Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)
1993-04-01 / 89. szám
1993. április 1., csütörtök üj Dunántúlt napló 3 A bányász keresetkiegészítés után nem lesz adó-túlfizetés Nem az APEH tehet róla, ■ hogy márciusban a 63 százalé- , kos keresetkiegészítésben részesülő 419 uránbányásztól a ■' ; korábbiaknál 2-4000 forinttal i több adójarulékot vontak. A 1 Mecseki Ércbányászati Válla- 5 lat ügyintézői értelmezték té- | vesen a jogszabályt. Az adó kiszámításakor í ugyanis valóban figyelembe 1 kell venni a 100 ezer forintos | „0” kulcsos adósávot (mivel a MÉV nem munkáltató már, csak kifizetőhely), de mindaddig semmilyen adójárulék nem vonható, amíg a dolgozó úgy nyilatkozik, hogy éves jövedelme nem éri el a 100 ezer forintot. A nyilatkozattételre pedig a kifizetőhely köteles felszólítani az érintetteket. Az első két hónap kifizetésének összegzésekor viszont még egyetlen dolgozó bevétele sem érte el az említett határt. A MÉV osztályvezetője, Óvári György lapunknak elmondta, hogy a március havi keresetkiegészítések postázásakor mindenkinél korrigálják a túlzott mértékű levonásokat. Ennek ellenére a MÉV nem állt el attól a tervétől, hogy levélben kéri az APEH elnökét, hogy egyszerűbben történjenek a nyilatkoztatások, s a kifizetések is a régi rend szerint menjenek. Most tehát az a helyzet, hogy a bányászati keresetkiegészítés után a 100 ezer forint összeghatár eléréséig - ha az érintett arról nyilatkozik - nem kell egyáltalán adózni, aztán az egyes adósávok átlépésével egyre több lesz a levonás. így egy év elmúltával csak az adóalanyon múlik, hogy adó-túlfizetést, vagy adó-elmaradást könyvelhet el. M. B. E. Pilinczes József, Vincze Gábor Péter, Palásti Gabriella és Szikora János rendező Fotó: Szundi Az elvesztett Kertek Alkotmányellenes a vagyon- nyilatkozat-tételi kötelezettség A vagyonnyilatkozat-té- teli kötelezettség előírására vonatkozó rendelkezések teljes egészében alkotmányellenesek, ezért azokat az Alkotmánybíróság megsemmisíti. A testület határozatát dr. Herc- zegh Géza, az Alkotmány- bíróság helyettes elnöke szerdán hirdette ki nyilvánosan a megjelent közjogi méltóságok és a sajtó képviselői előtt. A határozat indokolásában rámutatott: az indítványozók által támadott jogszabályok a jövedelemadó ellenőrzése, a be nem vallott jövedelmek feltárása és az arányos közteherviselés érdekében írják elő a va- gyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget. Ezek a szabályok azonban - az Alkotmánybíróság megítélése szerint - nem alkalmasak a kitűzött cél elérésére. Nem alkalmasak, mert egyrészt a törvényhozó jelentős kivételeket állapít meg, másrészt a vagyonnyilatkozat is a polgárok bevallására épül, tehát a magánéletbe való további állami beavatkozást tehet szükségessé. Az Alkotmánybíróság szerint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog korlátozása - a kifogásolt törvényben meghatározott módon - aránytalan beavatkozást jelent az alapvető jogokba, ezért a vagyonnyilatkozat szabályai alkotmányellenesek. Ha azt mondjuk, hogy Romain Weingarten Nyár című darabjának pécsi, kamaraszínházbeli díszletei lélegzetelállítóak, akkor ezt a kijelentés véresen komolyan lehet venni. Nem hiszem, hogy mostanában hasonlójátékteret láthattunk volna errefelé. A Csík György tervezte látvány alapvető eleme Szikora János rendezői elképzelésének is. Szerinte a mese a Paradicsom elvesztéséről szól, bár természetesen lehetetlen egy ilyen emlékképekből, víziókból építkező, szürrealista mű tartalmát két szóval összefoglalni. Még sokkal többel is nehéz, hiszen az előadás a néző fejében fog összeállni majd, kinek-ki- nek a saját, elveszett Kertjére való ráemlékezéssel.-Az előadás a gyermekkor visszaidézésével indul, s lassan megjelenik a hajdani kert - foglalta össze a rendező. - Az emlékek azonban egyre inkább misztikus történetek szövedékévé válnak. A mondatokat sem lehet mindig logikusan megmagyarázni, racionálisan felfogni. Sem a darab előadása, sem a befogadása nem könnyű. Mégis azt hiszem, mély és tartalmas estét fog jelenteni a nézőnek. Az „álomjátékban”, mely Weingarten alcíme szerint „hat nap, hat éjszaka” története, két gyermek és két kandúr meséje bomlik ki. Simon és Lorette ebben a különös nyárban elveszíti a gyermekkor ártatlanságát, a valóság betör a varázslatos kertbe, az illúziók, a költészet, a mese, az álmodozás világába. A darabot először 1966-ban játszották Párizsban. Pécsett most április 2-án, este fél 8-kor mutatják be. Lorette Palásti Gabriella, Simon Bellus Attila lesz. A két macskát, Hagyaőfel- ségét és Félcseresznyét Vincze Gábor Péter és Pilinczes József alakítja. A Vivaldi-muzsikából létrehozott bizarr és egyéni zene Weber Kristóf munkája. A rendező munkatársa Ditzendy Atila volt. Hodnik Ildikó Gy. Biztosítás nélkül, lerobbanó buszokkal Óvakodjunk az engedély nélkül működő utazási irodáktól A nyári szabadság közeledtével egyre több utaz- nivágyó keresi fel az utazási irodákat, hogy megismerjék ajánlataikat. Számos iroda jelzéséből az derül ki, hogy az utóbbi időben fokozódott az utasok bizalmatlansága. A dolog hátterében látványos irodai csődök, szabálytalanul működő utazásszervezők húzódnak meg, amelyeknek sok esetben nemcsak tanúi, hanem szenvedő részesei is voltak az ügyfelek. Az ilyen jellegű kellemetlenségek elkerülése, számának csökkentése érdekében kértük ki Vétek Jánosné, a Dél-dunántúli Gazdasági Kamara Idegen- forgalmi Tagozata vezetőjének felvilágosító tanácsait.-Milyen intő jelekre hívhatjuk fel az utazók figyelmét?- Figyelmeztetheti az embereket egy-egy olyan ajánlat, amelyet név nélkül, csak telefonszámmal (gyakran ez is csak az esti órákban él) hirdetnek meg. Az érvényben lévő rendeletek alapján a szabályosan működő iroda jól megközelíthető, nem társbérletben üzemel, telefon és telefax vonala is van. Ugyancsak óvatosan kell bánni a falragaszon, munkahelyi, iskolai hirdetőtáblán, templomajtókon elhelyezett ajánlatokkal, amelyeket sok esetben sportvagy nyelvi tábornak, tanfolyamnak neveznek. Egy-egy gyülekezet, sportkör, egyesület csak tagjai részére szervezhet utazást. Kívülálló részére nem, hiszen itt a haszonszerzési szándék kimutatható.- Gyakran találkozhatunk feltűnően olcsó utakkal.- Sajnos nálunk még nem alakultak ki a piaci árarányok. A gyakorlatlan utazó csak az olcsó árat tartja szem előtt, azt, hogy milyen szolgáltatásokat takar az ár, nem tudja megítélni. Vannak azonban objektív tényezők, amelyeknek az árban minden esetben tükröződniük kell. Ilyenek autóbuszos utazásnál az üzemanyagár, az úthasználati díj, a gépkocsivezető költsége, szállásárak, az idegenvezető költsége.- Hogyan lehet megtudni, hogy mi van az olcsóság mögött?- Bevezető reklámár esetében a kedvezmény csak egy-egy alkalomra szólhat, hiszen nem titok, hogy az irodák célja a tisztességes haszonszerzés. A tartósan alacsony ár azonban megkérdőjelezi a szakmai hozzáértést. Éz ugyanis előbb-utóbb fizetési gondokhoz, majd csődhöz vezet. Olcsóbb lesz az út, ha nem adnak idegenvezetőt, nem kötnek utasbiztosítást, rossz minőségű busszal napokig, szállás nélkül utaznak. Ugyancsak olcsó ajánlatot adhat olyan „iroda” is, amelynek nincs engedélye, így nem fizet forgalmi adót, illetéket, és egyéb járulékos kötelezettséginek sem tesz eleget.- Milyen károk érhetik az ügyfeleket?- Az olcsó út akkor lesz hirtelen drága, amikor bekövetkezik a baj. Az utas megbetegedése biztosítás hiányában, a szállítójármű elromlása, a küldő iroda fizetésképtelensége miatt a partner részéről a beígért szolgáltatások elmaradása, megtagadása, és hasonló kellemetlenségek. A tapasztalatlan utast olyan veszély is fenyegeti, hogy a klasszikus csoportos utazás helyett kellő információ hiányában bevásárló túrára fizet be. Azután végigasszisztálhatja a hosszadalmas vámkezeléseket, hosszú napokat zötykölőd- het a buszon.- Sokan valuta szerzésére használják az illegálisan meghirdetett utakat.- Valóban gyanút kelthetnek azok az irodák is, amelyek a részvételi díjat nem forintban kérik. A hatályos jogszabályok értelmében a magyar állampolgárok csak forintban fizethetik ki utazásaikat. Az engedéllyel bíró irodák korlátlan devizakerettel rendelkeznek, valutában csak azok kérik az utak árát, akiknek nincs megfelelő jogosítványuk. Ugyanez vonatkozik a szállítókra is, az engedéllyel rendelkezők megkapják a szükséges devizát az üzemanyagpénztől az autópályadíjig. Fogadjuk meg tehát a szakember tanácsait, és valószínűleg sok bosszúságtól, kellemetlenségtől, sok esetben kártól óvjuk meg magunkat. Az engedéllyel működő irodák ajánlatait elfogadva az utazás valódi élményt, a nyaralás valódi pihenést nyújthat az ügyfelék számára, míg a feketén dolgozó szervezők esetében erre nagyságrendekkel kisebb az esély. K. E. ... és Baranyában? Törvényt hozott a parlament a Magyar Vöröskeresztről Százmilliós értéket osztottak szét a megyében A parlament kedden törvényt alkotott a Magyar Vöröskeresztről. Légrády Esztert, a Magyar Vöröskereszt szóvivőjét tegnap kérdeztük:- Miért fontos az országgyűlés döntése a szervezetüknek?- Egyértelműen örülünk, a magyar törvényhozás felzárkózik az európai parlamentekhez abban is, hogy a Vöröskeresztről, mint a legszélesebb körű tevékenységet folytató humanitárius szervezetről egy különálló törvényben emlékezik meg, és megerősíti autonómiáját, valamint azt, hogy a szervezet tevékenysége a Nemzetközi Vöröskereszt alapelvein nyugszik. Elismeri a tevékenységét olyan fontos területeken, mint a háborúk és katasztrófák esetén a humanitárius segítségnyújtás, menekültellátás, a szociálisan rászorulók támogatása, a véradás szervezése és az egészség- nevelés. A törvény deklarálja, hogy a Magyar Vöröskereszt munkája alapvetően közcélú tevékenységnek számít, ezért a számára felajánlott összes segély - ha annak pénzben kifejezhető értéke van - az adományozó számára adókedvezményt jelent, illetve az adóalapból leírható - mondta. Dr. Kárpáti Júlia, a Magyar Vöröskereszt Megyei Szervezetének titkára is megnyugvással fogadta a törvényt, amely tartalmazza azokat a kedvezményeket - vám-, adó-, illetve illetékmentesség - amelyek nélkülözhetetlenek a munkájuk sikeréhez. Elmondta, Baranyában az elmúlt évben több mint 100 millió forintos értéket mozgattak meg és osztottak szét mindössze 15 munkatársával. Idén hatmillió forintos állami támogatásra számíthatnak, további 9 millió forintot saját tevékenységükből pótolnak, mint tették ezt tavaly is többek között szociális vállalkozásaikból, adományokból. Ma is 7-8000 menekültről gondoskodnak, egy havi készlettel rendelkeznek még(!). Ugyanakkor január 1-jétől végzik a gépkocsivezetést tanulók egészségügyi vizsgáztatását, eddig ötszázan jelentkeztek náluk. Készülnek a vérellátás hálózatának átalakításával az új szerepvállalásra is. Külföldi segítőik főként a németországi Vöröskeresztes szervezetek és Lions Clubok, de partnerekre találnak a megyei közgyűlés nemzetközi kapcsolatain keresztül is. Gáldonyi M. Fórumot hívtak össze a belvárosiak A lakók egy része szerint őket (is) sújtja a rendelet Aláírásgyűjtés a forgalomcsillapítás kapcsán A Pécs-belvárosi forgalom- csillapítással foglalkozó hétfői cikkünkben egy ott lakó polgár szemszögéből vizsgáltuk a kialakult helyzetet. Emlékeztetőül: a nyilatkozó többek között a telkek értékcsökkenésével, a behajtási engedéllyel nem rendelkező szolgáltatók elmaradásával, s ehhez hasonló hátrányokkal indokolta igencsak negatív véleményét. Mint megtudtuk, írásunk megjelenése óta egyre többen vélekednek hasonlóképpen, a szerkesztőségbe érkező levelek és a tegnapi történtek legalábbis ezt látszanak igazolni. Mielőtt azonban a Belvárosi Iskolába összehívott gyűlésen elhangzottakat idéznénk, álljon itt a Városgondnokság véleménye: „A Városgondnokság az Ök. rendeletnek csak végrehajtója, bár avval egyetért, mivel a rendelet megalkotását megelőző munkálatokban részt vett, így az alábbiakban reagálunk a forgalomcsillapított övezetekkel kapcsolatos lakossági észrevételekre. Az észrevételt tevővel a problémás esetek L, 2., 3., 5., 6., 7., 8., 9. bekezdésben foglaltakkal természetszerűleg egyetértünk, hiszen az Ök. rendelet idézett részei. A mozgásszabadság korlátozása ténymegállapítással nem értünk egyet, hiszen akkor minden közlekedést tiltó rendelkezés ennek minősülne. Kereskedelmi jellegű szolgáltatást végzők, kisvállalkozók mind saját ingatlan, vagy bérlemény jogán az állandó behajtási engedélyt kapók körébe tartoznak és működési feltételeikhez szükséges ún. áruszállító engedélyt kapnak. Természetesen nem jogosultak egész nap közterületen korlátlanul várakoztatni gépjárműveiket, hanem területi és időhatály megkötéssel működhetnek. A történelmi belváros gépjárművekkel való telítettsége elsősorban a gépjárművel munkába járók, vásárlók miatt alakult ki. A forgalomcsillapítás alapvető célja a parkolás és az áthajtás korlátozása. A forgalomcsillapított övezetekben a közlekedési viszonyok normalizálása mellett feltétlen érv a környezeti ártalmak mérséklése. Mintegy 10 000 lakos kedvezőbb íakókömyezeti helyzetbe hozása véleményünk szerint fontosabb pár száz munkahelyéhez gépkocsival igyekvő állampolgár egyéni érdekénél. (...) A kö- zületek saját ingatlanon tárolt gépjárművei esetében az engedély ingyenes. A mindenki által igénybevehető eseti behajtási engedély „büntető” minősítésével nem értünk egyet, de reméljük annak visszatartó erejét. Pehr Nándor, mb. intézményvezető h. ” * Nos, hogy mennyi lakos érdekét szolgálja a rendelet, nem tudjuk, azt viszont igen, hogy az övezetben élők közül tegnap többen is megjelentek azon a gyűlésen, melyet a Belvárosi Iskolában tartottak a rendelet elleni tiltakozás lehetőségeit latolgatva. Mint az összejövetelen kiderült, a forgalomcsillapítás nem csak a lakók, de a kisgyerekeiket iskolába hordó szülők érdekei ellen is való, arról nem is szólva, hogy a Sportorvosi Intézet rendelőjébe - esetleg sérülten - tartók sem biztos, hogy örülnek a kialakult helyzetnek. Az összegyűltek a panaszok sorolása után végül arra az elhatározásra jutottak, hogy csatlakoznak a Belvárosi Iskola Szülői Munkaközössége által indított aláírásgyűjtéshez, mellyel végső soron azt szeretnék elérni, hogy az önkormányzat módosítsa a forgalom csillapításáról hozott rendeletét. A lakók és a szülők képviselői e mellett április 15-ikén délután fél hatra érdekegyeztető fórumot is ösz- szehívnak az iskola zsibongójába, ahol valamennyi, az övezetben élő pécsi polgár elmondhatja véleményét - remélhetőleg az önkormányzat meghívott képviselői előtt. Pauska Bemutató a Pécsi Kamaraszínházban
