Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)

1993-03-02 / 60. szám

1993. március 2., kedd aj Dunámon nopiö íi Egy év német családoknál A Magyarországi Németek Szövetségének Baranya Megyei Szervezete és a Lenau-ház már most fogadja azoknak a lányok­nak a jelentkezését, akik egy évet nyelvtanulás, nyelvgyakor­lás céljából németországi csa­ládnál kívánnak eltölteni. Ez a negyedik ilyen akciójuk, s eddig több mint 150 lány élt a lehetőséggel. Az au pair (gyermeklány) ak­cióban 18-25 éves lányok ve­hetnek részt, akik legalább alap­fokon tudnak németül és a ház­tartási munkában bizonyos jár­tasságuk van. A kintartózkodás ideje legkevesebb 6 hónap, de job egy iskolaév tartamára Né­metországban maradni. Szá­molni kell azzal, hogy a lányok más mentalitással, más szoká­sokkal találkoznak,s ehhez al­kalmazkodniuk kell. Az au-pair-lányok résztvesz- nek a háztartási munkákban, a gyermekek ellátásában. A napi munkaidő 6 óra. Úgy hogy a délelőtt vagy a délután szabad. Ellenszolgáltatásként lakást, kosztot, zsebpénzt kapnak. A család gondoskodik a betegbiz­tosításról. Heti egy szabadnap. A ma szokásos zsebpénz havi 350 márka. Ez általában fedezi a nyelviskola, az utazások költ­ségeit és néhány kisebb igény kielégítését teszi lehetővé. A lányok a nyáron, illetve ősszel kezdik meg munkájukat Németországban, de arra is van lehetőség, hogy előbb utazza­nak. * Jelentkezni rövid német nyelvű életrajzzal március 21 Mg lehet. Cím: Lenau-ház 7621 Pécs, Munkácsy u. 8. „Magyar romi” Az új amerikai elnök eddigi legsikeresebb nyilvános szerep­léseinek egyike volt a hétvégi, amikor az ország számos tájáról érkezett gyerekek kérdéseire vá­laszolt a Fehér Házban, egyenes tévé-adásban. A fiatalos elnök kellemes, szellemes, kedves volt - láthatóan hatott az elfogu­latlan, kritikus gyerekseregre, ami nem csekély teljesítmény s az ABC-TV fehér házi adását a felmérések szerint több gyerek nézte, mint a Micimackót - ami önmagáért beszél. A közvetlenségéről ismert elnök egy Jarrad nevű fiatalem­ber kérdésére, miszerint „mivel szórakoznak errefelé?” - kije­lentette: a golfon kívül szeret kártyázni feleségével, Hillary- vel és 12 éves lányukkal, Chel- sea-vel. - A játékot Chelsea- tól tanultuk: „Magyaror­szág-römi”-nek hívják - így az elnök. Végre egy magyar vonatko­zási pont az új elnöknél, - kiál­tott fel az MTI tudósítója és mi­után ilyen römiről még nem hal­lott, tárcsázta a Fehér Ház saj­tóosztályát, mondanák meg, mi­fajta ez a játék? Nem tudta az első sajtótitkár, nem tudta a má­sodik. A sokadik után kunco­gott egy hölgy: fogalmunk sincs, kérdezze meg az ABC- TV-nél. Miután a közvetítő nem felelhet az elnök szavaiért, a tu­dósító nem csüggedt és másutt próbálkozott. Végül az illetéke­sek megunták a zaklatást és a nyűgös magyart a külföldi saj­tóért felelős fehérházi sajtórész­leghez utasították, mondván, azok az illetékesek. Ott az együttérző férfiú udvariasan közölte, hogy fájdalom, fo­galma sincs a magyar romi mi­benlétéről: ők külpolitikai kér­désekkel foglalkoznak, ez pedig a legszélesebb értelemben sem tekinthető annak. A Clinton-család magyar kár­tyajátékának rejtélye így válto­zatlanul megoldásra vár. Heltai András ■ Igénybejelentés 1993 március 24-ig Hol kéri ki földjét? Hogyan is jelezzem a földki­adó bizottságnak a termelőszö­vetkezetben lévő földtulajdo­nom rendezését? Mi károm származik abból, ha nem jelent­kezem? Hazánkban a termelő- szövetkezetek összes földterüle­tének tulajdonosi felosztása az 1991. évi XXV. tv. és az 1992. évi II. tv. alapján az elmúlt év­ben befejeződött. Minden jogo­sult (tag és kívülálló) felé a ter­melőszövetkezetnek közölnie kellett a részarány-földtulajdo­nát. Milyen földtulajdona lehet egy-egy jogosultnak?- Földjáradékos részarány, pl.: 120 AK szántó, erdő, gyep művelési végen,- 20-30 AK alkalmazotti vagy tagi részarány,- maradványföld-részarány. Egy jogosultnak több rész­arány-tulajdona is lehet, pl.: 30 AK+maradvány. Az 1993. évi II. tv. rendelke­zik' a részarány-földtulajdon természetbeni kiadása tárgyá­ban. A törvény alapján az or­szág minden termelőszövetke­zete székhelye szerinti telepü­lési önkormányzatnál most ala­kítják meg a földkiadó bizottsá­got. E bizottság feladata az, hogy határozaton keresztül a részarány-földtulajdon mérté­kének megfelelő földet kije­lölje, helyét meghatározza, a jogosultat birtokba helyezze egy-egy szövetkezet teljes terü­letén. Mi a teendője a földtulaj­donnal rendelkezőnek? 1. Döntenie kell, jelzi-e a földkiadó bizottságnak igényét, vagy nem. Ha jelzi, azt a tör­vény alapján a szövetkezet székhelyén lévő önkormány­zatnál megalakult földkiadó bi­zottságnak jogvesztés terhe mellett legkésőbb 1993. már­cius 24-ig terjesztheti be kére­lem formájában. 2. Ha nem jelentkezik, úgy lemond a tulajdonában lévő föld kiválasztási jogáról, és a bizott­ságra bízza részarány-tulajdona birtokba adását, és csak osztat­lan közösként jegyezhető be a tulajdona. 3. A bejelentést tevőknek, mielőtt a jelentkezési lapot ki­töltik, el kell dönteniük: Milyen művelési ágú (szántó, gyep, erdő) földet óhajtanak bir­tokba venni? Hol, melyik termelőszövet­kezethez tartozó községben - azon belül melyik dűlőben és földrészletben (pl.: 029 hrsz. alatt) óhajtja kivenni azt. (Mi­előtt e kérdésben kialakítaná ál­láspontját, nézze meg a már le­írt önkormányzatnál, földkiadó bizottságnál lévő térképen az igénye pontos adatait és azt írja be kérelmébe. Önálló földrészletben helyi­leg kimérten, vagy anélkül csu­pán térképi megosztásban, de önálló tulajdonban, vagy osztat­lan közösben, azon belül a sor­rendiség és terület melléktérké­pem megjelölése mellett, vagy anélküli osztatlan közösben kr- vánja a birtokba adás lerendezé­sét. A Földművelésügyi Minisz­térium Baranya Megyei Föld­művelésügyi Hivatala ezúton teszi közzé az 1993. március 24-ig beérkezően benyújtandó kérelem szövegét, és jelzi azt, hogy az igénylők részére a tsz székhelye szerinti polgármes­teri hivatal is tud adni hasonló tartalmú nyomtatványt. (Lásd a közlemény végén!) A kérelem kitöltésével kap­csolatban felhívjuk figyelmét: Csatolnia kell a szövetkezet (jogutódja, illetőleg a felszá­moló) igazolását arról, hogy a részarány-földtulajdont milyen jogcímen szerezte, hány AK ér­tékű föld illeti meg. Az adatot a szövetkezet köteles részére ki­adni. A beviteli kötelezettség alap­ján keletkezett (ún. földjáradé­kos földek esetében) meglévő részarány-földtulajdonról az igazolást - ami díjtalan - a Földhivatal adja ki. A Bm-i Földhivatal vállalta, hogy min­den földkiadó bizottsághoz az érintett személyre vonatkozóan eljuttatja a földügyi adatokat. A földrészletet esetleg ter­helő értéknövekedést eredmé­nyező (pl. melioráció, ültetvény stb.) költségek felülvizsgálatát kérheti, ezt is jeleznie kell. A felülvizsgálatot a bizottság szakhatóság bevonásával, az ál­lami költségvetés terhére végez­teti el. Milyen költségeket kell vál­lalnia a részarány-tulajdo­nosnak? Az önálló ingatlanok kialakí­tásának felmérési, kitűzési, tér­képészeti munkáival járó költ­ségek viselését. A költségek mértékét több tényező, de ezen belül a kérel­mező ingatlankiadásával kap­csolatos igénye szabja meg, me­lyet célszerű már most jelezni. Esetei: 1. Egyéni tulajdonát önálló helyrajzi számú (hrsz-ú) megje­löléssel és földrészlettel kimé­red, határpontjait cövekkel vagy kővel kijelölteti. (Legkölt­ségesebb, de teljeskörű megol­dás.) 2. Egyéni tulajdonát csupán a térképen jelölik ki, önálló hrsz-ú megjelöléssel. Ez eset­ben a helyszíni pontos kimérés elmarad. (Kisebb költséget okozó feladat.) 3. Osztatlan közösbe kéri a részarány-földtulajdona kiadá­sát, de igényli, hogy a földrész­leten belül annak mértékét és sorrendjét is ún. használati mel­léktérképen jelöljék ki. (Ez a legkisebb kiadással járó megol­dás.) 4. Osztatlan közösbe kéri, vagy jelentkezése elmaradása miatt csak ilyen formában tud­ják kiadni földtulajdonát - nem jelent költségkiadást. Viszont azzal a hátránnyal jár, hogy a későbbiekben esetleges eladását társainak beleegyezése mellett tudja megtenni. A hivatal e témakörben jogo­sultaknak javasolja, hogy lehe­tőleg mindenki jelentse be föld­kiadási igényét. Javasoljuk, döntése előtt a témában kérje ki az önkormányzat, illetve a föld­kiadó bizottság tájékoztatását. A szövetkezet földhaszná­lati joga kérdésében is ad sza­bályozást az 1993. II. tv. 14. paragrafusa. A termelőszövetkezet föld- használati joga törvény erejénél fogva a földtulajdon kijelölésé­vel szűnik meg. A szövetkezet, haszonbérlő jogosítványát díj ellenében a gazdasági év végéig gyakorolhatja, de a felek (szö­vetkezet és tulajdonos) megál­lapodhatnak korábbi határidő­ben is. Meg nem művelt föld esetében a szövetkezet föld- használati joga kijelöléssel, ille­tőleg a föld kiadásával szűnik meg. Ha a szövetkezet haszon- bérletet létesített az érintett földre, pl. dinnyésnek bérbe­adta, a haszonbérbe adói jog a föld tulajdonosát illeti meg. Az Fm. Bm-i Földművelésü­gyi Hivatala FÖLDKIADÓ BIZOTTSÁG KÉRELEM Alulírott/név/ ............................................................/asszonyoknál le ánykori név/ ........................................................../Névváltozást megelőző név/.................................................................................... s zül. helye:...............................................szül. idő:.......................... Személyi száma:........................anyja neve: .................................. ...................Lakcím:........................................................................... s z. alatti lakos kérema tulajdonomat képező és a........................ szövetkezet használatábanlévő...........AK értékű részarányom k iadását. A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. tv. 5. paragrafus (3) alapján kérem, hogy a földkiadási kérel­memet az alábbiak szerint szíveskedjenek teljesíteni: Község • fekvés Hrsz. Müv.ág AK 1.............................................................................................és/vagy 2 .................................................................... és/vagy 3 .'............................................................................. és/vagy 4 .............................................................................................és/vagy 5 .................................................................................és/vagy 6.............................................................................. .........és/vagy K érem /nem kérem/x a kiadásra kerülő föld önálló ingatlanná alakítását az alább megjelölt változatban, és vállalom az ezzel kapcsolatos költségek megfizetését. a J A föld önálló ingatlanná alakításával bJ Térképen történő kijelöléssel, önálló hrsz. adásával c J Osztatlan közös tulajdonba, de melléktérképi kijelöléssel d J Osztatlan közös tulajdonba Kérem /nem kérem/x az értéknövekedést eredményező költsé­gek ellenőrzését. ................................:................1993..................hó................nap. h aszonélvező kérelmező (özvegyi jog jogosultja) lakcím Melléklet:...................db Termelőszövetkezeti igazolás ...................db Földhivatali igazolás x megfelelő rész aláhúzandó a-d-ig választott módozat aláhúzandó Halló! Ki beszél?- Ott ki beszél?-Én!- Sejtettem. Itt is én beszé­lek.- De maga kicsoda?- Mi köze hozzá.- Maga egy ökör.- Maga meg egy nagy bunkó.- Jóska, te vagy?- Én, hogy jöttél rá, Gyula?-Mikor a bunkót emleget­ted, valahogy te jutottál eszembe, meg a hangodra is rá­ismertem.- Na hálaistennek. íme egy harmadosztályú, ti­pikusan magyar telefonbeszél­getés-minta, mely tükrözi az álműveltséget és ,jópofa” stí­lust.-Halló! Jónapot kívánok, Dr. X. vagyok. A professzor úrral szeretnék beszélni.- Nincs itt! - Imigyen a vá­lasz, s utána csönd.- Ezt sejtettem, ugyanis ha ott volna, vele beszélnék és nem önnel. Ezenkívül feltéte­lezem azt is, ha a szobában tar­tózkodna, már rég átadta volna neki a kagylót. Újabb csend.-Uram, ön kolléga? (Ez a kérdés jogos, mert a köszö­nésre nem köszönt vissza, a bemutatkozásra sem reagált.)-Igen! - S aztán további csend.-Uram, azon kívül, hogy a professzor úr nincs ott, tudna-e valami bővebb információt adni?- Nincs itt! A kör bezárult. Slussz-passz kész. Ennyi tellett ki egy kol­légából bizonyítva azt, hogy az orvosi diploma megszerzése ma már nem tartalmazza a hi­vatásunkhoz kötődő és elvárt társdalmi érintkezési formákat, mint évtizedekkel ezelőtt. Ide kívánkozik, hogy ezt a végtelenül ostoba választ, „nincs itt” - megkaptam szám­talanszor más intézménynél is, a portástól az igazgatóig. Ha netalán adják a hívottat (szem­ben ül vele), vagy uram bocsá ... elmennek érte (gyalog 10 méter), az óriási kegy. A múlt­koriban a fentiekhez hasonlóan köszönve, bemutatkozva kér­tem egy kollégát. Kapcsolták az „osztályt”. Fel is vette egy nővér a kagylót, akinek elismé­teltem a kérésemet, hogy szí­veskedjen az említett kollégá­val (történetesen főorvos az il­lető) összehozni. A vonal vé­gén a szokásos csend, köszö­nésem nem fogadta, nem mondta, hogy kis türelmet ké­rek, rögtön érte megy, szól neki stb. Hallózok tovább, mire halvány visszahallózás után ismét hosszú csend, mintha tűnődne valamin. így is volt, mert egyszercsak így szólt: „Hát jó”. Eldöntötte ma­gában, kivételesen részesít ab­ban a kegyben, hogy beszél­hessek a főnökével. ■fc Külön szám egyes intézmé­nyek telefonközpontosainak változatos magatartása. Ter­mészetesen vannak kiváló központosok. Udvariasak, kö­szönnek, készségesen keresik több helyen a hívottat és köz­ben bele-bele szólnak kis tü­relmet kérve, S amíg várako­zom, a telefonból halkan szól a zene, De sajnos nem minden­hol ez a fogadtatás, hanem az alábbi:- Halló! - Semmi válasz. - X. Y. vállalat? - kérdezem. - Az, - jön a katonás válasz. Ez­után előadom kivel szeretnék beszélni. - Nincs válasz rá, hogy értette-e a nevet, s ha igen, kapcsolja-e, vagy sem, hogy várjak, mert a hivott fél mással beszél - s természete­sen ezalatt nem szól a zene, hogy „szeressük egymást gye­rekek”. Ilyenkor várni kell, vagy bejön vagy nem. Lehet újra hívni, de jobb, ha szemé­lyesen keressük fel a hivott felet. A leggyakoribb esetek kö­zött szerepel, mikor felveszik a kagylót, de tovább beszélget­nek a helyiségben lévő sze­méllyel. (Általában intézmé­nyek központosai ezen eset hő­sei). íme egy minta. Tárcsá­zok, a kagylót felveszik.- Halló, X. Y. üzem? - kér­dezem. Válasz nincs, ellenben a következőket hallom: „Fi­gyelj Ili, elfelejtettem mon­dani, hogy hozzál egy doboz Biopont, meg két csomag ret­ket a Gyuszitól, ha a bankot elintézted. És nézd meg a Konzumban, jött-e már 5-ös bundanadrág.” Végighallgat­tam Ili válaszát is, aki kife­jezte aggodalmát, hogy az 5-ös számú esetleg kicsi lesz, amikor is régi szokásom sze­rint bekapcsolódtam a beszél­getésbe mondván: „Szerintem egy 5-ös számú alsóneműbe Szomáliában egy egész család gyerekestől belefér. Ezenkí­vül kérem, hogy Ilike nekem is hozzon 1 kiló velőscsontot, s ha már úgyis arra jár, nézze meg kapható-e lila harisnya- nadrág.” Érdekes, ritkán jönnek za­varba, majdhogynem átadják az én üzenetemet is a minden­kori „Ili”-nek. Többnyire ilyenforma a reagálás: „Na mondja már, kivel akar be­szélni” - S miközben kap­csolgat, teljesen zavartalanul folyik tovább a beszélgetés, amiben minden szerepel, a ka­rácsonyfadísztől a szárnyasbe­tétig és Árpád vezértől Kupa Mihályig. * Imigyen társalog hazánk apraja nagyja. Dicsekedni nem nagyon lehet vele. Ez az a stílus, mely teljesen megfe­lel a nép jelenlegi érintkezési formájának. Jellemző a bolti kiszolgálásra, a hivatali ügy­intézésre, a parlamenti vi­tákra, a sportversenyekre, a közlekedésre, talán még a te­metésre is. Alacsony színvo­nalú a társalgási kultúránk, a társadalmi érintkezési for­mánk. Még a legjobb szán­dékú telefonálók sem tudják mondanivalójukat mindig ér­telmesen, kifogástalan formá­ban előadni. Évtizedekig mel­lőztük az egymást megtisztelő formaságokat. Iskoláskorú gyerekeink beszélgetése pri­mitív, a TV-ből kölcsönzött „kiszólások” sablonaiból áll. Ezek a sablonok válogatás nélkül alkalmazva bizonyos helyzetben bántóak, sértőek, - anélkül, hogy az illető annak szánná. A telefonálás is szám­talan félreérthető, sokszor humoros, sokszor bosszantó elemet hordoz magában, amit tovább élez a speciálisan „magyar” stílus. Tárgyilagosan meg kell ál­lapítani, hogy vannak kifogás­talan formájú beszélgetések. Ritkán. Dr. Szalai István *

Next

/
Thumbnails
Contents