfelsőbb Bíróság elnöke ­rendelkezett óvási joggal. A felülvizsgálati eljárás azt je­lenti, hogy most már az ügyben érintett, vagy érdekelt felek el­határozásán múlik, hogy alanyi joguk alapján, a törvényben meghatározott feltételek között kérik-e a Legfelsőbb Bíróságtól a fellebbezéssel már meg nem támadható jogerős ítélet felül­vizsgálatát.- Az önök asztalán már most is sok az elbírálatlan ügy. A felülvizsgálati eljárás nem je­lent majd újabb terheket?-Az elmúlt évben az ügye­ink száma meghaladta a 13 ez­ret. Alkotmányos feladatunk a bíróságok ítélkezésének elvi irányítása, amit megnehezít, hogy nagyon sok napi üggyel kell foglalkoznunk. A felül­vizsgálati eljárás bevezetésével egyidejűéig csökken a Legfel­sőbb Bíróság másodfokú hatás­köre s ettől remélhetően keve­sebb lesz az asztalunkon gyüle­kező elintézetlen akták száma.- Törvények biztosítják a bí­rói pártatlanságot és független­séget, de mi a biztosítéka annak, hogy valóban ebben a szellem­ben is működjenek?- A bírói függetlenség azt je­lenti, hogy a bíróság más állami hatalmi ágtól, a törvényhozástól és a végrehajtó hatalomtól füg­getlenül működik. Ugyanakkor szükség van a bírói hatalmi ág mainál részletesebb alkotmá­nyos szabályozására. Nagyon fontos, hogy a bíró személyé­ben alkalmas legyen arra, hogy függetlenül ítélkezzen. Kivá­lasztásuknál arra kell töreked­nünk, hogy a magas etikai elvá­rásoknak megfelelő, döntésre képes, hivatásuknak élő, való­ban független egyéniségek vál­janak bírákká. B. Szabó László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents