Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)
1993-03-16 / 73. szám
10 aj Dunántúli napló 1993. március 16., kedd jfe) A szerkesztőség postájából Jelmezes remények Ámor, kígyóbűvölő, benzinkút, egy csoport olimpiai reménytelenség, egy autónyi Kinder-tojás - február 20-án jelmezbált rendezett a testnevelési Általános és Sportiskola Szülői Munkaközössége. A sportcsarnok lufi-díszt kapott a küzdőtéren vonultak fel a jelmezes gyerekek, a lelátókon foglaltak helyet a vendégek. A jelmezesek jutalma sok-sok édesség és torta volt. Divatbemutató és jazz-balett szórakoztatta a vendégeket, amit szintén gyerekek adtak elő. Volt tombola, számítógépes játékok, zsákbamacska és horgászás. A kisebbek elfáradtak, a nagyobbaknak kevesebb fénnyel és tánccal folytatódott a bál. A bálozók kényelmes és kultúrált szórakozását a sportcsarnok dolgozói biztosították, önzetlenül segítve. A bál előkészítésében köszönet illeti Timárné Kovács Ritát és az iskola pedagógusait is. Az iskola több száz gyermekének és a szülőknek, nagyszülőknek emlékeztes este volt ez a sportcsrnokban. Ezen az estén együtt lehettünk gyermekeinkkel és azok barátaival, csak rájuk figyelhettünk, örültünk és szórakozhattunk velük. Találkozunk jövőre ugyanitt! Steerné Hunka Ibolya TÁSI Szülői Munkaközösség Európa nagyon messze van ... Azt mondták, Európába megyünk. Azt mondják Európa vár bennünket. Sajnos, van egy bökkenő: Európa nem (sem) szereti a tolvajokat. A Széchenyi Gimnázium megszépült utcai homlokzatát megszállták a tolvajok. Kitépték a falból az ereszcsatornát, hogy eladják kilóra, vagy hogy újdonsült családi házukon jól mutasson. Nem érdekli őket sem a belváros, sem a műemlék, sem az intézmények anyagi helyzete, sem más. Kővári Zoltán igazgató Pécsi Széchenyi Gimnázium Nóta-délután az otthonban Nóta-délután volt a pécsi Ma- lomvöglyi úti Szociális Otthonban. Peák János nótaénekes magyarnótákból és dalokból álló hangversenyt adott az otthon lakóinak, amit azok sok tapssal fogadtak. Az otthon lakói azóta is hálásan gondolnak a feledhetetlen délutánra. Vigyázzunk a gyerekekre! A barátnőmmel február 25-dikén délután szánkózni mentünk a pécsi Rózsadombra. Jól éreztük magunkat, de amikor visszafelé jöttünk, találkoztunk két gyerekkel. Az alig 3-4 éves kislány szeméből ömlött a vér, miközben nála épphogy nagyobb testvére cipelte. Megkérdeztük, mi történt.- Valaki nekünk jött a szánkójával és cserben hagyott. A riadalomra többen is odajöttek, és egy fiú, aki lehetett talán 16 éves, hazavitte a kislányt. Mi is elkísértük őket a házuk elé. Az anyukájuk nagyon megijedhetett, lehet, hogy ő sincs tisztában azzal, milyen veszélyes, ha a pici gyerekek egyedül szánkóznak. Vigyázzatok egymásra té- len-nyáron, fagyban vagy napsütésben! Ha mégis megtörténne valami kellemetlen baleset, ne hagyjátok magára a kisebbet (a nagyobbak se), mert lehet hogyha elmarad egy gyors elsősegély, vagy orvosi beavatkozás, pajtásotok életével fizet valamelyikőtök figyelmetlenségéért! így is éppen elég szörnyű baleset történik, vigyázzunk legalább mi, gyerekek egymásra, hogy jövőre is együtt szánkózhassunk! Anikó és Judit Ki téríti meg a költségemet? Örömmel olvastam az Új Dunántúli Naplóban még január 12-én „Tíz forintért megszégyenítve” címmel megjelent cikket. Végre foglalkoznak a póruljárt emberekkel. A saját esetemet szeretném elmondani: Nálam is egyszer csak elment a kép a tv-én. Tanácstalan voltam, végigjártam az egész házat, hogy meggyőződjem róla, mi a hiba, de mindegyik szomszédom televízióján volt kép. Megijedtem, hogy elromlott a készülékem. Lementem az utcai fülkébe tévészerelőért telefonálni. Hamarosan jött is a maszek szerelő. Szétszedte a televíziót, megnézte, vizsgálta, de sehol nem talált hibát. Végül azt mondta, hogy csak antennahiba lehet. Szóljanak az antennások- nak. Mindenesetre a szerelő 300 forintot kért a kiszállásért és a munkáért. Szomorúan, de kifizettem, mert neki ez megjárt akkor is, ha nekem nem lett kép a televíziómon. Újra lementem az utcára telefonálni, most már a kábeltelevíziósoknak. Kijöttek. Ők is nézték, és hamar megállapították a „hibát”. Ugyanis az én vezetékem ki volt kapcsolva. Ki érti ezt? Csak ők, a szomszédomét akarták kikapcsolni, mert ő még nem kötött szerződést, és véletlenül az enyémet kapcsolták ki. Sajnos tévedés történt. Ezt mondták. Majd szétvetett a méreg. 300 forintot kénytelen voltam kifizetni a kábeltévések felelőtlensége miatt... Gy. J. Csak hólapátot kértünk... A PIK kezelésében levő lakóházunk járdáját és udvarát sem az előző, sem a legutóbbi havazáskor senki nem takarította. így, hogy közlekedni tudjunk, a lakók kezdték el a havat lapátolni, az utcán is. Megfelelő szerzámunk nem lévén, szemétlapátjaink összetörése után felhívtuk a PIK első számú illetékesét, hogy hókotró lapátot, söprűt és sót kétjünk, saját lakástakarító eszközeink és jódo- zott konyhasónk kímélése érdekében. Az egyes számú illetékes a kettes számúhoz irányított minket, akit (munkaszüneti napokat nem számítva) az ötödik napra sikerült is telefonon elérni. Tőle tudtuk meg, hogy az utcai járda és az udvarunk takarítását egy BT végzi (illetve nem végzi). Ezért nincs módjában nekünk a kért dolgokat sem kiadni. Sója egyébként sincs, a hólapát pedig olyan rossz minőségű, hogy úgy sem mennénk vele semmire, mert a második használat után eltörik. Viszont készséggel felajánlotta, hogy megadja a harmadik illetékes telefonszámát, akivel tárgyalhatnánk. Ezt már köszönettel nem kértük. Mindannyian lakbért fizetünk. Környezetünk rendbentar- tását magunk végezzük, takarítunk, az udvart parkosítjuk. Ezt lakbércsökkentő tényezőként kellene a PIK-nek figyelembe venni! Saját takarító eszközeinket használjuk, ez további lakbércsökkentést tesz indokolttá. Mindezekből csak a hótakarító szerszámokat kértük. Ezt- nem kaptuk meg, viszont megtudtuk, hogy általunk elvégzett munkáért valaki fizetést vesz fel! A PIK-től még senki nem kérdezte, hogy az a BT. valóban elvégzi-e a vállalt munkát? (Név és cím a szerkesztőségben) Már az útmenti keresztek környékét sem kímélik Pécsett a zúg-szemétierakók. Képünk Lámpásvölgy határában készült, ahol autóroncsoktól kezdve az építési törmelékig mindent össze- hordtak az emberek. Fotó: Läufer László A baranyai vasutakról Voltak tervek, de nem valósultak meg 1944-ben Baranya akkori törvényhozása az utolsó ülésén úgy határozott, hogy új vasútat épít és ez kelet felé indulva halad Budapestre. Mindezt a 6-os út valósította meg. A megyében az elsőnek Pécs és Mohács között létesült vasút. Ezen szállították a szenet Pécsről a dunai kikötőbe. ■NtMindezek hozzátartoznak a jelen kérdéseihez, közelebbről a baranyai vasútak helyzetéhez és jövőjéhez. Úgy gondolom, harminc éve is megvan, hogy a Pécsi Műszaki Szemlében dolgozat jelent meg arról, hogy Bátaszék és Mohács között célszerű volna megépíteni a hiányzó 15 kilométeres szakaszt, mert ezzel a megye és az egész ország egy új vasúti vonalat kapna és Baranya Szekszárdon keresztül rövidebb úton is megközelíthetné a fővárost. A gondolat nagyon tetszetős, mert viszonylag kis építkezéssel igen jelentős eredményt lehet elérni. Amikor felszámolták a pécs-harkányi vonalat az elgondolás előtérbe került. Az illetékes szerveket többször megkerestem levélben, aminek eredményeképpen a kilencvenes évek elejére Ígérték az építés elkezdését, pénzben szinte nevetségesen alacsony összegért. Aztán a változások ad acta tették a tervet, várhatunk a jobb napokra. Azonban elérkeztek a következő tények alapján: a közlekedés általában korszerűtlen, drága, változtatásra szorul. Az elmúlt évtizedek a közúti közlekedést helyezték előtérbe, az eredmények ismertek. A vasúti szállítás és vízi közlekedés felmerültek a tervek között, azonban nem kaptak kifejezett támogtást. A környezetvédelem, a biztonság és a gyorsaság is elsősorban is a vasút mellett szól. Mindezeknek a fényében, amikor a megszüntetett vonalak a gyakorlatban igazolták, hogy elkövetésük katasztrófa volt, szükséges visszatérni a Báta- szék-Mohács közti hiányzó rövid szakasz megépítésének kérdésére. Sem elmélete, sem gyakorlata nem támaszt az átlagosnál nagyobb kívánalmakat. Sőt, kiváló alkalom arra, hogy a súlyos munkanélküliség gondjain enyhítsen. Dél-Baranya és a kapcsolódó részek hatalmas lehetőséget kapnak a felzárkózásra, az eddigitől eltérő rövidebb út által. Harkány a nagy idegenforgalmi centrum, az új vasúti összekötettés révén 62 kilométerrel rövidebb úton közelítheti meg Budapestet. A felvetés annyira nem új, hogy egykoron, amikor Mohács ipari centrummá készült kiépülni, ezt a vasútat már részben meg is építették. Dr. Barla Szabó Sándor Szimpátia klub A Szimpátia-klub baráti társaság. Életkorunk 30 és 50 év közötti. Ne tévessz össze bennünket a város különböző pontjain működő „magányosok klubjával”. Ha önmagadra és társaságodra igényes vagy, közöttünk a helyed! Színház, mozi, kirándulás, tánc - mindez újra kiszínezheti napjaidat! Találkozzunk egy tavaszváró „Sándor-József bálon” a Kolozsvár vendéglőben (Pécs, Zsolnay u. 13.) március 19-di- kén, este 7 órától, a jelképes belépő: 50-forint. Érdeklődni az üzletvezetőnél a 30-997-es telefonon. Anna és Gabi Karnevál A komlói Városi Gyermek- és Ifjúsági Ház február 27-én rendezett a városi jelmezes karnevált az általános iskolások részére. A rendezvényt tombolatárgyak ajándékozásával patronálta a Carbonker, a Vést Kft, Zúzmara cukrászda, Kőváriné Kovács Tünde, a Zsálya gyógynövény bolt, Hochrein And- rásné, a Milka bolt, Réz Zoltán, Vass Illés, a Szilvási pékség, Rieger János és Mihály, a Bíró-Kurdi pékség és Kűri Ferenc kereskedő. Sok örömet szereztek a résztvevőknek. Czanik Istvánná intézményvezető A nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások minimum összegeiről Arról már tájékoztattuk olvasóinkat, hogy emelésre kerül sor a nyugellátásoknál és a nyugdíjszerű ellátásoknál. A 41/1993.(11.27.) Kormányrendelet tartalmazza az egyes ellátások legkisebb összegeit is. Az alábbiakban ezekről adunk tájékoztatást. A fenti rendelet 3 §-a értelmében az 1993. február 28-át követő időponttól megállapított- megállapításra kerülő nyugdíjak legkisebb összegei és a meghatározott összegű ellátások összegei. a. /a 89/1990.(V. 1.) MT. sz. rendelet 85 § (1) bekezdése szerint az öregségi nyugdíj legkisebb összege havi 6 400 forint; b. / ugyanezen rendelet 118 § (1) bekezdése szerint a rokkantsági nyugdíj a III. rokkantsági csoportban havi 6 400 Ft. a II. rokkantsági csoportban havi 6 696 forint; az I. rokkantsági csoportban havi 6 731 forint; c. / a fenti rendelet 182 § (1) bekezdése szerint járó állandó özvegyi nyugdíj havi 6 200 forint; d. / a rendelet 189 §-a szerint járó árvaellátás havi 5 890 forint; e. / a rendelet 197 §(1) bekezdése szerint járó öregségi járadék havi 6 070 forint; munkaképtelenségi járadék havi 6 560 forint. az utóbb igénylő házastárs öregségi járadéka havi 5 860 forint; az utóbb igényelő házastárs munkaképtelenségi járadéka havi 6 080 forint; f. / a rendelet 202 §-a szerint járó özvegyi járadék havi 5 970 forint; g. / a rendelet 208 §-a szerint járó növelt összegű öregségi járadék alapösszege havi 6 170 forint; növelt összegű munkaképtelenségi járadék alapösszege havi 6 560 forint; h. / a rendelet 211 §-a szerint járó növelt összegű özvegyi járadék legkisebb összege havi 5 990 forint; i. / a rendelet 240 § (1) bekezdése szerint járó baleseti rokkantsági nyugdíj a III. rokkantsági csoportban havi 6 440 forint; a II. rokkantsági csoportban havi 6 766 forint; az I. rokkantsági csoportban havi 6 826 forint. A rokkantsági járadék ösz- szege havi 5 510 forint. A rendszeres szociális járadék összege havi 6 240forint. Ha sajátjogú és özvegyi nyugellátást, baleseti nyugellátást együtt folyósítanak, azok együttes összegét kell 1993. mrácius 1 napjától havi 10 130 forintra emelni. Ha azonban bármelyik ellátás az egyébként ahhoz járó emeléssel a havi 10 130 forintot meghaladja, ezt a magasabb ellátást kell folyósítani. Az emelésekre vonatkozó rendelkezések szerint 1993. március 1-től havi 400 forinttal kell emelni az 1993. március 1 napja előtti időponttól megállapított mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékot, továbbá a szakszövetkezeti tagokat megillető növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadék alapösszegét, valamint a növelt összegű özvegyi járadék legkisebb összegét. Ugyancsak 1993. március 1 napjától havi 400 forinttal kell emelni az 1993. március 1 napja előtti időponttól megállapított és a nyugdíjfolyósító szervek által folyósított nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások összegeit. Az ellátások emelésére tekintettel változtak a korábbi összeghatárok is. Az 1993. február 28-át követő időponttól megállapított ellátásoknál azaz összeghatár, ameddig a. / az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, illetőleg a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadék mellett házastársi pótlék megállapítható havi 7 550 forint, b. / a házastárs keresete (jövedelme, nyugellátása) mellett házastársi pótlék megállapítható havi 6 200 forint (R.212 § (2.) bek. b.(pont) c./ az özvegyi és sajátjogú nyugellátás, tovább az öregségi vagy munkaképtelenségi járadék és az özvegyi járadék együttesen folyósítható havi 10 130 forint. A rendelet szerint 400 forinttal kell emelni a rendszeres szociális ellátások megállapítására és folyósítására vonatkozó - külön jogszabályban megjelölt - összeghatárokat, illetőleg kereseti (jövedelmi) értékhatárokat. A rendelet tartalmazza már az 1993. szeptember 1 napjától esedékes emelések összegét, azonban azokat most még nem ismertetjük. Amint már arról értesültek olvasóink az emeléseket hivatalból végzi el a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, külön kérelmet nem kell beadni. S. Á.
