Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)

1993-03-07 / 65. szám

Gáz van, a csőkapacitás kevés Az idén biztos, hogy lesz áremelés Amikor a baranyai megye- székhelyen is áttértek a vezeté­kes földgázszolgáltatásra, még nem gondolták, hogy ilyen nagy lesz az érdeklődés. Mára már kiderült, további bővítésre nincs lehetőség, a csővezeték kapacitása egyszerűen többre nem képes.-Óránként 120-130 ezer köbméter energiahordozót szolgáltatunk Pécs felé, ezt már nem léphetjük túl, bőví­tésre nincs is lehetőség - ma­gyarázza Bihari Béla, a MÓL Rt. kutatási és termelési ágazat siófoki gáz- és olajszállító üzem főmérnöke. - Gázunk van, hiszen az orosz szállítás folyamatos, legalábbis eddig még nem volt fennakadás. A téli csúcsidőszakban is ki tu­dunk elégíteni minden fo­gyasztót. Ha az igény na­gyobb, vagyis kevésnek bizo­nyulna a keletről jövő gáz- mennyiség, akkor sincs baj, még a hajdúszoboszlói föld alatti tárolóból is tudunk a szállító rendszerbe földgázt szivattyúzni.- Ezek szerint csak a vezeték kapacitása miatt nem lehet Pé­csett a gázszolgáltatást nö­velni?- A jelenlegi vezeték átbo­csátó képessége csak ennyire képes. A csővezeték meghatá­rozott kapacitású, túllépni nem lehet, márpedig a pécsi rend­szerünkben elértük a maximu­mot. Nemcsak ez a baj, a pécsi fogadóállomás sem bírja már a terhelést, azt is át kellene épí­teni. Viszont már épül ezzel párhuzamosan egy másik veze­ték, amely Szánkról indulna, Kiskőrösön keresztül Kalo­csára. Innen ágazik majd el vagy Szekszárd, vagy Baja felé, attól függően, melyik irányban lesz nagyobb a fel­vevő piac. Ebben az évben vár­hatóan csak Kalocsáig jutnak el az építkezéssel, tehát az idén szó sem lehet a baranyai me­gyeszékhelyen új, lakossági gázszolgáltatás növeléséről.-Tolnában, Somogybán nem lesz gond az ellátással?-Nem, a két dél-dunántúli megyében a fogyasztók kiszol­gálásra megfelelő kapacitású vezetékek állnak rendelke­zésre. Ha viszont már Dombó­vár is be akar csatlakozni, ak­kor már szükség lesz a meg­épülő, új szállító rendszerre.-Várható-e a közeljövőben áremelés?- Már most késő lenne, a la­kossági gázszolgáltatás egyál­talán nem fedezi a költségeket. A ráfizetést csak úgy tudjuk el­lensúlyozni, hogy a vállalatok­tól, közüzemektől nagyobb fo­gyasztói díjat szedünk, mint a lakosságtól. Az egyéni felhasz­nálói árakról - lévén az szoci­álpolitikai kérdés - nem mi döntünk, hatósági árról lévén szó. Abban viszont egészen biztos vagyok, hogy az idén lesz áremelés. B. G. Maffiózók, kalózok és apacs testvéreink Napok óta izgatott a hangulat Pécsett, a JPTE Universitas ut­cai kollégiumában, ahol a „helyzet egyre csak fokozódik”. A kétévente megrendezett Tu­dományegyetemi Napok lázá­ban égő egyetemisták a TEN második napján, tegnap remek produkciókat láthattak. Zenés, táncos műsorral lépett ugyanis a színre a hat diákrektor-jelölt: Drakula a vámpírjaival, Sparta­cus és a rabszolgák, Jack Dugó kalózkapitány és emberei, Cso- bán, az ipi-apacs indiánok fő­nöke, a maffiózók élén Don Francesco, és a virággyerekek­kel Hippipi. A másodéves közgazdász, Pozvai Zsolt társaival két hó­napja kezdte el a szervezőmun­kát. Az eredményről ékesen be­szél, hogy tegnap a zsúfolásig tömött ebédlőben, úgy 400 szurkoló előtt zajlottak a jogász és közgazdász illetőségű jelöl­tek programbeszédei. Sajnos a tanárképzősők csak nézőként képviseltették magukat. A zsű­ribe a jogi karról Bruhács János dékánt és Tóth Gabriella tanár­segédet hívták, a közgazdaság- tudományi karról pedig László Gyula dékánhelyettest, és Meksz Dezsőt, aki a JPTE hallgatói önkormányzatának elnöke. Hogy ki foglalja el végül is hét­főn egy napra a rektori széket, csak ma este derül ki. A hírek szerint a szerencsés kiválasztott döntéseket is hoz majd, de nem tudni, lesz-e más káros hatása is a pünkösdi királyságnak . .. Addig is mulatság mulatságot ér. Tegnap Ungár Tamás darab­ját, a Csöveseket láthatták az érdeklődők, és a Pécsi Magas­fiúk Dalárdája lépett fel, míg ma a DOZSO-beli eredmény- hirdetés után a Republic ad koncertet. H. I. Gy. Kallódó kőművesek Barcson A bukkanó a bökkenő Balesetveszélyes útszakasz Balatons zentgyögy közelében Pécsi Down Alapítvány Azok a pécsi szülők találkoz­tak tegnap a Közúti Igazgatóság székházában, akik Down kóros gyermekeket nevelnek. Keser­ves tapasztalataik után jutottak arra az elhatározásra, hogy kézbe veszik a sorsukat. Alapítványt hoztak létre cél­jaik megvalósítására és egyesü­letet alakítanak, mert az állami és önkormányzati támogatás kevés a családok nehézségeinek megoldására. Súlyos sérelem­nek tartják, hogy amíg a gyere­kek szabadon választhatnak is­kolát, ezt a fogyatékoságban szenvedők nem tehetik meg, holott az ép gyerekeknek sem válna kárára, ha együtt lehetné­nek az óvodában, iskolában. Többen elmondták, hogy meglepő módon nem a gyere­kek közösítik ki a fogyatékos társaikat, hanem a pedagógusok óvónők „félnek” tőlük. Ugyan­akkor a pécsi Kulich Gyula ut­cai iskolát emberi tartózkodásra alkalmatlannak tartják, néhá- nyan megtagadták, hogy oda vi­gyék a gyermeküket, és bíznak abban, hogy mielőbb jobb he­lyet kap az iskola. Egyesületük, alapítványuk is helyiségre szá­mít az önkormányzattól, amire ígéretet kaptak. Elhatározták, keresik a kap­csolatot minden családdal, ahol fogyatékos gyermeket nevel­nek, főként azoknak az édes­anyáknak igyekeznek segíteni, akik a szülés után szembesülnek a súlyos ténnyel. G. M. Jóska tavaly augusztus óta munkanélküli. Csak a kereszt­nevét árulja el, szégyelli, hogy ilyen helyzetbe került. A barcsi munkaügyi központba jött be havi ellenőrzésre.- Itt nincs szükség szobafes­tőkre - legyint egykedvűen -, a szakmámban már nem is pró­bálkozók elhelyezkedni. A NOVART-nál, ahol azelőtt dol­goztam, a leszerelésem után tudtomra adták, munkámra ezentúl nem tartanak igényt. Azóta nem találom a helyemet. Még van 73 napom, addig még kapom azt a néhány ezer forin­tot. Utána meg vállalkozni aka­rok, az a tervem, fuvarozok és földet művelek. Aztán bizonyta­lanul hozzáteszi: - Vagy jára­dékos leszek ... Barcson nagyon sokan van­nak munka nélkül. A Somogy megyei települést is elérte a gazdasági változás szele, egyre- másra mentek tönkre a vállala­tok, útjukra bocsátva alkalma­zottaikat. Egyedül csak a már említett NOVART építőipari és fémipari vállalat 150 valamikori dolgozójának adta kezébe a munkakönyvét. A vállalat ugyan megmaradt, egy német vállalkozó tulajdonába került, aki úgy gondolta, kevesebb em­berrel is meg tudja valósítani elképzeléseit. Nemcsak az ipari, a mező- gazdasági üzemek is halódnak a környéken: a homokszentgyör- gyi Aranyhomok Tsz., a csoko- nyavisontai Rákóczi termelő- szövetkezet felszámolásával több száz ember került az ut­cára. A kereskedelem még úgy ahogy elboldogul, bár az ide­genforgalom visszaesése igen­csak leapasztotta az élelmiszer boltok és a vendéglátó helyek forgalmát. A legtöbb üzletet működtető Barcsi ÁFÉSZ is Több mint százan nézik na­ponta a hirdetéseket Fotó: Szundi György csak úgy tud nyereségesen dol­gozni, hogy a kereslethez igazí­totta a boltok profdját, no meg nagykereskedelmi tevékenysé­get is folytat. Az állástalanok aránya a munkaképes korú lakosságnak 16-18 százaléka, néhány hó­napja stagnál a munkaügyi köz­pont forgalma. Hogy a jövőben csökkenni, vagy növekedni fog a hozzájuk bejelentkezők száma, erre nem tudnak prog­nózist adni, bár úgy érzik, eb­ben az évben már lesz valami­félejavulás. Feltéve persze, ha a még működő vállalatok nem dobják be a törülközőt...-Én csak egy pár hónapot dolgoztam - magyarázza Zol­tán, aki szintén nem szeretné, ha neve nyilvánosságra kerülne. - Kőműves a szakmám, a NO- VART-nál a szakmunkás bizo­nyítvány megszerzése után csak három hónapot dolgozhattam, akkoriban sokan kerültünk az utcára. Elvégeztem egy 9 hóna­pos átképzési tanfolyamot, de hát épületkarbantartóra sincs szükség. Minden valószínűség szerint megyek Németországba kőművesnek. Bár a munkaügyi központban nagy gondot fordítanak a mun­kanélküliek átképzésére, mun­kahely csak kevés létesül a vá­rosban. A nők valamivel köny- nyebb helyzetben vannak, var­rónőkre még szükség lenne, ám erre a szakmára nemigen akad jelentkező. De azért sikerült el­indítani egy tanfolyamot, aki itt végez, annak lesz állása. Egyre- másra létesülnek a varrodák, kell az ember. A férfiak pedig csak abban bízhatnak, hogy azért a gazdasági visszaesés előbb-utóbb megáll, s talán a fellendülés Barcson is érezteti majd hatását. Meg abban is, déli szomszédainknál megszűnik a háborús állapot, s a meginduló idegenforgalom munkát ad majd a jelenleg még kallódó kőműveseknek is. B. G. Egy pécsi autós tavaly au­gusztusban balesetet szenvedett Balatonszentgyörgy közelében, a 76-os úton a somosi dombnál - ez természetesen az ő magá­nügye. Am a balatonszentgyörgyi önkormányzat is érintett ennek az útszakasznak az ügyében, mert már az ominózus baleset előtt kérte a Közúti Igazgatóság marcali kirendeltségét, hogy in­tézkedjen: a somosi dombról le- jövet ugyanis van az úton egy zóna, amit nem lehet belátni, a forgalomszervezők ugyanakkor itt megengedik az előzést a le­felé egy, felfelé két sávos úton, ahol a domborulat miatt a már előzésbe kezdett gépkocsive­zető nem láthatja be az utat, ezért kérik a záróvonal meg­hosszabbítását. Miután a levélre nem jött vá­lasz, az önkormányzat újabbat írt három hete, most már a ka­posvári Közúti Igazgatóságnak. Jäger Ferenc, Balatonszent­györgy polgármestere nehez­ményezi, hogy korábbi kéré­sükre válasz sem jött, hiszen az egész képviselőtestület meg­győződése, szükség van a forga­lomszervezési változtatásra, mert sok baleset volt itt. És ma­guk is gyakran arra autózva ta­pasztalják a balesetveszélyt. Marcaliban nem emlékeznek a balatonszentgyörgyiek jelent­kezésére, nem is illetékesek. Patak József, a kaposvári Köz­úti Igazgatóság munkatársa vi­szont a mostani jelzés után a napokban járt a helyszínen, sőt az öt éves baleseti statisztikákat is megnézte, igaz ők csak a személyi sérüléssel járókat gyűjtik, 1991-ben volt itt halá­los baleset. Hozzátette, nem látja egyértelműnek a forgalom­szervezés megváltoztatásának szükségességét, ám amint az idő engedi, konkrét mérésekkel bizonyosodnak meg a kérés megalapozottságáról. Lendvai Attila, rendőrfőhad­nagy, a Fonyódi Rendőrkapi­tányság közlekedési osztályve­zetője megerősítette, sok itt a baleset, de úgy véli, a tavaly áp­rilisi forgalomszervezési bejá­ráson a 11 tagú bizottság elvá­rásai nyomán tett intézkedések elegendőek, nincs értelme a túl­biztosításnak. Az előfordulhat, hogy valaki előzésbe kezdve a bukkanó alján, pont abból a szögből nem látja a fentről jö­vőt, de ebben az esetben is va­lamelyik vezetőnél fennáll a közlekedési szabálytalanság. A balatonszentgyörgyi jel­zést azonban komolyan veszik, kapcsolódnak a Közúti Igazga­tóság intézkedéséhez. Az önkormányzat nem tekinti túlbiztosításnak a záróvonalat itt, az előzési kedv fékezése, a balesetek megelőzése miatt tartja fontosnak. G. M. Katonai hírszerzők a polgári életben Kémek az üzleti világban? Olybá tűnik, a szuperkémek ideje leáldozóban van, illetve megmaradnak a könyvek lap­jain, a filmvásznakon. Az el­múlt évek kelet-európai társa­dalmi változásai - gondoljunk csak arra, hogy megszűnt a két nagy ellenséges tömb, felszá­molták a Varsói Szerződést - feleslegessé teszik a katonai hírszerzést. Vajon így van?-A dolog nem ilyen egy­szerű - állítja a magát megne­vezni nem kívánó szakértőnk, aki korábban több külföldi or­szágban végzett - ahogy fogal­mazott - információ-gyűjtő te­vékenységet. - Egyrészt, mert katonai hírszerzést jó kapcso­latban lévő országok is folytat­nak egymás ellen - nem feltét­lenül a NATO tagjaira kell gon­dolni -, másrészt a világ külön­böző térségeiben él az ellensé­geskedés, s változatlanul sok ország külpolitikájában van el­lenségkép. S persze, a fejlett ka­tonai technikán, technológián túl a stratégiai elképzelések, hadműveleti tervek változatla­nul érdeklődésre tartanak szá­mot. Tehát a titkosszolgálatok egészen biztosan nem szűnnek meg, de az tény, hogy az álla­mok többségében alaposan csökkentik a létszámot, s a fenntartásukra fordított költ­ségvetést is megnyirbálják. A James Bond-féle, erőt, ele­ganciát és dinamizmust sugárzó hősök eddig is csupán a fantázia szülöttei voltak, s bár a „kém­kedést” mindig is valamilyen misztikum lengte körül, ez szakma a javából, nagy-nagy helyismerettel, széles körű kap­csolatrendszerrel, nyelvtudás­sal, és sokkal kevesebb roman­tikával. Tehát ha nem is szűnik meg a hírszerzés, s ezzel együtt a hírvédelem, az elhárítás, az tény, mindenütt kevesebb ilyen szakemberre lesz szükség. A tudásukat azonban nem hagyják veszni, s a polgári életbe „men­tik át”. Az ipari, üzleti világban ugyanis ragyogóan tudják ka­matoztatni ismereteiket.-Ne gondoljon senki arra, hogy álarcos, a vállán összete­kert, kampós végű kötelet ci­pelő, kézi-géppisztollyal felsze­relt ügynökök lopódznak az éj­szakába, elsurranva a portás­fülke előtt, hogy megszerezzék a nagy cég legújabb gyártási el­járását. Ez is prózaibb módon zajlik, az „ipari kém” ugyanis rendszerint beépül a vizsgá­landó szervezetbe - ez lehet bank, komputer-programok ké­szítője, fejlesztő-iroda -, s on­nan adja jelentéseit. Ha ez nem sikerül, akkor - természetesen jó pénzért - „megbíz” valakit, akit már alkalmaz a cég, „po­loskát” helyez el, lehallgatja a telefont, távvideó-felvételt ké­szít . .. A technika nem akadály, csak pénz kérdése, hogy a szük­séges eszközöket beszerezzék. S pénz van ebben az üzletben. Magyarországon is lenne már ilyen tevékenység? Állítólag, ez a speciális szakma éledezik. Roszprim Nándor 1993. MÁRCIUS 7., VASÁRNAP Élelmiszerként forgalmazhatják a Pi-vizet Rendkívüli hírt kaptunk dr. Fülöp Lászlótól, a kaposvári Hemotrade Kft. ügyvezető igazgatójától: a Földművelésü­gyi Minisztériumban eredmé­nyesen befejeződtek a vizsgála­tok, megkapják az engedélyt, élelmiszerként forgalmazhatják a Pi-vizet. Kétéves küzdelem a hazai hatóságokkal végül sikerrel járt. Európában hamarabb célt ért a Kft., mint a Pi-víz és az azt előállító japán készülék kö­zép-európai forgalmazója, mert már több helyre szállítanak „az élet vízből” Bécsen kívül Csehországba és Szlovákiába, Horvátországba és Szlovéni­ába. Idehaza ugyanis először betiltották, ma is sokan óvnak tőle, mondván ez szélhámos­ság. Kaposváron viszont tüntet­tek a betiltás ellen azok, akik már kóstolták. Megjegyzem, hallottam, hogy a japán Tudományos Akadémia is ígérte a hazai el­fogadtatásban a segítségét, mire az ügyvezető igazgató hozzáteszi, rendkívül szé­gyenné, ha a japánok közbenjá­rására volt szükség a magyar hatóságok meggyőzésére, mert szerinte ez azt jelezné, hogy ná­lunk fejetlenség van az ilyes­fajta engedélyezések körül és ez a nemzetközi hírünknek sem kedvezne. A Pi-vízről érdemes tudni, hogy egy Nobel-díjas japán tu­dós fizikai felfedezése nyomán több évtizedes kutatás után kezdték el készíteni, ma már számos központban folytatják a szigetországban a kutatásokat, hatásairól az orvostudomány­ban, a tengervíz sótalanításban, az élelmiszer tartósításban, vagy a korrózióvédelemben, hogy csak néhányat említsünk, de a Pi programban készítenek a felhasználásával kozmetiku­mokat, vagy talajjavító adalé­kokat is. Ez ugyanis olyan bioaktív folyadék, amely az élő szerve­zet bioenergiáit fokozza, az életfolyamatokat meggyorsítja, hatékonyabbá teszi. A Life Energy japán készülékkel állít­ják elő, amelyben egy különle­ges kerámia szűrő adja a bioak­tivitást a víznek, amelynek igen kellemes íze van. Hív Mihálynak, a MI-SA Bt. és az egyik pécsi biobolt társtu­lajdonosának személyes ta­pasztalata a Pi-víz rendszeres fogyasztása után, hogy a ko­rábbi 170/110-es vérnyomása ma 120-130/80, megszűntek az alvászavarai és jobb kondíció­ban érzi magát, miközben nem változtatott az életmódján. Szállított egy sertéstartónak is, aki azóta 25 százalékkal keve­sebb takarmányt használ és el­éri ugyanazt a súlygyarapodást, míg egy virágkertész ötven százalékkal nagyobb termést kapott a Pi-vízzel locsolt ágyá- son. Magyarországon huszon­nyolc Life Energy berendezés van, és a tulajdonosok megala­kították a Pi-víz Gyártók és Forgalmazók Országos Szövet­ségét is. G.M. Új VDN 3

Next

/
Thumbnails
Contents