Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)

1993-03-26 / 83. szám

1993. március 26., péntek aj Dunöntüll napló 3 Magyarország-EFTA szabadkereskedelmi megállapodás Több mint kétéves tár­gyalássorozat után, hétfőn Genfben aláírják Ma­gyarország és az Európai Szabadkereskedelmi Tár­sulás (EFTA) közötti sza­badkereskedelmi megál­lapodást. A hét tagország közül hattal - Norvégiával, Finnországgal, Svédországgal, Svájccal, Iz- landdal és Liechtensteinnel - már parafáltuk a mezőgazdasági termékek kereskedelmét szol­gáló kétoldalú megállapodáso­kat. Az agrártermékeket illetően Ausztriával tartottak legtovább a tárgyalások, de a gazdasági miniszterek február végi, bécsi találkozója nyomán sikerült az utolsó vitás kérdéseket is le­zárni. Nyugati szomszédunkkal pénteken, Bécsben írjuk alá a kétoldalú egyezményt. Az ipari termékek szabadke­reskedelméről már tavaly sike­rült megegyeznünk a nemzet­közi szervezettel. A legvitatot­tabb kérdések a hazai ipar vé­delmében hozható intézkedé­sek, a halászati termékek és a feldolgozott élelmiszerek ke­reskedelme volt. Ezeken a terü­leteken a szervezet Magyaror­szág számára kedvezőtlenebb feltételeket szeretett volna elfo­gadtatni, a magyar fél azonban ragaszkodott a közös piaci tár­sulási megállapodással meg­egyező szabályokhoz. Mint­hogy az EFTA-nak nincs az Eu­rópai Közösséghez hasonlóan közös mezőgazdasági politi­kája, az agrártermékek kereske­delméről az egyes tagországok­kal külön-külön kellett meg­egyezni. E tárgyalások lezárása előfeltétele volt a multilaterális megállapodás megkötésének. Az Ausztriával folytatott tár­gyalásokon az elérendő cél az volt, hogy a magyar mezőgaz­dasági export hároméves távlat­ban 30 százalékkal növekedjék. Az exportnövelés ütemezéséről és a lefölözések mértékének csökkentéséről az utolsó pilla­natig vita folyt. A megegyezés érdekében mindkét fél kölcsö­nös engedményeket tett: Ma­gyarország az osztrák pék- és cukrászati termékek, a sör és az alkoholmentes italok közvetlen behozatalát illetően engedett, Ausztria pedi g eltörölte a ma­gyar liba-, kacsa- és szalámiex­port mennyiségi korlátozását. Az EFTA-országok jelentős hányadot képviselnek Magyar- ország külgazdasági kapcsolata­iban: 1992-ben a behozatalból 20 százalékkal részesedtek, a magyar kivitelnek pedig 15 szá­zaléka irányult a hét országba. Az elmúlt évben azonban sem az exportot sem az importot nem sikerült bővíteni az EFTA-országokkal. A szabad­kereskedelmi megállapodással javulnak a magyar termékek pi­acra jutási feltételei, s így vár­hatóan sikerül lefaragni az áru­forgalomban mutatkozó defici­tet. Nincs halálos áldozat Repülőgép­szerencsétlenség Ferihegyen Egyelőre mind a Malév, mind a légiirányítás elzárkózik a Ferihegyen csütörtökön tör­tént repülőgép-szerencsétlen­séggel kapcsolatos információk megadásától. Az MTI-nek annyit sikerült megtudni, hogy egy Cessna tí­pusú, 6-7 személy szállítására alkalmas géppel történt a sze­rencsétlenség. A baleset leszál­lás közben történt. A repülőgép a Főnix Kft. tulajdona. A gépen két pilóta tartózkodott, akik gyakorlórepülést végeztek. A balesetet mindketten túlélték és időközben a mentők kórházba szállították őket. Nem sikerült megtudni, hogy mennyire sú­lyosan sérültek meg. Szemta­núk szerint egyikük a földet érést követően saját maga hagyta el a gépet. A Ferihegyi repülőtéren egy órán keresztül szünetelt a forga­lom. Délben viszont már az egyik leszállópályát megnyitot­ták, így a légiközlekedés ismét megindulhatott. Új befektetési lehetőségek a tőzsdén A Budapesti Értéktőzsdére két új értékpapírt vezettek be csütörtökön, nevezetesen az 1997/C sorozatú államkötvényt, valamint a Prémium Befektetési Alap befektetési jegyeit - tájé­koztatta az MTI-t Lazur László, a tőzsde befektetési osztályve­zetője. Az 1997/C sorozatú ál­lampapír össznévértéke 15 mil­liárd forint. Az állampapír né­gyéves futamidejű és fix kama­tozású, évi csökkenő kamatok­kal: az első évben 18 százalé­kos, a másodikban 17, a harma­dikban 16 és a negyedikben 15 százalékos fix kamatot biztosít. A visszafizetésre 1997 márciu­sában kerül sor. Megadhatja-e az orvos a könnyű halál kegyelmét? Az eutanázia régóta foglalkoztatja az emberiséget. Már a görögök ismerték az úgynevezett , jó halál” fogalmát, ezt je­lenti ugyanis a görög eredetű kifejezés. Hogy napjainkban újra fellángolt a vita, abban nem kis része van annak a holland be­jelentésnek, miszerint februárban a parlament kétharmados többséggel elfogadta a passzív eutanáziát, mint orvosi gyakor­latot. Hollandia ez idő szerint egyedül áll ezzel a döntéssel, hiszen sehol másutt a világon nem megengedett az eutanázia egyik formája sem, mint orvosi gyakorlat. Nálunk a jog kifejezetten tiltja. A Btk. 166. paragrafusa egyenesen emberölésnek minősíti mindkét formáját. Hogy mi a különbség aktív és passzív eutanázia között? Az aktív azt jelenti, hogy a halálos beteg kérésére az orvos nagyobb adag altatót, fájdalom- csillapítót, egyszóval végzetes dózist ad be, hogy megrövidítse szenvedését és átsegítse a túlvi­lágra. Passzív eutanázia eseté­ben direkt módon nem adnak a beteg halálát siettető szert, csak kikapcsolják az őt még életben tartó gépeket és hagyják meg­halni. Persze a görögöknél, ahon­nan a szó származik nem volt jelentősége az alkalmazásának, hiszen éltető, modern gépek, berendezések akkor nem álltak az orvostudomány rendelkezé­sére. Napjainkban a beteg-orvos kapcsolat újraértelmezése, a be­tegjog világszerte történő elő­térbe kerülése újra az érdeklő­dés középpontjába helyezte az eutanáziát. Orvosok, jogászok, pszichiá­terek eltérően vélekednek róla, mely lényegében az embernek, a betegnek azt a jogát vitatja, hogy saját elhatározása és vá­lasztása szerint mehet-e át a ha­lálba. Kérheti-e orvosát, hogy segítsen megrövidíteni értel­metlen szenvedéseit és az orvos köteles-e ezt a kérést teljesíteni? Felvételizők, érettségizők figyelmébe ajánljuk! A Pécs-baranyai Értelmiségi Egyesület gondozásában a kö­vetkező - érettségire és felvéte­lire előkészítő - segéd- és teszt­könyvek jelentek meg a pécsi Janus Pannonius Tudománye­gyetem és a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem oktatóitól: dr. Gyetván Ferenc-dr. Varga Jó­zsef: Matematika - dr. Horváth Csaba: Történelem - Molnár László: Irodalom - Rózsa Zsu- zsa-Szabó Tamás: Irodalom - Juhász Lajosné-dr. Kóbor Jó­zsef: Fizika. É kiadványok szerkezete, felépítése eltér a hagyományos tesztkönyvekétől. Jellegük sze­rint anyagkövetők, rendszere- zők, valamint rendszeres ellen­őrzésre késztetők is. Rész- és el­lenőrző kérdéseikkel pedig biz­tosítják a folyamatos önkont­rollt a felkészülés folyamatá­ban. Rendszeres használatuk a felvételire való önálló felkészü­lést is elősegítik. Harmadik kiadásban ismét megjelent dr. Horváth Csaba Magyarország 1944-től napja­inkig című történelemkönyve, mely az utóbbi 50 év történelme iránt igényesebb érdeklődők számára készült. A könyvek megrendelhetők a Pécs-baranyai Értelmiségi Egyesülettől, Pécs, dr. Várady Antal utca 7/2. 7621 (Vasutas Művelődési Ház) Telefon+fax 72/36-608. Az egyesület meg­rendelést levélben és telefonon egyaránt elfogad. Lényegében e kérdések körül forog a vita, melyben neves személyiségek vesznek részt. A végső távozás méltósága Dr. Ádám György jogászpro­fesszor szerint az emberiség egyetemes problémájáról van szó, hiszen a természet törvé­nye, hogy az életet felváltja a halál. A titok, hogy mi követke­zik utána, mindig és mindenütt foglalkoztatja az embereket és az is, hogy miként lehet méltó élet után méltóképpen átlépni abba a bizonyos másik világba. Vajon segíthet-e ebben az orvos és mi módon? A tapasztalat sze­rint a legtöbb ember otthon, megszokott környezetében sze­retne meghalni, szerettei köré­ben. Az egészségesek, a család azonban legtöbbször idegenke­dik attól, hogy a haldoklót ha­zavigye, sőt az ellenkező kö­vetkezik be általában: a haldok­lót beviszik valamilyen egész­ségügyi intézménybe meghalni. Olyan ellentmondás ez, mely nehezen oldható fel. Pedig itt még nincs is arról szó, hogy dönthet-e a beteg életének, kín­jainak megrövidítéséről, kér­heti-e orvosát, hogy segítse át valamilyen módon a túlvilágra, hagyja békében távozni, ha már nincs segítség. És mit mond erről a jog? A római jog szerint az ember maga dönthet élete és halála felől. A magyar jogértelmezés más, mint már utaltunk rá, ná­lunk emberölésként minősül az eutanázia. Az orvosok közül is sokan elvetik, dr. Veér András orvos-pszichiáter nyíltan ki is mondta a vitában, hogy ő képte­len lenne megtenni ilyenféle beavatkozást. Nálunk az orvosi eskü klasszikus értelmezése van érvényben, mely szerint az or­vos az életre esküdött, és akkor is ehhez kell magát tartania, ha az élet valójában már nem menthető, ha önmaga sem hisz a gyógyulásban. A végsőkig el kell látni, kezelni kell a beteget, az orvosnak nincs joga dönteni élet és halál dolgában. Hallgatólagosan gyakorolják? Dr. Nehéz-Posony István jo­gász szerint viszont a passzív eutanáziát hallgatólagosan gya­korolják az orvosok, igaz, hogy nem mondják ki nyíltan: ezt a beteget most már hagyjuk meg­halni, mert nem tudunk segíteni rajta. Szerinte ezzel együtt is kell élni a kórházak napi gyakorla­tában, hiszen, aki már a klinikai halál állapotában van, annál csupán elhatározás kérdése, mi­kor kapcsolják ki az éltető gé­peket, mert értelmetlen lenne az életük ilyen módon történő meghosszabbítása. Többen úgy vélik, ez nem jogi, hanem morális kérdés. Ádám György szerint viszont az aktív eutanázia sokkal érthetőbb és emberségesebb, mint a pasz- szív, mert ez inkább szem előtt tartja a beteg érdekeit, míg a passzív csak az orvosét. Kény­szeríteni azonban egyikre sem lehet sem a beteget, sem az or­vost. Nálunk tehát folyik a vita és a megváltó haláltól az orvosi se­gédlettel történő öngyilkosságig sok mindennek titulálják az ér­dekeltek az eutanáziát. Dr. Makó János a Magyar Orvoskamara etikai bizottsága nevében úgy nyilatkozott, hogy az etikai kollégium is rö­videsen tárgyalja e témát, mely nem csupán az orvosokat, ha­nem a társadalmat is foglalkoz­tatja. Olyan állásfoglalásra van szükség, amely biztos eligazí­tást, iránytűt jelent az orvosok­nak a napi munkában és az or­vos-beteg kapcsolat értelme­zésében is. Leopold Györgyi Külföldi munkát ígért - 800 ezret kasszírozott Új színfolttal gyarapította a zalai csalók palettáját N. Tamás gyenesdiási lakos: külföldi munkák biztosítása, illetve munkavállalási engedély be­szerzése címén esetenként 4-7 ezer forintot vett fel hiszékeny ügyfeleitől. Elsősorban Keszt­hely körzetében és Kaposvárott tevékenykedett, német, osztrák megbízókra és egy kaposvári cégre hivatkozva. Közben 100-200 ezer forintot is köl­csönkért „üzletmenete” céljaira. Az egyik károsított feljelentése, majd egy rendőrségi újsághirde­tés nyomán 70 becsapott polgár jelentkezett, akiknek összesen 800 ezer forintja bánta a sokat ígérő üzletet. N. Tamás ügyét a rendőrség vádemelési javaslat­tal átadta az ügyészségnek. A csapat tagjai felkészülés közben Humán érdeklődésű szakmunkások Nagyon szép sikert ért el az 508-as Szakmunkásképző In­tézet három fős csapata az Örökségünk 48 elnevezésű ve­télkedő országos döntőjén. Schwab Imre, Keibl Ede és Körző Csaba negyedik helye­zéssel tért haza Kecskemétről. Kevesen irigylik a szak­munkásképzőkben humán tár­gyakat tanító pedagógusokat, de mint Hári József a fiúk fel­készítő tanára elmondta, min­den csoportban akad néhány, a történelem iránt érdeklődő diák, ami örömtelivé teszi a munkát. A csapat nagyon el- mélyülten dolgozott a felkészü­lés időszakában. Sokat olvas­tak, vaktérképen gyakoroltak, hallgatták a kor zenéjét. A ma­gyar tanárok a 48-al kapcsola­tos versek felismerésében segí­tették őket. Hári József elégedett az eredménnyel, hiszen nyolcvan szakmunkásképző intézet in­dult a versenyen. Jó érzéssel vette tudomásul, hogy sok hozzá hasonló fiatal kollégával találkozott a felkészítők között. A fiúk most harmadikosok, de Ede és Imre már rutinos ver­senyző, két évvel ezelőtt ugyanis bejutottak a Széchenyi vetélkedő országos döntőjébe. A csapat mindhárom tagja központi fűtés szerelést tanul, és ezen a héten a gyakorlati órákon vesznek részt. Schwab Imrét és Keibl Edét a Lépcső Kft-nél találtam meg. Amikor megmondtam, kiket keresek, Bergics Imre szakoktató azt felelte, ők nagyon ügyes kezű fiúk. Mindketten édesapjuk szakmáját folytatják, és mind­ketten vidékről járnak be na­ponta. Imre Hidasról, Ede pe­dig Bolyból, ahol a helyi fut­ball csapatot is erősíti. Szívesen mesélnek a vetél­kedőről, csak két ponttal ma­radtak le a harmadik helyről. Hogy ki nyerte meg rokon- szenvüket a szabadságharc nagy egyéniségei közül? Edé­ben Kossuth szervezőkészsége ébresztett tiszteletet, Imrét vi­szont Batthyányi Kázmér gróf (a Szemere kormány külügy­minisztere is volt) mozgalmas élete késztette csodálattal ve­gyes elismerésre. Ő tartotta a vetélkedőn a helytörténeti be­számolót, a Batthyányiak sik­lósi birtoka kapcsán. A szónoki feladatra harmadik társuk Körző Csaba bizonyult a legal­kalmasabbnak. A szakmunkás bizonyítvány megszerzésével egyikük sem szeretné befejezni tanulmá­nyait. Imre a gázszerelést is ki szeretné tanulni, majd levele­zőn megszerezni az érettségit. Ede nappalin szeretné elvé­gezni az épületgépész szakot a szakközépiskolában. P. E. Román menekülők a Kálmán-expresszen Az éjszaka 14, Ausztriába szökni akaró román állampol­gárt találtak a határőrök a Bécsbe tartó Kálmán-expresz- szen, Hegyeshalomnál. Kőműves József, a Határőr­ség helyettes szóvivője el­mondta, hogy a románok az egyik vasúti kocsi padlásteré­ben bújtak el. Magyarországra még legálisan, útlevéllel érkez­tek, de nem volt osztrák vízu­muk, ezért próbáltak átszökni nyugati szomszédunkhoz. Valamennyiüket a határőrség győri igazgatóságára szállítot­ták. Onnan busszal viszik a ha­társértőket Nagylakra, ahol át­adják őket a román hatóságok­nak. A pécsi rádió hétvégi műsoraiból Tavaszi létkérdések A hétköznap kényszerűségei is szerkesztik a Pécsi Rádió szombaton 9 órakor kezdődő „Jó pihenést!” című 120 perces magazinját, melynek szerkesz­tője ezúttal Kovács Zoltán a kö­vetkezőkkel ajánlja a műsort a hallgatók figyelmébe. A beszélgetések többsége oknyomozó riport vagy interjú lesz. A kenyérharc napi frontján állóháború van, ám ezúttal az árak mérséklődéséről tudunk - jelzem örömmel! - beszámolni. Tovább gyűrűzik a szek­szárdi Gemenc Hotelben történt „szobáztatás” eseménysorozata és az odajáró vendégek névso­rából kiderül: a politikai pikan­tériát sen nélkülözi a vendégek listája dél-dunántúli viszonylat­ban sem. Szó lesz a pécsi Jelenkor Ki­adóról is, melynek vezetője nem vállalja, hogy „bestselle­rekkel” tartsák fenn önmagukat és szól a költészet- és könyv­napi kiadványokról is. A horror fokozódik: a mű­sorban ugyanúgy mint a hét­köznapokban a filmvásznakon. Ennek kapcsán a Dracula jelen­ségen gondolkodunk el, nem mindennapi lélektani tanulsá­gok levonásával. Utcára kerülnek-e a hajlékta­lanok? A kérdés több mint fur­csa, hiszen többségük köztudot­tan eddig is ott volt. Ám a szá­mukra felállított szállások körül Pécsett gond van, az okokat fir­tatjuk itt is. Bemutatkozik a NO együttes és a pécsi női kézilabda válság okára is magyarázatot keresünk - a távozó vezetőedzőtől. A szombat délelőtti műsor fo­lyamán többször kapcsoljuk az ismert pécsi áruházat is a FEMA nap alkalmából. Vasárnap délelőtt a szokott időben fél 9-től 10 óráig a Szer­kesszünk együtt! című zenés kívánságműsort sugározzuk, melyben Lenk Irén lesz a hallga­tók „szerkesztőtársa”. Állásfoglalás készül az eutanáziáról

Next

/
Thumbnails
Contents