Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)

1993-03-30 / 87. szám

1993. március 30., kedd uj Dunántúli napló 7 Energia­takarékossági vásár Az ausztriai Welsben egy élelmes vállalkozó immár har­madik éve rendezi meg az Eu­rópában is egyedülálló energia­takarékossági vásárt. Az 1000 kiállítót, 100 000 látogatót vonzó vásáron az energiaszol­gáltatók, az épületgépészek, az építőanyaggyártók bemutatták az energiatakarékosság érdeké­ben kifejtett tevékenységüket. Nagy szerepet kaptak - egy csarnoknyi kiállítással - a nap­energiát hasznosító kollektorok gyártói. Hasonló méretű volt a korszerű padló-, falfűtés, lég­kondicionálás, hőlégcserélő, hőpumpa bemutató is. Nagyon érdekes volt megta­pasztalni, hogy mind a megyei, mind a városi önkormányzat nagy standon jelent meg, bemu­tatva az energiatakarékosságért, a kommunális szemét össze­gyűjtéséért és újrafeldolgozá­sért, a környezetvédelemért ki­fejtett tájékoztató munkáját, el­képzeléseit. Megjelentek az energiataka­rékosságban üzletet érzékelő szakmai szövetségek például a Vízvezetékszerelők Szövetsége. Jelen volt egy, az energiataka­rékosságba befektetni kívánó magánbank is. A cseh határ kö­zelsége okán sok kiállító pros­pektusát, árajánlatát csehül is közzé tette. Érdekes velejárója a kiállí­tásnak az egészséges életmódot propagáló kiadványok soka­sága, amely az energiatakaré­kosság anyagi vonzata mellett egy egészségesebb életért, egy egészségesebb planétáért való növekvő igényt jelzi. A DÉDÁSZ Rt. ez év szep­temberében a Magyar Elektro­nikai Egyesület éves vándor- gyűlésével egyidőben hasonló kiállítást szeretne létrehozni - picit az EXPO-ra, annak a mi régiónkat szolgáló lehetősége­ire kacsintva. Héder Sándor Oltóanyag malária ellen Malária elleni oltóanyag ki- fejlesztéséről számoltak be ko­lumbiai és spanyol kutatók. A Lancet tekintélyes brit orvosi szaklap március 20-i számában megjelent cikk szerint a vakcina a betegség legelterjedtebb vál­tozata, az úgynevezett falcipa­rum malária ellen alkalmazható eredménnyel. A kutatócsoport évtizedes munkája nyomán előállított SPf66 elnevezésű szert Kolum­biában már több mint 1500 ön­ként jelentkezőn próbálták ki. Az oltóanyagot a maláriát okozó, vérben lakó parazita struktúrája egy részének szinte­tikus másolásával sikerült kifej­leszteni. A vizsgálatok szerint a leghatékonyabban a négy év alatti gyermekek és a 45 év fel­etti felnőttek esetében alkal­mazható: a gyerekek esetében a siker 77 százalékosnak bizo­nyult, míg a 45 évnél idősebb felnőtteknél az eredményesség 67 százalékos volt.-A legfontosabb a Manuel Patarroyo doktor és csoportja által kifejlesztett* oltóanyagban az, hogy nem engedi kitömi a maláriára oly jellegzetes lázat és hidegrázást - állapította meg egy neves brit parazita-kutató. A felfedezéssel kapcsolatban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) mindazonáltal arra fi­gyelmeztetett, hogy a szinteti­kus úton előállított maláriaelle­nes oltóanyag tömeges alkal­mazásához még több évnek kell eltelnie. Az anopheles szúnyogok ál­tal terjesztett malária évente 300 millió embert sújt és 3,5 millió halálát okozza világ­szerte. A WHO becslései sze­rint 1,7 milliárd ember van ki­téve esetleges maláriás fertő- zésnek(Reuter) Leselejtezett gépeken sérült emberek dolgoznak Munkavédelem 1992-ben A kormány jóváhagyta az új munkavédelmi törvény tervezetét, s a jogszabály ta­vasszal a Parlament elé kerül. Időszerű ezen a téren a szigo­rúbb szabályozás, ezt igazol­ják az 1992-ben Baranyában történt munkabalesetek ta­nulságai is. Sok a súlyos baleset A megyében egyre kevesebb embert foglalkoztatnak, ugyan­akkor a halálos balesetek (13-an haltak meg tavaly munkavégzés közben) és a súlyos csonkulásos sérülések száma (17 eset) nem változott a korábbiakhoz ké­pest. Igaz ugyan, hogy a nagy­fokú termeléscsökkenéssel megegyező arányban kevesebb foglalkozási baleset történt (2131), de kideríthetetlen, hogy a kisvállalkozások, újonnan alakult gazdasági társaságok hány esetben mulasztották el bejelentési kötelezettségüket. A munkavállaló pedig sérülten is továbbdolgozik, féltve bérét és állását. így a hibák, szabályta­lanságok feledésbe merülnek, s egy hét, egy nap, vagy egy óra múlva újabb szerencsétlenség figyelmezteti az embereket a a biztonsági hiányosságokra. Idén ezért az Országos Munkavé­delmi Főfelügyelőség dolgozói kiemelten kezelik a munkabale­setek bejelentését, a kivizsgálá­sok menetét, sőt az ügyészi szervek közreműködésével a fi­zetendő kártérítések számított összegét és a kiutalás helyessé­gét is megnézik. Ugyanakkor célvizsgálatok is lesznek, má­jusban például a gépjármű fenn­tartó helyek biztonsági köve­telményeit ellenőrzik. A gépjármű a legveszélyesebb Ismét a közlekedés bizonyult a legveszélyesebb munkafázis­nak, ugyanis a halálos balesetek döntő többségét rosszul rögzí­tett álló, vagy mozgó gépjármű okozta. Figyelemre méltó azon­ban, hogy három esetben azért halt meg valaki, mert a sofőr erősen ittas volt, sőt két alka­lommal az alkoholmérgezés ha­tárán (4 ezrelék körüli véralko­holszinttel) ült a gépjárműve­zető volán mögé. Bizonyára az sem csak a véletlenen múlott, hogy egy beremendi cég belső szállítási útvonalain közlekedve két gépkocsi olyan sebességgel ütközött össze, hogy mindkét yezető életét vesztette. A feszültség alatt végzett munka veszélyforrásai - csak­nem mindig a szabálytalan munkavégzés az ok - ugyan­csak minden évben áldozatot követelnek. 1992-ben ketten haltak meg munka közben áramütéstől. Az ágazatokat vizsgálva az építőiparban továbbra is a rosz­szul megépített állványok, a le­esésgátlók felszerelésének el­mulasztása, a dúcolatlan árkok és a villamos vezetékek védel­mének hiánya jelenti a fő veszé­lyeket. A faiparban az elavult, korszerűtlen, védőburkolatok­ban hiányos gépek rendre sú­lyos csonkulásos kézsérüléseket okoznak, örökre megnyomo­rítva a dolgozókat. A leírodott, kiselejtezett gépek azonban en­nél is több bajt eredményeznek a mezőgazdaságban. Az új tí­pusú szövetkezetek megszüntet­ték melléküzemági tevékenysé­t érintésvédelmi hiányosságok tapasztalhatók. Az OMMF baranyai felügye­lői az elmúlt évben 3000 eset­ben intézkedtek hiányosságok megszüntetésére, s csaknem 600 alkalommal fel kellett füg­geszteniük a gépek, berendezé­sek további működtetését. Bírságok és tanácsadás A géppark öregedését jól iga­zolják ezek a számok, melyek jócskán meghaladják az előző A gépjármű a legveszélyesebb Fotó: Löffler Gábor güket, az elhasználódott gépek pedig olyan egyéni vállalkozók és társaságok tulajdonába ke­rülnek, akik nem rendelkeznek semmiféle műszaki háttérrel, alaposabb gépismerettel. A kar­bantartások, biztonsági felül­vizsgálatok elmaradnak, s mindezek egyenes következ­ményei a súlyos balesetek. A Átalakított boltok, üzletek A munkavégzés közben meg­sérülő emberek többnyire még mindig a vállalati dolgozók kö­zül kerülnek ki. Az újonnan alakuló Kft.-k, Bt.-k és egyéb gazdasági társaságok, melyekre zömmel a kereskedelmi tevé­kenység jellemző, viszont sajá­tosan újszerű baleseti veszély- forrásokkal „büszkélkedhet­nek”. Üzlethelyiségeik ugyanis általában nem arra a célra épül­tek, mint amilyen funkciót most ellátnak, kényszermegoldások tömkelegét sűríti egy-egy bolt, s ennek eredményeképp minde­nütt zsúfolt raktárok, veszélyes anyagmozgatási útvonalak, szellőztetési, világítási, fűtési és időszakok adatait. Az ellenőr­zések során többször kellett it­tasság, szakképzetlenség, köte­lező orvosi és alkalmassági vizsgálatok elmulasztása miatt beavatkozniuk a szakemberek­nek a munkafolyamatok mene­tébe. A helyszíni bírságok ösz- szege meghaladta a 200 ezer fo­rintot, annak ellenére, hogy a munkavédelmi felügyelők első­sorban a segítő, tanácsadó sze­repet tartják legfontosabb fel­adatuknak. Az új munkavédelmi tör­vény, bizonyára nem fogja egy csapásra megváltoztatni a jelen­legi helyzetet, de a körülmé­nyekhez alkalmazkodóbb sza­bályozást ígér. Nem elsősorban a szigorítás a célja, s jó néhány új elemet tartalmaz a munkavál­lalók védelmében is. Ízelítőül egy példa: munkavédelmi bír­ság bevezetését tervezik (a kör­nyezetvédelmi bírsághoz ha­sonló konstrukció), mellyel azokat a munkavállalókat sújt­ják, akik rendkívüli környezeti ártalomnak teszik ki dolgozói­kat munkájuk során. Mészáros B. Endre Kabinetkérdések Az egészségügyi reform új szakasza Akik nem választottak házi­orvost, még bármikor megtehe­tik; a már leadott kártyák pedig természetesen érvényesek. Ezt azért érdemes ismételten is alá­húzni, mert az egészségügyben napirenden levő változások so­kakat elbizonytalanítanak: köz­vetlenül érintik-e őket a terve­zett reformok. Nos, az állam­polgárok szempontjából sem­miféle teher-többletet nem je­lent, hogy július 1-től új alapel­vek szerint miiködnek, gazdál­kodnak a szakrendelők és a kórházak. Az egészségügyi reform döntő szakaszához érkezik az­zal, hogy a járóbetegrendelése­ken és a kórházakban fokozato­san bevezetik a teljesítmény­arányos finanszírozást.Miután a kormány elfogadta Surján László népjóléti miniszter elő­terjesztését, igazságosabban és hatékonyabban használhatják fel az egészségügyre jutó ösz- szegeket. Újdonság, hogy július 1-től az eddiginél nagyobb szerepet kapnak a beutalók. Ismeretes, hogy a nőgyógyászt, a tüdő- gyógyászt vagy a szemüveget felíró orvost beutaló nélkül is fölkereshetjük. Ám a többi szakrendeléshez (reuma, rönt­gen, stb.) szükség van a házior­vos által kiállított beutalóra, ha­csak nem sürgős, életmentő be­avatkozást követelő esetről van szó. A szakellátást végző orvo­soknak ugyanis ezentúl mindig pontosan dokumentálniuk kell, hogy milyen módon foglalkoz­tak a beteggel, szükségük lesz tehát a beutaló kódjára. Félreér­tés ne essék: eddig is kellett a beutaló, legfeljebb a szakorvo­sok nem kérték. Ezentúl azon­ban anyagi érdekük fűződik ah­hoz, hogy teljesítményükről pontos elszámolást készítsenek. S egy figyelemfelhívás a há­ziorvosoknak: lássanak hozzá a törzskartonok rendezéséhez és kitöltéséhez, a kártyák leadása­kor elmaradt vizsgálatok elvég­zéséhez; erre november 30-ig kapnak haladékot. Nem öncélú követelményről van szó, első­sorban önmaguk érdekében kell pontosan rögzíteniük, hogy hány betegük van. Az állam­polgárnak pedig nagyon fontos - ha makkegészséges is -, hogy legalább egyszer alaposan meg­vizsgálják. A kártyapénz alapértéke ed­dig 20 forint volt; az elgondolá­sok szerint a jövőben legalább 37 forint lesz, illetve a júliusi teljesítmények elszámolásakor első ízben 40 forint. A jövőben csakis a megfele­lően dokumentált vizsgálatokért fizet a társadalombiztosítás, te­hát csak a ténylegesen ellátott biztosítottakért számolható el a teljesítmény. A gondozókban tevékeny­kedő, nehéz és időigényes munkát végző orvosokra nem érvényes a teljesítményfinan­szírozás rendje. A terv szerint a tüdő-, a nemibeteg- és az onko­lógiai gondozók 10 %-kal meg­emelt térítést kapnak, hogy ne a tényleges forgalom kényszere alapján díjazzák őket, hanem legyen kellő idejük betegeik lelkiismeretes gondozására. Juhász Judit kormányszóvivő T anácsadó-hálózat kisvállalkozóknak Sokak szerint Magyarorszá­gon a rendszerváltozás óta „vál­lalkozás alapítási láz” dühöng, amely az előrejelzések szerint az idén is folytatódik. Pedig a gazdaság pang, sok a hitel, ke­vés az igénylő, a vállalkozások mégis pénzügyi gondokkal küzdenek. Miért? - kérdeztük dr. Arvay Zoltánt, az Országos Kisvállalkozás-fejlesztési Iroda elnökét.-Nagyon nehéz fehéren-fe- ketén megfogalmazni az oko­kat, de tény,, hogy a gazdaság anyagi gondokkal küzd, miköz­ben megfelelő a hitelkínálat. Véleményem szerint az a leg­nagyobb baj, hogy mind a nem­zetközi szerződések nyújtotta hitelforrások, mind a hazai banki lehetőségek elérhetetle­nek a kisvállalkozók számára.- Milyen szerepe lehet az Irodának?- Mi kormányzati keretek között működünk és az a felada­tunk, hogy minden rendelkezé­sünkre álló eszközzel segítsük a vállalkozókat. Hozzánk bárki bekopoghat, rendszeres vendé­gei vagyunk a vidéki vállalko­zói fórumoknak, sőt még kiad­ványokkal is segítjük a rászoru­lókat. Minden megyében létre­hoztuk a JOINFO Vállalkozó­házak Klubját, s ennek kereté­ben ma már több mint félszáz vállalkozásfejlesztő központ működik szerte az országban.- Tapasztalatai szerint az or­szág melyik táján a legélénkebb a vállalkozói kedv?- Információink szerint na­gyon aktívak az alföldi régió la­kói, de ugyanez elmondható Nyíregyháza, Ózd, Szeged, Szolnok körzetéről is, ezzel szemben a Dunántúlon kisebb érdeklődést tapasztalunk. B. Sz. L. T ulaj doríos váltás Egyes lapok beszámoltak ar­ról, hogy amerikai, angol és francia bankprivatizációs szak­emberek érkeznek Magyaror­szágra, hogy hasznos tudniva­lókkal lássák el magyar kollé­gáikat. Botos Katalint, az Állami Bankfelügyelet elnökét arról faggattuk: mi a véleménye a bankok privatizálásáról? Egyáltalán, mi teszi szüksé­gessé?- A pénzintézeti törvény, amely szerint az államnak 1997. január 1-je után legfel­jebb 25 százaléknyi közvetlen és közvetett tulajdoni részese­dése lehet egy pénzintézetben - eltekintve a törvény szerinti ki­vételektől. 1995. január 1-jétől szavazati jogát legfeljebb 25 százalékos határig gyakorol­hatja még akkor is, ha tényle­gesen ennél nagyobb a tulaj­doni részesedése.-Ez még nem indok arra, hogy a bankokat külföldi befek­tetőknek kelljen eladni...-Ez igaz. A privatizációs listán szereplő négy nagybank tőkeellátottsága azonban nem kielégítő. A privatizációnak mindenképpen tőkeemeléssel kell megvalósulnia. Ehhez vi­szont belföldi forrás nem áll rendelkezésre.- Hogyan érvényesül az ál­lam szabályozó szerepe a ma­gánbankok esetében?- A bankok esetében világo­san meg kell különböztetni az államot, mint tulajdonost és mint szabályozót. A privatizá­ció következtében az államnak, mint tulajdonosnak a szerepe csökkenni fog, szabályozó,sze­repét azonban nem érinti a vál­tozás. A pénzintézeti törvény minden bankra hatályos, füg­getlenül attól, hogy az állami tulajdonú, vagy tisztán magán­bank. Az állami ráhatás tehát nem szűnik meg, de közvetlen szerepe megváltozik.- A bankok privatizálása nem vonja maga után a csőd­veszély fokozódását?- Ha azt vesszük alapul, hogy például az Ybl Bank problémáinak jelentős része abból fakadt, hogy a me­nedzsment és a tulajdonosok közötti „sajátos” kapcsolat eredményeként a tulajdonosok nagyösszegű hiteleket kaptak, és ha azt feltételezzük, hogy ez törvényszerű jelenség a ma­gánbankokban, akkor a csőd­veszély elvileg fokozódhatna. Ám ez a magatartás egyrészt nem jelenik meg törvénysze­rűen a magánbankokban, más­részt a hasonló eseteket kizá­randó, javasoljuk a pénzinté­zeti törvény módosítását, az úgynevezett elsődleges vé­delmi vonalak - belső ellenőr­zés, könyvvizsgálók - szerepé­nek és felelősségének erősíté­sét. A privatizáció és a csődve­szély fokozódása között nincs közvetlen összefüggés.- Nem gondoltak arra, hogy esetleg létre kellene hozni a bankokért felelősséget vállaló biztosítót?- Hagyományos biztosító létrehozása nem jöhet számí­tásba, ám a biztonságra való­ban szükség van, hiszen a bank más pénzével gazdálkodik. Ennélfogva legfontosabb tő­kéje az iránta megnyilvánuló bizalom. Ezt viszont csak meg­felelő biztonsággal lehet meg­teremteni és megtartani. Abban az esetben, ha a bank jól méri fel a kockázatait, jól minősíti az ügyfeleit és létrehozza a megfelelő tartalékokat, akkor az intézményt nem érheti külö­nösebb baj: ügyfeleinek csődje miatt a bank nem kerül kivéd­hetetlen helyzetbe.- A kockázati tartalékok megvédik a betéteseket?- A tartalékok rendszere nem zárja ki maradéktalanul, hogy egy bank csődbe menjen. Ám a bankrendszer egészébe vetett bizalom megőrzése ér­dekében a betétesek pénzének visszafizetését még ilyen eset­ben is biztosítani kell. Ezt szolgálja jelenleg a takarékbe­tétek mögött álló garancia, s ezt fogja szolgálni a rövidesen létrejövő Országos Betétbizto­sítási Alap is. A vonatkozó tör­vénytervezet szerint a kisbeté- sek visszafizetését 1 millió fo­rintig ez az alap fogja fedezni. Az 1 millió forint bankonként és betétesekként értendő. B. Szabó László i 1 p

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents