Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)

1993-03-14 / 72. szám

Ha nincs ló, a Samara is jó, Dombóváron is Buzánszky Jenő (volt Aranycsapat-tag): „A jó névért mindenhol fizetnek” A mesterségesen kialakított egykori autóhiány utolsó ügye­ként is elkönyvelhetjük az 1990-ben kirobbant, majd idén február végén egy országgyű­lési interpelláció után újabb gel­lert kapó Samax-ügyet. La­punkban is többször írtunk a dombóvári székhelyű kft-ről, amely Lada Samarákat ígért an­nak idején gyorsan a gyanútlan vásárlóknak. Azóta kiderült, hogy a többszáz-milliós ügylet egy kis láncszem lehet csupán egy többütemű gépezetben. A máig sem lezárt botrány­ban németországi üzletkötők mellett benne van, az említett országgyűlési felszólalás után egyébként hirtelen előzetes le­tartóztatásba helyezett, Mátrai György, az Autótrade elneve­zésű, budapesti székhelyű kisz- szövetkezet elnöke, aki szerepet játszhatott különböző árucserék révén, mintegy 108 millió svájci frank (mintegy hatmilli- árd forint) értékben a kínai ál­lamadósság egy részének átvál­lalásában is. A Samax-ügynek két „ki­sebb” vesztese van: az a több­száz ember, aki vagy autót vagy a pénzét nem kapta meg a mai napig sem, másrészt pedig az Aranycsapat kft, amely a nevét adta a Samu úr kft-jének dom­bóvári beruházásában készült Viktória áruházához, amely ne­vével ellentétben a korábbi, nagynevű focistáknak közel sem hozott önfeledt győzelmet. Az Aranycsapat kft-vel ösz- szefüggésben hívtam fel dorogi lakásán Buzánszky Jenőt, aki dombóvári származású, és a negyvenes években egy évig focizott a PVSK-ban is.- Örülök, hogy keres, és ép­pen Pécsről, de jó csapat volt akkoriban a Vasút. A feleségem a mai napig is legszívesebben Pécsett élne.- Kivételesen nem a fociról kérdem most, hanem az Arany­csapat kft-ről.- Annyi mindent hallani az egészről össze-vissza, hogy egyszer legalább elmondom az egyébként felszámolás alatt lévő Aranycsapat kft. szerepét a Samax-botrány ban.- Mentegetőzést ebben az ügyben olvashattunk eddig is eleget. . .-Én tényeket sorolok. Meg­kerestek annak idején néhány régi aranycsapat-tagot, hogy ad­juk a nevünket egy dombóvári üzletházhoz. Jól hangzott a cél, belegyeztünk ahhoz, hogy ne­vünket felhasználják.-Gondolom, Önök így nem jártak rosszul.- A jó névért fizetni kell. Mi is kaptunk pénzt természetesen, de a gazdasági ügyekről nem tudtunk semmit. A nevünket ad­tuk, aztán kiléptünk. Legfeljebb abban hibáztunk, hogy ezt ké­sőn tettük meg. (A Samax-ügy- ben újabb tárgyalások után de­rül ki, kiket, mennyiben terhel felelősség.) Bozsik László Kassai Lajos ősmagyar fegyverzetben, amellyel a magyarok Augsburgig nyomultak Ősmagyarok útján a lovasíjász Kaposmérőn épült Európa legkorszerűbb versenypályája Az Aqua-spricc Egy olvasó hívott fel, a Pécs levegőjének szennyezettségéről szóló írás megjelenése után. Elmondta, ha mindenki tudja, hogy az autók kipufogóiból tá­vozó káros anyagok a fő bűnö­sök a városok levegőjének szennyezésében, akkor nem érti, miért nem tesznek ellene hathatósabban valamit. Itt van például a szenzációs pécsi ta­lálmány, az Aqua-spricc. Ő egy éve beépíttette a Dáciájába, az­óta az autó is jobban megy, a fogyasztása is csökkent, s a zöldkártyát is simán megkapta. Mindenki a katalizátor beépíté­sét szorgalmazza, pedig az drága, ezt a szerkezetet 4000 fo­rintért szerelték be neki. Lapunk már korábban bemu­tatta a pécsi Bágyi Miklós ta­lálmányát. Az Aqua-spricc néven forgalomba hozott kis műszer lényege, hogy a benzin mellett porlasztód vizet is bejut­tat a motor égésterébe. Műkö­désének pontos mechanizmusát, amely egyszerű fizikai törvé­nyeken alapul, most nem részle­tezzük, hiszen találmányi sza­badalom is védi, meg igazából csak szakembereknek érthető, annyi viszont minden autóst ér­dekelhet, hogy az eddig elvég­zett valamennyi vizsgálat és teszt egyértelműen igazolta, hogy az Água-spriccel üzemelő gépkocsik teljesítménye javul, kevesebb lesz a fogyasztása. Továbbá megszünteti az égés­térben a kokszlerakódást, ezzel növeli a motor élettartamát, s mivel tökéletesebb égést bizto­sít, így lényegesen kevesebb ká­ros anyag távozik a kipufogón át a levegőbe. A találmányt csak négyütemű autókban lehet alkalmazni, s a motor a beszere­lés előtt speciális beállítást igé­nyel. Felhívtam két olyan autó­szerelőt, akik vállalkoztak az Aqua-spricc beszerelésére, hogy érdeklődjek a tapasztalata- ikról .Ál 1 ították, hogy akiknek eddig beszerelték, mindannyian dicsérik. S.Zs. Nincs fiúgyermek, akit Robin Hood, vagy az indián regények hősei ne sarkalltak volna íjké­szítésre, ősi fegyverek és harc­módok tanulmányozására. Ez­zel szemben az is igaz, hogy meglett férfiak napjainkban is büszkén vállalják gomb- foci-készletüket, vasútmodellje- iket, de kevesen vannak, akik felnőtt fejjel sem felejtették el nyilazó kedvtelésüket. Kassai Lajos kaposmérői fia­talember ritka kivétel, ma is hó­dol ennek az ifjúkori szenve­délynek, igaz, időközben kita­nulta a versenyíjak gyártásának minden fortélyát, s megépítette Európa legkorszerűbb lovasí­jász versenypályáját is. A kez­dők 6-10 ezer forintért olyan profi íjakat vásárolhatnak a so­mogyi községben, melyet nyu­gaton csak többszáz dollárért kapnak meg. A lovaknak s em­bernek egyaránt luxuspályán folytatott íjászat azonban már nem csupán gyermekkori áb­rándok beteljesülése. Egy új sportág született, mely felidézi a magyar történelem ritkán fénylő korszakainak egyikét, mint a honfoglalás idejét. A japán kyudo vagy az an­golszász longbow nyilazók ha­zájukban ma is nagy nemzeti megbecsülésben részesülnek egyedülálló technikai tudásuk, s történelmi szerepük eredmé­nyeképp. Ugyanakkor a bizánc- tól Brémáig hódító magyar lo­vasíjászok harci tudásából nem maradt meg sem a lósport, sem a tollvesszős célbalövés semmi­féle ősi sajátossága. Kassai La­jos írott dokumentumok, ásatá­sok tapasztalatai, múzeumi vizsgálódások összegzéseképp ezeket a hiányokat pótolva hozta létre a lovaglás és az íjke­zelés e sajátos ötvözetét, a vág­tató lóról történő célba lövést, mely a kontinensen mindenütt azonnal követőkre talált. Olasz, német, holland bemutatók, ja­pán, USA meghívás és állandó látogatók jelzik az érdeklődést. A kaposmérői pályán manap­ság nagy a sürgés-forgás. Az íj- feszítés trükkjeinek, a lovaglás alapjainak elsajátításához lega­lább három év intenzív munkára van szükség. Sorra érkeznek mégis az ország minden részé­ből a tanulni vágyók, hiszen 1996 a világkiállítás, és Ma­gyarország történek 1100 éves jubileumi éve. Márpedig ünne­pelhető-e méltóbb módon a je­les dátum, mint az ősi fegyve­rek használatának sportszerű összevetésével? M. B. E. Sorsolnak az igénylők között Kiből lehet USA-polgár? Hónap végéig kell jelentkezni Két hétig próbálkozhatnak még azok a magyarok (is), akik az USA-ba való bevándorláshoz és letelepedéshez szükséges zöld kártyát az úgynevezett „ví­zumlottón” szeretnék elnyerni. Illetve, két hétig már nem. A je­lentkezési lapnak ugyanis már­cius 31-ig - helyesen kitöltve - kell megérkeznie a „lehetősé­gek hazájába” ahhoz, hogy az oda vágyó külföldi állampolgár részt is vehessen a számítógép irányította sorsoláson. Mint az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén munkatársunknak a követség előadója, Kasza Krisztina el­mondta, az immár harmadik éve, minden esztendőben meg­rendezett sorsolás az amerikai külügyminisztérium által meg­határozott országonkénti kvótát nem érinti.- A vízumlottót azon államok polgárai számára rendezik, me­lyekből egyébként igen nehéz lenne bevándorolni az USA-ba - mondja. - Ilyennek számít Magyarország is és rajtunk kí­vül még harminchat állam. A bevándorlásnak normál esetben két követelménye van. Az egyik, hogy a bevándorlást kérő személynek az Egyesült Államokban rokona éljen, a másik, hogy olyan szaktudással rendelkezzen, amilyenre az USA-ban valamilyen oknál fogva éppen igen nagy szükség van. A jelentkezési lap egyébként nem nyomtatvány, a szükséges öt adatot egy fehér lapra min­denkinek saját magának kell fel­írnia. Az első adat a családnév (aláhúzva), majd a keresztnév és ha van, a második kereszt­név. Másodszorra a születési időpontot kell megjelölni - az amerikai „szabvány” szerint, tehát előre a nap, utána a hó­nap, s az év, végül a város, helység és az ország neve, ahol az illető világra jött. Ezt köve­tően a házastárs és a gyerekek neve, születési helye és ideje következik. A negyedik pont a jelentkező postai címe, ahol a sorsolás eredményéről értesít­hetik, utolsó adatként pedig á budapesti amerikai nagykövet­ség címe jön (Konzuli osztály, V. kerület Szabadság tér 12, 1054, Budapest, Hungary). Fontos a boríték megcímzése is. A bal felső sarokba: HUN­GARY; alá: pl. István Nagy; alá utca; alá ország, város; vé­gül az irányítószám. A cím­zetthez: AA-1, alá: PO BOX 1994; alá: Dulles VO U 199-1994. Fontos információ még, hogy a szerencsés nyertesek az amerikai állampolgárságot - s az ezzel járó kedvezményeket - nem kapják meg, a zöld kár­tya egyszerűen csak egy ál­lamba való bebocsátást jelent. Az állampolgárságot hosszú várakozás után adják meg a ha­tóságok, így hát jó, ha az em­ber tény-leg nem „behunyt szemmel” indul el. Pauska Eladták a Siót! Eladták a Siót. No, nem a fo­lyót, hanem a Sió márkanevű, rostos gyümölcsitalokat készítő és forgalmazó Sió Nektár Kft.-1. Mégpedig a legnagyobb német üdítőitalokat készítő Eckes cég vette meg a száz százalékos tu­lajdonjogot. A siófoki üzem az elsők kö­zött volt az országban, amelyik elkezdte a szénsavmentes, ter­mészetes gyümölcs alapanyag­ból készült italok gyártását. A Kft. a Siófoki Állami Gazdaság tulajdonában volt mindezideig, s azon üzemek közé tartozott, amelyiknek nem voltak különö­sebb pénzügyi gondjai. A gaz­daság privatizációs tervei, s a most jelentkező jó vevő azon­ban mégis az eladás sorsára jut­tatta. Az ECKES vállalatot 1857-ben alapította az a család, amelynek ma is a tulajdonában van, ma is családi vállalkozás­ként működik. Igazi fejlődése 1945 után indult meg, először szeszes italok gyártójaként lett ismert az európai piacon, a Chantré és a Mariacron konya­kok révén, később kiterjesztet­ték tevékenységüket az alko­holmentes italok, különösen a- gyümölcslevek, nektárok gyár­tására. Legnépszerűbb üdítőital márkájuk a „hohes C”. A cég 1992-ben 75 milliárd forintnak megfelelő forgalmat bonyolí­tott, s ezzel a legnagyobb ilyen cég Németországban. A cég képviselője Peter Thiel újságíróknak elmondta, hogy azért vásárolták meg ezt az üzemet, mert a termékeiket jó­nak találták, s Magyarország évi 130 millió literes üdítőital fogyasztásával jó piacnak tűnik. Azonkívül kihasználva orszá­gunk geopolitikai helyzetét, a jövőben a környező országokba is innen akarnak exportálni. A siófoki üzemet mintegy 100 millió forintos fejlesztés után három éven belül a térség egyik vezető gyümölcsital gyártó vál­lalatává fejlesztik, ami további munkahelyeket is jelent. A Sió márkanevet megtartják, s a cég SIÓ ECKES néven működik tovább. Megtartják a jól bevált régi termékeket, de új termékek gyártását is tervezik, köztük olyanokat, amelyek az egészsé­ges táplálkozás szigorú kritéri­umának is megfelelnek. S. Zs. Főzzünk változatosan! Családi dráma és furcsa sörvásárlás Italozás után megszúrta feleségét - A sörért fizetnie illik a vállalkozónak Alföldi lerakott. Hozzáva­lók: 30 dkg sertéslapocka, 1 evőkanál olaj, 1 fej vörös­hagyma, 3-4 szál sárgarépa, 50 dkg burgonya, só, őrölt bors, 1 csokor petrezselyem. Egy vastag falú lábasban az olajon megpirítjuk az apróra vágott vöröshagymát, bele­tesszük a kockákra vágott hús felét, ezt befedjük a megtisztí­tott, karikákra vágott sárga­répa felével, majd ismét bur­gonya, sárgarépa és burgonya következik. Ezután felöntjük vízzel, meghintjük a fűszerek­kel. Lefedve, kis lángon, ke­vergetés nélkül kb. két óráig pároljuk, végül a fedőt levéve róla, rövid lére sütjük. Sava­nyúság illik hozzá. Aranypatkó. Hozzávalók: a tésztához 30 dkg finomliszt, 30 dkg reszelt sárgarépa (tisztán mérve), 15 dkg Rama margarin, 1 kanál tej­föl, 5 deka porcukor; a töl­téshez barackízt. A tésztához valókat össze­gyúrjuk, egy óráig hideg he­lyen pihentetjük. Ezután kés­fok vastagságúra nyújtjuk, és négyzeteket vágunk ki belőle. Midnegyikre 1-1 kanállal ba­rackízt rakunk, és a tésztát összesodorva, kifli alakúra formáljuk. A forró sütőben aranysárgára sütjük, és porcu­korral meghintve tálaljuk. Csak frissen jó! Édes pástétom. Hozzávalók: 10 deka vaj vagy margarin, 1 savanykás alma, 1 szál sárgarépa, 1 evőkanál méz, pár csepp citromlé. Az almát és a tisztított sár­garépát finomra reszeljük, és a hozzávalókkal habosra kever­jük a vajat. Kenyérre, zsem­lyére kenve fogyasztjuk. A családi összeütközéseket követő emberölés, sajnos, egyre gyakoribb hazánkban. A dél-dunántúli megyékben ez évben elkövetett több, mint tíz életelleni bűncselekmény túl­nyomó többsége házastársak perpatvara után következett be. Nagyszakácsiban például, az egyébkéntleddig büntetlen előé­letű K. László nyugdíjas nem elégedett meg otthonában ter­melt borának mennyiségével. Elment ugyan először a sző­lőbe, hogy hozzon némi itókát még, és ezzel is elősegítse a fe­leségével töltött idő gondtalan múlását, ám aztán a kocsmába ment. Nem valószínű, hogy az italmérésben felszolgált bor ár­tott meg neki, mindenesetre, a vizsgálat jelenlegi állása szerint estefelé megszúrta a feleségét. A szomszéd talált rá az áldo­zatra, átnézett éppen földiéihez, és látta, hogy ott fekszik az idős asszony. Orvost hívott, aki a vizsgálathoz szükséges vetkőz- tetés közben a halott idős asz- szony oldalán egy szúrást talált, a szúrás körül pedig vérnyomo­kat. K. László először tagadta tettét, mondván, egyedül ment át a kocsmába. Megszomjazott, és közben, bizony történhet bármi is az asszonnyal. A szomszéd se pontosan emlék­szik arra, hogy együtt volt-e a gyanúsítottal. Majd a tények ha­tására K. László beismerő val­lomást tett. Elmondta, összeszó­lalkoztak, és eközben előkerült a harminc centis pengéjű kés is. A vizsgálat emberölés alapos gyanúja miatt folytatódik, a gyanúsított előzetes letartózta­tásban van. A sörcsalással kapcsolatos ügyet rövid bevezetővel kezdi dr. Herke Tamás, a Somogy Megyei Rendőrfőkapitányság osztályvezetője. Ebből kiderül, hogy a büntető törvénykönyv­ből törölték a hanyag kezelés vétségére vonatkozó paragra­fust. Most viszont, hogy egy­részt örvendetesen egyre több a vállakozó, másrészt pedig az ál­taluk átvett árúk kifizetési módja is gyakran nem kész­pénzzel történik, igen nagy visszaélések fordulnak elő. Ezek egyike a Nagykanizsai Sörgyárral kapcsolatos. Infor­mációink szerint öt vállalkozó, mintegy húszmillió forint ér­tékű árú értékét nem egyenlí­tette ki a sörgyárnak, miután vállalkozói igazolvánnyal és pecséttel fizetett. A rendelkezé­sek értelmében ezt szabadon megteheti a vállalkozó. A vállalkozónak 24 órán be­lül kellene feladni a pénzt. Nos, ez nem történt meg, így a rend­őrség csalás bűntettének alapos gyanúja miatt indított eljárást. A laikus érdeklődőben pedig felmerül, mi lehet az oka annak, hogy egy nagy gyár, például ilyen esetekben is, azonnal ki­adja az árút, kjilönösebb ellen­őrzés nélkül. Én arra a követ­keztetésre jutottam, hogy örül­nek a vevőnek, hiszen termelé­sük többet is elbírna, mint, amennyit a megrendelők, a készpénzzel vagy pecséttel ér­kező vásárlók igényelnének. Mindenesetre, információink szerint, hamarosan szigorítások várhatók a pecséttel fizetőkkel kapcsolatban. A behajtási pro­cedúra sokáig elhúzódhat a je­lenlegi szbályozás szerint. Bozsik 1993. MÁRCIUS 14., VASÁRNAP Új VDN 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents