Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)

1993-03-31 / 88. szám

1993. március 31., szerda uj Dunántúlt napló 5 Lesz-e egységes Pécsi Egyetem? (Folytatás az 1. oldalról) beszámolót hallgatott meg az Universitas Távoktatási Alapít­ványának létrehozásáról. Az alapítvány tervét elfogadták, amely ezentúl Radius Panno­nius néven fog működni. Tájoztatót hallhatott még az elnökség a Nyelvi Szövetség munkájáról, melyben hangsúlyt kapott a magyarnak mint idegen nyelvként történő oktatása és ennek támogatása, valamint szó esett a Felzárkózás az Európai Felsőoktatáshoz Alapítványhoz benyújtandó (FEFA) pályáza­tokról. Ez utóbbinak május 28-a a határideje, a szétosztásra váró összeg tetemes: 23 millió dollár és másfél milliárd forint. Ter­mészetesen az Universitast al­kotó intézmények mindegyike pályázik majd különböző ter­vekkel, azonban számos közös munka és készül majd, amire pénzt igényelnek, ilyen lesz - talán legfontosabbikként - az egyetemek és főiskolák között kiépítendő információs rend­szer, amit az Informatikai Prog­ramiroda már régóta szervez. M. K. „A rejtélyes kelet kapujában” Újabb horgászfilmmel lepte meg az érdeklődőket az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója. Bárány György rendező-operatőr és dr. Kovács Zoltán - a MOHOSZ megyei intéző bizottságának titkára - immár tizenegyedik hasonló témájú alkotása a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei legszebb horgászvizeket mu­tatja be, „A rejtélyes kelet kapu­jában” címmel. A filmet már­cius 1-jén, délután 16 óra 50 perckor vetíti az 1-es csatorna. Dobozban van már a baranyai horgászvizeket bemutató máso­dik film is: az előbbihez hason­lóan több mint 30 perces, rend­kívül szépen fotózott alkotást hamarosan láthatják a tv-nézők. Agrár­rendtartási Hivatal Április 1-jén megkezdi mű­ködését az Agrárrendtartási Hi­vatal. Feladatának tartja az ag­rárpiaci rendtartás szabályozási normáinak kialakítását, és a termelők biztonságának növelé­sét - mondotta Rieger László, a hivatal kinevezett vezetője ked­den az MTI munkatársának. Együttműködés Krakkóval A vajda korábban börtönben volt Lengyel-magyar, a kulturális és gazdasági területre egyaránt vonatkozó megyei együttmű­ködési szerződést írtak alá teg­nap Pécsett. A Baranya Megyei Közgyűlés elnöke, dr. Szűcs Jó­zsef és a Krakkói Vajdaság vaj­dája, Tadeusz Piekarz látta el kézjegyével az öt évre szóló dokumentumot a közgyűlés épületében. Az aláírást megelőző köszön­tőkben említették a két nép kö­zös történelmi vonatkozásait. A régmúltból kiemelték, hogy Pé­csett 1367-ben, Krakkóban pe­dig 1364-ben alapítottak egye­temet, a krónikák szerint. Hang­súlyozták a legutóbb megkötött, kormányszintű cseh-len­gyel-magyar együttműködés fontosságát. Úgy vélték ezek konkretizálást segíthetik az ilyen kapcsolatfelvételek. A szerződés külön hangsú­lyozza a nemzetközi vásárokon való közös, összehangolt rész­vétel lehetőségét, a mezőgazda- sági és élelmiszer-technológiai tapasztalatcserék fontosságát, a közigazgatási szakember-cse­rét, véleményformálást, és ter­mészetesen a kulturális kapcso­latok folyamatos megvalósítá­sát is. Az aláírást követő sajtótájé­koztatón lapunk kérdésére is vá­laszolt a krakkói vajda.- Piekarz úr, a nyolcvanas évek második felében már volt egy hasonló megállapodás a két terület között. Most úgy tűnik, a gazdasági kapcsolatok is elő­térbe kerültek.- Nézze, a korábbi szerződé­sekről nem tudok nyilatkozni, mert akkor éppen börtönben voltam.- Gondolom, politikai okok miatt.- Az biztos, hogy nem lop­tam. Kiszabadulásom után, a krakkói Szolidaritás-szervezet megalakítását követően, megpá­lyáztam ugyanott az igazgatói széket, meg is nyertem a pályá­zatot. Ami a kérdés másik felét illeti, tudomásul kell vennünk egyrészt azt, hogy a két ország konkurens. Másrészt pedig éppen ezért vagyunk egymásra utaltak, hi­szen a gazdasági felzárkózás gyorsítását úgy tudom elkép­zelni, hogy a vállalatok veszik fel a kapcsolatot egymással, ők a leginkább érdekeltek a koor­dinációban, nekünk, akik ezt az együttműködési megállapodást aláírtuk katalizátori, közvetítői szerep jut, és ez sem kevés. Bozsik L. Dr. Szűcs József (balról) és Tadeusz Piekarz aláírják az együttműködési szerződést Fotó: Läufer László Jégesőelhárítás - gondokkal Az önkormányzatok támogatása feltétlenül szükséges Óriási a választék szemüvegkeretekből Fotó: Szundi György Optikai szaküzlet nyílott Sásdon Allergiamentes gyermek szemüvegkeretek Nem kell ezentúl a sásdi és a környékbeli falvak lakóinak Dombóvárra, illetve Pécsre jár­niuk szemüveget készíttetni, ugyanis tegnap nyitotta meg Gerber Optika néven üzletét a Rákóczi út 38-ban, Gerber Ist­ván dombóvári vállalkozó. Budapesten, a híres Tóbiás optikában tanulta a szakmát, ott dolgozik ma is főállásban. Sásdi üzletében hétfőn egész nap, szerdán pedig a szemészeti szakrendeléssel egy időben várja a leendő és az új szem­üveg tulajdonosokat. Több mint kétszáz fajta - az olcsóbbtól a legigényesebbig - szemüvegkerettel rendelkezik, és a Sásd németországi testvér­községének ajándékaként érke­zett bútorral rendezte be a kis üzletet, amelyben folyamatosan szeretné kiépíteni azt a géppar­kot, amellyel majd helyben és azonnal készülnek a szemüve­gek. Addig is a legmodernebb szolgáltatásokat nyújtja, ame­lyek közül a távoli képről köze­lire váltó folyamatos dioptriájú lencsekészítés lehetőségét emelte ki. Már most is kapható allergi­amentes gyermek szemüvegke­ret, húsvétra Barbi-keretekkel, nyárra pedig a napszemüvegek széles választékával szeretne kedveskedni a hozzá betérők­nek. Megyeri Tiborné Amennyiben a mezőgazda- sági nagyüzemek és a biztosító társaságok mellett a települési önkormányzatok nem kezdik meg a NEFELA Dél-magyaror­szági Jégesőelhárítási Egyesü­lés tevékenységének támogatá­sát, valószínű, hogy a hatéko­nyan működő védelmi rend­szernek búcsút kell mondanunk. Röviden így összegezhető annak az igazgatótanácsi ülés­nek a lényege, amelyet kedden tartottak a NEFELA pécsi köz­pontjában. A tét nem kicsi, akár az is előfordulhat, hogy a nyár közepén elfogy az egyesülés pénze, és jégveszély esetén sem Művészeti árverés az autista gyermekekért Jótékony célú, művészeti ár­verést rendez az Autizmus Ala­pítvány, melynek bevételét is­kola, ambulancia és módszer­tani központ létesítésére fordít­ják. A felajánlott alkotásokat április 9-ig a LICIT Általános Árverőház címére várják: Bu­dapest, IX. Vágóhíd u. 1-3. sz. Amennyiben Baranyából is lesz felajánlás, és ha az adomá­nyozó ezt kéri, akkor az elárve­rezett tárgy ellenértéke vissza kerül a pécsi autista csoporthoz, amely a Berek utcában tevé­kenykedik. Jelenleg hét gyermekkel fog­lalkoznak az iskolában, tízen ambuláns kezelésre járnak, öten pedig most mennek szűrő vizs­gálatra. tudják üzembe helyezni a há­rom megyében felállított, a fel­hőkbe ezüstjodid részecskéket juttató talajgenerátorokat. Az ülés elején az egyesülésbe új tagként jelentkezők belépését szavazták meg. Bíztató jelként értékelték, hogy a listán önkor­mányzatok is szerepeltek, így például Baranyából Kistótfalu és Drávafok jelezte az egyesü­léshez való csatlakozási szán­dékát. Ugyancsak kedvező fej­lemény, hogy a rendszer fenn­tartása mellett kiálló Hungária Biztosító Rt. és az AB-Aegon Rt. mellett az Argosz Biztosító Rt. is jelentős támogatást ígért. Nem szenvedett témahiány­ban tegnap délután a siklósi képviselőtestület, ugyanis több mint 20 előterjesztés megvita­tása szerepelt napirenden. Első­ként az elmúlt évi költségvetés­ről szóló zárszámadást és rende­letet fogadták el a városatyák, majd elvetették a közhasznú munkások alkalmazásáról szóló javaslatot azzal a kitétellel, hogy a kérdésre némi módosítás után térnek vissza. A döntés hátteréhez tartozik, hogy a munkaügyi központ álláspontja szerint csak akkor biztosítják az állami támogatást, ha a köz­hasznú munkások nem nyeresé­gérdekeit cég, pl. a polgármes­teri hivatal alkalmazottjai lesz­nek. A tanácskozás következő részében elfogadták az egyes szociális ellátási formák átme­neti szabályozásáról szóló ön- kormányzati rendeletet, döntöt­Az igazgatótanácsi ülésen személyi kérdésekről is döntöt­tek. Elismerő szavakkal szóltak a jégesőelhárítási rendszer fennmaradásáért igen sokat tett Fejes István igazgatóról, aki rö­videsen nyugdíjba vonul. He­lyét az igazgatói székben Hu­szár István veszi át. Az ötezer főnél kisebb lélek­számú települések esetében la­kosonként 10 forintos hozzájá­rulást, míg az ötezer lakost meghaladóknál öt forintos lako- sonkénti hozzájárulást várnak a csatlakozó önkormányzatoktól. A nagyobb városok más tarifát fizetnének. Balog N. tek a távhőszolgáltatás hatósági maximált díjairól szóló korábbi rendelet kiegészítéséről, szemé­lyi kérdésekben hoztak határo­zatot, majd gyors döntések szü­lettek különböző segélyügyek­ben. A testületi ülés befejező részében telekügyek kerültek terítékre, amelyek némelyike felett vita keletkezett olyany- nyira, hogy az egyik kérdésben nem is született döntés. Elutasí­tottak egy belterületi határvonal módosítására beadott kérelmet, amelynek kapcsán egy képvi­selő elmondta, hogy preceden­sértékű döntés előtt áll a testü­let. A kérelem tárgyalásakor szóbakerültek a város külterüle­tén történt földfelvásárlások is, amelyek valószínűleg nem pénzvesztési célból történtek, ám a latban a legnagyobb súlyt mégis a város általános rende­zési terve nyomta. Kótány Testületi ülés Siklóson Vita a közhasznú munkáról Hasznos ismeretek agrárvállalkozóknak Az 1993-as esztendő a szakemberek szerint fordulatot hozhat a hazai mezőgazdaság­ban. Az egyre pontosabban ki­rajzolódó jogszabályi háttér, valamint az ellehetetlenülő nagyüzemek felbomlása is az agrár ágazat tulajdon-, terme­lési és üzemszerkezetének gyökeres változása irányában hat. A folyamatot felismerve, il­letve a vállalkozói ismeretek hiányosságát tapasztalva kife­jezetten agrárvállalkozók számára indított tegnap három napos szemináriumot a me­gyeszékhelyen a Pécsi Kisvál­lalkozás-fejlesztési Központ, valamint a Baranya Megyei Mezőgazdasági Kamara. A tanfolyam első napján dr. Balogh Sára, a JPTE Közgaz­daságtudományai Kar válla­latgazdaságtan tanszékének adjunktusa az üzleti terv készí­tésének rejtelmeibe vezette be a szépszámú érdeklődőt. Mol­nár Zoltán, a FÉR Consulting tanácsadó cég menedzsere, il­letve Szatori Ferenc, a Mező­bank Rt. Pécsi Területi Igazga­tóságának főtanácsosa pedig a vállalkozókat talán legjobban érdeklő témáról, a támogatá­sok és hitelek megszerzésének módjáról, lehetőségeiről be­széltek. A szeminárium ma az adó­zás gyakorlati teendőinek (az adószámtól az éves zárásig) elsajátításával folytatódik. A harmadik napon Günter Brü­ning, a német kormány Bara­nyában működő agrárgazda­sági tanácsadója a piaci lehe­tőségekről tájékoztatja a részt­vevőket. K. E. Sikeres volt a Temesvári Vásár Bányagépeket vesznek a románok a Mecseki Szénbányáktól A Mecseki Szénbányák Va­gyonhasznosító Központjának munkatársai is részt vettek az I. Magyar Kereskedelmi Napokon Temesvárott, melyet a Pécsi Ipari Vásár Kft. szervezett. Arató József területi főmérnök így összegezte lapunknak a ro­mániai út üzleti eredményeit:- A Temesvári Gazdasági Kamara jóvoltából egy színvo­nalas szimpóziumon átfogó ké­pet kaptunk a mai román gazda­ságról. Ezt követően a Dévai társszervezet üzleti megbeszé­lést biztosított számunkra a Pet- rozsényi Szénbányák vezetői­vel, akik igen nagy érdeklődést mutattak a Mecseki Szénbányák szabaddá váló angol, német, lengyel és kelet-európai gyárt­mányú bányaberendezései, technológiái iránt. Az előzetes tárgyalások alapján akár 50 mil­lió forintos üzlet is megvalósul­hat. A román műszaki szakem­berek április második felében Pécsre érkeznek, megtekinteni a felkínált bányagépeket. Nemcsak a baranyaiak térhet­tek haza elégedetten Temesvár­ról, hiszen a visszajelzések sze­rint 25 előszerződés mellett 8-10 konkrét üzlet született. A vállalkozók egyharmad része ugyanakkor már az egy évvel korábbi Kolozsvári Vásáron is ott volt, s most bővíthette a kap­csolatait. Nem csalódott az sem, aki csak a gazdasági körülmé­nyekről akart tájékozódni, mert fórumok, szakmai napok kere­tében hozzáértő szakemberek adtak választ a kérdésekre (ma­gyar részről az FM - Szőke Ká­roly államtitkár-helyettes, az NGKM - Kövesi Judit osztály- vezető és Halász János román referens, valamint a Bukaresti Kereskedelmi Kamara - Kónya László elnök tartottak ismerte­tőt). A 24 magyar kiállító céget 70 román üzletemberrel hozták partnerkapcsolatba. A sikeren felbuzdulva - na­ponta ezrek látogatták a vásárt - ezentúl évente megrendezik a Magyar Kereskedelmi Napokat Temesvárott. A Pécsi Ipari Vá­sáron a mostani román vendég­látók külön standon mutatkoz­nak majd be. Kamarai küldött­ség is érkezik ekkor a bánáti vá­rosból, együttműködési szerző­dést írnak alá a Dél-Dunántúli Gazdasági Kamarával a két ré­gió üzletembereinek kölcsönös segítésére. M. B.E. Határsértő ukrán csempész Egy ukrán turista a vonatról leugorva próbálta meg elkerülni a vámvizsgálatot a záhonyi vas­útállomásnál. Erre jó oka volt, mivel elfogatása után több mint 700 ezer forint értékű árut fog­laltak le nála - tájékoztatta ked­den a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának illetékese az MTI-t. Az ukrán turistát, miután leugrott a Tisza expresszről, egy, az országúton járőröző pénzügyőr fogta el. Az utiholmi vizsgálata során a vá­mosok 26 darab teleobjektívet és egy éjjel-látó készüléket is ta­láltak, ami feltehetőleg egy szomszéd országbeli katonai laktanyából származik. Ezen kívül még több tucat látcső, fényképezőgép, 120 darab kar- és zsebóra, valamint öt, még fel nem becsült ikon is elfért a csomagokban. L 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents