Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)

1993-03-29 / 86. szám

1993. március 29., hétfő oj Dunántúli napló 3 Ivóvíztisztító és nitrátszűrő berendezés Háztartási környezetvédelem Eltünteti a pollent, a penészspórát, a korpát Fuvarozók konferenciája A Fuvarozó Vállakozók Or­szágos Szövetsége meg kívánja akadályozni, hogy a belföldi árufuvarozás és autómentés várható újraszabályozása olyan sokkoló hatású legyen, mint az elmúlt évben a közúti árufuva­rozás, az autóbusz-üzemeltetés és a taxizás feltételeinek meg­változása. Ezért a belföldi áru- fuvarozás helyzetéről és várható változásairól a FUVOSZ orszá­gos konferenciát rendez Balato- naligán, április 2-án és 3-án - tájékoztatta az MTI-t Peredi Pé­ter, a FUVOSZ főtitkára. A konferencia célja, hogy a vál­lalkozások jövőbeni üzemelési, pénzügyi és személyi feltételeit megismerhessék az ipar és a mezőgazdaság képviselői. Ha világrészenként még nem megy, legalább a kisebb közös­ségekben próbáljunk meg vé­dekezni a környezeti ártalmak ellen, amelyek nem csak kel­lemetlenek, de egészségkáro­sító hatásúak is lehetnek. Ez a közös azokban a törekvések­ben, amelyek a világ több or­szágában a háztartási környe­zetvédelmi berendezések létre­hozását célozzák. Több ilyen készülék hazánkban is kapható. Az ivóvíztisztító volt az első Magyarországon de ma már itt van nitrátszűrő, a szennyvízve­zetékek, a derítők zsírtalanítá- sára használt szer, s jelenleg még tart a légszűrő berendezés ellenőrző vizsgálata. Az Egyesült Államokban a hetvenes évek derekán kezdték gyártani a szűkebb környezetet védő berendezéseket. Egy ré­szük, - vagy bizonyos alkatré­szeik - valószínűleg a hadi- technikai kísérletek eredmé­nye, amelyeket a polgári élet­ben is hasznosítanak. Ha­zánkba a két évvel ezelőtt ala­kult a GET Kft. hozta ezeket a készülékeket, s a kötelező ANTSZ vizsgálatok kedvező eredményei nyomán ők for­galmazzák az országban. A legelső ilyen berendezés az ívó víz tisztítására szolgál. A háromrészes szűrő színében és ízében is megváltoztatja a vi­zet, s meggátolja a baktérium tenyészetek kialakulását. Ä háztartási nitrátszűrő már­cius elején került hazánkba. A CT-20-nak nevezett készülék csak vezetékes ivóvíz nitrát mentesítésére szolgál, de ez sem csekélység, ha figyelembe vesszük, hogy az ivóvízbázisok nitrát szennyeződése növek­szik. A berendezéshez két szűrő tartozik. Ha az egyik ki­merül, az úgynevezett regene­ráló központban töltik fel. Pil­lanatnyilag egy ilyen van az or­szágban, de a tervek szerint hamarosan több is létesül. Elsősorban a falusi házak emésztőgödreinek tartalmát változtatja meg a Bionex nevű szennyvízkezelő anyag, amely olyan baktérium tenyészetek kialakulását segíti elő, amelyek a zsír lebontására képesek. Rendszeres használatával oly­annyira megtisztulhat a szennyvíz, hogy akár elárasztá­sos öntözésre is lehet hasz­nálni. A lefolyókon keresztül adagolt szer az egész vezeték- rendszert zsírtalanítja. Meghökkentő az állítás, amit a jelenleg engedélyezés alatt álló légszűrőről hallottunk: a 0,3 mikron feletti lebegő szennyeződéseket 99,97 száza­lékban magába szippantja. Kezdve a dohányfüsttől a pol­lenen és penész spórákon át a korpáig. Ä lakásokban, műtők­ben egyaránt használt készülé­ket egyszer úgy tették próbára, hogy egy húsz négyzetméteres helyiségben annyian cigarettáz­tak, ahányan csak befértek. Az­tán bekapcsolták légszűrő be­rendezést, bemehettek a nem dohányzók, akik állítólag semmit nem éreztek. T. E. •b ......................... M árvány és agyag Egy gondolat téri megjelenési formája Július 18-án nyílik a Pécsi Galériában a XIII. Országos Kisplasztikái Biennálé. Az anyag azonban már beérkezett, mennyisége minden elképzelést felülmúlt. Sárkány József művészettör­ténésszel, a Janus Pannonius Múzeum munkatársával be­szélgettünk a biennáléról.- Mintegy százötven művész küldött be plasztikákat, ez azt jelenti, hogy fejenként há­rom-néggyel számolva, közel ötszáz műről van szó.- Ezt mind kiállítják?- Nem, a kiállítás előfeltétele egy zsűri előtti megfelelés, ami a Műcsarnokban zajlott február végén. A zsűri a művek mint­egy negyven százalékát tartotta alkalmasnak arra, hogy a bien- nálén szerepeljen. így, végül is hetvenkét alkotó állít ki.- Mi az oka annak, hogy ilyen szép számmal jelentkeztek a művészek?- Ismert a művészettörténet­ben, hogy ebben a műfajban a márvány, a bronz, esetleg a fa volt az, amiből szobrokat lehe­tett csinálni. Ez fokozatosan tá­gult, mert a márvány mellett egyre több féle követ használtak fel, a bronz mellett egyre több fémből készítettek szobrokat. Néhány éve pedig a keramiku­soknál elkezdődött egyfajta szemléletváltás, hogy igenis, a használati kerámia oldalára szo­rított keramikusok, fazekasok egynémelyike, akik szobrászati vénával is rendelkeznek, plasz­tikákat is kezdtek csinálni. És ami új, és erőteljesen jelentke­zik, az az üvegesek részvétele. Nem is az üveg anyagának meg­jelenésére gondolok, hiszen két éve éppen Bohus Zoltán nyerte az első díjat üvegeivel,, hanem arra, hogy most tizenöt üveges adott be plasztikákat. Persze voltak határesetek is, olyan üvegek, amelyek nem rendel­keztek olyan plasztikai eré­nyekkel, hogy a kisplasztikái biennálén szerepeljenek.-A zsűri hogyan viszonyult az ilyen határesetekhez?- Ez is fórum volt arra, hogy a szakma vagy a műfaj kérdé­seit ott lehessen tisztázni. A zsűrit úgy hívtuk össze, hogy legyen köztük üvegművész, kő­vel, bronzzal és fával foglal­kozó szobrász, keramikus és művészettörténész, azért, hogy ne legyenek elfogultak valame­lyik irányban.- Hogy mindenfajta anyag megjelent, az nem a szegénység számlájára írható, arra, hogy nincs a művészeknek pénzük nemesebb anyagok beszerzé­sére?-Az egész magyar szobrá­szat és művészet valahol szól arról is, hogy Magyarország szegény. Olaszországban min­dent márványból meg bronzból csináltak, ott az volt, nálunk meg agyag. De az igazság az, hogy csökkent az a mítosz, hogy szobrot csak márványból lehet csinálni. A dada óta Euró­pában egészen természetes, hogy mindenből, még hulla­dékból is lehet művészeti alko­tásokat készíteni.- Gondolom, a művek eszté­tikai értéke nem ezen múlik.-Nagyon fontos, hogy egy plasztika, ha márványból ké­szül, akkor az márványból ké­szített plasztikának látszódjék, de ha kerámiából, akkor a ke­rámia értékeit kell tartalmaznia, és ne akarjon, mondjuk, már­vány lenni. Mindegyik anyag­nak megvan a maga varázsa. A plasztika egy gondolat téri meg­jelenési formája. Hogy ez mi­lyen anyagból készül, bizonyos mértékben fontos, de egy bizo­nyos határon túl nem.- A kiállított művek reális áron megvásárolhatók?- Az igaz, hogy kicsit elsza­badultak az árak. De az autópia­con, a lakáspiacon stb. nyugati árak vannak Magyarországon - kivéve a bérből és fizetésből élők jövedelme. Kialakult egy iszonyú árrés; de az élelmiszert meg kell venni, utazni, lakni, fűteni kell, ez tehát minden megtakarított pénzét elviszi az embernek. A kultúrára pedig nincs mit fordítania. És akkor azt mondja, hogy milyen sokba kerülnek a szobrok meg a fest­mények. De ha megnézzük, hogy nyugaton hogyan aránylik egy műtárgy ára egy lakás, egy autó vagy egy hamburger árá­hoz, akkor azt találjuk, hogy Magyarországon a zsűri által megszabott árak ehhez közelí­tenek. Cs. L. A Tücsök nem ciripel - sípol A pécsi Carbocomp Kft. ügyvezető igazgatója öreg Sko­dáját leállítva, bekapcsolva hagyta a világítást, s amikor este haza akart menni, az eddig egyetlen „pöccintésre” induló motor nem akart megmoccanni. Azonnal észrevette, feledé- kenysége okán lemerült a gép­kocsi akkumlátora. Mivel ez már ismerősei körében mások­kal is előfordult, az új KRESZ-szabályzat bevezetése (településen kívül nappal is használni kell a fényszórót) mi­att pedig egyre gyakoribbá vál­tak a panaszok, gondolta, lehet ebből üzletet is csinálni. Mér­nök lévén, nem okozott nagy gondot a szerkezet összeállí­tása. így született meg a Tücsök, amely nem ciripel, hanem sípol. A berendezést mindenki házilag felszerelheti, működhet úgy is, hogy a motort leállítva, az indí­tókulcs elfordítása után jelez, de olyan megoldást is alkalmaz­nak, hogy az ajtó nyitásra lép működésbe a visszajelző. Aztán az ötletet továbbfej­lesztették, már létezik a Tücsök három áramkörös változata is, a bekapcsolva hagyott fényszó­rón kívül jelezheti például az olajnyomás változását, vagy a hűtővíz kritikus hőmérsékletét. De itt sem álltak meg, utánfutó vagy lakókocsi index-vissza­jelző berendezést is előállítot­tak, amelynek Pulzár a neve. A szerkezet nagy sikert ara­tott, alig tudják kielégíteni a megrendelőket, még az ország másik feléből is jönnek keres­kedők, százasával viszik a Tücsköt. Ezen persze nem is lehet cso­dálkozni, hiszen a Magyaror­szágon forgalomban lévő autók többsége nem rendelkezik visz- szajelzővel. B. G. Egy belvárosi dobogásai Behajtani tilos Személyiségi jogokat sért a rendelet? A mérnök úr Pécsett, a belvá­rosban lakik, s egy ideje igen-igen mérges. Pedig azok, akik miatt mostanában mérge­lődik, valószínűleg pont azért határoztak úgy, ahogyan hatá­roztak, mert azt hitték, döntésük után a mérnök úrnak (is) jobb lesz a közérzete. Mert tisztább levegőt szív, mert kevesebb zaj zavarja otthoni pihenését, s még sorolhatnánk. Igen, a belvárosi forgalom csillapításról van szó. A mérnök úr ezért ideges. „Mivel állan­dóra bejelentett lakosként is csak akkor kapok az autóra be­hajtási engedélyt, ha az én tu­lajdonomban van, szüleim autó­jával nem mehetek haza - mondja. - Ugyanígy kölcsön kocsival sem mehetek haza, a kollégáim nem tudnak haza­vinni, s ha esetleg a cég kocsi­jával járok, azzal sem mehetek be a saját utcánkba az önkor­mányzati rendelet óta - illetve csak akkor, ha megveszem a 80 forintos büntetőjegyet.” Hiába győzködöm, a belvá­rosban lakó mérnök'tovább so­rolja a rendelet okozta hátrá­nyokat. „Nem elég, hogy a mozgá­somban korlátoznak, még to­vábbi következményei is van­nak a dolognak. Például a szállí­tójárművet igénylő vásárlások esete. Vagy a kisteherautójával dolgozó fuvarosé, tévészerelőé, bármilyen szolgáltatóé, aki a behajtási díjat nyilván, hogy nem az önkormányzatnak, ha­nem nekem számolja fel - ha egyáltalán kijön egy ilyen ut­cába. Ha a kocsink lerobban, a vontató nem húzhat haza. Ha IBUSZ-szobáztatás, vagy al­bérlő által juthatott valaki eddig plusz jövedelemhez, ennek vége, ha a bérlőnek kocsija, ne­tán barátai, rokonai is vannak. Arról nem is beszélve, hogy ez­után hozzám sem jöhetnek au­tóval a rokonok, ismerősök. A telkem értéke, ára a gépkocsival való megközelítés akadályozta­tása és az elszeparáltság miatt csökken. A magánházaknál lé­tesített kereskedelmi jellegű, például áruelosztó ügynöki te­vékenységet folytató kisvállal­kozás tönkremennek, a bérle­ményeket a megközelítésből adódó nehézségek miatt fel­mondják. Soroljam tovább?” - kérdi a mérnök úr. Először a Városgondnokság illetékes vezetőjét kértem fel, válaszolná meg a mérnök felve­téseit, de - bár ígéretét nem vonta vissza - nyilatkozatát a mai napig várom, s gyanítom, várhatom még jó darabig. Egy ismert pécsi ügyvéd vi­szont azt mondja, az ominózus rendelettel az önkormányzatra akár a birtokháborítást is rá le­hetne húzni, hiszen a belváros­ban lakók eddig szabadon hasz­nálhatták a tulajdonukban lévő ingatlanokat, most viszont e - törvényben biztosított - jogukat egy alacsonyabb szintű jogfor­rással, egy rendelettel korlátoz­zák. Kimondottan tág kategória a személyiségi jogok sérelme is, de a mérnök felvetéseinek több­sége ide sorolható. Eljárást indítani azonban az ügyvéd szerint nem biztos, hogy sok értelme lenne - első­sorban az önkormányzat igen erős pozíciója miatt. Bár, ugye, ki tudhat biztosat manapság? Pauska Sampon vagy sör? Privatizált fodrászok félelmei A Pécsi Fodrász Kft. egyik üzletének, az Építők útinak dol­gozói az elmúlt héten a Polgár- mesteri Hivatalban jártak segít­séget kérni, mert, mint mond­ták, a kft. a hátuk mögött priva­tizálni akarja a vállalatot. Felkerestük őket az üzletben, ahol elmondták, hogy novem­ber végén tartottak egy közgyű­lést, ahol felkérték őket, sza­vazzák meg a kft.-vé alakulást, mert január elsejétől az összes kisvállalat meg fog szűnni. Megszavazták, anélkül, hogy utánanéztek volna a következ­ményeknek. Nem gondoltak arra, hogy a közgyűlésre jo­gásszal és közgazdásszal kellett volna elmenni. Akkoriban avval hitegették őket, hogy fokozato­san kidolgozzák a tennivalókat, mindenki dolgozhat zavartala­nul, majd megbeszélik a dolgo­kat. Februárban aztán, miután nem beszéltek meg semmit, ki­derült, hogy privatizálják a vál­lalatot. A probléma, hogy az egészet egybe privatizálják, s ők szeretnék az üzletet megtar­tani. Úgy érzik, hogy becsapták őket. Már most hallani olyan hangokat, hogy csak az Építők úti üzlet annyit ér, ami miatt meg fogják venni az egész cé­get. Félő, hogy a megvétel után megszüntetik a fodrászatot, így aztán az ott dolgozó tizenhat ember utcára kerül. Beszélik, hogy Gilde söröző nyílik majd a helyén. Ha véletlenül fodrász­üzlet maradna, akkor sem bizto­sak abban, hogy az új tulajdo­nos megtartja őket. A fodrászüzlet fontosságát bizonyítja, hogy a környező falvakból is bejárnak. Egész Uránvárosban, leszámítva egy egyszemélyes kis üzletet, ez az egyetlen fodrászat létezik. Kerestük a kft. vezetőnőjét, de szabadságon van, csak hús­vét után dolgozik újra. így dr. Sólymos Vilmos ügyvédtől kér­tünk tájékoztatást, aki a kft. jogi képviselője.-A vállalatot 1992. decem­ber elsejével a vonatkozó jog­szabályok alapján átalakították kft.-vé. Az ÁVÜ megbízásából a Dunaholding pályázatot tett közzé, amelyben az szerepel, hogy meg lehet venni a magyar állam tulajdoni részeit. A pá­lyázat elbírálási határideje ápri­lis huszonnyolc.- Tehát elképzelhető, hogy valaki megveszi a vállalatot, és a továbbiakban nem ezzel a pro- fillal működteti tovább?-Elvileg igen, gyakorlatilag a pályázat olyan, hogy a dolgo­zóknak elővásárlási joga van a pályázaton kialakult vételáron.-Arra tehát nincs lehetőség, hogy csak valamelyik részegy­séget vásárolják meg?- Arról szó sincs, hogy dara­bolni lehessen, az egész válla­latról van szó. De aki megnyeri a pályázatot, az még nem vette meg a vállalatot, hiszen, mint említettem, a dolgozóknak elő­vásárlási joguk van. Tehát, aki megnyeri a pályázatot, harminc napig bizonytalan helyzetben van, hiszen a dolgozók mond­hatják, hogy azt az összeget ők is meg tudják adni. Ha viszont megveszik az egészet, ők, mint tulajdonosok, ha akarják, szét­szedhetik. Megkérdeztük Páva Zsolt al­polgármestert is, aki fogadta a fodrászüzlet küldöttségét, mi az álláspontja ebben az ügyben.- Az önkormányzat sajátos helyzetben van - mondta -, ugyanis nincs módja ebben az ügyben fellépni. Mi vagyunk az ingatlan tulajdonosok, mi kap­juk a bérleti díjat. De, a szá­munkra kedvezőtlen és eléggé zűrös jogi szabályozás követ­keztében a privatizációnál a bér­leti jogot is lehet privatizálni úgy, hogy mi ebbe nem tudunk beleszólni. Tehát, mi eddig x-töl kaptuk a bérleti díjat, ez­után pedig y-tól fogjuk kapni. A bérlőváltásba beleszólási lehe­tőségünk nincs, ami különböző visszaélésekre ad lehetőséget; különböző riasztó példák sorát tudnám elmondani. Ebben a konkrét esetben azt tartom a legfőbb problémának, hogy az alapvető információcsere sem történt meg, a dolgozókat nem tájékoztatták. Ezért ők, termé­szetesen hajlamosak minden­féle pletykát elhinni. Cs. L. Selyembemutató terem Szentlőrincen Horvát-magyar közös vállalkozás A szerződés aláírásakor a horvát fél szokatlan ajándékkal lepte meg magyar partnerét. Néhány gránátrepeszt nyújtott át, méghozzá olyanokat, ame­lyeknek a ráégett selyem adta meg színűket, fényüket. Az eszéki Svilana Selyemgyárat sem kímélte a déli háború, de a termeléssel nem álltak le. így esett, hogy a besüvítő gránátok magukra olvasztották a gyö­nyörű anyagot. A nagy múltú eszéki gyár a béke jövetelében és tartósságá­ban reménykedve, új fejezetet nyit a magyarországi kapcsola­taiban. A szentlőrinci Triász Impex Kft-ben partnerre találva a napokban megnyitja a ma­gyarországi nagykereskedését és az első bemutató termét a Március 15. tér 3. szám alatt. A tervek szerint tízezer mé­terszámra hozzák majd ide a selymet, részben a kiskereske­delemnek, részben az egyéni vásárlóknak. A bemutatóterem­ben 50-60 féle, a mellette lévő raktárban 80-90 féle színválasz­tékot ígérnek folyamatosan. Török É. Fischer György: Zsuzsanna

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents