Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)

1993-04-07 / 95. szám

1993. április 7., szerda üj Dunántúli napló 5 Lemondott az Apáczai Központ vezetője Szilágyi János a gazdasági támogatás csökkentésével indokolta döntését Részletek a pécsi önkor­mányzat jegyzőjéhez intézett levélből: „26 millió forinttal csökkentették a 93. évi állami támogatást, ami lehetetlenné te­szi a költségtervezést... Intéz­ményünk 1993-ban működés- képtelenné válik, ezért a költ­ségvetést tárgyaló vezetői ta­nácson lemondtam az Apáczai Csere János Nevelési Központ vezetői szerepéről...” Aláírás: Szilágyi János „közalkalmazott pedagógus”.- Figyelmeztetésnek szántam lemondásomat, egyrészt költ­ségvetésünk megkurtítása miatt, másrészt pedig azért, mert elis­merem ugyan az intézménnyel kapcsolatos dolgok jogszerűsé­gét, de mivel ezzel kapcsolat­ban sem tárgyalt velem az ön- kormányzattól senki, emberte­lennek tartom ezt az intézkedést - mondta Szilágyi János. Az ötvennyolc éves pedagó­gus megalakulása, 1979 óta ve­zetője a pécsi Nevelési Köz­pontnak, ahol jelenleg 16 in­tézményben 678 alkalmazott dolgozik, és több mint kéteze­rötszáz gyerek tanul. Részlet az intézmény napok­ban megjelenő, Együtt című lapjából: ,Aztán megérkezett a költségvetés. Több mint negy­ven millióval kevesebb. Persze, lehet majd pályázni. Mire? Még nem tudjuk. Ezek a tények, min­den emberi vonatkozás nélkül. Az emberre senki sem volt kí­váncsi ...” A hosszabb cikket Jávorfi Jánosné, az ANK I. sz. iskolá­jának igazgatója írta, őt bízta meg ideiglenesen az intézmény vezetésével Szilágyi János.- Az önkormányzat pályázati úton kívánta volna esetleg meg­adni az elvont támogatást. Meggyőződésem, hogy alapel­látó intézménynél különösen morbid ez, hiszen a szubjektivi­tás nagy szerepet kaphat. Két évem van még a nyugdíjig, ve­zetői beosztásom július végén lejárt volna. Nem vártam meg az időpontot, valószínűleg az egyes iskolában maradok, ha pedig az új vezető kéri a segít­ségem, szívesen támogatom. Nem sértődtem meg, de ilyen körülménynek között nem tu­dom vezetni az intézményt - te­szi még hozzá Szilágyi János, és nehezen tudja palástolni, hogy elérzékenyül. Az önkormányzat által a ve­zetői beosztásra kiírt pályázat ideje lejárt, a pécsi testület csü­törtöki ülésén várhatóan foglal­kozik az üggyel. Elképzelhető, hogy a pályázat elbírálására, és a kialakult helyzetben új vezető kinevezésére mielőbb sor ke­rülhet. Bozsik László Díszesen faragott székelykapu található Pécsett, a Muskátli ut­cában. Szigeti Dezső portáját székelypálfalvi kapukészítők fa­ragták és állították össze tizenhét nap alatt. Fotó: Löffler A berendezés a régi, a könyvek azonban újak Megnyílt a TÉKA Galéria az emeleten? Április 7: Egészségügyi Világnap Az idén a balesetekre figyelmeztetnek Jó tervek, kevés érdeklődő A honismereti emlékek vé­delme, ápolása, gyűjtése, gazda­gítása, ismertetése, Komló gaz­dagítása, a természet- és környe­zetvédelem szolgálata céljából alakult helyi Honismereti és Vá­rosszépítő Egyesület 1992 évi munkájáról, zárszámadásáról volt szó tegnap azon a polgár- mesteri hivatalban megtartott évi rendes közgyűlésen, melyen a 154 fős tagságból mindössze 37-en jelentek meg. Szarka Elemér elnök elemezte az elmúlt évben folytatott mun­kát, majd kitért idei elképzelése­ikre. Kifejtette, hogy tavaly, a város érdekében végzett közéleti tevékenységük terveik szerint megvalósult. Ismertette a külön­féle akciók, munkák eredmé­nyét, kitért a más településekkel való kapcsolattartás bővítésére. Beszámolt jeles személyiségek komlói kötődésével foglalkozó kiadvány megjelentetésének szándékáról, propagandatevé­kenységükről, ismeretteijesztő munkájukról, anyagi helyzetük­ről. Adószegi Zoltán titkár ismer­tette a zárszámadást. Az egyesü­let ellenőrző bizottsága részéről Király Ernő adott elemezést a pénzügyi helyzetről. Ez nem túl rózsás, annak ellenére, hogy eb­ben az évben 42 millió forint tá­mogatást kapnak az önkormány­zattól. Tavalyról áthúzódó, kifi­zetetlen számlákról is szó esett. Az eddigi 50 forintos tagsági dí­jat 100-ra emelik, a diákok kivé­telével, akik erejükhöz mérten járulhatnak hozzá a szervezet te­vékenységéhez. A jelenlévők az indítványt el­fogadták, ugyanúgy, ahogy a többség a választmány, a zár­számadás és az ellenőrző bizott­ság jelentése mellett voksolt. Az 1993 évi terveket illetően alap­feladatként határozták meg, hogy a választmány lehetőleg havi rendszerességgel üljön ösz- sze. Keressenek fel olyan hely­bélieket, akik sokat tudnak a vá­ros múltjáról. Kiemelt feladat­ként kezelik továbbra is az érték- teremtést, mivel azt szeretnék, hogy az emberek maradjanak a városban. R. T. Új könyvesbolt nyílt tegnap Pécsett, a Jókai téren a volt könyvesbolt helyén, TÉKA néven. Mint azt az üzlet vezető­jétől, Proksza László vállalko­zótól megtudtuk, szándékosan hagyták meg a bolt régi nevét, hiszen ezt már megszokták a vásárlók. A TÉKA, azon túl, hogy mindenféle könyvet árul, ko­moly hangsúlyt helyez a külön­böző gyerekkönyvekre és isko­lai felszerelésekre, hiszen a könyveken, szótárakon kívül kaphatók Walt Disney figurás táskák, füzetek, ceruzák, tollak és festékkészletek is. Fontosnak tartják a jó minőségű térképek és útikönyvek árusítását, me­lyek választékát az idegenfor­galmi szezonra bővíteni fogják. Műsoros kazetták és CD-leme- zek közül egyelőre a könny­űzene kedvelőinek kedveznek, de rövid időn belül a komoly­zene hívei is megtalálják majd kedvelt zeneműveiket. Az emelet egyelőre üres. Itt, ha ennek nem lesz akadálya, minigalériát szeretnének nyitni, ahol pécsi és baranyai művé­szek alkotásait mutatnák be. A galéria kellemes színfoltja le­hetne a belvárosnak. Dr. Somorjai Miklósáét, az igazgatási osztály vezetőjét kérdeztük a galéria megvalósí­tásának lehetőségeiről.- Ez nem kereskedelmi tevé­kenység. De azt tudom taná­csolni, hogy tevékenységi kö­rüket bővítsék ki, amennyiben ebből jövedelmük származik.- Nem származna, hiszen csak kiállításról lenne szó.- Ha nem, akkor ennek sem­miféle bejelentési kötelezett­sége nincs.-Azért merül fel ez a kérdés, mert az egyik közgyűlési hatá­rozat szerint a könyvesbolt nem válthat profilt.- Ez a lakás és helyiséggaz­dálkodási osztály fő reszortja, erre ők tudnának válaszolni. De a megkötött szerződés szerint csak az önkormányzat hozzájá­rulásával változtathat tevékeny­séget, illetve iktathat be újabbat.- Mennyiben változik egy üz­leti tevékenység, ha képek lóg­nak a falon?- A két dolog összefügg, hi­szen a bolt forgalma ezáltal megnövekszik. Az igazgatósági osztály szempontjából, ahol ez kereskedelmi üzletkör bővítést nem valósít meg, nem érdekes. De a helyiséggazdálkodási osz­tály szempontjából, ahová be kell nyújtani a szerződést jóvá­hagyásra, ez problémának mi­nősül. Cs. L. A Kiskegyed születésnapja Egyesztendős az Axel Sprin­ger Kiadó család legfiatalabb tagja, az 1992 áprilisában útjára indított, kizárólag nőknek szóló hetilap, a Kiskegyed. A szüle­tésnapi ünnepséget Budapesten, a Vajdahunyad-várban tartot­ták, és több száz érdeklődő szakmabeli hallgatta meg Bayer József ügyvezető igazgató és Miskolczi Miklós főszerkesztő emlékező szavait. Kettejük, ak­kor merésznek tűnt vállalkozása igazi sikert hozott, ma 560 ez­ren vásárolják, bizonyára egy­milliónál is többen olvassák - s nem kizárólag nők - a Kiske- gyedet. Példátlan ez a siker napjaink sajtójának történetében, indo­kolt volt hát a születésnapi megemlékezés, amely termé­szetesen nem csupán felhőtlen örvendezést jelentett, hanem önvizsgálatot is, hiszen ilyen óriási érdeklődésnek egyre több ötlettel, újdonsággal lehet csak hétről hétre megfelelni. Ipartestületek tanácskozása Tamásiban A mintegy háromszáz szak­mát és százhúszezer tagot tömö­rítő IPOSZ, Magyar Kézműves Kamara az április 17-18-án Bu­dapesten tartandó közgyűlésére készülve tegnap Tamásiban tar­totta Tolna, Baranya és Somogy ipartestületei küldötteinek és vezetőinek regionális tanácsko­zását Szűcs György IPOSZ el­nök vezetésével. A résztvevők egyebek között szorgalmazzák a felsőfokú szakmai képesítést, a vállalkozóknak egzisztencia alapítási és vállalkozásvezetési ismereteket is nyújtó mester- vizsga kötelező visszaállítását, továbbá a kisvállalkozói bank létrehozását az Ipartestületek Országos Szövetsége szervezé­sében. A márciusban megala­kult Signal Biztosító Rt. az ipa­rosságnak is biztos támasza le­het a későbbiekben. Az Egészségügyi Világszerve­zet április 7-ikét az Egészségügyi Világnapnak kiáltotta ki. E világ­napok célja, hogy megpróbálja hangsúlyozottabban a figyelmet felhívni azokra az egészséget, éle­tet veszélyeztető problémákra, amelyek az adott időszakban a legmarkánsabban jelentkeztek. Az idei világnapon a különböző balesetekből származó sérülések, vagy halál számának nagyságára, sőt egyes országokban tapasztal­ható erőteljes növekedésére fi­gyelmeztetnek. A különböző egészségügyi statisztikai jelentések a legtöbb­ször a szív és érrendszeri, vala­mint a daganatos megbetegedé­sek és az általuk okozott halále­setek számáról szólnak, holott az utóbbi években sokkal nagyobb számban haltak meg vagy lettek nyomorékok nem beteg, hanem egészséges emberek - sajnos, főként fiatalok - különböző bal­esetek miatt. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint bolygónkon évente mintegy 3,5 millió ember hal meg véletlen balesetek vagy szándékosan el­követett erőszakos cselekmé­nyek következtében. A szívbe­tegségek és a rák kutatására mégis sokkál több pénzt költe­nek, mint a balesetek és okainak vizsgálatára és megelőzésére, holott ezen sérülések ellátása, a munkaképtelenné vált, mara­dandó sérülést szenvedettek el­(Folytatás az 1. oldalról) A Köztársaság Párt 400 tagot számlál, de írásos nyilatkozatok igazolják, hogy 57 ezer szimpa­tizánsuk van. A napokban Pé­csett is választási irodát nyit­nak, s Palotás János elnök ápri­lis 16-án a megyeszékhelyre ér­kezik, ismertetni pártja prog­ramját. Dr. Veér András az UDN kérdésére gazdasági el­képzeléseikről így nyilatkozott: tartása a társadalomnak sokkal több pénzébe kerül. A legtöbb halál és sérülés a közúti balese­tekből származik világszerte. Az EVSZ szerint évente a csaknem 700 ezer ember életét követelik a közúti balesetek, a sérülések száma pedig 10-15 millióra te­hető. Ez a félelmetes szám azt je­lenti, hogy a világ közútjain minden ötvenedik másodperc­ben meghal vagy megsebesül va­laki. Különösen az un. fejlődő országokat sújtják ezek a balese­tek, mert amíg a fejlett orszá­gokban a számuk csökken, addig náluk erőteljesen emelkedő ten­dencia mutatkozik. (Az Egész­ségügyi Világszervezet hazánkat is ez utóbbi kategóriába sorolta.) Az EVSZ szakemberei a csök­kenést a jobb utaknak, jobban tervezett autóknak, a sebesség- korlátozásnak, a biztonsági öv használatának és a közlekedési udvariasság elterjedésének tulaj­donítják. A világszervezet az idei Egészségügyi Világnapon hang­súlyozottan felhívja a figyelmet az utcákon, játszótéren, otthon (megégés, gyógyszer, vagy ház­tartási tisztítószertől való mérge­zés stb.) előforduló, sok gyer­mek életét követelő balesetekre. Figyelmeztet, hogy valamennyi elkerülhető, ha a felnőttek betart­ják azt az alapszabályt, hogy gyermeket felügyelet nélkül ne hagyjanak. S. Zs.- Legfontosabb az infláció kezelése és az infrastruktúra fej­lesztése. A privatizációt illetően egyedül a mezőgazdaság ma­radhat stratégiai ágazat, minden állami tulajdonban lévő nagy- vállalatot (például MATAV) teljes egészében el kell adni. A vidék vállalkozóit pedig a tele­fon- és az úthálózat bővítésével segíthetik legjobban. M. B.E A cselekvő nemzedék pártja Lebukott betörők Árokba hajtott gépkocsival találkozott április elsejére vir­radóra a siklósi rendőrkapi­tányság vajszlói állomásának járőre a helyi pékség közelé­ben. A naphoz méltó tréfás kér­désre, hogy miért éppen ott parkolnak, a kocsiban ülők nem tudtak érdemi magyarázattal szolgálni, ám annál beszéde­sebb volt a gépkocsi, amelyben a számos olyan dolgot találtak, melyek nem éppen egy éjszakai autókázás kellékei. A kocsi átvizsgálásakor ugyanis többek között egy gömbacélból készült feszítőva­sat, 200 db különböző csokolá­dét, 900 csomag papírzsebken­dőt, 100 csomag cigarettát, 130 csomag gyufát és szalámikat ta­láltak a rend őrei. Miután a ko­csiban ülő B. J. 31 éves és élet­társa H. I. 26 éves luzsoki lako­sokról kiderült, hogy egyikük sem vállalkozó, egy rövid be­szélgetést követően már el­mondták, hogy a cuccot a vajszlói utasellátóból hozták el, egy mikrohullámú sütővel egyetemben, ám azt még ko­rábban egy csatornában rejtet­ték el. A betörő-bukta folyta­tásaként lezajlott kihallgatás és házkutatás további eredmény­nyel járt. Mint kiderült, e páros látogatta meg március közepén a katádfai vegyesboltot is, ahonnan mintegy 100 ezer fo­rintnyit vittek el - különböző dolgokat. Sőt eddigi vallomá­saik alapján gázcseretelep-fel- törés és egy siklósi lopás is a számlájukra írható. A vizsgá­lat folytatódik. Kótány Mikor lesz rend a Citrom utcában? A Dél-dunántúli Gazdasági Kamara munkatársai panasz­kodtak. Mondták, már elegük van abból, hogy a Kossuth tér - Citrom utca közötti boltíves át­járót szemétlerakónak használ­ják egyesek. Hozzájuk sok kül­földi üzletember érkezik, s igen kellemetlen a vendégeket a Kamara bejárata körüli elha­nyagolt és szemetes környeze­tén keresztül vezetni. Nekünk, itt lakóknak sem mindegy, mi­lyen a környezetünk, ezért ért­hetetlen azok viselkedése, akik tönkreteszik a várost vagy az­zal, hogy szemetelnek, vagy az­zal, hogy eltűrik azt maguk kö­rül. Az említett városrész álla­potairól nem először írunk. A ki tudja mióta félig kész leendő szálloda nyitott előtere szemét- lerakó hellyé vált, a mellette lévő, autó behajtónak és parko­lónak szánt részt elöntötte a víz, ami büdösödik, mert valakik te­ledobálták szeméttel. Szerkesz­tőségünkbe érkező számos le­vél, telefonok jelzik, a lakosok fel vannak háborodva, s követe­lik, hogy valaki tegyen már rendet! S itt a nagy bökkenő: ki le­gyen az a valaki? A köztiszta­ságiak azt mondják, azért van ott annyi szemét, mert a Citrom utcai butikosok nem vettek ku­kát, vagy nem eleget, s a sze­métjüktől úgy szabadulnak, ahogy tudnak. A Városgond­nokságtól kapott információ nagyjából megerősítette ezt, de azt is megtudtuk, hogy az átjáró nem közterületnek számít, vagyis takarításáról az ott la­kóknak, üzleteknek, intézmé­nyeknek kell gondoskodni. S. Zs. Szemétkupacok a Citrom utcában Fotó: Löffler Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents