Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)
1993-04-14 / 101. szám
1993. április 14., szerda üj Dunántúlt napló 7 Rendelet készül az egészségügyi szűrővizsgálatokról Kiszűrni a halált A betegségek megelőzésének egész rendszere megújításra szorul - ezt állítja az Orvosi Hetilap 9. számában dr. Kásler Miklós és dr. Ottó Szabolcs a rosszindulatú daganatok szűréséről írott tanulmányában. A Népjóléti Minisztériumban rendelet készül a lakosság egészére kiterjedő rendszeres egészség- ügyi szűrővizsgálatok bevezetéséről. Szomorú verseny Természetesen senki nem akar úgy tenni, mintha e tárgyban az eltelt évtizedekben semmi nem történt volna. Mindenki megkapta a tüdőszűrésre szólító felszólító papírokat a pirosbetűs figyelmeztetéssel, mely szerint távolmaradás estén az egészségét hanyagoló állampolgár kétezer forint pénzbüntetéssel sújtható. A pénzbüntetést azonban nagyon kevés esetben szabták ki, s az egész rendszer elégtelenségéről rendkívül lehangoló statisztikák tanúskodnak, elsősorban a daganatos megbetegedések területén. Kásler és Ottó professzor - az Országos Onkológiai Intézet igazgatója, illetve igazgató helyettese is azzal indokolja reform-javaslatait, hogy az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) legfrissebb adatai szerint a rákos megbetegedések tekintetében a halálozási arány a férfiaknál nálunk a legmagasabb a világon, a nőknél pedig a harmadik helyen állunk ebben a szomorú versenyben. Magyar- országon mintegy 30 ezer ember hal meg évente rákos megbetegedésben. A fő irányok A szakértő orvosok szerint a megelőzési tevékenység legy- gyengébb láncszeme az elsődleges megelőzés, azaz a szervezet megóvása a rákkeltő tényezőktől. Rossz táplálkozási szokásaink, a világviszonylatban szintén rekordmennyiségű alkoholfogyasztás, a serdülő korban megkezdett dohányzás, a kétütemű gépkocsik - ezek mind olyan problémák, amelyek megoldása évtizedeket igényel. Marad tehát a másodlagos megelőzés, azaz a rákos daganat korai felismerése, „kiszűrése”. Ez viszont csak széleskörű felvilágosítási munkával javítható. A korai felkutatási tevékenység fő irányai: a tüdő (még mindig), a vastag- és végbélrák, az emlőrák és az ajak, szájüregi rákok, mivel ezek előfordulási gyakorisága magas, számaránya rohamosan nő. Az egyes daganatok mortalitásának növekedésében az ajak- és szájüregi daganatok vezet-, nek, elsősorban a férfiaknál. Visszaszorulóban van a gyomorrák, s bizonyára a szűrési munka viszonylagos hatékonyságára vall, hogy az utóbbi 15 évben nem emelkedett a méhnyakrák halálozási aránya. Igaz, nem is csökkent, s ezt annak tulajdonítják, hogy a szűrés még mindig nem általános. A tüdőrák különleges veszélyessége azzal a körülménnyel függ össze, hogy ez a legnehezebben gyógyítható rákbetegség. Mindössze 10-12 százalékos az 5 éves túlélés esélye. Márpedig éppen ebben az esetben függ a legtöbb a korai felismeréstől. Az időben felismert betegség esetén a túlélési lehetőség növekedése számokkal bizonyítható. Optimális feltételek között, mint azt nemzetközi statisztikák bizonyítják, az 5 éves túlélés a betegek 65-70 százalékánál is lehetséges. A tüdőszűrések száma az utóbbi években visszaesett. Ez a „kötelező” rendszer lazaságából, a felvilágosító munka elégtelenségéből, a megfelelő anyagi háttér hiányából ered. Nálunk évente hatezren halnak meg tüdőrákban. Míg egyes nyugati szakemberek kétségbe vonják, hogy gazdaságos do- log-e a szűrési hálózat üzemeltetése, Magyarországon ez a hálózat már régóta kiépült, s legfeljebb korszerűsítésre szorul, ezt a befektetést a szakorvosok feltétlenül indokoltnak tartják. A vastag- és végbélrákok eredményes szűrésének feltétele a rejtett bélvérzés kimutatása, s még folyik a szakmai vita a felett, hogy ez tömeges szűréssel, vagy a veszélyeztetett csoportok rendszeres vizsgálatával érhető-e el. Szintén komoly nézetkülönbségek vannak a nők rákos halálozási okai között első-mások helyen szereplő emlőrák szűréséről. Az egyik vélemény szerint a szűrést minél fiatalabb koriján kell megkezdeni, a másik nézet a fiatalkori emlőrák viszonylagos ritkasága miatt legfeljebb harmincéves kortól tartja szükségesnek a rendszeres szűrést. A hazai szakértők a korszerű röntgenkészülékekkel felvehető úgynevezett mam- mographiák készítését szorgalmazzák. Önkéntesség a beteg részéről A nemzetközi viszonylatban ugyancsak alacsony hazai várható élettartam zuhanását megállítandó, a Népjóléti Minisztérium új rendeletben készül szabályozni a szűrővizsgálatokat. Ennek lényege az önkéntesség a beteg részéről, s a szűrés kötelező végrehajtása az orvos részéről, amennyiben azt a páciens kezdeményezi. A fiatalkori tüdőszűréseket az új rendeletben ritkítanák, viszont a 18-40 éveseket kétévente részletes vizsgálatra kérnék, amelyben a koleszterinszintet is mérnék és nőgyógyászati-onkológiai vizsgálatot is végeznének. A 40-60 éveseknél az általános kivizsgálást évente tenné lehető a rendelet, természetesen térítés nélkül. Az AIDS-vizsgálatok módjáról még mindig folynak a viták, s ez az egyik oka annak, hogy a rendelet megjelenésének időpontja még bizonytalan. A minisztérium illetékese szerint ezt a programot még az idén szeretnénk elindítani. Ehhez azonban a szakmai kérdések végleges eldöntésén kívül az anyagi háttér biztosítása is szükséges. A tulajdonos és az érdekek A bankok erkölcsi tőkéjét, a beléjük vetett bizalmat alaposan megtépázták az elmúlt két esztendőben: 4 kisebb bank került veszélyzónába, ebből egy kénytelen volt feladni banki jogosítványait, egyet külföldi nagybank vett meg, egynek a sorsa bizonytalan, s egy felszámolás alatt van. A nagybankok rossz, illetve behajthatatlan követeléseik súlya alatt nyögnek, legtöbbjük számára veszteséggel zárult az 1992-es esztendő. Az ügyfelek türelmetlenek az átutalásokhoz szükséges hosszú idő, az ügymenet lassúsága miatt. A részvényesek pedig nyilván nem örülnek annak, hogy osztalékhoz nem jutnak, vagy cask igen kis hozammal számolhatnak. A magyar pénzintézetek derékhadának Achilles-sarka: a tőkeszegénység, a számítógépesítési és távközlési felszereltség alacsony foka. A tisztviselők többségének hiányos a szakismerete. S van még egy súlyosan sebezhető pont: éppen a legnagyobbaknak nincs igazi gazdájuk, mert változatlanul az államé a legnagyob tulajdonrész. Az állam pedig mindenütt a világon hajlamos arra, hogy politikai szempontoknak rendelje alá a gazdaságiakat, s ezzel azt a veszélyt is magában hordozza, hogy a bankok rossz követelései nem apadnak, hanem dagadhatnak. Sokan aggódnak amiatt, hogy külföldi tőke is kerül a nagybankokba. Ám ez elkerülhetetlen, ha azt akarjuk, hogy modern gépparkkal, szoftverrel és szakismerettel felvértezett intézetek pénzzel, tanáccsal és ügyfélszolgálatuk „házasságközvetítő szolgálataival” támogassák a magyar kereskedelmet, mező- gazdaságot, szolgáltatóipart és gyáripart. A pénzintézeti törvény 25 százalékban maximálta az egyes tulajdonosok tulajdoni hányadát, legyenek azok hazaiak vagy külföldiek, magáncégek vagy maga az állam. A legeredményesebb hazai bank - a magyar tulajdont egy francia, német, olasz és két japán nagybankéval ötvöző Közép-Európai Hitelbank - működésének sokéves tapasztalatai mutatják, hogy a közös tulajdonlás mellett is eredményesen dolgozhat a menedzsment. Bácskai Tamás Az átmeneti törvény módosításra vár Szóra sem érdemes Ruszlan Haszbulatov, az orosz parlament elnöke „szóra sem érdemesnek” minősítette a Vancouverben Oroszországnak felajánlott 1,6 milliárd dolláros gazdasági csomagot. A Der Spiegelnek kijelentette, a nyugati kormányfők „nem szép játékot” űznek Jelcin támogatásával. Haszbulatov figyelmeztette a Nyugatot, hogy „rettenetes tévedést” követ el, amikor devi- zamilliárdokkal akarja támogatni Jelcint. így nem oldhatók meg Oroszország problémái. Leletek Számítógépen rögzítik a betegek adatait az egyik japán városban és a város mind a 22 kórháza hozzáférhet az adatbázishoz. Az elektronikus nyilvántartás több tízezer ember , adatait tartalmazza, - az iskolás kör óta végzett egészségügyi ellenőrzések információit. A Tokióhoz tartozó Akisima város orvosai pillanatok alatt össze tudják vetni a betegek újabb vizsgálati eredményeit a korábbiakkal, így nem kell tucatnyi leletet átnézniük. A számítógép képernyőjén ábrák jelzik az azonos egészségügyi információk időbeli változását. Hogy nem mennek rendben a dolgok a mezőgazdaság portáján, azt a legnagyobb kormányzópárt sem titkolja. De a válságot felnagyítottnak érzi Mihály Zoltán (MDF) országgyűlési képviselő, a Parlament mező- gazdasági bizottságának tagja.- Amig a tulajdonviszonyok nem jutnak nyugvópontra, addig a mezőgazdaság sem tud kilábalni a válságból - mondja a honatya. - Most is azért került napirendre az ágazat helyzete, mert a parlament előtt van a szövetkezeti törvény módosítása. Az átalakulás nem mindenütt zökkenőmentes, számos helyen maguk a téeszek is növelik a kialakult feszültségeket. Járva a vidéket az ember szemtanúja lehet az ellentétes érdekek ütközésének. A szövetkeztek valamikor például szinte lasszóval fogták a szakembereket az állattenyésztő telepekre, most pedig eladják a családok feje fölül a lakást, a tanyát, ahol élnek. A tagok a szolgálati lakást üzletrészük fejében szeretnék megvásárolni, de ehhez a tulajdonosok nem járulnak hozzá. A lakást csak készpénzért hajlandók értékesíteni, az OTP pedig ilyen célra nem ad hitelt.Kiderült, hogy az átmeneti törvény nem tökéletes, a kiválni szándékozó résztulajdonosok esetében inkább korlátozójeliegű.- A szövetkezeti törvényt módosító javaslat szerint hogyan oldanák fel ezt az ellentmondást?- A módosításnak az a célja, hogy a gigantikus méretű téeszekből működőképes, vállalkozói egységek váljanak ki úgy, hogy a megmaradó rész is működőképes maradjon. Ez nem a szövetkezetek szétverését jelenti, hanem annak előmozdítását, hogy a vállalkozói csoportok önálló és életerős termelési egységként továbbműködhessenek. Ez az elképzelések szerint akkor lenne kezdeményezhető, ha a szövetkezeti vagyonnak legalább 10 százalékát - vagy 10 millió forintot - szándékoznának kivinni a csoportosan kiválók.- Elkerülhetetlen volt a búzaimport?- Tavaly az évszázad aszálya sújtotta a mezőgazdaságot s emellett exportkötelezettségeinknek is eleget kellett tenni, ne hogy elveszítsük külső piacainkat. A partnerek megőrzése alapvető érdekünk, még annak az árán is, ha esetenként magunknak kell búzát vásárolnunk. (újvári) Növényvédelmi tanácsadó Aktuális munkák rügyfakadáskor Az őszibarack fáinkon a csapadékos időjárás következtében a tafrinás levélfodrosodásnál számítanunk kell járványveszély kialakulására. Első tünetek már „egérfüles” állapotban észlelhetők a levélkék szélein, ahol a piros elszíneződés a legszembetűnőbb. A hajtáskezdemények növekedésével a kórokozó a hajtások, levelek defor- málódását, torzulását, megvas- tagodását okozza, mely később átterjedhet a gyümölcsre is. Az őszibarack termelőknek közismert a betegség kártétele: korai lombhullás. A gonjbának a hűvös, csapadékos időjárás kedvez.Száraz körülmények között, 20 C fok feletti hőmérsékleten nem kell újrafertőzésre számítanunk. A rügyfakadás időszakában elmulasztott rezes permetezés a későbbiekben már nem pótolható a gyümölcsfa rézérzékenysége miatt. A preventív - megelőző - védekezésként alkalmazott rézkészítmények (Bordódé, Rézoxiklorid, Rézkén, Miltox Special, Rokkol, Champion, Cuprosan Super D, stb.) a legeredményesebbek a tafrinás le- vélfodrosodással szemben. Felhívom a figyelmet arra, hogy a réztartalmú szerek a pirosbim- bós állapotban már nem használhatók perzselés veszélye nélkül. Az alma- és körtefáinkon egyaránt kedvez az időjárás a varasodásnak, a spóra szóródásnak. A tafrinás levélfodro- sodáshoz hasonlóan szintén járvány kialakulására kell számítanunk. Ajelenlegi növényfeno- lógiai állapotban az őszibarackra javasolt szerek alkalmazhatók. Moníliás betegségek a csonthéjasoknál és az almatermésű- eknél egyaránt jelentkeznek. A fákon maradt múmiák (összeszáradt gyümölcsök) a fertőzés kiinduló forrásai. A csonthéjasoknál, a cseresznyénél és a meggynél a virágfertőző alakja okozza a legnagyobb kárt (korábbi növényvédelmi rovatban már ismertettem), ellene a fe- hérbimbós állapottól, sziromhullásig három permetezés szükséges a táblázatban szereplő szerekkel. Czigány Csaba Növényvédószer Kultúra /növény/ Növény fenológia Károsító Neve Forg. kát. 10 1 perm, léhez szüksg Megjegyzés Rügyfakadás Monilia,taf- rinás le- vélfodroso- dás 30RDÚILÉ FW RÉZOXIKLORID 50WP CHAMPION CUPROSAN SUPER MILTOX SPECIAL RÉZKÉN FW. III. III. III. III. III. III. 100 ml 3 dkg 3 dkg 5 dkg 5 dkg' 50 ml Csonthéjasok P irosbim- bds,virágzás Monilia SUMILEX 50 WP RONILAN WP ROVRAL III. III. III. 1.5 dkg 1.5 dkg 2 dkg SYSTHANE-MZ III. 2 dkg SYSTHANE 12 E III. 2,5 ml TOPSIN-M 70WP III. 1 dkg CHINOIN FUNDAZOL III. 1 dkg Tafrinás levélfodrosodás SPORGON 50 WP II. 0,6 dkg Felszívódó,monilia ellen is védelmet nyűit. BRAVO 500 EFUZIN 50 FW II. II. 25 ml 25 ml Fóvirágzásban nem használható! DELAN III. 5 ml BUVICID K III. 2 dkg MERPAN III. 2 dkp Rügyfakadás Varasodás BOROŐILÉ FW 7^ 100 ml RÉZOXIKLORID 50WP ín. 5 d*g CHAMPION in. 5 dkg Almntermésüek CUPROSAN SUPER 0 in. 5 dkg MILTOX SPECIAL in. 5 dkg ROKKOL 400 WSC in. 50 ml RÉZKÉN FW BORDÚILÉ+KÉN FW ni. in. 50 ml 50 ml Lisztharmat és atkagyéritó mellékhatású Rügyfakadás Varasadás SYSTHANE M7 in. 2 dkg után Liszthaririat SYSTHANE 12 E in. 2,5ml 0,5dkg TRIFMINE 30 WP ni. RUBIGAN 12 EC in. 4ml SÁPRÓL in. 1B ml ! TOPSIN-M 70WP ni. 1 dkg ' CHINOIN FUNDAZOL ni. 1 dkg TOPAZ MZ 62,5 WP in. 2 dkg Forgalmi kategóriák: II. /Feltételes forgalmú/ III. /Szabadforgalmú/ ____
