Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)

1993-03-05 / 63. szám

1993. március 5., péntek uj Dunántúli napló 13 Alapítvány Kolbe Mihály emlékére Kőibe Mihály özvegye, férjé­nek, az 1990-ben elhunyt neves mohácsi festőművésznek az em­lékére, alapítványt hozott létre képző- és iparművészeti alkotá­sok valamint művészettörténeti kutatómunka támogatására. A Kolbe Alapítvány díjait első íz­ben március 22-én Mohácson adják át Pinczehelyi Sándor fes­tőművésznek, aki meghívást kapott, és nagyméretű alkotás­sal készül arra a kiállításra, amelyet „Der Zug - The Art-Train” néven egy vonaton rendeznek, hogy Ausztrián és Németországon végigutazva huszonnégy jelentős magyar művészt mutassanak be. A má­sik díjazott Sonkoly Károly, az Országos Műemléki Felügyelő­ség pécsi kirendeltségének mű­vészettörténésze, aki a város XVIII-XIX. századi építéstör­ténetéről ír forrásértékű tanul­mányt, míg Várkonyi György, a Janus Pannonius Múzeum mű­vészettörténésze a Mohácson élt Martinszky János festőművész munkásságát feldolgozó kis­monográfiájához kap támoga­tást. B. R. Kiadó garázsok, helyiségek Pécsett A pécsi Polgármesteri Hiva­talban a március 1-15 közötti pályázati hirdetményben közzé­tették a nem lakás céljára szol­gáló helyiségek jegyzékét. A helyiségeket pályázattal lehet elnyerni, a pályázat feltételeit a Pécs, Kossuth tér 1-3. szám alatti ügyfélszolgálati irodában lehet megtekinteni március 1. és 15. között. A pályázatot a Pol­gármesteri Hivatal Hatósági Iroda Lakás- és Helyiséggaz­dálkodási Osztályán (Pécs, Kossuth tér 1-3. fsz. 8.) lehet benyújtani személyesen. Vért kér a Vöröskereszt Az egészségügy működését veszélyeztető - hirtelen bekö­vetkezett vérhiány enyhítésére a Magyar Vöröskereszt véradásra kéri mindazokat, akik eddig is elkötelezett tagjai voltak a vér­adó mozgalomnak. Továbbá arra kéri a munkáltatókat, te­gyék lehetővé intézményeikben a véradás szervezését, illetve biztosítsák dolgozóik részvéte­lét a véradásban. Szándékukkal keressék meg a helyi vérellátó intézményeket. A Magyar Vö­röskereszt minden gyors és megértő intézkedést köszönettel fogad a vérre szoruló embertár­sak nevében. Hús-körkép, árakkal Leginkább a belsőségeket, húsos csontot keresik A hölgy - jó hatvanas - fél kiló darált húst kér. Gondosan ellenőrzi a mérleg nyelvét, szól is, hogy ne legyen több.- Csak a legolcsóbbat tudom megvenni - mondja -, több­nyire csirkemájat keresek szív­vel. De az most sincs. Leggyak­rabban szója granulátumot vagy szójakockát veszek. Az sincs persze mindenhol. Futkorászni kell érte. A pécsi, Bem utcai húsbolt­ban az átlagos csütörtöki nap­hoz képest is jó a forgalom. Szaporán nyílik-csukódik a be­járati üvegajtó, jönnek a vevők. Nagyrészük nyugdíjas. Az üz­letvezető szerint leginkább a belsőségeket keresik. Kutyá­nak, macskának lépet 69-ért, sa­ját maguknak tüdőt szívvel 95-ért, húsos csontot 57-ért, vagy bordacsontot 87-ért. Kere­sett még a baromfi far-hát, vagy a csirkeláb, de ez is gyakran hi­ányzik. A rövid karaj 397-ért és a borjúcomb 528-ért egy egy­szerű nyugdíjasnak megfizethe­tetlen.- Húsos csontot szerettem volna vásárolni, de nincs - pa­naszolja egy hölgy. - Minden vasárnapra veszek egy darab marhahúst és egy kis csontot. A férjem a húslevest kívánja, neki főzöm, tudja, nagyon beteg. Tüdőrákos. A Tulipán szociális húsbolt a régi tűzoltólaktanyában van. A nagy, utcai üvegablakon keresz­tül már kintről látszik a teljes választék. Éppen töpörtyűt ke­res valaki, de az előző nap elfo­gyott, egyébként is ritkán kap­ható. Jó lenne helyette zsírsza­lonna is, de az csak kedden lesz, mondja az eladó. Itt egyébként körmöt, csülköt, dagadót és ol­dalast keresnek a leggyakrab­ban. A forgalom januárban és februárban legalább 50 száza­lékkal visszaesett. Azelőtt heti húsz féldisznót eladtak, most tízzel kínlódnak. Pedig itt nem emelkedtek az árak. Jövő héttől azonban némi javulás várható, mert az új szállító jóvoltából keddtől mérséklik az árakat. A Bajcsy-Zsilinszky úti ba­romfibolt egyre nehezebben szerzi be az árut. A pécsi ba­romfifeldolgozóból csak el­vétve sikerül némi aprólékot szerezni, a Zala Baromfi is ne­hézségekkel küzd, a megrendelt árunak csak töredéke érkezik meg. Csak a reménypusztai tsz-től sikerül frissen vágott csirkét kapni, azt darabolgatják. Persze az olcsó, keresett csirke­lábat így nem lehet nagy meny- nyiségben előállítani, lévén a csirke igen korszerűtlen állat, hiszen csak kétlábú. Cs. L. A Rákóczi úti szociális húsbolt kínálata Fotó: Läufer L. „Az átvételi árat emelni kellene” - jegyezték meg többen is Tej fórum Gordisán Szükséglakásban Siralmas helyzet Pécsett Teltház volt tegnap a gordisai kocsmában. Ám ezúttal nem a borok búfelejtő hatásáról, ha­nem a Siklós térségében leadott kistermelői tej minőségéről, s annak javításáról esett szó. Az összejövetelt Gátfalvi Pál vállalkozó indítványozta, aki az Ipacsfán, Kovácshidán, Dráva- szerdahelyen, Drávaszabolcson, Csehiben, Palkonyán, Gordisán, Mattyon, Siklóson, Máriagyű- dön, Kisharsányban, Nagytótfa- lun, Márián, Harkányban és Siklóson előállított kistermelői tej átvételét végzi. A tejessajtár amiatt borult ki, mert a térségben átvett (és szű­rés után egy tartályba kerülő) háztáji tej az utóbbi hat dekád során két ízben is csak másod- osztályú minősítést kapott a ha­tósági minősítő laborban. Min dennek pedig komoly árvonzata is van, hiszen az elsőosztályú tejért 15 forint 80 fillért, míg a másodosztályú literjéért csak 13-at fizet ezentúl a Baranya Megyei Tejipari Vállalat. (Áz eddigi idei levonásokat márci­usban visszafizetik.) A felvásárló céget Palai An­tal igazgatóhelyettes képviselte. Az általa elmondottak össze­csengtek azzal, amit dr. Szepes- vári Zsolt főállatorvos és Gát- falvi Pál is kifejtett. A tej tiszta­ságában nem kaphatnak a gaz­dák engedményeket, s ha üzlet­szerűen kívánnak foglalkozni a termeléssel, akkor maguk közül ki kell „szűrniük” azokat, akik a higiéniai elvárásoknak nem tudnak megfelelni. Balog N. A városi tisztiorvos aláírásá­val jelzett egészségügyi szakvé­leményt mutatott Orsós József és felesége a szerkesztőség fo­lyosóján. A tavaly kapott szük­séglakásuk a „ beázások, a vil­lanyvezeték átnedvesedése mi­att a bentlakók egészségére ká- rosítólag hat”. Orsósék elmondták, megjár­ták már többször is a polgár- mesteri hivatalt, voltak az ingat­lankezelő vállalatnál, mégsem sikerül egészséges lakáshoz jut­niuk. Műszaki szempontból azért nem nyúlnak a lakáshoz, mert az egy lebontásra ítélt épü­letben található. Megnéztük a szoba- konyhás lakást, valóban hatalmas vízfol­tok éktelenkednek a plafonon, a padlón, a fal mellett. A konnek­torok szikráznak. Orsósné nem tud se mosni, se vasalni két gye­rekére. A szüleikhez mentek vissza, ahol nélkülük is nagy a zsúfolt­ság. Nem tudják, mit tegyenek. Albérletre nincs pénzük, mun­kanélküliek. A polgármesteri hivatal la­kás- és helyiséggazdálkodási osztályának vezetője, dr. Varga-Pál Józsefhé, a szükség- lakás átengedésének előzmé­nyeit mondta el. Orsósék először egy Dugo­nics utcai önkormányzati la­kásba költöztek be önkényesen. Nagyon nehezen, csak több bí­rósági végzés után költöztek ki onnan. Ezt követően a Ledinán foglaltak el egy lakást. A rend­őri segédlettel történt kilakolta­tás után nem akarták a családot az utcára tenni, és a polgármes­teri hivatal egy szükséglakás használatát engedélyezte a Rá­kóczi úton. A város lakáshelyzete siral­mas. Egyszerűen nincs mit kiu­talni az igénylőknek, mert évek óta nem épülnek új bérlakások. Pillanatnyilag 6 500 lakásigény­lőt tartanak nyilván Pécsett, többen már 1984-óta várják a kiutalást. A lakásosztályon úgy érzik, az adott körülmények kö­zött mindent megtettek, mert Orsósék csak 1990-ben nyújtot­tak be lakásigénylésüket. Nem tartanák igazságosnak, ha a csa­lád előnyt élvezne csak azért, mert már két lakásba is erősza­kosan beköltözött. A jelenlegi helyzetet nehe­zíti, hogy egyre többen jönnek a falvakból, községekből Pécsre, és az önkényes lakásfoglalások száma az elmúlt két évben megduplázódott. Többeket azonban sikerült eredeti lakóhe­lyükre visszaköltöztetni. Saj­nos, a kilakoltatások után sok­szor, újra kemény forintokat kell költeni a feltört lakásokra, mert hiányzik a parketta, elad­ták a csaptelepet, és így tovább. Az önkormányzatnak az élet- veszélyessé vált bérlakások (ilyen volt például magasház) lakói számára bizonyos meny- nyiségű üres lakást tartalékolnia kell. Ezért, valamint a többi la­kásigénylő érdekében az ön- kormányzat tavasszal erőteljes kampányba kezd az önkényes lakásfoglalókkal szemben. Emberileg teljesen érthető Orsósék törekvése. Mindenki egészséges, jó körülmények kö­zött szeretné felnevelni gyere­keit. Sokan ezt csak nagyon ne­hezen tudják elérni. P. E. Bírságot fizetnek a cukorgyárak Összesen 96 millió forint bír­ság megfizetésére kötelezte csü­törtökön a Versenytanács all hazai cukoripari vállalatot. Mint László Ildikó, a Ver­senytanács bírója az MTI tudó­sítójának elmondta: a hivatalból indított eljárás a tavaly novem­ber 16-i egységesnek tűnő ár­emelés kapcsán indult el. A vizsgálat azonban kiteijedt az elmúlt év további másik két ár­emelésére is. A versenybírák azt vélelmezték - s ez később bizonyítást is nyert hogy a novemberi egységes áremelés mögött a magyar piacon mono­polhelyzetben lévő cukorgyárak összehangolt magatartása, il­letve megállapodása állt. A gyakorlatilag megvalósuló ár­kartellt a versenytörvény tiltja, ugyanis az összehangolt maga­tartás, különösen, ha a kivétele­zett helyzetben lévő piaci sze­replők hozzák létre, korlátozza a versenyt, kiszolgáltatottá teszi a fogyasztókat. A Versenyta­nács all cukorgyárat piaci ré­szesedésük arányában 2-15 mil­lió forint bírság megfizetésére kötelezte. (MTI) Nem titkos A pénzügyi adatok többsége ma már Magyarországon nem titkos. Ezért a nemzeti bank el­határozta, hogy minél több ada­tot bocsát a szakemberek és az érdeklődő állampolgárok ren­delkezésére - mondotta Bőd Pé­ter Ákos, az MNB elnöke teg­napi sajtótájékoztatóján. Városgondnokság Komlón Az önkormányzat tulajdonát kezelik Tíz férfi - 62 év börtön Súlyosabb büntetés a pécsi erőszakos közösülés tetteseinek Komlón, annak ellenére, hogy akad egy városgazdálko­dási részvénytársaság és van már néhány gondnokság, ala­kult egy városüzemeltetési is. Székhelye a polgármesteri hiva­talban lesz a volt munkaügyi iroda helyén. Önálló költségve­tési szervvé formálódik március közepétől, 1993-ban 76 millió forinttal gazdálkodhat. Mint Galácz József, az új vá­rosüzemeltetési gondnokság vezetője elmondta, céljuk az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok kezelési felada­tainak ellátása. így a helyi utak, hidak, járdák, mezőgazdasági területek mellett a temető keze­lésével, a parkok fenntartásával, a közvilágítási, vízrendezési, valamint vízkár-elhárítási teen­dőkön kívül piac- és vásártar­tással, gyepmesteri tevékeny­séggel kapcsolatos ügyekkel is foglalkoznak, 12-13 munkatárs­sal, március közepétől a már említett helyen. Mindezeken túl, a képviselő testület által hozott, és a hatás­körükbe sorolt feladatokat is végrehajtják. Galácz József kifejtette azt is, hogy a gondnokság létrehozá­sára azért került sor, mert így külön tudták választani a ható­sági és a végrehajtási feladato­kat. Úgy tervezik, hogy mű­szaki, pénzügyi-gazdasági, pi­aci-vásári csoport mellett közte­rület felügyelőkből fog összete­vődni a szervezet. Ebben az évben költségveté­sükből 17 millió forintot szán­nak a közútakra, hidakra, 19 milliót a közvilágításra, 7 mil­liót parképítésre és -fenntar­tásra, 5 milliót települési vízel­látásra. Mindezt pályázatok alapján, megkeresve az olcsób­ban, de hatékonyabban dolgozó vállalkozókat. Mivel tevékeny­ségük szinte az egész város la­kosságát érinti, fokozott fi­gyelmet fognak fordítani a fel­sorolt tevékenységekre. R. T. Lapunkban többször beszá­moltunk arról a nem minden­napi cselekedetről, amelynek során, immáron jogerős bíró­sági ítélettel is alátámasztva, tíz román állampolgárságú fiatal­ember tavaly március elején megerőszakolt Pécsett egy 17 éves lányt. A megyei bíróság (lévén a sértett fiatalkorú) zárt tárgyalá­son súlyosbította az elsőfokú bí­róság döntését. Az elsőrendű vádlott D. Cs. nyolc évi, fegy- házban letöltendő büntetését változatlanul hagyta, kilenc társa közül négynek viszont hó­napokkal többet kell gondol­koznia tettén a börtönben. A Romániából az eset előtt néhány nappal Magyarországra érkező, büntetlen előéletű fia­talemberek tagadták az erőszak tényét, a vallomások és az or­vosszakértői vizsgálat viszont igazolta a vádat: ebben az eset­ben a joszabályok szerint, töb­bek által elkövetett erőszakos közösülés történt. Az elkövetők, akik között találhatunk húsz évest és negyven évest is, és akik között volt házas és nőtlen, valamennyien több, mint öt év­nyi, letöltendő fegyházbüntetést kaptak. A tárgyalásokon elhangzott ellentmondó megállapítások miatt is igen nehéz visszaidézni azt a mintegy hetven perces időszakot, amelyet a tíz férfiú a fiatalkorú lánnyal töltött. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy a sértett a Hajdú Gyula utca környékén sietett haza ma­gányosan, este felé, amikor két férfi közeledett felé. Berántot­ták a közeli rétre, arcát a földbe nyomták. Valahogy kimene­kült, aztán az első rendű vádlott utána futott, és elkapta a boká­ját, megfogta a nyakát, majd társa segítségével megfosztotta ruhadarabjaitól a 17 éves lányt. Ezután következett az, amit erőszakos közösülésnek nevez­nek. Közben a szomszédos presz- szóból megérkeztek a haverok is, látták, mi történik, ők is be­szálltak a buliba. A közösülé­sekkor és fajtalankodáskor, az éppen soron nem lévők közvet­len közelről figyelték az esemé­nyeket. Az elítéltek a tárgyalá­sokon a közösülés tényét nem tagadták, ugyanakkor azt állítot­ták, hogy erőszakról nem volt szó, hiszen ezer forintot ajánlot­tak tettükért. Sem a lány ké­sőbbi lelki és egészségügyi ál­lapota, sem pedig a ruhadara­bokon, valamint a környéken lévő foltok nem támasztották alá ezt a verziót, amelynek ár­nyalatairól a kihallgatások so­rán is sokszor másként és más­ként vélekedtek a férfiak. A Baranya Megyei Bíróság ítélete jogerős. A nagyobbrészt vagyontalan, családjukat Ro­mániában hagyó fiatalemberek­nek börtönbüntetésük letöltése után el kell hagyniuk Magyar- országot. Bozsik L. A posta gazdálkodása A Magyar Posta korszerűsí­tése érdekében 1990. január 1-jével a felelős tárca három önálló vállalatot alapított az előzőleg egységes Magyar Pos­tából. A Magyar Posta Vállalat (MPV) induláskor 9 milliárd fo­rintos saját vagyonnal és közel 50 ezer fős létszámmal alakult meg. A vállalat megőrizte mű­ködőképességét, de a fejlesztési forrásokat, így az állami támo­gatásokat nem mindenkor hasz­nálták fel hatékonyan - össze­gezte Sándor István, az Állami Számvevőszék alelnöke annak a jelentésnek a tanulságait, me­lyet az ÁSZ a posta elmúlt há­roméves gazdálkodásáról készí­tett. Az ASZ igazgatója kritiká­val illette a posta hírlapterjesz­tési tevékenységét, melynek vesztesége 1992 végére másfél milliárd forint volt. További 32 millió forint veszteség szárma­zott a Magyar Olimpiai Bizott­ság sorsjegyeinek elszámolási hibáiból. A posta a központi költségvetéstől kapott támoga­tás egy részét nem az Ország- gyűlés által elfogadott céloknak megfelelően használta fel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents