Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)

1993-04-07 / 95. szám

1993. április 7., szerda uj Dunántúli napló 11 Gyorsított eljárással bírálnak Előnyben a magyar kivitelezők A Duna bal partján, az el­bontott vasúti pályaudvar he­lyén 15 telekre építési pályá­zatot írt ki az Expo Programi­roda. A pályázaton minden magyar és Magyarországon bejegyzett külföldi cég részt- vehet. Az iroda azt szeretné, ha a tervezett vásárvárossal szemben fekvő területen két szálloda, irodaházak, bevá­sárló- és kulturális centrum, valamint kongresszusi terem épülne.- Lesz-e érdeklődő a duna- parti beruházási lehetőségek iránt? - kérdeztük Barsiné Pa- taky Etelkát, címzetes államtit­kárt, az EXPO főbiztosát.- Szándéknyilatkozatokkal már korábban is rendelkeztünk, de most nem ezeket szeretnénk „bevasalni” partnereinken. Szé­leskörű marketing munkára ké­szülünk, amibe az iroda munka­társai mellett bekapcsolódnak majd az illetékes minisztériu­mok és a külképviseletek mun­katársai is. Közvetlen kapcsola­tokra törekszünk a legnagyobb országok legjelentősebb beru­házóival. Az érdeklődők nem­csak a részletes műszaki adato­kat kapják meg tőlünk, hanem az irodaházak és a szállodák építőinek piactanulmányokat is készítünk.- Milyen előnyökre számíthat a magyar építőipar az EXPO beruházásoknál ?- A tenderben nem írhatjuk elő, hogy a beruházónak köte­lező a magyar ipart foglalkoz­tatnia, de nem rejtettük azt sem véka alá, hogy az elbírálás során előnyt élveznek majd azok, akik a munkához legalább 40 száza­lékban hazai kivitelezőket is igénybe vesznek. A korábban hatalmassá nőtt hazai építőipari vállalatok mára kisebb egysé­gekre bomlottak, tettrekészen várják a megrendelőket. Minőségi munkára is képe­sek, amit az itthon épült szállo­dák, irodaházak igazolhatnak.- Meddig kell benyújtani a pályázatokat ezekre a terüle­tekre?-Május 18-ig várjuk a je­lentkezéseket. ígérjük, hogy egy hónap alatt elbíráljuk az anyagokat, s a következő hónap elegendő lesz a szerződések megkötésére is. Minden előké­születet figyelembe véve, akár már ebben az évben megkez­dődhetnek az építkezések. Az idő még mindig nem sürget, hi­szen ha a belvárosban 22 hónap alatt fel lehetett építeni egy Kempinsky-méretű szállodát, a szabaddá tett Duna parton még ennyi időre sincs szükség. K. T. A Világkiállításra elkészülő Duna-parti városközpont. Képünk felső részén a pesti oldal rende^ zési terve látható. Hírünk a világban Katona Tamással, a minisz­terelnöki hivatal politikai állam­titkárával közöl beszélgetést a Neue Zürcher Zeitung. Katona berni nem hivatalos látogatása alkalmával svájci újságírókkal találkozott, s beszélt belpoliti­kai kérdésekről. Az ország poli­tikai stabilitását emelte ki, s azt, hogy Magyarországon igen ma­gas a külföldi beruházások ará­nya. Mint közölte, az év vége felé elmondható: a nemzeti jö­vedelem 50 százaléka szárma­zik magáncégektől. Ugyanak­kor kitért a lakosság igen nagy szociális terheire, s arra, hogy az átalakulás terheit eddig az emberek fegyelmezetten - sztrájkok nélkül - viselték. A következő választásokról visszafogottan derűlátó véle­ményt formált: a mai kormány- koalíció helyt fog állni és nagy­jából olyan erősen kerül ki majd, mint a most ellenzékben lévő liberális erők. A többi koa­líciós tárgyalások kérdése - idézi a lap Katonát. Fontosnak tartja, hogy megakadályozzák a szocialisták visszatérését a hata­lomba. Mint mondotta, részük­ről nem a kommunizmus visz- szaállításának veszélye fenye­get, hanem a korábbihoz hason­lóan kollektivizáló gazdaságpo­litikai elképzelések, amelyek az ország további eladósodásával lennének megvalósíthatóak. * Lényegében pozitív képet fest a magyar gazdaságról, a magyar-amerikai kapcsolatok­ról égy washingtoni kormányje­lentés, de egyúttal kifogásolja a szabadalmi jogvédelem helyze­tét, valamint a magyar kereske­delem- és vámpolitika egyes in­tézkedéseit. Magyarország volt a térség első országa, amely kísérlete­zett a gazdasági reformmal és nagy lépéseket tett a piacgazda­ság felé - mutat rá a jelentés, hozzátéve: a nehézségek elle­nére vannak egyértelmű sike­rek. Magyarország vonzotta a külföldi beruházások mintegy 60 százalékát, átirányította ke­reskedelmét Keletről Nyugatra, az infláció csökken, az USA-val való kereskedelem nőtt. A magyar import több mint 93 százaléka liberalizált, rögzíti a jelentés, de úgy látja, hogy az elmúlt évek importkvótái a fo­gyasztási cikkek vonatkozásá­ban inkább a hazai termelők vé­delmét, mint a fizetési mérleg egyensúlyát szolgálták. Wa­shington felemlíti a régi keletű panaszt, hogy miután a magyar szabadalmi jog a gyártási eljá­rást, nem pedig a terméket védi, különösen az amerikai vegyi- és gyógyszeripart érik vesztesé­gek. Amerikai cégek szerint az audio- és videokazetták illegális másolása és forgalmazása évi tízmillió dolláros veszteséget okoz nekik. Új szakma: a háziorvos vállalkozó Az új érmék egy része már forgalomba került Róbert Károly forintja jó emléket hagyott Rendszerváltás - pénzváltás? Március 29-én új érmesort hozott forgalomba a Magyar Nemzeti Bank. Sokan úgy vélik, hogy az új érmesor, meg a nyilván később kibocsátandó új bankjegyek is azért kerülnek forgalomba, mert a rendszerváltozásnak kifejezé­sére kell jutnia a pénz külső megjelenésében is. Bizonyos történelmi analógiák alapján gondolkodnak így: az Ar- pád-ház kihalását követően trónra került Anjou-ház első ki­rálya, Róbert Károly vezette be a forintot, az I. világháború után a koronát a pengő váltotta fel, és így tovább. Ebben van is némi igazság. Ha a rendszerváltozás az állam nevének és felségjeleinek meg­változásával jár együtt, nemzet­közileg elfogadott, hogy a kor­mányok új pénzt bocsátanak ki. Azonos társadalmi-közjogi rendszeren belül csak a pénz- rendszer gyökeres változása in­A nagyhét jeles napja nagy­csütörtök. A nyilvános ve­zeklők egy 1509-es rendtartás szerint ilyenkor kaptak bünbo- csánatot, s ennek jeleként ma­guk törhették el a velük hozott vesszőket. Liturgikus szokás a haran­gok e napi Gloria utáni „elné­mulása”. A népi szólás szerint „a harangok Rómába mennek”. S erről olvasunk Vulpus Zwo Wundersame História aus Un­garn (Nagyszeben 1682) és Riedl Frigyes Magyarok Ró­mában (1930) c. írásában is. Egy felvidéki monda meg azt beszéli, hogy 1674 nagyszom­batján, amikor a római Szent Péter templom sekrestyése felment a toronyba, egy külö­nös, ismeretlen fiatalembert ta­lált ott mély álomba merülve. Felébresztve elmondta az il­lető, hogy ő Kopeczky Mihály késmárki deák, aki - mert sze­rette volna nagyon látni az Örök Várost, s úgy tudta, hogy a harangok ilyenkor Rómába repülnek -, belebujt a késmárki torony öregharangjába és oda­kötötte magát a harangnyelv­hez. Egyszercsak nagy rázkó­dást érzett és azt vette észre, dokolhatja az új pénz bevezeté­sét, mint ahogyan ez megtörtént 1892-ben, amikor Ausztria- Magyarország egységesen áttért az aranypénz-rendszerre. Új pénzt és pénznevet is szoktak alkalmazni a kormányok, ha ez­zel egyben bizalmat szeretné­nek kelteni az újjászerveződő gazdaság iránt. Ez történt 1946-ban, az új forint bevezeté­sekor, amikor az elértéktelene­dett pengővel szembeállították annak a pénznek a nevét, amely történelmünk egyik legszilár­dabb pénze volt.s középkori tör­ténelmünk legsikeresebb pénz­reformjához fűződött. A pénz külső megjelenési formáinak is megvannak a ma­guk törvényszerűségei. Egy-egy ország fizetőeszköze esztétikai értékek hordozója is. Az érme­készítés külön művészeti ág, amelynek nemzeti fejlődését, sajátos stílusjegyeit is figye­lembe kell venni, amikor új ér­hogy repül, száll vele a harang. Ahogy magához tért, a római sekrestyést látta maga előtt. Az­tán bejárta Rómát és a legenda szerint haláláig is ott maradt, sose tért vissza Késmárkra. A böjti csendben a harangok helyett a szertartásokat úgyne­vezett kerepelés jelzi. Ezt a pa­lócoknál kerepityelésnek, Szentsimonban korpitálásnak, Püspökszenterzsébeten pörge­tésnek mondják. A kerepelést sok helyen, így a Sopron megyei Vág faluban is tojással, pénzzel „fizetik”. Ismerünk egy idevágó bánáti rigmust is: „Ó drága húsvéti idő, mindörökké dicsérünk, de titeket is, akik tetszéstek szerint pénzt, vagy tojást adtok nekünk ilyenkor.” Nagycsütörtök a napja a krizma-szentelésnek is. Ezt a balzsammal kevert faolajat használja az egyház a kereszt­méket terveztetnek. A pénzcse­rét praktikus szempontok is in­dokolhatják: az érméknek ol­csónak és tartósnak, könnyen felismerhetőnek kell lenni, hogy ne lehessen a különböző címleteket egymással összeté­veszteni, de az előállítás költsé­gei se legyenek magasabbak, mint amennyit egy-egy érme névértékében megér. A Nem­zeti Bank tavaly decemberben adta ki az ezüst 200 forintost, amelynek anyagában fele-fele arányban van 500-as ezüst és rézötvözet, s amelynek értéke önmagában is 45-46 forint kö­zött változik, az ezüst pillanat­nyi árától függően. Az érme megfelelő méreté­nek kiválasztása sem utolsó szempont: többek között figye­lembe kell vanni az automaták, a telefonok, a pénzzel dolgozó gépek hazai és nemzetközi szabványait is. Bácskai Tamás víz szentelésre, betegek szent­ségének kiszolgáltatásánál, de papszenteléskor is. Ugyancsak e napi esemény a lábmosás szertartása. A püspök az Úr alázatosságára való uta­lásként 13 kanonoknak, vagy kispapnak lábát mossa ekkor. Klaus Beitl-től tudjuk, hogy sok éven át így tettek 12 öreg­gel a Habsburg uralkodók is. A kalocsai érsek, Klobusiczky Péter pedig a szertartás után szegényeit ebéden is vendégül látta. A „Pilátus-verés” népszoká­sát, ez is e nappal függött össze, Thaly Kálmán egy Bercsényi Miklós féle levéllel kapcsolat­ban emlegeti. Ebben Bercsényi 1705 április 9-én azt írja, hogy „verik a Pilátust a gyerekek”. Ez nem volt más, mint hogy a gyerekek deszkadarabokat ver­tek egymáshoz, csapkodtak földhöz, mert hogy „Pilátus Jé­Ritkán ugyan, de előfordul, hogy egyik orvosnak tízszer többen adják le az egészségbiz­tosítási kártyájukat, mint a má­sik háziorvosnak. A korábbi körzeti orvosok közül mindösz- sze húsz-harminc olyan van, aki csak 300-400 tb-kártyát kapott a betegeitől. Száznál kevesebben akadnak, akik az ajánlott 1500-1600 he­lyett csaknem 4000 páciens bi­zalmát nyerték el. A „sikeres” háziorvosok mind jelentősebb része vállalkozóként gyógyít. Jó ez a betegnek? kérdez­tük dr. Surján László népjóléti minisztert.- A társadalombiztosítás nem az egyéni vállalkozó, vagy az önkormányzat alkalmazásában álló háziorvost, hanem a bete­geket támogatja. Vagyis a páciensek ellátásá­ért adott pénz - úgymond - .szektorsemleges.- Mivel magyarázható, hogy a kezdeti óvatoskodás után mind több háziorvos l'esz vállal­kozó?- A kollegák rájönnek, hogy akkor jutnak többletjövedelem­hez, ha nem önkormányzati al­kalmazottként gondoskodnak betegeikről. Nagyobb a felelősségük, de a szabadságuk is. A maguk szakmai felkészültségére, rá­termettségére, emberségére vannak utalva.-A vállalkozásba akár bele is lehet bukni. Mi történik ak­kor, ha éppen a helyi önkor­zust halálra adta”. így tettek bekormozott arcú inasgyerekek Eperjesen is. A kereskedőktől üres hordókat, ládákat kéreget­tek össze, s a templom elé ci­pelve a Iamentációk után bo­tokkal, fustélyokkal nagy kia­bálás közben izzé-porrá zúzták, törték valamennyit. A keresztút-járás, a Mária si­ralmak, passiójátékok már nagypéntek liturgiájához tarto­zik. Említhető itt a XV. század­ból való „Bártfai színlap”, tu­dunk egy 1515-ből való teljes magyar nyelvű verses passió­ról, szerzője a pálos szerzetes, Csanádi György, s Temesvári Pelbárt, Laskai Osvát laudái, beszédei is ilyen tárgyúak. Nemkülönben a XIII. századi Ómagyar Máriasiralom, vagy az 1651-es Cantus Catho- lici-ben és az erdélyi Kájoni János énekeskönyvben talál­mányzat tart be a háziorvos­nak?- A képviselőtestület nem te­heti tönkre a vállalkozó orvost, ugyanis a kártyapénzt csak az ellátott betegek után fizeti a tb. Az önkormányzat „csak” a mű­ködési költségeket állja. Az vi­szont igaz, hogy a háziorvosnak körültekintően kell szerződést kötnie, mert a rendelő működte­téséhez szükséges pénzzel va­lóban a képviselőtestület gaz­dálkodik. Tételesen meg kell ál­lapodni, hogy milyen összeget, mikor és milyen célra kap a vál­lalkozó orvos. Értem ezalatt a műszerek vásárlását, pótlását, vagy éppen a rendelő kifestését is. A megfelelő orvosi alapellá­tás megszervezése az önkor­mányzat feladata. Hogy elége­dett legyen a beteg, az az orvos­nak éppenúgy érdeke, mint a választott tisztségviselőknek. Az egészségügyi ellátás színvo­nala - ha ezt még egyesek ta­gadják is - nemcsak erkölcsi, hanem politikai kérdés is.- Eddig a háziorvosok hány százaléka lett vállalkozó?- A tárcának nincsenek pon­tos adatai. Olyan robbanásszerű a növekedés, hogy a társada­lombiztosítási főigazgatóság­nak sincs az egész országra ki­terjedő, napra kész statisztikája. Annyit azonban tudok, hogy a főváros XVII. kerületében már 30, Baranyában csaknem 50 vállalkozó háziorvos dolgozik. sz. m. ható, a közösségekben is éne­kelt verses Jézus-siratások. Fekete zászlós körmenetes felvonulásokról is szólnak a korabeli írások. 1713-ban épp a pécsi Agónia Társulat tagjai visznek nagypénteken végig a városon vezeklő ruhákban ha­talmas keresztet, az Arma Christi-vel, a kínszenvedés jel­vényeivel, a megyei tisztvise­lők, a városkapitány és huszár­jai kíséretében. Trencsénben, Nagyszombat­ban, Privigyén, Kassán, Zág­rábban, Szegeden, Pozsony- szentgyörgyön piarista és je­zsuita iskoladrámák állítják a hívek szeme elé a szenvedés­történetet, - s ekkor jelennek meg hazánkban, de mindenfelé Európában is először a szabad­ban, a hegyoldalakon a 14 stá- ciós kálváriák. S iralmak, iskoladrámák, böjt, hamvazás, szentelmények hagyományos őrzői, kifejezői a majd kétezer éves keresztény liturgiának. A szent időre utal­nak, akárcsak napjainkban a spanyolországi Semana Santa ünnepségei. Rozsnyói György Nagyböjti hagyományok Szokások a középkortól napjainkig A harangok Rómába mennek - Pilátus verés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents