Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)

1993-03-30 / 87. szám

1993. március 30., kedd uj Dunántúli napló 3 TV-film pécsi közreműködőkkel Együttélő népek a Kárpát-medencében A Pécsi Körzeti Stúdió munkatársainak közreműkö­désével készít műsort a Ma­gyar Televízió 2. csatornája és a Művelődési Produceriroda. A készülő film neves törté­nészek - többek között Sza­koly Ferenc, Käfer István, Szász Zoltán - előadásait cso­korba gyűjtve igyekszik a ma­gyarsággal együttélő népek valósághű képét megrajzolni. A március folyamán több helyszínen - Szeged, Pécs, Debrecen különböző idő­pontokban zajló előadások a szerbek, szlovákok, románok, ruszinok, németek, horvátok és cigányok nemzeti sajátos­ságait mutatják be, előtérbe ál­lítva a történeti értékeket a kultúrát, s mindazt, mivel a nemzetiségek gazdagítják Ke- let-Közép-Európa e jellegze­tes tájegységének arculatát. Az előadások tárgyilagos szemlélettel kívánnak eljutni egymásra utalságunk világos felismeréséig, s ennek követ­kezményeként hozzájárulni egymás jobb megismeréséhez és a közös élet további reális alakulásához. A közreműködők hiszik, hogy ez a műsor segít majd el­oszlatni a térségünkben fel­gyülemlett előítéleteket, s mó­dot nyújt arra is, hogy a nem­zetiségi törvény elfogadásá­nak évében a magyar nézők is megfelelő képet kapjanak, a velünk együtt itt élő kisebbsé­gekről. Ennek értelmében rögzítet­ték a Pécsi Körzeti Stúdió munkatársai a baranyai me­gyeszékhelyen Katus László horvátokról, és Engel Pál- Tilkofszky Lóránt németekről szóló előadását március 20-án a JPTE TK aulájában. A felvé­telt pedig az „Együttélő népek a Kárpát-medencében” című műsor részeként szeptember­ben láthatják majd a tévéné­zők. Artner K. Baranya és Tolna megyei diákszínjátszók találkozóját tartották tegnap délután Pécsett, a Hely­őrségi Klubban. A műsorban mohácsi (képünkön), pécsi és dombóvári gimnazisták, szakközép- iskolások és szakmunkástanulók léptek fel. A találkozó legjobbjai részt vehetnek a Gödöllői Or­szágos Diákszínjátszó találkozón. Fotó: Löffler Gábor Ma még sokan vagyunk, de mi lesz holnap? Kevés a kőfaragó tanuló Kassai József pécsi kőfaragó műhelyében Fotó: Löffler G. Tudományos konferencia Mohácson Göncz Árpád, köztársasági Épületgépészeti és épületvillamos szaknapok Évek óta hagyomány a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főis­kolán, hogy tavasszal rendezik meg szaknapjaikat. Az épület- gépészeti és épületvillamos szakok hallgatói, tanárai idén április 1-én, 2-án és 3-án szer­veznek szakmai és vidám prog­ramokat, tanár-diák focimecs- cseket, játékos versengéseket, szakesteket. A szakmai előadá­sokat 1-én és 2-án 8-15 óráig tartják a főiskola Boszorkány utcai épületében. Ugyanott a szakterületekhez kapcsolódó kiállítások is megtekinthetők. Idén különösen sok és neves szakcég képviselteti magát, így például kazán-, szerelvény- csővezeték-gyártó és forgal­mazó cégek jönnek el a rendez­vényre. Kecel városi címet kap Á köztársasági elnök - a bel­ügyminiszter előterjesztésére - a Bács-Kiskun megyei Kecel községnek városi címet adomá­nyoz április 22. napjával. Ezt a Magyar Közlöny 134. száma tartalmazza. Nyolcezer visszautasított a határ- állomásokon A hét végén 8000 külföldi ál­lampolgár beléptetését tagadta meg a Határőrség - mondta el hétfőn az MTI kérdésére a Ha­tárőrség szóvivője. Krisán Attila tájékoztatása szerint összesen 109 határsértőt fogtak el, javarészt román ál­lampolgárokat. Vasárnap este Jánossomorjánál, 500 méterre az osztrák határtól egy szénaka­zalban megbújva 19 román ál­lampolgárra leltek a határőrök. Ugyancsak vasárnap a kilépő Kálmán-expressz egyik kocsi­jának padlásterében nyolc ro­mán állampolgár bújt el, hogy ily módon próbáljon Ausztriába szökni. A határőrök a hétvégén meg­akadályozták négy lopott már­kás nyugati autó kivitelét az or­szágból. Német-magyar igazságügyi tárgyalás Balsai István igazságügy-mi­niszter hétfőn megkezdte két­napos németországi programját, amelynek fő pontja: tárgyalás német kollégájával, Sabine Le- utheusser-Schnarrenbergerrel, aki Balsai István látogatása előtt jelezte, német részről az újra­szabályozandó német mene­kültbefogadási gyakorlatot kí­vánják a tárgyalások középpont­jába állítani. Pécsett, a Zsolnay gyár köze­lében, egy ház udvarán félig kész, vagy felállítás előtt álló síremlékek láthatók. A fedett műhelyből csiszológép zaja szűrődik ki.- Mi 25-30 évvel ezelőtt itt laktunk, ahol most a műhely van - kezdi beszélgetésünket Kassai József kőfaragó. - Az apám is kőfaragó volt, Ebben nőttem fel, láttam hogyan csi­nálják. Délutánonként, szom­bat, vasárnap is a testvéreimmel együtt nekünk is segítenünk kel­lett, lassan megtanultunk min­dent. Aztán az érettségi után itt ragadtam. Később átvettem a műhelyt, folytattam az ipart. Iszonyatos energiám és renge­teg munkám fekszik ebben az egészben. Ezt a szakmát nagyon kell szeretni ahhoz, hogy valaki hosszú időn át csinálja. Mire egy-egy munka elkészül, hetek, néha hónapok telnek el. Nagyon sok hasznát veszem a gépipari­ban szerzett ismereteimnek. Minden gépet magam javítok, csak nagyon ritkán kell szerelőt hívni. Sok téves hit él az embe­rekben a kőfaragókról. Sokan azt gondolják, hogy mennyire nehéz, míg mások nagy bevéte­lekről beszélnek. Azt elfelejtik, mennyit kell érte dolgozni, és hogy magasak a költségek. A kőfaragás idény munka, márciustól novemberig tart a szezon, de akkor reggel héttől este hétig dolgozni kell. A fize­tőképes kereslet egyre csökken, kevesebb az igényes megren­delő. Lassan az emberek eljut­nak oda, hogy temetni kell, de síremléket állítani nem. Az el­telt években sokféle ember megfordult a műhelyben. Kas­sai József lassan már az első mondatok után tudja, hogy mit szeretne a megrendelő.- Nagyon jó érzés, ha elké­szül egy síremlék, és az min­denkinek tetszik. A pécsi és a baranyai emberek nagyon igé­nyesek. Talán azért, mert sok a Még a tél közepén említette a gyerek, hogy az osztály ta­vasszal Rómába megy kirán­dulni. Ne izguljak, nem lesz túl drága, mert sikerül majd jutá­nyos áron szálláshoz jutni. S bár Róma szép város és nyílt, különösen tavasszal, igyekez­tem még jobb ötletekkel rá­venni, hogy talán mégsem oda kellene menniük; itt van pél­dául a Bakony, vagy a gyö­nyörű Alföld, vagy akár a Mi­sina, ritka flórájával, nem be­szélve a faunáról, amely szin­tén gazdag. Egy darabig aztán nem hal­lottam a dologról, majd újabb kőfaragó, nagy a konkurencia. Most még sokan vagyunk, de, hogy kik folytatják utánunk, azt nem tudom. Egyre kevesebb a tanuló, mert olyan helyre nem szívesen mennek, ahol dolgozni kell. Az egyedi síremlékeket pedig csak hagyományosan, kézi szerszámokkal lehet elké­szíteni. A faragást, és az össze­állítást nem lehet géppel elvé­gezni, persze amit lehet gépesí­tünk. Budapesten van egy bentla­kásos iskola, ahol magas szintű képzést kapnak a gyerekek. Na­gyon jó helyekre járnak gyakor­latra, díszítőelemeket faragnak, muzeális értékű épületeken dol­goznak. Ezt a mesterséget nem lehet 2,5 év alatt úgy megta­nulni, hogy kéthetente öt napot tölt valaki el a műhelyben. Ne­kem most egy tanulóm van, aki az idén végez. Hogy folytatja-e a szakmát, vagy mást tanul, azt nem tudom. határozat született az osztály­ban: Velence. Ez már sokkal jobb, gondoltam, most már nem az autót, csak a mosógépet kell eladni, és megy a dolog. Végül is Erdélyben egyeztek meg, ez már végleges, az osz­tály megkegyelmezett a szü­lőknek. Az újabb csapást a másik gyerek közölte most, tavasz kezdetén: ősszel Skóciába mennek. Nem kell megijedni, a költő­pénzt majd nyáron megkeresi. Csak harmincezerbe kerül az egész, képzeljem el, mennyi lenne Ibusszal. Képzelem. Nyilvánvaló, hogy mindenki A kőfaragó családokban szinte mindenhol van fiú, de nem tudom, hogy lesz-e egy is közülük, aki folytatja az ipart, kialakulnak-e újabb dinasztiák. Ezek a gyerekek látják, hogy mennyi elfoglaltságot, munkát jelent ez a mesterség. Reggeltől estig a műhelyben kell dol­gozni, alig van az embernek szabad ideje. A három fiam kö­zül a legnagyobb most fog érettségizni. Több nyelven be­szél, a Közgazdasági Egye­temre szeretne menni. A kö­zépső harmadikos gimnazista, ő még nem tudja, hogy mit csinál, ha végez. A legkisebb még ötö­dikes. Nagyon rossz, hogy a gyerekeknek 8. osztály után kell arról dönteniük a jövőjükről. Egy tizennégy éves kamasz iga­zán még azt sem tudja, hogy melyik iskolába menjen, nem ám azt, hogy milyen szakmát válasszon. Akadnak persze ki­vételek. Sz. K. megy, ő lenne az egyetlen, aki itthon marad, ezt mégsem lehet megtenni. Ha mégis, akkor nyilván összedobják a többiek, vagy kapunk szociális segélyt, mindenképpen kínos lenne. Mindenesetre, a közeljövő­ben tiltani fogom a rokonság körében a Húsvét-szigetek, Po­linézia, a Grand Canyon, Tibet és egyéb vonzó látványosság nevének kiejtését, nehogy tip­pet adjunk a gyereknek, mert akkor nemcsak a mosógép és a kocsi, hanem a lakás is elúszik. És akkor ott állunk majd az ut­cán kisemmizve, bár kétségte­len, útiélményekkel gazda­gon. Cs. L. elnök a védnöke annak a tudo­mányos konferenciának, ame­lyet Mohácson a város 900 éves évfordulója tiszteletére Bosz­niai ferencesek a Duna mentén és a Magyrországon élő horvá­tok vallási élete címmel rendez­nek szerdán és csütörtökön. Az esemény szervezője a kanizsai Dorottya Múzeum, valamint a Horvát Intézet. A kétnapos program március 31-én 9 órakor a Ferencesek templomában tartandó ünnepi szentmisével kezdődik, amelyet Mayer Mihály, pécsi megyés­püspök, Stefan Dumovic, plébá­nos, Stjepan Zagorac, esperes és Franjo Pavlekovic, plébános celebrálnak, közreműködik az August Senoa Klub asszonykó­rusa. Tíz órakor itt emléktáblát avat Hegedűs J. Kolos, a Ka- pisztrán Szent János Ferences Tartomány főnőké és fra Petar Andelovic, a Bosna Argentina ferences rendtartomány tarto­mány főnőké. A konferenciára egybegyűlteket a városháza dísztermében Wolfart János, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke, valamint Duro Frankovic, a Magyarországi Horvátok Szövetségének el­nöke köszönti, majd az első na­pon tizenhárom tudományos előadás hangzik el. Ezen a napon 17 órakor a múzeum Városház utcai épüle­tében kiállítás ünnepélyes meg­nyitója is lesz. Április elsején 12 tudomá­nyos értekezést hallhatnak az érdeklődők, magyar és horvát előadóktól. B. M. Ugye tudja, hogyha kedd, megírja a Kiskegyed! A 13. szám tartalmából:- Gyógyító csalfaság - a hűtlenség megmentheti a házasságot?- Körök a kocsisoron- Kekec nők mondják- A lányát maid Lajosnak hívják- Gilisztákkal Kezdte, csigákkal folytatta- Mit írna a falvédőre?- és persze kozmetika, divat, ötletek, sztárok, pletykák, mindez, mint minden kedden, olvasható a Kishegyedben ! Osztálykirándulás * > A Ék I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents