Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)
1993-04-10 / 98. szám
1993. április 10., szombat aj Dunántúlit napló 9 Javuló teljesítmények Szászváron Az egész évi munka lehetőségét keresik a bányatársaság vezetői Örömteli módon emelkedtek az egyes csapatok teljesítményei az utóbbi hónap során a Szászvár Bánya Kft-ben. Mint ismeretes, a föld alatt dolgozó termelői állomány kezdeményezésére az elmúlt hónapban új bérezési rendszert vezettek be a Mecseki Szénbányák önállósodott üzemében. Ennek lényege, hogy a kitermelt szénért kapott pénz fölött - természetesen előre rögzített feltételek alapján - maguk a munkások rendelkeznek. Ők döntenek arról, hogy milyen munkákat és mennyiért rendelnek meg a kiszolgálói létszámtól,, mondván, így közvetlenül nyomon tudják követni a vállalkozáson belüli pénzmozgásokat. Mivel a képlet egyszerű, a jobban dolgozó csapat jobban is keres, a több szénért kapott több pénzt pedig könnyebb elosztani, jobban lehet vele gazdálkodni. Valószínűleg ennek a nyilvánvaló tételnek köszönhető, hogy a korábbi havi 2 100 tonnás teljesítmények ugrásszerűen megnőttek, volt olyan csapat is, amelyik 2 650 tonna szenet hozott a felszínre az elmúlt hónap alatt. Az új bérrendszer bevezetésének megbeszélésére felhasznált munkanapot önkéntes pótműszakkal dolgozták le a szászváriak. A társaság vezetőinek ezekben a napokban a legfontosabb feladata, hogy az egész éves munkát lehetővé tegye az alkalmazottak számára. Az eddigi tárgyalások biztatóak, elképzelhető, hogy lehetővé teszik a nyári leállás elkerülését. A kft vezetői szándéknyilatkozatot kaptak a Dél-Tüzép Rt-től, amely szerint a tüzelőanyag-forgalmazó vállalat átvenné a meleg hónapok hozamát is a szászváriaktól. A bányatársaság ugyancsak tárgyalásokat folytat a Munkaügyi Minisztériummal, hogy a tárca az Országos Foglalkoztatási Alapból finanszírozza a nyári műszakok költségének egy részét. A folyamatos munka tehát teljes egészében annak függvénye, hogy a társaság elő tudja-e teremteni a nyári hónapok működésének pénzügyi forrását. Ez saját erőből elképzelhetetlen, ugyanis a cég nem rendelkezik annyi forgótőkével, amiből biztosítható lenne a zökkenőmentes üzemmenet. K. E. Az önállósodás óta jelentősen nőttek a teljesítmények Szászváron Fotó: Szundi György Készpénzzel, ingatlanokkal, üzletrészekkel fizetnek A Bázis végjátéka Az egykori panelüzem helyén már az Építőelemgyártó Kft. dolgozik Fotó: Szundi György Adatok a nemzetközi gazdaságról Szerény elmozdulás a holtpontról Bázis volt, nincs - jellemezhetnénk a nagymúltú baranyai építőipari vállalat jelenlegi állapotát, s bár még a Bázis FA működik, tárgyal a kielégítetlen hitelezőkkel, lényegében mint termelő vállalat megszűnt. A csődtörvény jelenleg érvényes szabályzata szerint a felszámolási eljárás megkezdése után két évvel a készpénzben ki nem egyenlített adósságokat, bírósági döntés alapján, meghatározott sorrendben ingatlanokkal, üzletrészekkel, anyag- készlettel is ki lehet elégíteni. Amikor a Bázis tulajdonképpen fizetésképtelenné vált, már egymilliárd forint kifizetetlen számlával rendelkezett. Ha nem lett volna az az „átkozott” IMS-technológia, valószínű akkor nem felszámolták volna fel a vállalatot, az adósságait az ingatlanjai eladásából fedezhette volna, s akkor létszámcsökkentéssel, szervezeti átalakításokkal, profiltisztítással, igazodva a piaci igényekhez mindkét megyében megmaradhatott volna egy-egy építőipari egység. Az IMS-el felépített lakó- és különféle kereskedelmi, vendéglátóipari épületek szavatossági kötelezettségéből eredően mintegy 2 milliárdos adósságot halmoztak fel. Ennek kiegyenlítésére már nem volt elegendő a mobilizálható vagyon - legalábbis két év alatt nem tudtak minden tulajdonukat eladni. Az ingatlanok, gépek, berendezések felére sikerült vevőt találniuk, ebből fedezték a dolgozók végkielégítését. Azon magánszemélyek, akik valamikor az építőipari vállalattal az OTP finanszírozásában készíttették el házukat, s a 10 éves garanciára az építőknek fedezetet kellett biztosítani, követeléseiket a vállalat ezután fogja készpénzben kiegyenlíteni. A már említett határidőig azonban nem sikerült egy durván 100 milliós banki követelést visszafizetniük, és van még hátra 400 olyan hitelező, akikkel a tartozást nem tudták rendezni. Az ingatlanok egy részét legfőképpen azért nem lehetett eladni, mert nem volt piacképes, nem akadt rá vevő a megszabott áron. Másrészt a városi földterületekkel kapcsolatban jelenleg is vitában állnak a pécsi ön- kormányzattal, ugyanis a város irányító szervezete közparkká akarta nyilvánítani ezeket a területeket, ami természetesen megszüntette volna az eladási lehetőséget. Ezt ugyan közös megegyezéssel hatálytalanították, ám még így sem tisztáztak minden kérdést, ugyanis ha privatizálják ezeket a területeket, akkor a bevételből 50 százalékban részesedne az önkormányzat, de az erre jutó terheket is vállalniuk kellene, ami esetenként nagyobb összeget tenne ki, mint a a bevétel. A felszámolási eljárás kétéves időszakának letelte után most zárómérleget kell készíteniük, amelynek része lesz a vagyonfelosztási terv. A csődtörvény értelmében ugyanis a kielégítetlen hitelezőknek a még megmaradt vagyont kell felajánlani. A felszámolást végző Reorg Rt.-nek most meglehetősen feladták a leckét, hiszen a csődeljárások történetében ilyen eset még nem fordult elő. A 400 hitelezőnek ugyanis csak azt ígérhették, hogy 25-30 százalékos mértékben tudják az adósságukat megtéríteni, s erre is csak ingatlanokat tudnak felajánlani. A kérdés most már csak az, hogyan tudnak egy például 100 millió forgalmi értékű tulajdont úgy szétosztani, ? hogy az minden hitelezőnek megfeleljen. Mindenesetre megkezdték a tárgyalásokat, de a felszámolást végzők nem tartják valószínű- 1 nek, hogy a május végi bírósági döntés pontot tenne a vagyon- j szétosztás végére. Mert bizonyára lesz olyan hitelező, aki nem nyugszik bele a bírósági döntésbe, igazáért akár a Leg- I felső Bíróságig is elmehet, s míg ez a testület döntésre jut, jó pár hónapig kell várakozni a felszámolóknak. Optimális esetben, ha minden hitelezővel sikerül egyezségre jutniuk, a nyár közepére kite- ; hetnék a táblát: a Bázis meg- 1 szűnt. Erre nagyon kevés az ' esély, bár a hitelezők nagy része - mentve a menthetőt - hajlik a megegyezésre. B. G. A nemzetközi statisztikai felmérések szerint az elmúlt évben elmozdult a holtpontról a piacgazdálkodást folytató fejlett országok gazdasága. Az előzetes számítások és becslések szerint az OECD-országokban a GDP mintegy másfél százalékkal emelkedett. A növekedés mértéke Nyugat-Európában és Japánban kisebb volt az előző évinél, míg Eszak-Amerikában az előző évi csökkenést váltotta fel kis mértékű növekedés. Az OECD-országokban az elmúlt évben a bruttó hazai termék 1,5 százalékos növekedést mutatott, Nyugat-Európában 0,9 százalékot, míg az USA-ban 1,8, Kanadában 1,3 és Japánban szintén 1,8 százalékot. A Közös Piac országai közül igen jelentős ütemmérséklődés következett be Németországban - az előző évi 3,7 százalékról 0,9 százalékra esett vissza ez a fontos mutató. Franciaországban ugyanakkor 1,9 százalékkal nőtt a GDP. Kivételnek tekinthető az Egyesült Királyság gazdasága is, ahol nem nőtt, hanem második éve csökken a bruttó hazai termék. A kelet-európai országokról rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy Lengyel- országban az elmúlt évben az ipari termelés 4,2 százalékkal növekedett, Csehszlovákiában pedig 17 százalékkal csökkent. Magyarországon a múlt évben kereken 10 százalékkal csökkent az ipar teljesítménye. Romániában a múlt évi szint nem érte el az 1989. évinek a felét sem. A munkanélküliség az OECD-országokban, és ezen belül a Közös Piac országaiban összességében némileg emelkedett, a fogyasztói árindex növekedési üteme pedig mérséklődött az elmúlt esztendőben. A munkanélküliségi ráta a Közös Piac egészében az előző évi 8,7 százalékról 9,4 százalékra változott. Az átlagot jóval meghaladta a munkanélküliség Spanyolországban és Írországban, ahol a munkanélküliségi ráta 18, illetve 16 százalék. A fejlett országok közül a fogyasztói árak a legnagyobb mértékben - 15 százalékkal - Görögországban növekedtek. A legalacsonyabb árnövekedést a statisztika Japánban regisztrálta, ahol mindössze 1,7 százalékos volt a drágulás. A kelet-európai országokban - Csehszlovákia kivételével - a munka- nélküliség az elmúlt évben nőtt, és meglehetősen magas szintet ért el. A munkanélküliségi ráta 7 és 14 százalék között mozog. A fogyasztói árak emelkedésének üteme Csehszlovákiában, Lengyelországban és Magyarországon kisebb volt mint az előző évben. A leglátványosabb az eredmény í Csehszlovákiában, ahol 58 százalékról nem egészen 11 százalékra csökkent az áremelkedés mértéke. Lengyelországban viszont a jelentős ütemcsökkenés ellenére is nagymérvű, 43 százalékos volt az áremelkedés az elmúlt évben. A szövetkezetek megkapaszkodtak Gyárak - üzleti érték nélkül A kormányzat három évig bizonytalanságban tartotta a szövetkezeteket, működési feltételeiket jelentősen nehezítette. Ezért az átmenet során hatalmas anyagi és erkölcsi károkat szenvedtek a szervezetek, amelyek közül több mint ötszáz helyzete nevezhető kritikusnak - állapítja meg az Országos Szövetkezeti Tanács, a magyar szövetkezeti mozgalom helyzetéről az elmúlt napokban elkészült összegzésében. A dokumentum fontosnak tartja leszögezni, hogy a cégbíróságok által bejegyzett szövetkezetek autentikus szervezetek. Az egyes szövetkezeti típusok főbb jellemzői az értékelés szerint a következők: Az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek (Áfé- szek) hazánk szinte valamennyi településén megtalálhatók. Számuk 290-re növekedett. Taglétszámuk eléri az egymilliót. Vagyonuk 67,6 százalékát - 25,1 milliárd forintot - a tagokra nevesítették. A korábban kereteik között működő szakcsoportokból 69 alakult át önálló szövetkezetté. Az ipari szövetkezetek egy része társasági formát vett fel, ám a szövetkezetekkel közös szövetségben (az OKISZ-ban) működik. Az OKISZ több mint 1400 tagszervezetéből 900 a szövetkezet. Az ipari szövetkezetek teljes vagyonukat - 31 milliárd forintot - nevesítették. Az üzletrészhez jutottak 60 százaléka aktív szövetkezeti tag. A lakásszövetkezetek száma nőtt és elérte az 1500-at. Főként a városokban működnek és közel 1 millió lakos épületét kezelik. A mezőgazdasági szövetkezetek mintegy 90 százaléka maradt meg, számuk 1200. A tagok mintegy 10 százaléka élt az egyéni kiválás lehetőségével. Jelenleg 700 ezer taggal rendelkeznek. A teljes vagyont, 3,4 millió hektár szövetkezeti földterületet és mintegy 247 milliárd forint értékű egyéb vagyont nevesítették. így több mint 1,1 millióan jutottak üzletrészhez - közülük 470 ezer a volt tag és az örökös. A 258 takarékszövetkezet mintegy 1500 községben működtet fiókot. A taglétszám eléri az 1,1 millió fő. Jelenleg új hitelezési rendszer kimunkálásán dolgoznak, és kormányzati elhatározás született arra, hogy a továbbiakban a vidék bankjaként működjenek. A Hangya szövetkezetek száma 132. Taglétszámuk megközelíti a 100 ezer főt. Napjainkra sem derült ki egyértelműen, hogy mennyit ér valójában az állam vagyona? Bár a tulajdonosok körét már meghatározták, még mindig viták vannak az Állami Vagyonügynökség és az Állami Vagyonkezelő Rt. tulajdonában lévő gyárak, cégek, épületek valós értékéről. Hogyan lehetne ezen az áldatlan állapoton változtatni? - kérdeztük az ÁSZ vizsgálatsorozat tapasztalatairól dr. Kovács Árpádot, az Állami Számvevőszék illetékes igazgatóját.- Az eredeti elképzelésektől eltérően - amely a spontán privatizációt helyezte előtérbe - mára kiderült: az állam egy kézbentartottabb tulajdonváltást visz végbe. Az ehhez szükséges kerettörvények elkészültek, ugyanakkor hiányoznak azok az információk, amelyek elengedhetetlenek az akció eredményességéhez.-Az egyik legtöbbet emlegetett példa a volt• Diósgyőri Lenin Kohászati Művek értékének felbecsülése.- Ez csak egy példa a sok közül. Mi magyarok nagyon nehezen vesszük tudomásul, hogy értékesnek hitt vállalataink üzleti értéke sok esetben egyenlő a nullával. Az ipari üzemek vagyonértéke üzleti megrendelések hiányában sajnos leértékelődött, de legalább tudni kellene, mi mennyit ér valójában.-És mi a helyzet a termőfölddel?- Közismert tényeket ismét- lek: a világon mezőgazdasági túltermelés van, éppen ezért az agrárágazatot mindenütt támogatja az állam. A magyar mező- gazdaság - a szakírók szerint - 15 millió ember ellátására képes. A fölösleget el kellené adni, de ez csak nagyon nehezen sikerül. A privatizációs folyamat kezdetén mindannyian reménykedtünk, hogy majd jönnek a külföldi befektetők. Bár van érdeklődés, a szükségesnél kevesebben vásárolnak.- Hogyan lehetne eredményesebbé tenni a privatizációt?- Az egységes információs rendszer eredményesebbé tenné a privatizációt. Az érintett szakemberek ezzel a törekvéssel egyetértenek. Nem az akarat hiányáról van szó. A törvényalkotás dömpingjében, vagy a rosz- szul megítélt üzleti titok védelmében nem született olyan döntés, amely a nyilvántartásokat, a folyamatokat zárt, egységes rendszerbe fogja. Pedig égetően szükség lenne rá, talán már túlvagyunk a huszonnegyedik órán is. sz. m.
