Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)

1993-03-23 / 80. szám

1993. március 23., kedd oj Dunántúli napló j 3 A tehetségcsináló Aki nem krétafizikus: Sebestyén Zoltán Ha a reformkorban születik, feltaláló lesz, ha a reneszánsz idején: polihisztor. Sebestyén Zoltán 49 éves matematika-fizi­katanár a pécsi Testvérvárosok terei általános iskolában. Diák­jai évek óta sikeresen szerepel­nek a különböző versenyeken, ami azt kell jelentse, hogy kü­lönös érzékkel találja meg a te­hetséges gyerekeket, és fontos neki, hogy foglalkozzon velük. Tulajdonképpen tanítványai sikereinek hírére kerestem fel, de hamar kiderült, hogy ő sem éppen hétköznapi ember. Sebes­tyén Zoltán 1966-ban végzett a pécsi tanárképző főiskolán, majd elvégezte az egyetemet is, az ELTE-n. Egyébként egész családja pedgaógus, szülei, testvérei, sőt felesége is. Ami­óta csak tanít, újít, fejleszt, ter­vezi és megvalósítja azokat a szemléltetőeszközöket, me­lyekkel egyszerűbb, látványo­sabb, érthetőbb, könnyebb lesz az iskolai munka.-13 évig tanítottam az 1-es számú gyakorlóiskolában - kezdte. - Ennek az időnek a ta­pasztalatait összegyűjtve 81-ben pályáztam egy tehetség- gondozással kapcsolatos té­mára, első díjat nyertem. Amire azonban igazán büszke vagyok, az a Mikola Sándor-díj. 1980-ban kaptam meg az Eöt­vös Loránd Fizikai Társulattól. Évente csak egy-egy tanárnak osztják ki. Nem sokat beszél a saját si­kereiről, mégis, végül megmu­tat vagy húsz oklevelet, dobo­gós helyek dokumentumait. Egyedülálló volt az az íróasztal méretű számítógép, melyet maga csinált, hogy a segítségé­vel tanítsa számítástechnikára diákjait. Erre már a jelenlegi is­kolájában került sor, ahová a gyakorlóiskola és a Janusban el­töltött 4 év után jött át.- Azzal a feltétellel álltam be - mesélte mosolyogva -, hogy az iskola vesz egy gépet. Úgy lett. Az iskolai környezet egyéb­ként sokat számít. Ahhoz, hogy eredmény legyen, csapatmunka kell. A szülőkkel, a gyerekekkel, de az iskola igazgatójával és a kollégákkal is. A gyerekekben pedig azt kell kialakítani, hogy legyenek igényesek A kitartóak. De a nevelés legyalább annyira fontos, mint a tanítás, ahhoz, hogy később is legyen bennük tartás.. A tehetséggondozás a szá­mára több, mint program. Hisz abban, hogy egy város, sőt oly­kor egy ország hímevét iskolái, gyerekei adják meg. Ő pedig új és újabb módszereket keres ah­hoz, hogy hatékonyan segíthes­sen a kiemelkedőknek. Sebestyén Zoltán tanítványaival Fotó: Szundi György- Ez nem krétafizika! Nálunk ott a kísérlet minden mögött. A gyerekeket ezzel lehet megfogni, mert óriási bennük az érdeklő­dés, a cselekvőkészség. Ami persze a tanárukról is elmondható. Különben miért vágott volna bele tankönyv­írásba? A jelenlegi 7. és 8. osz­tályos könyveknek egyik társ­szerzője lett. Ez sok időt, erőt elvett tőle, 85—89-ig. Mostanra azonban már új tervei vannak. A tanár urat szigorúnak mondják. Hogy mégsem lehet félelmetes, arra bizonyíték, hogy volt, amikor névnapjára annyi képeslapot kapott a régi diákjaitól, ahány éves. Az évek múltával higgadtabb lett, és tudja, hogy legelőször is az eredményeket kell megdicsérni, azután lehet változtatni a hibá­kon. De azt is tapasztalta rég, hogy nem a siker számít, mert az elmúlik hamar, hanem a ku­darc. Csak mert a legtöbbet tanulni a saját kudarcainkon való túllé­péssel lehet. Hodnik I. Gy. Kevesebb gyerek, egyenetlen jelentkezések Továbbtanulás középiskolákban Vasárnap óraigazítás A hét végén, vasárnap, tehát március 28-án kezdődik újra a nyári időszámítás, amely szerint 1 órával előbbre kell tolni az időmérő szerkezeteket. Hivata­losan vasárnap hajnali 2 órakor történik az átállítás, tehát az órák mutatóit akkor forgatják előre 3 órára. Ennek a művelet­nek ellenkezőjére kerül sor majd szeptember 27-én, a nyári időszámítás végén, amikor majd 3 óráról 2 órára kell visz- szaigazítani a kronométereket. A nyári időszámítás nem okoz változást a MÁV menet­rendjének időpontjaiban, vi­szont az óraigazítás éjszakáján magyar területen ér az átállítás időpontja nyolc nemzetközi expresszt. így menet közben 60 perces késéssel növekedik meg a menetideje a Tisza, a Hellas és Belgrád expressznek mindkét irányban, továbbá a Dácia exp­ressznek Bukarest felé és a Pus­kin expressznek Moszkva felé közlekedő vonata. A MÁV mel­lékvonalain mindössze négy személyvonatot érint az óraiga­zítás időpontja 5-20 perces ké­séssel. A vasút 9 postavonata a szokásosnál 60 perccel koráb­ban indul, és az óraigazítást kö­vetően az eredeti menetrendi időpontban érkezik meg a célál­lomásra. A nyári időszámítás a Mahart menetrendjét nem érinti, a Volán már feltüntette menetrendjében a nyári időpon­tokat, s a Malév-nél pedig az óraigazítással együtt lép életbe az új menetrend. (MTI) Határsértő törökök Vámosok lepleztek le vasár­nap 33 török állampolgárt, akik egy tehergépkocsin próbáltak meg illegálisan Magyarország területére lépni - tájékoztatta a Vám- és Pénzügyőrség Orszá­gos Parancsnoksága hétfőn az MTI-t. A mogyorószsákokat szállító tehergépkocsi, amelyen a 33 török állampolgár megbújt, Záhonynál jelentkezett vám- vizsgálatra. A vámosokban az keltett gyanút, hogy mogyorót szállító gépkocsi Törökország­ból Bulgárián, Románián és Ukrajnán át igyekezett Német­országba. Végül is a mogyorós­zsákok alá bujtatott törököket a vámosok kutyái fedezték fel. Az illegális „turistákat” a vám­hivatal átadta a Határőrség ille­tékes szerveinek. A középfokú iskoláztatást fi­gyelemmel kísérők érdeklődés­sel várták, hogy az ezévi iskolai létszámtervekben és tanulói szándékokban megjelennek-e a megye munkaerőpiaci helyze­téből, a munkanélküliség szer­kezetéből eredeztethető hatá­sok, amelyek törvényszerűen befolyásolják az iskolai terveket és a tanulói orientációt. Lehet tanulni és tanítani... Ebben az évben a február 16-i határidőre a középfokú is­kolák 5963 férőhelyére 5750 tanuló adta be jelentkezését megyénkben. Annak ellenére, hogy a nyolcadik osztályokban csak 5647 tanuló végez, és kö­zülük legalább 150 nem tanul tovább - azaz 5500 körüli olyan fiatallal lehetett számolni, aki az idén végez - egyéb létszám- növelő okok miatt alakult így a jelentkezési létszám (iskolavál­toztatások, újrakezdések, kilen­cedik osztályok végzősei stb.). A tanulni szándékozók isko­latípusonkénti megoszlása lé­nyegében változatlan a korábbi évekhez viszonyítva. 26% gim­náziumban, 30% szakközépis­kolában és 44% szakmunkás- képzőben kíván továbbtanulni első szándéka szerint. Mivel nincsenek jelentős torzulások a jelentkezésekben, ez arány nem nagyon fog változni a felvételek után sem. A tanulók alacsony jelentke­zési mértéke miatt iskolák nem kerültek kritikus helyzetbe, de több szak, szakma egyre köze­lebb került ahhoz. Igaz, jelentős mértékű túljelentkezés is csak néhány szakterületen van. A szakközépiskolai továbbtanu­lási szándék a vártnál alacso­nyabb, elsősorban az ipari és a mezőgazdasági területen. Jól érzékelhető azonban, hogy a különleges programokat kínáló pl. Világbanki támoga­tású szakok, vagy a kiemelt propagandát kapott szakosítá­sok iránt nő, a túlságosan ha­gyományos illetve a korábbi gazdasági szerkezethez erősen kötődő képzések iránt pedig je­lentősen csökken az érdeklődés. Túljelentkezett területek csupán a kereskedelem, a korszerűsített közgazdaságtan (gazdaságtan) és hagyományosan a művészeti szakterületek illetve néhány olyan szakma, amely indokolat­lanul, de ma is divatszakmának tekinthető, holott a munkaerő- piac nem igazolja vissza min­den esetben ezt, pl. fodrász, au­tószerelő és a kereskedő szak­mák. A korábbi években az egyéb iskolákba fel nem vett gyerekek képzésére szerveződött speciá­lis szakiskolák, szakok, szak­mák már az első jelentkezéskor szinte betöltik férőhelyeiket. Babits és Leőwey A pécsi gimnáziumokba csaknem 200-zal jelentkeztek kevesebben, mint ahányat az is­kolák várnak, amire férőhelyük és fogadókészségük van. Két iskolát, a Babitsot és a Leőweyt leszámítva, vagy kevesebb, vagy pedig a létszámtervükhöz közelálló létszámú továbbta­nulni szándékozó van, azaz vá­logatásra alig lesz módjuk. Ez a két iskola a folyamatosan nö­vekvő érdeklődés középpontjá­ban van. A vidéki hat gimnázi­umba csaknem a férőhelyekkel azonos számban jelentkeztek tanulók, kivéve a pécsváradi, tavaly indult gimnáziumot, ahol még van férőhely. A korábbi évekkel ellentét­ben a kéttannyelvű gimnáziu­mokba összességében csak fel­eannyi gyerek jelentkezett, mint amennyit fel tudnának venni! Általában is igaz, hogy a gim­náziumok speciális tantervű kí­nálatával ellentétben a tanulók elsősorban az általános tantervű osztályok felé irányulnak. Ez az iskolák fejlesztési elképzelései­vel és tendenciájával ellen tett folyamat. Nem igazolódik be tehát az a terv, hogy a gimnázi­umokat csak a specialitásokkal - értsd korai elkötelezett szako­sításokkal - lehet vonzóvá tenni. Mára a specialitás, a kü­lönlegesség lett általános! Zsolnay és Zrínyi A szakközépiskolák - leszá­mítva a kereskedelmi, a gazda­sági (ide értve a postaforgalmi szakot is) és ún. művészeti kép­zési területeket - mindegyike a tervezett létszáma alatt fog el­indulni. Amíg a TÁSI alternatív közgazdasági gimnáziumi 60 férőhelyére 111 jelentkező van, vagy a Kereskedelmi Szakkö­zépiskola idegenforgalmi sza­kának 36 helyére 136, addig az autóforgalmi szak 36 helyére csak 6, vegyigépésznek 12, földmérőnek 13, állatte­nyésztő-állategészségügy szak 72 helyére 35 jelentkező van. Az építőipari szakközépiskolai képzés 108 helyére mindössze 67 jelentkező van. Viszonylag kevés az újonnan indítani szánt szakokon is a jelentkező, az épületgépész, a bőrkonfekciói­pari, és a faipari szakközépisko­lai szakokon. A nagymúltú ipari és mező- gazdasági szakközépiskolák és technikumok mindegyike a ter­vezettnél lényegesen alacso­nyabb elsős osztálylétszámok­kal tud tehát elindulni szeptem­berben. Ez azért is problémás, mivel a perspektivikus ipari te­rületek (elektronika, számítás- technikai műszerész, távközlés­technikai műszerész) szakjai iránti kereslet is lényegesen ki­sebb a vártnál. A szakmunkás szakmák kö­zül csak a kereskedelmiek, az asztalos, a fodrász(!) szakma iránt jelentős a tanulói kereslet. Évek óta egyenletesen nő a sütő szakmára jelentkezők száma (idén is válogatni kell a túlje­lentkezés miatt), bizonyítva szakma piaci értékének és a hozzá kapcsolódó színvonalas oktatás harmóniáját. Új jelenségként az elmúlt években Szigetváron, Komlón és Mohácson is elindult keres­kedő képzés iránt igen nagy az érdeklődés, ugyanúgy, mint a villányi dísznövénykertész kép­zésre is, ahova csaknem három­szoros a túljelentkezés. Az iskolák közötti és iskolá­kon belül is szükség lesz átirá­nyításra, azaz más iskolát, vagy más szakmát felajánlani a je­lentkezők egy részének. A je­lentkezések egyenetlensége el­lenére, a férőhelyek és az isko­lák szándékának az ismeretében nagy valószínűséggel lesz helye valamennyi tanulni szándékozó gyereknek, amit a jelenlegi munkaerőpiaci helyzet feltétlen indokol. Soha ilyen fontos nem volt, hogy a neki megfelelő képzés­ben vegyen részt minden fiatal, minél alaposabb képzést kap­jon, minél jobban hasznosítható ismereteket és készségeket sze­rezzen. A munkaerőpiaci ver­seny senkivel szemben sem el­néző, sem az iskolával, sem a pályakezdővel, sem a gyakor­lott szakemberrel. Bedő Zsuzsa-Czuczor József Dr. Vargha Károly (1914-1993) Elköszönt a Tanár Úr. El­hunyt dr. Vargha Károly. 78 évet élt. Pontosabban: hét évtizeden át építkezett, a mű most teljes, s a beteges szervezet energiái kimerültek. - Az alkotó meg­pihen. Szédítően gazdag tudást gyűjtött össze fáradhatatlan szorgalommal, kimagasló te­hetséggel. Falusi gyerek volt. Szentlászlón született, az ak­kori Somogybán, édesapja ta­nító. S ez a falu adott indítta­tást egész életére. A magyar­német szakot választotta, a szegedi egyetemen Sík Sándor a tanára és mentora. Aztán ösztöndíjas a berlini Colle­gium Hungaricumban, ahol módja nyílik elmélyedni a néprajzban és a zenében. Dip­lomamunkáját szülőföldjéről írja, a délnyugati Zselicről. Később sorozatba gyűjti össze e térség kutatóinak dolgoza­tait. Tanított Baján, - még ta­valy is dehogy lehetett vissza­tartani, hogy egyedüli egykori tanárként ott legyen az érett­ségi találkozón - aztán a Pécsi Tanárképző Főiskolán vállalt oktatói munkát és 1956-ban ő szervezte meg a német tanszé­ket, a magyarországi német nemzetiségi tanárképzés Alma Materét. Tanszékvezetői munkásságának két évtizede alatt több mint 300-an vették át diplomamunkájukat német nyelv és irodalomból. S vele egy minőségi többletet is: Vargha Tanár Úr nem csak ok­tatott, - ő nevelt is, s az ő ta­nítványai szívből, lélekből ta­nárok - erkölcsi tartással, hi­vatástudattal. Kötődését a német nemzeti­séghez tudatosan vállalta. A mély vallásosságon alapuló humanizmus és a népek kö­zötti megértés, a kölcsönös megismerés és együttműködés életművének két tartópillére. Néprajzi kutatásai, publiká­ciói önmagukban egy életmű lehetnének. A német bá­nyászmeséket ő fedezte fel, feldolgozta a térség gazdag mondavilágát, két kötetben adta közre Baranya és Tolna német népdalait. Tíz kötetből álló sorozatnak indult, a tel­jességet vállalta fel. Nincsen ága a nemzetiségi kultúrának, ahol ne lett volna otthon, nincs jelentős képviselője, akit ő ne ismert, számon ne tartott volna. Gazdag és gondosan rendezett archívuma megbíz­ható forrásként szolgált a hoz­záfordulóknak. S ő sosem há­rított el senkit. Vargha Tanár Űr a német nemzetiség kultúráját mindig a magyar nemzeti és az euró­pai kultúra egészében helyezte el, és ezt szerves egységnek tekintette. Évtizedeken át dr. Vargha Károly munkássága fémjelezte a baranyai honis­mereti mozgalmat, s irányt mutatott az országosnak is. Händel oratóriumai, Haydn és Bach az ő fordításában szólal­tak meg magyarul, Kodály és Bárdos a Tanár Úr felkészült­ségét és igényességét tisztelte meg felkéréseivel. S talán ezen a helyen illő megemlí­teni: a legsötétebb időszakban a kölni Dóm éjféli miséjéről Vargha Károly karácsonyi énekét közvetítették Európa rádióállomásai. Munkásságát számos kitün­tetéssel jutalmazták itthon s külföldön. Bár ő tanítványai emberségét és teljesítményét, a hozzáforduló egyszerű em­berek őszinte érdeklődését és ragaszkodását tekintette a leg­rangosabb elismerésnek. A Tanár Úr elköszönt. Gaz­dag örökségét szétosztotta már. Egy, az utolsó vissza van még, majdnem készen: egy imádságos könyv énekgyűj­teménye a magyarországi né­meteknek. Bicsérden is szűkös a költ­ségvetés-, mind kevesebb jut a helyi intézmények működési nívójának szintentartására, a négy társközség képviselői csakúgy foghíjasnak tekintik az állam nyújtotta eszközöket a felduzzadt kötelezettségekkel szemben, mint másutt... Négy falu ifjú generációjáért A bicsérdiek, bodaiak, arany- osgadányiak és zókiak legifjabb generációját célzó fejlesztések azonban példaértékűnek számí­tanak a térségben. A bicsérdi ál­talános iskolában sok minden változott, számos újszerű lehető­ség színesíti a csemeték tanulását és szabadidejét. A tanórák Bicsérden negyven percesek, tudtuk meg Tóth Lászlótól, az iskola igazgatójá­tól. Az „ép testben ép lélek” az előbbinél kezdődik, ugyanis a heti öt testnevelésóra mellett at­létika, úszásoktatás, labdarúgó, tollaslabda, tájékozódási futás, és más sportolási lehetőség kí­nálkozik a tanulók számára. A kondíció megőrzésének más módja a technika tan­tárgyba illesztett, önkéntes ala­pon választható, termelésorien­tált foglalkozás: a diákok ter­melte zöldséget, gyümölcsöt az iskola konyhája vásárolja meg. A technika tárgy és az erdei ok­tatási forma bevezetése amúgy az életre nevelést tűzte célul; ökonómiát, és háztartástant is tanulnak, ugyanakkor a fővá­rosba és Pécsre is kirándulnak, hogy a nagyvárosi közlekedést saját bőrükön tapasztalhassák, a dunai hajókkal, a Szent Koro­nával ne csak fotókról ismer­kedhessenek ... Az Árpád-kori település, a szülőfalu történetével párosuló történelem oktatásához a nem­rég megjelent Bicsérd, illetve Boda című könyv szolgál for­rásként. A tanév elején csaknem 25 féle különleges tanfolyam és kurzus közül választhatnak, példaként angol-labor, kötőmű­hely, keresztény hittan, olasz-, számítástechnika-, furulya- és kerámia szakkör, népi gyermek- játékok, gyerektánc-csoport em­líthető. A pedagógusok szabadon vá­laszthatták a délutáni kurzusok, önmagukhoz is közelálló prog­ramját, de a legfontossab cél a gyerekek kreativitásának, egyé­ni képességeinek kibontása, ígéretesek, a község csereüdül­tetésre, nyelvgyakorlási lehető­ségekre alapozott hollandiai és dániai kapcsolatai, szálait a kul­túra, a sport és a gazdaság terü­letein is szorosabbá tennék. Az óvoda sem mostohagyerek Mindehhez az iskola és a négy önkormányzat erején túl a számos pályázati pénz és a helyi alapítvány nyújtott fedezetet. Az elmúlt évben a szokásosnál nagyobb felújítást kapott az is­kola és az óvoda épülete is. Az óvoda pályázaton nyert gyer­mekmedencéjével már a piciket is vízhez szoktathatják. Áz ön- kormányzat televíziót és videót is vásárolt számukra, az udva­ron felállított játékokat pedig az óvónők és dadusok társadalmi munkában festették át. Tröszt É. á

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents