Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)
1993-03-03 / 61. szám
10 aj Dunántúlt napló 1993. március 3., szerda Három kérdés, három válasz a parlamentben Egy képviselő a területfejlesztésről Mikor lesz országgyűlési biztos? A parlament néhány nappal ezelőtti ülésszakán Pap András országgyűlési képviselő a dél-dunántúli régiót érintő három témakörben is kérdést intézett a kormány illetékes tagjának. A dél-szláv államok irányában meghirdetett nemzetközi embargóknak a régió gazdaságára gyakorolt hatásairól dr. Bogár László, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára adott felvilágosítást, míg a térség közlekedési elszigeteltségére és gazdaságfejlesztési intézkedéseire vonatkozó kérdésre Siklós Csaba közlekedési és Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter válaszolt. Mint válaszukból kiderült, a régió semmilyen tekintetben nem várhat túl sok jót. De vajon milyen lehetőséget lát a gondok megoldására a szót kérő képviselő?-Az embargó okozta károk esetében véleményem szerint módszeresen és tervszerűen kell érvényesíteni az igényeket. Az Az ország egyik legsúlyosabb gondja változatlanul a munkanélküliség, amely idén elérheti a 950 ezer főt. Dr. Kiss Gyula munkaügyi miniszterrel arról beszélgettünk, hogyan ítéli meg a munkanélküliség alakulását?- Jelenleg az országban 694 ezer munkanélkülit tartanak nyilván. Ez komoly terhet ró a költségvetésünkre, amely idén ezer milliárd forinttal gazdálkodik, miközben a Szolidaritási Alap működése 113 milliárdot, a Foglalkoztatási Alap 18,8 milliárdot igényel. Úgy vélem, ezt még elbírja a gazdaság.- Mit nevezne a tárca sikerének, vagy netán fiaskójának?- Eddigi tevékenységünk legnagyobb sikere azoknak az alapjogszabályoknak az elkészítése, amelyek új helyzetet teremtettek a munka világában. Elkészült az európai színvonalú foglalkoztatási törvény, az új Munka Törvénykönyv. A közalkalmazotti törvény már a parlament előtt van, készül a munkavédelmi törvény, valamint a szakoktatási törvény, hogy csak a legfontosabbakat említsem. A fiaskót abban látom, hogy nem igazán sikerült visszahatnia a foglalkoztatáspolitikának azokra a gazdasági folyamatokra, amelyek okozzák a munkanélküliséget.- Mi a helyzet a nemrég még válság-megyének minősített Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nóg- rád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben?- Foglalkoztatáspolitikai szempontból ezek a legnehezebb helyzetben lévő megyék. Itt mindent megtettünk, amit lehetett: a kormány létrehozta a foglalkoztatási társaságokat, nyilvánvalónak látszik, hogy sem a térség, sem pedig az ország önmagában nem tud úrrá lenni a negatív hatásokon, ezért mind nagyobb hangsúlyt kell fektetni a lehetséges nemzetközi megoldásokra. Magam is több ízben részt vettem a kelet-európai országok együttműködési tanácskozásain, amelyeknek idén Magyarország ad helyet. Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy az egyik ilyen rendezvényt Pécsett bonyolítsák le, ami bizonyára sokat számítana a régió későbbi megítélésében.- Milyen járható útja lehet a dél-dunántúli területfejlesztési elképzelések megvalósításának?- Mint a miniszteri válaszból is kiderült, a leginkább járható út, ha a helyi szellemi erőket tömörítve, külföldi szakmai segítséggel magunk dolgozzuk ki, amelyek megpróbálják garantálni a munkavégzést is, sajnos több-kevesebb sikerrel. A legveszélyeztetettebb térségek a támogatási módokat illetően előnyt élveznek. Ilyen például Miskolc térsége, ahol nehezen körvonalazódik az a gazdaság- politika, amelynek révén a vidék termelési szerkezetét módosítani kellene. Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében szabjuk meg a követendő irányvonalat. Erre az elképzelésre kell azután fölfűzni az érintett megyék, városok, települések, cégek, pénzintézetek mozgósítható erejét, mellé állítani az ügyet képviselni tudó politikusokat. Természetesen csak helyi erőkből nem lehet megvalósítani egy térség területfejlesztési elképzeléseit, ezért állandóan „bombázni” kell az illetékes tárcákat, hazai és külföldi alapítványokat, potenciális befektetőket. Ezen kívül nagyon fontos a kormány figyelmét a régióra irányítani, hogy folyamatosan téma legyen a Dél-Dunántúl gazdasági helyzete. Erre minden lehetséges csatornát ki kell használni.-A térség egyik neuralgikus gondja az európai szintű közúti és légi közlekedés hiánya. Ön szerint van esély a probléma közeli orvoslására? például a mezőgazdaságra építve kellene megtalálni azokat az iparágakat, amelyek mező- gazdasági termékek feldolgozására, tartósítására, a mezőgazdasághoz kapcsolódó tevékenységekre épülnének. Ez azonban rövid idő alatt nem valósítható meg. Sajnos a működő tőke infrastrukturális és egyéb okok miatt Budapestnél megáll. — Ön nem is olyan régen a- Erre a problémára különösen igazak az előbb elmondottak. Az eddigi közlekedésfejlesztési elképzelések megvalósulása időben és gyakorlatban egytől egyig a régió elszigetelődéséhez vezettek volna. Az új miniszter kinevezésével itt az alkalom, hogy kiszakítsuk azt a részt, ami megilleti a térséget. Azt a régiót, ahol Budapest után a legtöbb jármű van. Nem szabad megengedni, hogy a Dél-Dunántúl az európaihoz hasonlóan még a hazai közlekedési hálózatokból is kimaradjon. A dolog kormányzati felelősség, ébrentartására bizony hangosan kell kiabálni. Véleményem szerint egyébként az elképzelések közül nagyobb az esélye a Dunántúl autópálya megépülésének, ami közúti oldalról jól megoldaná a térség közlekedési gondjait. K. E. parlamentben azt ígérte, hogy fokozni fogják a fekete munka elleni harcot. . .- Ez az ígéret az önkormányzatok segítőkészségére épül. A leghatásosabb ellenőrzés ott fejthető ki, ahol a legközelebb vannak a munkanélküliekhez. Ha meg tudjuk nyerni az ön- kormányzatokat, akkor áttörés érhető el az ellenőrzésben és a fekete munka visszaszorításában is.- Sok helyen szívesen alkalmaznak külföldi munkásokat, ugyanakkor a hazai, drágább szakemberek utcára kerülnek.- Én voltam az, aki rendeletileg engedélyhez kötöttem a külföldiek munkavégzését. Ők csak a megyei központ hozzájárulásával vállalhatnak munkát. Pontosan meghatároztam, hogy külföldinek mely esetben engedélyezhető a munkavállalás. Eddig nagyon keveset adtunk ki, azokat is elsősorban a szomszédos országok magyarlakta területeiről érkező személyek kapták.- Ön szerint mikorra várható a munkanélküliség növekedésének megállítása?- Ha igazak a gazdasági előrejelzések, amelyek az év végére szerény gazdasági növekedést, vagy legalább a gazdasági szint stagnálását prognosztizálják, a munkanélküliség sem növekszik majd. B. Szabó László Zajlik a parlamentben az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvényjavaslat vitája. A szokatlanul új közjogi méltóság elnevezése kissé nehézkes, de a széltében-hosszá- ban elterjedt ombudsman helyett valóban illő magyar kifejezést találni. Valószínű, hogy a gyakorlat majd megszüli az általánosan elfogadott változatot. Magyarországon ombudsman még nem működött- Svédországban „találták ki” - hallottuk Trombitás Zoltántól (FIDESZ), aki a törvény- javaslat parlamenti vitájában a napokban szólalt fel. - A múlt században kezdett el működni, azóta számos állam átvette ezt az intézményt. A volt szocialista országokban elsőként a lengyelek vezették be.-Lehettünk volna éppen mi is az elsők, hiszen az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvény javaslata még 1990-ben került a Tisztelt Ház elé. Miért ez a késedelem?- A rövid magyarázata: mindig voltak fontosabb törvényjavaslatok, mást ne mondjak példának, csak a költségvetésit, az adózásról szólót, vagy most az utóbbiak között az abortuszról rendelkezőt.- Az ombudsman tehát az állampolgári jogok érvényesülésének a biztosítéka. Am nem az egyedüli biztosítéka. Ennek tükrében izgalmas a kérdés: mikor indul az országgyűlési biztos eljárása?-Valóban nem az egyedüli garancia, gondoljunk csak az alkotmányban biztosított állampolgári jogokra. Hogy mikor indul az eljárása, erre több alternatíva is lehet. Például akkor, ha az állampolgár már kimentette az összes jogorvoslati lehetőséget, az ügy megjárt már minden ilyen fórumot. Ebből azonban nem következik, hogy minden esetben az ombudsman jár el közvetlenül. Csakis az aktuális ügyekkel foglalkozik, az ügyek más részét továbbítja az illetékes szerveknek.- Mi adja az országgyűlési biztos eljárásának súlyát? Mi az, ami miatt adott ügyben való szerepvállalása megfelelő döntés meghozatalára kényszeríti a különböző döntéshozó fórumokat?- Meggyőződésem szerint ezt a súlyt a nyilvánosság ereje adja. Az ombudsman ugyanis évente jó néhány jellemző ügyet kiválaszt, ezekkel közvetlenül és behatóan foglalkozik, a vizsgálat végeredményét nyilvánosságra hozza. Ez egy igen erős etikai nyomást jelent az állam- polgári jogot sértő magatartás felhagyására.- Ki lehet ombudsman? A spanyol szabályozás szerint például mindenki, aki állampolgári és politikai jogainak teljes birtokában van, megválasztható ombudsmannak.- A törvényjavaslat eredeti szövege meglehetősen szűk körre szorította a parlamenti biztosi tisztségre jelölhető személyek körét, miközben az alsóbb szintű államigazgatási tisztségviselők köre széles maradt. A FIDESZ módosító javaslatában a párttagság tilalmát szorgalmaztuk, hasonlóan, ahogy a bírákra is érvényes ez. Sajnáljuk, hogy ezt a javaslatunkat elutasították.-A parlament illetékes bizottságában megtárgyalták már a törvényjavaslatot, s ott két jelentősnek mondható koncepcionális kérdés nyitva maradt. Az egyik: mikor induljon az országgyűlési biztos eljárása, a másik: az ombudsman vizsgálati és iratbetekintési joga.- Ezekben a kérdésekben továbbra is komoly véleménykülönbség van a kormány és a FIDESZ között. Ami az elsőt illeti - az állampolgár várja meg, amíg minden jogorvoslati lehetőséget kimerített, vagy akár párhuzamosan is indulhasson az ombudsman eljárása -: véleményünk szerint a jogorvoslati eljárások elhúzódása és a súlyos alapjogsértés miatt az utóbbi az elfogadható. A vizsgálati és iratbetekintési jogról azt valljuk, hogy a parlamenti biztos vizsgálata nem függhet a vizsgálandó személyek engedélyétől. A titokvédelmi szabályok betartása természetesen fontos követelmény, de ha a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter és a Nemzetbiztonsági Hivatal, illetve az Információs Hivatal felügyeletével megbízott tárca nélküli miniszter korlátlan jogot kap arra, hogy a működésük ellenőrzésére hivatott országgyűlési biztos mozgását korlátozzák, illetve hogy a miniszterek előterjesztése nyomán olyan feles törvény szülessen, ami rendkívül szűk keretek közé szoríthatja az ombudsman iratbetekintési jogát, akkor az alapjogok megsértésében esetleg élen járó közigazgatási szervek esetében mondunk le a parlament ellenőrzési jogának gyakorlásáról.-Végül még egy kérdés: a jelenlegi parlamenti ciklusból már csak egy év van vissza. Érdemes még erre az időre országgyűlési biztost választani?-Á Kutrucz Katalin-féle kiegészítő javaslatban az szerepel, hogy csak törvénnyel legyen életbe léptethető az om- budsmanról rendelkező jogszabály. Ha ezen a javaslaton sikerül túllépnünk, akkor véleményem szerint már a tavaszi ülésszakon elfogadható lenne a törvény. Mészáros A . yX miniszter bizakodó A fellendülés enyhíthet a munkanélküliségen is A munkaközvetítőben Fotó: Proksza László Pályázatok, pénzek és iskolák T avaly, úgy hírlik, a közintézmények, bankok, alapítványok és alapok közel 10 milliárd forintnyi támogatást nyújtottak közérdekű célok megvalósítására. Kifejezetten oktatásra ennek csak egy kis része jutott, mégis többszáz pályázati lehetőség közül válogathattak az iskolák, óvodák, művelődési intézmények, egyesületek, baráti körök. Szerencsére nincs különösebb akadálya annak, hogy ki-ki tájékozódhassák az ajánlatok felől, bár kétségtelen, hogy alaposan oda kell figyelni, keresni kell a hirdetéseket, figyelni a szaklapokat. Különféle intézmények segítségével is lehet információhoz jutni. A Baranya megyei Pedagógiai Intézet a havonta kiadott Palatábla című újságban és mellékletében teszi közzé az ajánlatokat. Györki Judit, az intézet munkatársa elmondta:-A mi pályázati figyelőnknek két felelőse van itt. Az a dolguk, hogy alaposan átnézzék a központi pályázati figyelőt, a Magyar Közlönyt, a szaklapokat, a napilapokat. Kigyűjtjük és köz- zétesszük az ajánlatokat. Azt már nem tudjuk mindig nyomon követni, kik és mit nyernek, csak a nagyobb eredményekről értesülünk. Külön kollégánk foglalkozik a közoktatásfejlesztési alaptól megszerezhető támogatásokkal. A baj ott kezdődik, ha valaki nem olvassa a Palatáblát, ha elakad az információ. A Palatábla egyébként a megyében minden oktatási intézménybe eljut óvodától középiskoláig, de a polgármesteri hivatalok, művelődési intézmények is megkapják. 650 példányban adják ki havonta. Aki a Palatáblához véletlenül mégsem tudna hozzáférni, az előfizethet a Pályázatfigyelőre, vagy a SANSZ-ra, de ezek talán könyvtárból is kölcsönözhetők. Az előbbi a teljesség igényével gyűjti a pályázatokat a művelődés, a közigazgatás, az oktatás, az egészségügy, a szociális, a kisebbségi ügyek, a környezet- védelem és a művészetek területén. Az információkat a lapokból, illetve közvetlenül az alapítványoktól és a minisztériumoktól szerzik be. A SANSZ tavaly közel 400 felhívást tett közzé. Melléklete a Pályázati Naptár, benne rendszeresen 100 pályázat adataival, figyelve a benyújtási határidőkre. Beszámolnak a jól működő, támogatásra váró és azt nyújtó alapítványokról, magánszemélyekről is. Sajátos helyzetben van a pécsi, Tiborc utcai iskola. A német nemzetiségi programmal működő intézmény igazgatója, Frank Gábor tájékoztatása szerint:- Sokan megkeresnek minket felhívásaikkal. Tavaly elsősorban kultúrcsoportok működtetésére kaptunk pénzt. Nem állítanám, hogy a pályázás az iskolák anyagi kondícióit túlságosan feldobná, észrevehető, hogy egyre kevesebb a pénz, és nehézkes az eljárás is. Ezen túl a pályázati rendszernek is be kell még járatódnia. Sok zavaros elem van benne, nem mindig lehet tudni, kik vannak a különböző kuratóriumokban. Az is kiderült, hogy ma is, mint régen, mindenki inkább több pénzt kér, mert így is csak a töredékét kapja meg a kívánt összegnek. Élőfordul, hogy egy-egy tervnek éppen azért kell búcsút mondani, mert a támogatásból nem futja rá, a pénzt pedig - érthetően - az eredeti célra kérik fordítani az adományozók. A legismertebb a közoktatásfejlesztési alap, ők a megújító jellegű, korszerűsítő pályázatokat támogatják elsősorban. Ismereteink szerint tavaly tőlük 1,5 milliárd forintot igényeltek, de a szétosztott összeg csak 100 milliót tett ki. A hetvehelyi általános iskolában is elsősorban a Palatáblát figyelik, közreadják az anyagot.-Nem az a probléma, hogy nem tudunk a lehetőségekről - kezdte az igazgató, Pásztori Csongor. - Inkább az, hogy az ajánlatok közül a legtöbb minket nem érint. Ennek ellenére nyertünk pénzt az úszásoktatáshoz, nemzetiségi ruhák vásárlására, sőt a Jákabhegyaljai vándorkupára is, amit már negyedik éve rendezünk, megyei szinten. Szövetkezünk a hátrányos helyzetű kisiskolákkal is. Itt jó példát kaptunk arról is, milyen, ha az iskola és az ön- kormányzat sikeresen működik együtt. Együtt benyújtott pályázatukkal állami céltámogatást nyertek, így került vizesblokk, központi fűtés, 3 új tanterem a 90 fős iskolába. Most a tornaterem építése következik, erre is benyújtották anyagukat. Egyelőre az eredményt várják. H. I. Gy. Esett a hó... A pécsi hóesés általában mostoha a tél örömei közt a ródlizást, sízést kedvelő fiatalok számára. Hol vannak azok az idők, amikor araszos hóban szánkók csilingeltek a pécsi utcákon és a Me- csek-oldalról a Gyuri úton, a Bárány úton, a Mátyás Flórián úton a belvárosig lehetett csúszni sível, ródlival? A kevés hó rövid örömét igyekeztek kihasználni a gyerekek. Sajnos, csak néhány napig élvezhették domboldal rövid lesikló pályáját, mert azt valaki homokkal szórta le. Több homok jutott ide, mint az autóbusz útjára. Elgondolkozhatunk azon, mi keserít meg néhány felnőttet annyira, hogy zavarja a fiatalok zsivaját, mert a gyalogút elfér a ródlipálya mellett. K. T. A. t
