Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)

1993-04-13 / 100. szám

1993. április 13., kedd üj Dunántúli napló 11 A tsz-t felszámolták, eladták, de senki sem elégedett Sellyén nem értik a történteket A volt sellyei tsz földjén még állnak a tavalyi kukoricaszárak A viharok még mindig nem ültek el a sellyei Ormányság Termelőszövetkezet felszámo­lása körül. Egyre másra újabb és újabb indulatok csapnak fel. Mindenki mindenkit hibáztat, csak a föld marad bevetetlen és az emberek továbbra is munka nélkül. Balogh Mikó József a terme­lőszövetkezetben dolgozott, mint agronómus.- Baranyában egyedülálló, ami Sellyén a tsz-ben történt. Jogilag lefedezték az egészet. A felszámolás megkezdésekor bocsájtottak el engem is. Ez a tsz a hetvenes évek elején or­szágosan az elsők között volt, de az akkori elnök nagyon szi­gorú is volt. A tsz területe 5000 hektárnál nagyobb, ebből 3300 a szántó. Ha az elmúlt évben ve­tettek volna, akkor nem kerül sor a felszámolásra. A tagság magának is köszönheti, hogy ilyen helyzetbe került a tsz, nem kellett volna ekkora lovat adni az elnök alá. A környező tsz-ek, még mindig talpon vannak. Sellye is megmenthető lett volna, ha 1992. januárjában erőskezű vezetője van, és 1991. őszén legalább 1000 hektáron vetnek. A terményből kifizet­hető lett volna az adósság. A Dráva mentén nagyon fontos az őszi mélyszántás, anélkül nem lesz jó a termés, ezt is már rég el kellett volna végezni. Most csak parlagon állnak a földek, ame­lyeket hamarosan megkapnak a tsz-tagok. * Pál Dezsó'né Marócsán lakik. Tagja volt a tsz vezetőségének. Munkanélküli. 1991. novembe­rétől 1992. január elsejéig sza­badságon volt, mikor vissza­ment, akkor tudta meg, hogy a tsz-felszámolásra kerül. Közös megegyezéssel beadta a fel­mondását. Segélyt kap, ami hamarosan lejár. Tizenöt évig dolgozott a tsz-ben.- Egyetlen vezetőségi ülést sem hívtak össze, ahol elmond­ták volna, miért ment tönkre a tsz. Aszálykár és vadkár az mindig volt, mert ennek a vi­déknek ilyenek az adottságai. A szüleim alapító tagjai voltak a tsz-nek. Bíztunk a vezetőink­ben, ugyan nem igazán értettük minden lépésüket: a gépvásárlá­sokat, a tíz éve épült gépműhely szükségességét. 1991-ben már kezdték mondogatni, hogy csődbe megy a tsz, de a vezetők bíztatták az embereket, hogy nem lesz semmi baj. Nem lett volna szabad a tsz-nek idejut­nia. A földeket kimérik, mindenki megkapja a sajátját, amit meg kellene művelnie, csak nincs mivel. Mi már eladtuk a föl­dünket, csak a földhivatal vég­zése hiányzik. Aki megvette nem tud vetni, mert azt sem tudja melyik földdarab lesz az övé. Hamarosan lejár a munka- nélküli segély - az enyém és a férjemé is -, nem tudom hogyan és miből fogunk megélni. % Berta Jenő szintén marócsai. A pályázaton tízféle gépet jelölt meg, egyet sem kapott meg, most nem tud mivel dolgozni.- 1959 óta voltam a tsz tagja, a vezetőségnek is. Az eredeti megállapodás szerint azt mond­ták nekünk, hogy az árverésnél a tagok lesznek az elsők. A vé­gén meg véletlenül tudtuk meg azt is, hogy pályázatot kell be­adni. Ott írtuk meg az irodában. A tagság végül semmit sem ka­pott. Ha kiosztják a földet, mi­vel műveljük meg? Minden társközség kaphatott volna egy traktort, egy kombánjt és boro­nát, ekét, tárcsát, vetőgépet. Ha ezt tudom, akkor a kertem vé­géből nem viszem be a traktort, s most lenne mivel dolgozni! Elkeseredetten ül a konyhai pádon. A fia is munka nélkül maradt, ő is a tsz-ben dolgozott, gépszerelő volt. Lett volna helyben szakember is, aki kar­bantartotta volna a gépeket. Marócsán sokan foglalkoztak szarvasmarhatartással, azonban egyre kevesebb a tehén, mert nem éri meg. Egy vállakozó felvásárolná a földeket. Már gépeket is hozott. Kiss József nyugdíjas tanár a helyi kisgazdapárt vezetőségi tagja.-A faluban sokak szerint nem kellett volna a szövetkeze­tei felszámolni, hiszen ésszerű eladásokkal a 61 millió forintot ki lehetett volna fizetni. El lehe­tett volna adni annyi ingóságot és ingatlant, amiből kifutotta volna az adósság: a négy lakó­házat, az istállókat, a sertéstele­pet. A túlzottan nagyméretű erő és géppark is csökkenthető lett volna, a szárítótelepet is meg lehetett volna osztani a csá- nyoszrói tsz-szel. A tagság sze­rint a tsz-nek 200 milliós va­gyona volt. A felszámolást már tulajdon­képpen 1991 őszén megkezd­ték, amikor már nem vetettek, pedig meghozatták a vetőma­gokat, de pénzhiányra hivat­kozva nem került bele a földbe. Az 5-6 éve épült nagy sertéste­lepet fele áron adták el. A gép­parkot felvásároló kft, a tagság megkérdezése nélkül, már ok­tóberben megkezdte a drávai- ványi résztulajdonú földek be­vetését. Ezek dinnyeföldek vol­tak, amelynek holdját 15 000 forintért adta bérbe a tsz eddig. Február 22-én, amikor már tarthatatlan volt a helyzet, próbáltak egyezkedni az embe­rekkel, akkor született egy szándéknyilatkozat is. A gép­parkot a kft. azzal a szándékkal vásárolta meg, hogy bérmunkát végeznek a megye egész terüle­tén. Ezekre a gépekre a volt ta­gok is igényt tartottak volna. Mindezek után érthető, ha a hat községben korrupcióról beszél­nek. Az új sertéstelepen ellető, hizlalda minden van, egy vajsz- lói vállalkozó is megvette volna. Az a vállalkozó, aki a le- venyei szarvasmarhatelepet és a gépműhelyt megvásárolta szin­tén jól járt. Sokat ér, jól felsze­relt, csak az a baj, hogy a válla- kozónak eddig már több üzlete is csődbe ment. Csoda, hogy a bankok még adnak kölcsönt neki! Nem igazán tudjuk, ho­gyan szerezhet újra és újra hite­leket! Sósvertikén a szarvas­marha-istállót és a hozzátartozó 10 hold földet potom pénzért vették meg. Ez a vállalkozó számolta fel a szeméttelepet is, állítólag több 100 000 forintos haszna volt rajta. A sellyeiek nagyon várták az árverést, különösen a házak el­adását. Az Ormánság egyik legnagyobb tsz-e volt. Összeáll­tak volna többen is, hogy meg­vásárolják a gépeket. A legnagyobb gond, hogy ha­talmas területek maradnak mű­veletlenül. A régi grófi birtokok mint Legencse-puszta, Szilas- puszta senkinek sem kellenek. A kárpótlási földek eladása sem megy, 37 hektárt vásároltak ed­dig meg. Az emberek, inkább a kárpótlási jegyeiket adják el. Amigya Antal az önkormány­zat vállalkozás-élénkítési és gazdasági bizottságának elnöke.- Sellyén a legnagyobb gond, hogy a jelentősebb gazdasági egységek vezetői idegenek, nem falubeliek. A tsz a mai na­pig nem ment volna tönkre, ha a régi vezetés marad. Az újak mindent ígértek az embereknek, akik hittek nekik. A mostani felvásárlás azért volt megdöb­bentő, mert azok az emberek nem kaphattak a vagyonból, akik itt élnek. A felszámolás előjelei is baljósak voltak, már az is, hogy a felszámolóbiztos helyettese a tsz-elnök le'tt. A korrupció legnagyobb ellen­szere a nyíltság. Miért nem hí­vott össze a felszámolóbiztos egy falugyűlést, vagy legalább a tsz-hez tartozó falvak polgár- mestereit? Előre megszervezett módon, a nyilvánosság kizárá­sával történt minden. Az iskola is megvásárolta volna a mű­helyt, nem kapta meg. 1991 már a pangás éve volt, több száz hektárnyi terület állt parlagon. Tavaly már az egész határ gazban állt. Egy csendes stagnálás vezetett a csődbe és a felszámoláshoz. A tagok mun­kanélküliek lettek. A tsz-veze- tőknek nem volt szinte egyálta­lán kapcsolatuk az emberekkel, akinek valamennyi szava is volt, azt elaltatták. Sajnos, hoz­zászoktak az emberek, hogy va­laki majd megvédi az érdekei­ket, kimondja a véleményüket. A felszámolásnak súlyos kö­vetkezményei vannak. Már kezd kialakulni a lumpenréteg, Sellyén is megjelenthetnek a guberálók. A másik igazán nagy gond, hogy az ormánsági ember befele fordul, apátiába esik, ha nagyon nehéz helyzetbe kerül. Német István a Magángazdák Országos Szövetségének el­nöke,, magángazda Gyöngyfán.- A Magángazdálkodók Szö­vetségének szervezését én kezd­tem el, ahol ellenőrző bizottsági tag voltam. Ebben volt tag Bíró Imre is, az FM Baranya Megyei Hivatalának egykori vezetője. Innen kerültek ki azok az embe­rek, akikkel megalakította azt a fantomszervezetet, ami nem is létezik. Az információk birto­kában a saját vállalkozását egyengette. A sellyei tsz elnöke is felelős azért, ami történt. A piacgazdaság és falun élni, az két dolog. Baranyának ezen a részén csak 154 olyan település van, ahol az életfeltételeknek a minimum szintje is alig van meg, a lakosság 80-90 száza­léka munkanélküli. Egyik kor­mánynak sem lesz annyi pénze, hogy megengedhesse ezt magá­nak, mert sok pénzbe kerül a segélyezés. A magángazdálko­dók a mai napig nem kapták meg a 10 000 forintos művelési költséget hektáronként, annak ellenére, hogy itt mindenki az egyéni vállalkozók támogatásá­ról beszél. Az elmúlt néhány évben több keserűséget nyel­tem, mint eddig bármikor. ■2k Megkérdeztük az egész ügy­ről a Földművelődési Miniszté­riumot is, amelynek két képvi­selője Sellyén is járt. Földi Pé­ter főosztályvezető a követke­zőkről tájékoztatta lapunkat:- A Földművelésügyi Mi­nisztérium vezetése, miután tu­domására jutott, hogy Bíró Imre hivatalvezető mezőgazdasági tevékenységet folytató gazda­sági szervezetben érdekelt, vizsgálatot indított az ügyben, amely megállapította: Bíró Imre saját gazdasági tevékenysége, ahhoz kapcsolódó szervezési munkavégzése összeférhetetlen a köztisztviselői tisztségével, ezért dr. Raskó György köz- igazgatási államtitkár vezetői beosztásából felmentette. Bíró Imre ezt követően köztisztvise­lői tevékenységéről is lemon­dott. Remélhetőleg hamarosan sikerül a Baranya Megyei Föl­dművelésügyi Hivatalt úgy át­szervezni, hogy az a mezőgaz­daságból megélni akaróknak va­lódi segítséget nyújtson. Sz. K. Ifjabb Csecsetka Sándor és fia húsvét vasárnapján Marócsa határában bérmunkában vet Fotók: Kóródi Gábor Gombhoz keresik a kabátot F egy y erszakértők munkában Emberi testben vagy ajtófél­fában lövedékek, a bűncselek­mény helyszínén töltényhüvelyt találnak: a nyomozók már fo­galmazzák is a kérdéseket a fegyverszakértőknek.- Mi a gombhoz keressük meg a kabátot. Első menetben már az is jó, ha meg tudjuk ha­tározni, milyen típusú lőfegy­vert, milyen lőszert keressenek. A végső kérdés persze: ez-e az a fegyver, amelyet akkor használ­tak? - mondja dr. Tóth István, a Budapesti Rendőr-főkapitány­ság bűnügyi technikai osztályá­nak vezetője, aki az országban egyedülállóan a fegyvertípusok meghatározása és egyedi azo­nosítása témakörében írta dok­tori disszertációját. Másfél évti­zede fegyverszakértő. A legbo­nyolultabb ügyekben kérik ki az ő véleményét.- Ma gyakrabban használnak fegyvert a bűncselekmények el­követéséhez. Míg 1984-ben 420-450 esetben kérték a fegy­verszakértő véleményét, 1992-re ez a szám 1200-1300-ra emelkedett. Jelentős változás, hogy abban a 420-ban szép számmal szerepeltek mondva­csinált ügyek is. Mára az ará­nyok változtak: a fegyversza­kértő véleményét nagyon is va­lóságos bűncselekményekkel kapcsolatban kérik ki. Kegyet­lenebbek a bűnözők, kevesebb esélyt adnak áldozataiknak a tú­lélésre, ölésre pedig a fegyver a legalkalmasabb.- Melyek a leggyakoribb kérdések?-Az első a minősítés. Pél­dául a helyszínen talált eszköz lőfegyvernek minősül-e? Fon­tos a működőképesség, a hatá­sosság, az üzemképesség. Gyakran kell meghatározni a lövés irányát, az egyéb kiszá­mítható körülményeket. Ezek látszólag egyszerű kérdések. De az ördög mindig a részletekben van. Sok lőfegyvert hatástalaní­tottak, de az új tulajdonos azt visszaalakította ismét fegy­verré. Léteznek házilag barká­csolt lőfegyverek is, amelyek gyakran éppen tulajdonosaikra a legveszedelmesebbek. Az sem elhanyagolható körülmény, hogy működőképességének nem feltétele a rendeltetésszerű működés. Adtak már le lövést úgy is, mint a régi idők ágyúival- emlékezetem szerint gyerekek- hogy a puskaport nem égő ka­nóccal, hanem csillagszóróval gyújtották be. Kérdezhetik azt is, hogy X átmérőjű lövedék Y energiával emberélet kioltására elégséges-e? Pontos választ kell adni arra is, kizárható-e a vélet­len lövés? A hüvely töltetét a mellékelt fegyverből lőtték-e ki? Azért mondom így, mert minden lőszer töltény, de nem minden töltény lőszer. Körül­ményesnek tűnik, pedig így pontos.- Mi a legnehezebb?- Ha csak lövedék, esetleg hüvely is van, a fegyvertípus meghatározása, majd a végső azonosítás. Emlékezetes a ko­lumbiai nagykövet elleni me­rénylet. A tettes akkor hátraha­gyott egy hangtompítót, amely­ről pillanatok alatt megállapítot­tuk, hogy házilag barkácsolták. A lövedékek és a hátrahagyott hüvelyek annyira általánosak voltak, hogy konkrét típust nem sikerült behatárolni, pedig több ország rendőrségéhez, sőt az In- terpolhoz is fordultunk. A pon­tos fegyvertípust sohasem sike­rült megállapítani. Valószínűleg dél-amerikai eredetű volt. Pár évvel ezelőtt a Gellérthe­gyen egy lelőtt férfit találtak. A pisztolyt a műszálas dzsekijé­hez szorították, amikor elsütöt­ték. Azokat az elváltozásokat, amelyeket ilyenkor a fegyver okoz, torkolatkörnyezetnek ne­vezzük. Néztem a jellegzetes rajzot, és tudtam, hogy valahol már láttam ilyet. De hol és mi­kor? A hazai nyilvántartókban ilyen nem szerepelt. Aztán hir­telen rájöttem: nemrég nézeget­tem egy ilyen fegyvert, de ki­sebb űrméretűt. A férfidzsekin látottak erre emlékeztettek. így mondhattam meg a nyomozók­nak, hogy egy Llama típusú, 9 milliméteres, Parabellum lő­szerrel működő fegyvert keres­senek. Azt is határozottan kije­lenthettem, hogy Magyarorszá­gon ilyen típusú és űrméretű fegyver legálisan nem lehet. Igazam volt. Kiderült: az áldo­zat, aki egy ideig tengerész volt, Libanonban vette az eredetileg Dél-Amerikában gyártott fegy­vert. Tőle kérte el a barátja, aki mindjárt le is lőtte vele, hogy övé legyen a fegyver. Hasznos tehát, ha a fegyverszakértőnek jó a vizuális memóriája.- A növekvő számú fegyveres bűncselekményekkel \ lépést tud-e tartani a technikai fejlesz­tés?- Az Interpol révén, de egyébként is javulnak a kapcso­lataink az egyes országok rend­őri szerveivel. Saját fegyver- gyűjteményünk azonban foghí­jas. Minimális igényünk: min­den Magyarországon gyártott fegyverből legyen 2-3 példá­nyunk. Furcsa ugyanis, amikor külföldi gyűjteményben talál­kozunk előttünk ismeretlen, de már kereskedelmi forgalomba hozott magyar fegyverrel. Na­gyon hiányzik a rendőrségnek a saját elektronmikroszkóp mik- roszondával, amely például lő­porgázok nyomaiban ki tudja mutatni azokat a nehézfémsó­kat, amelyek a fegyver haszná­latát vitathatatlanul bizonyítják. Némethy Gyula Magnolia 2000 éves magból Egy japán tudós bejelen­tette, hogy fehér virágú magnóliát növesztett egy 2000 éves sírban talált magból. Ucunomija Hirosi, a Ja- magucsi Egyetem munka­társa elmondta, hogy a magnolia magot többszáz más maggal együtt találták egy 2000 éves sír két mé­terre a föld felszíne alatt levő éléskamrájában Tokió­tól 780 kilométerre lévő Jamagucsi területen. Az. 1982-ben történt fel­fedezés után röviddel a tu­dós valamennyi magot - köztük bab- és borsószeme­ket - vízbe tette. Három hó­nappal később a magok kö­zül egy duzzadni kezdett, mire virágcserépben he­lyezte el. A magból azután 2,25 méter magas magnolia fa nőtt ki és vasárnap meg­hozta első virágját, - kö­zölte Ucunomija.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents