Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)

1993-03-29 / 86. szám

1993. március 29., hétfő új Dunántúli napló 7 „Szökőár” Franciaországban Előretört a jobbközép — kudarcot vallottak a környezetvédők Miért hivatkozhat mindenki az orosz alkotmányra? Valójában nincs is új alaptörvény A remény régiója Pentagonálé, majd Hexago- nálé néven emlegették azt a ra­cionális együttműködési szer­vezetet, amelyet végül is Kö­zép-európai Kezdeményezésre kereszteltek. Tagállamainak külügyminiszterei a minap Bu­dapesten tartották soros ülésü­ket. Felborult napirend? Kétség­kívül az eredetileg tervezett munkamenet megváltoztatá­sára késztették a külügyminisz­tereket a moszkvai események: az orosz hatalmi kötélhúzás, s annak esetleges tágabb követ­kezménye lett - a délszláv vál­ság mellett - a konferencia má­sik kiemelt fontosságú témája. Mellettük természetesen ma­radtak az alapkérdések is: az immár féltucatnyi tagot tömö­rítő szervezet programjának, célkitűzéseinek megbeszélése. Nem burjánoznak-e túl a kü­lönféle regionális szerveződé­sek? E kétely az utóbbi időben többször elhangzott s kétségte­len, hogy a visegrádi kooperá­ció, a Kárpátok-Eurórégió és a KeK feladatkörei szorosan összefüggnek. Magyarország számára mégis aligha lehet más ésszerű szempont, mint hogy inkább több kapcsolódási pontot, mint kevesebbet, in­kább a közös keresését, mint elhatárolódást. Hiszen - amint azt Jeszenszky magyar kül­ügyminiszter megfogalmazta - ha a KeK hidat alkot Európa stabil, gazdasági része és a jó­val nagyobb kockázatokat rejtő, kevésbé gazdag fele kö­zött, akkor kontinensünk újabb együttműködési lehetőségek­kel gazdagodhat. A jobb együttműködés pedig több re­mény régiónk számára. Egypólusú világ? A hidegháborús időkben gyökerező világrendszer szét­hullása után az Egyesült Álla­mok maradt az egyedüli szu­perhatalom a világpolitika színpadán - hallhattuk, olvas­hattuk az elmúlt egy-két évben. S a tény voltaképp igaz: ma egyaránt Washingtonra hárulna a rendcsinálás a Balkánon és Afrika éhségövezeteiben, a ke­reskedelem fellendítése és az emberi jogok védelme, akár­csak a kellően soha nem eléggé bőséges segélyáradatról való gondoskodás. Ám valóban határtalan lehe­tőségekről van szó? Azt, hogy katonailag ma az USA áll a dobogó felső fokán, nemigen lehet kétségbe vonni, de ez mégsem jelenti, hogy az ame­rikai vezetés ne tartana számos baljós lehetőségtől. A minden áron támogatott Jelcin pozíció­jának megingása például felvil­lantja az oroszországi vissza­rendeződés veszélyét. A bal­káni káosz még kiterjedtebb etnikai ellenségeskedésekhez vezethet, ráadásul kényelmet- Jen választás elé állítja az új amerikai elnököt. Ha szenvte- lenül figyeli a délszláv tragé­diát, bűnbakká válhat, ha bea­vatkozik, odahaza azonnali bí­rálatra számíthat, miért nem a belső problémákra koncentrál, választási Ígéreteinek megfele­lően? S a gazdasági, kereskedelmi háborúskodások? S a nukleáris eszközök elszaporodása? A nemzetközi terrorizmus újraé­ledése? A harmadik világ sze­gény nemzeteinek vádlóan Washington felé mutató ujja? Az új világrendben egyedül maradt szuperhatalomnak el kell döntenie: magára vál­lalja-e, s ha igen, milyen mér­tékben a világ gondjait. Le- het-e tartósan egypólusú a vi­lág? A francia sajtóban szökőár a kifejezés arra, amelyet az angol politikai nyelv földcsuszamlás­nak ismer, magyarul pedig el­söprő győzelemnek neveznek. Ez következett be vasárnap Franciaországban, a nemzet- gyűlési választás első forduló­jában. Mindenki számított ugyan arra, hogy a kormányon lévő szocialista pártra súlyos vereség vár, de az eredmény meghaladta az előzetes számítgatásokat. A szocialisták a hatvanas évek óta legrosszabb eredmé­nyüket érték el, a választók húsz százaléka sem támogatta őket. Ha az előrejelzések valóra válnak, a második fordulóban mandátumaik csaknem három­negyedét elveszthetik - az új nemzetgyűlésben talán ha hat­van képviselőjük lesz a jelen­legi több mint 200 helyett. Vesztesek a szocialisták A szocialisták több millió szavazatot vesztettek a leg­utóbbi parlamenti választások­hoz képest, és gyakorlatilag ugyanolyan szétszórt, vesztes helyzetben vannak, mint a párt történelminek nevezett epinayi kongresszusa előtt. Akkor Francois Mitterrand-nak sike­rült egyesítenie az erőket és győzelemre vinni a szocialistá­kat - mára viszont igen sokan őt okolják azért, hogy a párt egy évtized után katasztrofális vere­séggel vesztette el a kormány­zati hatalmat. Jellemző, hogy az első fordu­lóban egyetlenegy szocialista politikus sem jutott mandátum­hoz, sőt sok vezető személyiség kifejezetten vesztésre áll. Máris kibukott a folytatásból Michel Sapin pénzügyminiszter. Nem sikerült többséget kapnia Pierre Bérégovoy miniszterelnöknek, igen hátrányos helyzetben van választókerületében Roland Dumas külügyminiszter, A je­lenlegi kormányzat húsznál több tagja nem lehet biztos ab­ban, hogy sikerül a jövő vasár­nap mandátumhoz jutnia. A meglepetések sorába tarto­zik, hogy a népszerűnek tartott Michel Rocard volt miniszter- elnök, aki pedig az elnökjelölt­ségre tör, és a szocialisták vár­ható vereségét látva már koráb­ban meghirdette egy új baloldali mozgalom létrehozását, nagy hátránnyal néz a második for­duló elébe. De nem lehetnek igazán nagy reményei Laurent Fabiusnak, a Kellemesen érinti az ideláto­gatót, hogy a leghíresebb mú­zeumok egy része, így a British Museum, a National Gallery in­gyenes, legfeljebb önkéntesen hozzájárulhat mindenki a mú­zeum fenntartásához a központi helyre kitett urnákba csúsztatott pénzérmékkel. Egyébként 2-7 font között mozognak a múze­umi belépők, a felső határt a Tusseau panoptikum képviseli. A múzeumokba belépve azonnal biztonsági szolgálat al­kalmazottaival találja magát szembe a látogató, akik maxi­mális udvariassággal és rutinnal kutatják át a kézitáskákat. Ugyanez játszódik le a mozik, színházak előterében is. A pá­lyaudvarokon, áruházakban táb­lák tömkelegé figyelmezteti az utasokat, vásárlókat az elha­gyott táskákba rejtett bombave­szélyre és a zsebtolvajokra. A fokozott biztonsági intéz­kedések nem véletlenek. Igen gyakoriak a bombariadók és sajnos a valódi bombák is. Ép­pen most robbant egy a világ­hírű, meseszép és drága Har­párt főtitkárának sem mandá­tuma megőrzésére. Az egyesült jobbközép, Jac­ques Chirac gaulle-ista pártja, a „Tömörülés a Köztársaságért” és Valery Giscard d.Estaing pártszövetsége, az „Unió a Francia Demokráciáért” a sza­vazatok több mint negyven szá­zalékát szerezte meg, és jelöltjei olyan kedvező helyzetben van­nak a második forduló előtt, hogy - a többségi elven alapuló francia választási rendszer alap­ján - nem kizárt: az 577 tagú nemzetgyűlésben 480 ülést fog­lalnak majd el képviselői. Már az első fordulóban a párt szinte Francois Mitterand elnök el­hagyja a szavazófülkét kezé­ben a szavazólappal a parla­menti választások első fordu­lójában Chateau-Chinon-ban. minden vezető személyisége biztosítani tudta újraválasztását. A fordulóban gazdára talált mandátumok kivétel nélkül a jobboldali pártok birtokába ke­rültek. A két párt közül Chirac hívei kaptak több szavazatot, és vár­hatóan több mandátumuk is lesz, így aligha vitás, hogy a gaulle-isták adják majd az új miniszterelnököt. A jelölt sze­mélye már ismert: Chirac Edo­uard Balladur volt pénzügymi­nisztert javasolja erre a tisztre, rods áruházban, szerencsére „csak” anyagi kár keletkezett. Mint ahogy tudósítani szoktak az újságok: a rendőrség a vizs­gálatot szakértők bevonásával megkezdte. Csakúgy mint a tet­tes üldözését, amely sajnos rit­kán vezet eredményre. Van dolguk bőven az itteni rend­őröknek is, mindennaposak he­lyett jobb kifejezés a minden­órásak a rablások, a betörések­ről már nem beszélek. A popu- lárisabb lapok tele vannak haj­meresztő emberölésekkel, gya­korta sorozat-jellegűekkel. Mindezen kellemetlen körül­ményeket eddig nem tapasztal­tam, a köz biztonságát egyetlen apró esemény sem zavarta meg a környezetemben, ilyenre utaló jelet sem tapasztalhattam. A „belvárosban” (1-es zóná­ban) számtalan rendőr látható, akik elegánsak, ápoltak és a hír­technikájuk kifogástalan. Meg­lepett azonban, hogy a „bobby”-k között több elhízott maga ugyanis az elnökjelöltsé­get kívánja megszerezni. A ve­zetőknek ugyan még meg kell egyezniük a második forduló­ban követendő taktikáról, egyes helyeken a mandátumok sorsá­ról, de ez minden bizonnyal vi­szonylag könnyen megvalósul majd. Egyelőre arra összponto­sítanak, hogy az első forduló si­kere ne ringassa édes álomba híveiket, hanem a másodikban is aktívan vegyenek részt. A választás meglepetése a környezetvédők kudarca. Nem­rég még tizenkilenc százalékot jósoltak nekik a közvéle­mény-kutatások, a szavazók azonban végül másként döntöt­tek. A két zöld párt uniója együttvéve sem kapott nyolc százalékot, aligha lesz képvise­lőjük - vagyis a francia politi­kában nem mutatkozik hely az új formációk számára. Mindkét párt vezetője, a „zöld” Antoin Waechter és az „ökológiai ge­nerációt” képviselő Bruce La- londe már az első forduló végén elbúcsúzhatott a képviselője­löltségtől. Ugyancsak meglepetés, hogy előretört a szélsőjobboldali Nemzeti Front. Bár aligha tük­röződik majd képviselői mandá­tumainak a számában, a szerve­zet kiszélesítette szavazói tábo­rát, ami mindenképpen siker a mindenki által támadott párt számára. A kommunisták 1988-hoz képest tért vesztettek, a helyha­tósági választásokhoz képest vi­szont kissé növelni tudták sza­vazataik számát. A párt számára a fő cél az, hogy legalább húsz képviselője legyen, vagyis önálló parlamenti csoportot tud­jon továbbra is alkotni. Két év együttélés? A baloldal most kétségbee­setten igyekszik mozgósítani a második fordulóra fásulttá vált, a vereség tudatában eleve tá­volmaradó és kiábrándult vá­lasztóit, hogy mentse, ami menthető. Választási alkuk egyelőre még nincsenek, de mind a szocialisták, mind a kommunisták egymás esélyes jelöltjeinek a támogatására kér­ték híveiket. A nagy vesztes nyilvánva­lóan Francois Mitterrand elnök: egyedül, jelentős parlamenti támogtás nélkül marad a jobb­oldali kormánnyal szemben, és minden bizonnyal hatalmas nyomás nehezedik majd rá az együttélés két évében. Kis Csaba egyenruhást is láttam, mi nehe­zen egyeztethető össze az álta­lam ismert szigorú kiválasztási szempontokkal és napjaink kö­vetelményeivel. A City köz­nyugalmát erősíti az is, hogy önálló rendőrsége van. A tilos parkolások megelőzésére és megszüntetésére is külön szol­gálat működik, a módszerük igen egyszerű. Kerékbilincset tesznek az autóra, amelyet 30-100 font közötti összegért lehet kiváltani. Úgy tűnik, hatá­sos a módszer, mert alig látni tartósan tilosban parkolót. Egyébként nem is érdemes az autóval vesződni, parkolót ke­resni a belvárosban. Sokkal in­kább érdemes kiszállni belőle és egy jóízűt sétálni valamelyik kellemes parkban. Ebből ugyanis rengeteg van és mind­egyik felüdülést jelent zöld pá­zsitjával, kis tavacskáival, ma­daraival, tisztaságával. Számta­lan kacsa úszkál a tavakon, és nem ritka a fák között ugráló Moszkvában még akkor is válságos időszakkal kellene szembenézni, ha a fiatal, „ta­nuló” orosz demokrácia megfe­lelő intézményrendszerrel mű­ködne, hiszen olyan mélyek a politikai, gazdasági, társadalmi problémák. Csakhogy koránt sincs így, s mind az elnök, mind a parlament bizonytalansága mögött az egész intézmény- rendszer bizonytalansága, kia­lakulatlansága és ellentmondá­sossága sejlik fel. Jóllehet minden viszálykodó fél az alkotmányosságra hivat­kozik, Oroszországnak valójá­ban nincs új alaptörvénye. Igaz, az 1978-ban elfogadott „brezsnyevi alkotmányt” más­fél évtized alatt annyit toldoz- ták-foltozták, hogy semmi sem maradt az eredetitől, viszont az oda-vissza szövegezés rengeteg csapdát rejt magában. Valójá­ban nem ad rá választ, hogy Oroszország elnöki vagy par­lamenti köztársaság-e, ugyanis mindkét módozatra lehet benne hivatkozási alapot találni. Olyan alapvető kérdésekben van tehát nézeteltérés, hogy az elnök nem írhat ki népszava­zást, az alkotmányról vagy új választásokról, azt csak az 1088 tagból álló Népképviselők Kongresszusa teheti meg. Az ál­lamfő viszont bizalmi szavazást kezdeményezhet, ezért java­solta, hogy április 25-én kér­dezzék meg a népet az alkot­mány és a választások mellett az elnöki hatalomról is. A „közvéleménykutatás” eredmé­nyei ugyan alkotmányos követ­kezményekkel nem járnak, de nyilvánvaló, hogy sokat nyom­Az Európai Közösségek or­szágaiban 51 millió ember él a szegénységi küszöb alatt, és a nyugat-európai városokban egyre jobban növekedik a haj­léktalanok száma. Ez derült ki abból a jelentés­ből, amelyet az Európa Tanács egyik bizottsága, a helyi és re­gionális közigazgatási szervek állandó konferenciája (CPLRE) tett közzé. A jelentés adatai szerint az Európai Közösségek 350 millió lakosának 10 százaléka nagyon rossz lakáskörülmények között él, a hajléktalanok száma pedig eléri a 3-5 milliót. Becslések szerint 10 millió szociális lakás felépítésére lenne szükség. A jelentés készítői szerint Közép- és Kelet-Európábán még rosszabb a helyzet. Len­vagy a földön szökdécselő mó­kus sem. A csendet és nyugal­mat egy-egy kocogó szaporább légzése töri csak meg néhány pillanatra, a Hyde parkban pe­dig vasárnaponként az önkéntes „hordószónokok” harsány elő­adása. Végezetül néhány szót a nyelviskolánkról, mivel most Magyarország a nyelvtanulás lázában ég és bizonyára többek fejében megfordul, hogy anya­nyelvi környezetben szeretné tanulni a világnyelveket. Az is­kolát egy hazánkban alig ismert svájci székhelyű EUROCENT- RES elnevezésű alapítvány mű­ködteti. Nemcsak angolt, hanem olaszt, franciát, németet, spa­nyolt, japánt és amerikai angolt is oktatnak a különböző anyaor­szágokban. (Érdemes tájékoz­tató füzetet kérni.) Az alapít­vány non-profit érdekeltségű, a tandíjakból és a szponzori hoz­zájárulásokból tartja fenn ma­gát. Korlátozott számban, 18-30 nak a latba. Öszvér megoldás mutatkozik a kormány kijelölé­sénél is: az alkotmány 13. pa­ragrafusa szerint ez elnöki ha­táskör, a parlament viszont (ez­úttal a szűkebb törvényhozás, a legfelsőbb tanács, amelynek szerepe ugyancsak vitatott) a sa­ját hatáskörébe helyezte öt kulcstárca (külügyi, gazdasági, biztonsági, védelmi, pénzügyi) betöltését, ám ezt a törvényt Jelcin eddig nem írta alá. Amikor Jelcin az elnöki hata­lom fokozott érvényesítését je­lentette be tv-beszédében (anél­kül azonban, hogy ezt formális rendeletben erősítette volna meg), azt állította, hogy joga van felülvizsgálni a törvényho­zók döntéseit. Azok viszont arra hivatkoztak, csak az ő jóváha­gyásukkal hirdethetnek rendkí­vüli állapotot, s Jelcin legfel­jebb egyszer dobhat vissza el­fogadott parlamenti határozato­kat, másodszorra egyszerű többséggel érvényesíteni lehet azokat. Az elnököt egyébként kétharmados többséggel lehet leváltani, de a négy tömbből és 14 frakcióból álló, megosztott parlamentben nem könnyű ér­vényes eredményt elérni. Az alkotmány-értelmezések szükségessége miatt hozták létre nemrégiben a Valerij Zor­kin elnöklete alatt álló alkot­mánybíróságot, de úgy tűnik, hogy az inkább a napi politika szükségleteinek megfelelően tárgyal. A jogállamiságról szóló viták ugyanis nem elvontak, éppen ellenkezőleg: elválaszt­hatatlanok a valóságos erővi­szonyoktól. Réti Ervin gyelországban például 2 millió szociális lakás hiányzik, a fővá­rosban, Varsóban mintegy 10 ezren éjszakáznak a szabad ég alatt. Budapest esetében a jelentés Demszky Gábor főpolgármes­terre hivatkozik, aki kijelen­tette, hogy a magyar fővárosban mintegy 10 ezren élnek az ut­cán, és 80 ezren várnak szociá­lis lakásra. Demszky Gábor el­mondta, hogy a szociális kiadá­sok csaknem 50 százalékát a munkanélküliek és a hajléktala­nok megsegítésére költötték, ami például az iskolák karban­tartásának kárára ment.- Legalább 20 millió dollárra van szükségünk, hogy a legsür­gősebb lakásproblémákat meg­oldjuk - közölte a brassói pol­gármester. év közöttieknek ösztöndíjat is nyújt, maximum a tandíj felét. A tandíjak első látásra igen ma­gasak, különösen a magyar jö­vedelmi viszonyokhoz képest, és ezt még tetézi az összes többi járulékos költség: kiutazás, szállás, biztosítás és zsebpénz. Nem olcsó, de az iskola nagyon minőségi. Tökéletesen szerve­zett és kiválóan felszerelt, ezenkívül jól képzett tanárai vannak, akik a tanítási módsze­rek gazdag tárházával operálnak nap mint nap. A világ szinte minden pontjáról érkeznek ide hallgatók, minden korosztály­ból. Szó szerint felkeléstől le­fekvésig lehet gyakorolni anya­nyelvet, amit elősegít a kelle­mes brit családi környezet is. Nem maradt más hátra, mint hogy a nyelvtanulóknak fi­gyelmébe ajánljam ezt a nyelv­iskolát (alapítványt) és termé­szetesen mindenkinek ezt a tör­ténelem levegőjével átitatott, valóban egyedülálló és utánoz­hatatlan hangulatú világvárost, LONDON-t. Dr. Fenyvesi Csaba Londoni pillanatképek (3.) A létminimum alatt r\

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents