Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)
1993-03-17 / 74. szám
1993. március 17., szerda aj Dunántúlt napló 9 Készül a hegyközségi törvény Kik lesznek a borjogászok? Balogh Andor, a szövetkezet elnöke Fotó: Szundi György Átkozottul nehéz volt a törvény előírta átalakulás Tiszta lappal építkeznek tovább Külön etimológiai elemzést igényelne, miként került a hegyközség fogalmába a hegy, holott éppúgy vonatkozhat az alföldi síkságra, miként Tokaj- hegyaljára. Miként az már köztudomásúvá lett az érintett szőlősgazdák körében, most ismét föl kívánják támasztani ezt a valaha jól bevált, minőségre és fegyelemre ösztönző szerződési formát, amit 1949-ben szüntettek meg Rákosiék.- Vajon miért? - kérdem dr. Tóth Sándortól, a Földművelésügyi Minisztérium agrárstruk- túra-politikai főosztályának vezetőjét.- Azért, mert túlságosan sokan voltak a hegyközségekben: hozzávetőleg 300 ezer szőlészborász, ami ugyebár nagy szám, kiváltképpen akkor, ha nagygazdák, kulákok is voltak köztük, s nem is kevesen. Már a 13. században volt!-Egyáltalán, mi a hegyközségek gyökere, azaz mióta tudunk létezésükről?- Nagyon vissza kell mennünk történelmünkben, hiszen V. István korában, tehát a 13. század második felében már föl- lelhetők voltak az elődök - így a főosztályvezető. - Az első származásvédelmi szabályzat az 1413-as keltezésű Budai Jogikönyvben található, még latinul, promontorium néven, ami már hegyközségként fordítandó magyarra. S ami kiváltképpen különös, mondhatnánk, demokratikus: szőlőművelés dolgában azonos jogállású volt a nemes, a vitézlő, vagyis a katona, a polgár, s a jobbágy. A földesúr elismerte a választott hegyközségi tisztviselőt! Az első országos rendelet 1840-ből való, a mezőrendőri törvényben olvasható. Önálló törvényként pedig 1894-ben ismerték el a hegyközségek jogállását.-Most újat kell az ország- gyűlésnek alkotnia?- Igen, s remélem, hogy az első félévben ez meg is történik - így Tóth Sándor. - Már 1928- ban azt írta gróf Teleki Pál, akkori legtekintélyesebb gazdaság-földrajztudósunk, hogy Magyarországon nem a meny- nyiségi, hanem a minőségi termelésre kell törekednünk a mezőgazdaságban. Immár két esztendeje dolgozunk az új törvény előkészítésén. A menetrend bonyolultnak látszik, de alapos, mert itt elrontani nem szabad semmit. Nos, elsőként egybegyűjtöttük a korábbi szabályokat, majd összevetettük őket a francia AOC, a spanyol DNOC, s az olasz DOC jelű-rövidítésű szervezetekével, amelyek mind a borok minőségére hivatottak ügyelni. Vitaanyagot készítettünk, amit megküldtünk száznál több cégnek, szőlőtermesztőnek, kutatónak, akiktől nyolcvankét választ kaptunk. Ezeket is figyelembe véve, három széles fórumon újfent vitára bocsátottuk a szakanyagot, majd az eredményt az Európai Közösség idevágó szabályaihoz igazítottuk. Ha ezt nem csináltuk volna meg, akkor nyugati partnereink csakis „magyar fehér" és „magyár vörös" nevű tömegborokat vásárolhattak volna, - képzelheti, milyen áron. Bort - de mennyiért?- Csakugyan, hallhatnék valami hozzávetőleges összevetést - mondjuk a francia borok áraival?- Eljött hozzánk a francia kormány küldötteként René Renon úr, aki borkereskedő, jogász és szőlőtermesztő egysze- mélyben. Elmondta, hogy van olyan bora, amelyet palackonként 180 frankért, azaz 2700 forintért tud eladni! Hát ehhez képest a mi boraink bizony baga- tell áron kelnek el, maximum 2-300 forintért. Renon úr végigkóstolta borainkat, s talált elismerésre méltót Villányban, a Balaton mentén, egyebütt. Olyanokat, amelyek tökéletesen megfelelnek az EK-normáknak. Mi most jutottunk el oda, hogy legyenek „borjogászaink". Ez a fogalom nálunk ma ismeretlen, de Nyugat-Európá- ban nem, sőt a háború előtt Magyarországon is volt ilyen, speciális szakma, március végéig a tárca vezetése, majd a kormány tárgyalja meg a hegyközségi törvény tervezetét, s utána kerül a parlament elé.- Szigorú lesz?- De mennyire! Igaz, nem új, sőt tudok mutatni egy olyan ítéletet, amely 1901-ből származik, s amely a szabadszállási B. J. ellen - az 1893. évi XXIII. törvény alapján - 3 napi önköltséges elzárást rendel el, plusz pénzbírságot, ezen fölül a mesterségesen előállított bort a falusi szegényalap javára kellett feláldoznia. Végül az ítélet értelmében egy helyi és egy országos lapban saját költségén meg kellett jelentetnie az ítéletet. E két lap: a Kunszentmiklós és Vidéke, valamint a Borászati Lapok voltak. Húsz borvidéken- Hát ilyesmitől égnek áll majd a szőlősgazdák haja!-Nem baj, jelentkező bőven akad. Kétféle típusú: az egyik, aki tudatában van, hogy a mit tesz a jó minőség, zavarja, hogy körülötte sokan hamisítják a nedűt, a másik pedig azt várja, hogy a hegyközség automatikusan megoldja idevágó gondjait. Hazánkban 400 olyan település van a 3200 közül, ahol érdemes hegyközségbe tömörülni. Ez 20 borvidéknek felel meg. Itt bekapcsolódott a beszélgetésbe Szabó György főtanácsos:- Hogy mikorra lesz gyakorlattá mindez? Véleményem szerint kell hozzá öt év is, kivéve azt a 300 családi pincét, ahol már ma is szigorúan ügyelnek a borok minőségére. Ami pedig a nagygazdaságot illeti, átalakulnak, mert a kertészetben, így a szőlőben a kollektív személytelenségnek nincs helye. Keresztényi Nándor Szegény embert az ág is húzza! - mondhatnám az 1952-ben alapított Pécsi Építőipari Szövetkezet (PÉSZ) átalakulása kapcsán, de igazságtalanul. Mert sosem voltak szegények. Hogy majdnem rámentek az 1992-es I. és n. törvény végrehajtására a múlt évben? Szerencséjükre csak majdnem, Ugyan törvény adta lehetőségük lett volna akár a jogutód nélküli felszámolás is, de az kinek lett volna jó? Ők javaikban, tagságukban, létszámban megfogyatkozva is amellett döntöttek, hogy tovább akarnak dolgozni, tehát létezni. Az átalakulás ára- Az említett két törvénynek megfelelően először végrehajtottuk a vagyonnevesítést a teljes szövetkezeti vagyonra. Azt követően, mivel az aktív tagok közül harminchétén ragaszkodtak a szervezeti változással járó csoportos, néhányan az egyéni kiváláshoz, a tavaly augusztusi közgyűlésen jogilag és vagyoni- lag is különvált tőlünk a korábbi épületgépész és villamos, a szakipari, valamint az anyaggazdálkodási részlegünk - avat be az előzményekbe Balogh Andor, a szövetkezeti törvénynek megfelelően 1992 októberében újjáalakult Pécsi Építőipari Szövetkezet elnöke. Milyen könnyű leírni, hogy a szétválások miatt végül is a szövetkezetben a 130-ból a tagok és alkalmazottak megmaradtak vagy negyvenötén. A kiváltak telephelyileg ottmaradtak, elvíve magukkal a szövetkezet vagyonának egynegyedét, míg további hat kiváló egyéni vállalkozó lett. A házassági vagyonmegosztáshoz hasonlítható herce-hurca a szövetkezet egy részének szinte minden energiáját lekötötte, a többiek várták, mi sül ki az egészből. Ezalatt lényegében állt a munka, mert arra már végképp nem maradt se erő, se energia, se figyelem. Épp a mai piacérzékeny világban, amikor az építő szervezetek egyébként is késhegyig menő harcot vívnak egymással a munkáért. Most már túl vannak a nehezén. Már 1991-ben sem volt jó a pénzügyi helyzetük; de nagyne- hezen áthidalták. Őket is sújtotta a munkahiány és a körbetartozás. Az adósságuk nem haladta meg a kinnlevőségeiket. Az osztozkodással járó termeléskiesés miatt nem jöttek a tervezett bevételek, aztán tavaly kénytelenek voltak leírni behajthatatlan követelés címén a kinnlevőségeik majd 90%-át. Emiatt is veszteséggel zárták 1992-t is. Adósságaik egy harmadát a késedelmi kamat tette ki. Bizonyos adósságterheket ugyan a szövetkezetből kiválók magukkal vittek, de a fennmaradók így is nyomasztóak maradtak. Ezeket most rendezték. A munka a lényeg- Októbertől végre teljes erőbedobással csakis a munkára kell összpontosítanunk. Szerencsére van munkánk és sok újabb feladatra már csak a szerződés megkötése van vissza. Vannak más lehetőségeink is - összegez Balogh Andor. A korábbi adminisztratív dolgozóik közül majd harminctól meg kellett válniuk. A korkedvezményes nyugdíjazásuk és végkielégítésük anyagi terheit is vállalták, hisz a kényszerűen távozók nem tehettek semmiről. A kőművesekkel és ácsokkal generálkivitelezőként és alvállalkozóként is vállalnak építő- mesteri munkát. Bíznak abban, hogy a korábbi szakmai hírnevük is vonzza a megrendelőket. Már öt újabb szakembert felvettek, s a munkáktól függően további felvétellel is számolnak. A kivált három egységgel az építés-szerelés terén kölcsönösen számítanak, számíthatnak egymásra továbbra is. Az eddigi profiljukhoz nélkülözhető telephelyeik hasznosításával is foglalkoznak, azokat bérbe adják, illetve telephelyként kialakítva kínálják induló, avagy még az elején tartó vállalkozásoknak. A magánlakásépítéstől kezdve minden építő- mesteri és szak-szerelőipari munkára készek.- Fellélegezhetünk végre az elmúlt év után. Az átalakulás egyik legnagyobb eredménye, hogy a szövetkezetünkből kiválókkal minden lényeges dologban megegyeztünk, nem tudtak minket összeugrasztani még a törvénnyel sem. S ez, ismerve a többi szövetkezet szétválási és átalakulási gyakorlatát, valóban nagy szó. Murányi László Fotó: Szundi György Március 24-ig lehetőleg minden termelőszövetkezeti tag jelentse be földigényét Mekkorák a költségek? A FM. Baranya meggyei Földművelésügyi Hivatala az UDN márciusi számában tájékoztatta a termelőszövetkezetek tagságát a részarány földtulajdon tulajdonba adása kapcsán törvényileg előírt teendőkről. Azóta is számos kérdést tettek fel, melyekre ezúton kívánunk válaszolni. 1. ) Minden szövetkezeti részarány-földtulajdonosnak javasoljuk - mert polgárjogilag számára a legelőnyösebb - hogy a „Kérelem” című kitöltött lappal kérje földtulajdona kiadását. A kérelmet a Földkiadó Bizottsághoz kell eljuttatni. A kérelem elmúlasztása esetén sem vész el a földtulajdon jog, annak konkrét helyét a bizottság fogja meghatározni, a tulajdonos későbbi kívánságát nem tudják figyelembe venni, azt sorsolás útján döntik el. 2. ) Az igényjogosultság adatait a Földkiadó Bizottságnál, illetve a szövetkezet földnyilvántartójánál lehet egyeztetni. A beviteli kötelezettség alapján keletkezett részarány-földtulajdon település, fekvés, művelési ág szerinti területéről és annak AK-érté- kéről az igazolást a Földhivatalok közvetlenül a földkiadó bizottságoknak megküldik, tehát a kérelemhez ezt nem kell csatolni, a Földhivatalt nem kell fölkeresni. Kértük a szövetkezeteket - és ismételten kérjük -, hogy a földhivatalokhoz hasonlóan bocsássák a Földkiadó Bizottság rendelkezésére a szövetkezet részéről juttatott részarány-földtulajdonok adatait. Ennek megtörténtéről a kérelmező győződjön meg. Esetleges elmaradása esetén személy szerint kérje a szövetkezettől a szükséges igazolást. 3.) Az adatok pontos ismeretében a Földkiadó Bizottságnál, vagy a szövetkezetnél tekintsék meg a földalapokról készült térképet, hogy kiválaszthassák a részarány tulajdonosi földalapban kijelölt táblák közül melyikben kérik földjüket. Megjegyezzük, hogy az erdő és gyep művelési ág kérése.esetén a szántóhoz hasonlóan jelölhető meg az igény. 4. ) Külön kiemelnénk: a föld tulajdonba adása és a földhasználat (beleértve minden művelési ágat, szántó, gyep, erdő... ) két különböző dolog. Különösen így van ez az erdő esetében, ahol az Erdő felügyelőség gyakorolja az erdőhasználat állami felügyeletét művelési erdőterveken keresztül jelenleg is és a jövőben is. 5. ) Sok gond és kérdés hangzott el a zsebremenő földkimérési költségek tekintetében még az ÚDN 1993. március 5-i számában is, ahol 3-4000 fo- rint/ha mértéket közöltek. Tájékoztatjuk olvasóinkat: A földkiadás költségei sza-badáras formába tartoznak. Iránymutatásként a következők vehetők figyelembe: Az a, változat esetén, tehát helyszíni földkiméréssel, önálló ingatlanná alakítással, sík területen a járulékos költségekkel együtt területnagyságtól függetlenül a földkimérés költsége: 3500 forint plusz 50 forint aranykoronánként. A b, változatnál, ahol térképi kijelölés és önálló helyrajzi szám adása történik, és földjével a tulajdonos bármikor szabadon rendelkezhet (eladhatja, elajándékozhatja, stb.) a táblában lévő más tulajdonosok beleegyezése nélkül is, a költség az a, változatnak mintegy 50 százaléka. A c, változat választásakor osztatlan közös tulajdon keletkezik, de a használati melléktérképen történt kijelölés folytán a megjelölt területtel a társtulajdonosok elővásárlási jogának figyelembevételével a tulajdonos rendelkezhet, földjét kiméretheti és eladhatja, illetve kiméretés után saját művelésbe vonhatja. Költsége az a, változatnak mintegy 25-30 százaléka lehet. Mit is jelent az osztatlan közös, a d, változat, mely jelentkezés elmaradása esetén, vagy kifejezett óhajára keletkezik? Költsége nem merül fel, viszont a tulajdont csak a tulajdonostársak maradéktalan beleegyezése mellett tudja eladni. Előbb azonban megosztást kell végezni, mely kiadással, beleegyezés megszerzése mellett valósul meg. 6. ) A falu népe, a szövetkezet és a tagok közötti jó viszony érdekében kérjük körültekintően járjanak el az érintettek. A konkrét földkimérést igénylők helyesen teszik, ha csoportosan egy földkimérőt bíznak meg a kiméréssel. Érdemes a földmérési munkára több földmérési vállalkozótól árajánlatot kérni, és a legelőnyösebb ajánlatot elfogadni. 7. ) Számos kérdést kaptunk a költségek viselése témakörben. Ezen belül az un. meliorációs költségeket illetően. A szövetkezet csak a saját erőivel végzett meliorációs költségekre tarthat igényt, melynek mértéke nem 87 000 forint/ha, mint ahogyan olvastuk az ÚDN már hivatkozott számában, hanem lényegesen szerényebb, és a költség megfizetése több év alatt az amortizáció mértékének megfelelő ütemben realizálható. FM. Baranya Megyei Földművelésügyi Hivatala ♦ * 4 4 i A gyódi szőlőhegy