Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)
1993-03-14 / 72. szám
4 Mellműtétek a Baranya Megyei Kórházban Sokszor szebb lesz, mint az eredeti (3. oldal) Szoboravatás Dessewfy Arisztid honvédtábornok szobrának avatására kerül sor március 15-én Pécsett, az Aradi vértanúk útján, délelőtt 11 órai kezdettel. A Rigó István pécsi szobrászművész által - a Művelődési és Közoktatási Minisztérium anyagi támogatásával - készült alkotás felavatásán beszédet mond dr. Andrásfalvy Bertalan országgyűlési képviselő. Az ünnepségen Németh János, a Pécsi Nemzeti Színház művésze ismerteti Dessewfy Arisztid életútját és egy Vörös- marty-vers elszavalásával tiszteleg a mártír emléke előtt. Somogyi tavasz UJ Dunántúli napló KÖZÉLETI LAP IV. évfolyam, 72. szám 1993. március 14., vasárnap Ára: 13,80 Ft Adj magyarságot! „Adj magyarságot a magyarnak” címmel nemzetközi vetélkedőt rendezett Pécsett a Nagy Lajos Gimnázium. 102 középiskola csapata nevezett, melyből 13 hazai és 7 határon túli társaság jutott a döntőbe. A miskolci Földes F. Gimnázium nyerte a versenyt, 2. a mezőberényi Petőfi S. Gimnázium, 3. a Pozsonyi Magyar Tannyelvű Gimnázium, míg a pécsi J. Pannonius Gimnázium 8. lett. Képünkön a fiatalok az 1848-as szabadságharc hőseire emlékeznek. Löffler G. A mai naptól rendkívül gazdag programokkal megkezdődik a Nagyatádi Tavaszi Fesztivál ’93 rendezvénysorozat, melynek fő védnöke Varga Vince, a város polgármestere. A mai és holnapi kínálatból: „Kossuthról, negyvennyolcról” címmel tart előadást a művelődési házban Spira György történész 15 órakor, majd 17.30 órai kezdettel ugyanott megnyitja a Steiner Józsefné gyűjteményéből kialakított „Kossuth Lajos élete - képeslapokon” című kiállítást. Ugyancsak a művelődési házban 18 órától ünnepi hangversenyre kerül sor. Március 15-én 9 órakor ünnepi megemlékezésre és koszorúzásra kerül sor a Kossuth szobornál, majd 11 órakor a Hotel Solar halijában XV-XIX századi katonadalokat és táncokat ad elő a Vegantes együttes. Ismét éleslövészet A Pécsi Határőr Igazgatóság sorozott állománya az éves kiképzési tervnek megfelelően a siklósi lőtéren március 17-én, 18-án és 19-én éleslövészetet tart reggel 7,30 órától sötétedésig. A közölt időpontban a lakosság egyes és sorozatlövések, valamint robbanások hangját fogja hallani, amiért a határőrség megértést kér. Riadókészültségben a dél-koreai hadsereg Riadókészültségbe helyezték szombaton a 640 ezer fős dél-koreai hadsereget egy nappal azt követően, hogy Phenjan bejelentette: felmondja az atomsorompó szerződést. Eszak-Korea már pénteken riadókészültségbe hozta 1,1 millió fős hadseregét. Egy Phenjanban szolgálatot teljesítő külföldi diplomata szombaton arról számolt be, hogy az észak-koreai fővárosban nem tapasztalható normálisnál szembetűnőbb katonai mozgás. Hogyan tudósított a Pesti Hírlap 145 éve a forradalomról? T9S3T Mártim 1*7.184$. HÍRLAP. Részlet a Pesti Hírlap 1848. március 17-ci számának címoldaláról 1848 Martius 15 Meghatottan lehet csak kézbevenni a korabeli lapot, amely annak ellenére, hogy néhány nap híján pont 145 éve íródott, meglehetősen modern. A Pesti Hírlap 1848 Martius 17-én megjelent számáról van szó, mely pergő hangú tudósításokat közöl a legfontosabb hazai és nagyvilági eseményekről. Úgy vélem: nem érdektelen az ismeretlen, múltbéli zsurnaliszta szemével láttatott eseményekbe betekinteni, köszöntve így a forradalom és szabadságharc ünnepét s a szabad sajtó napját. Micsoda izgalmas, micsoda csodálatosan pontos helyzetismeretet tükröző írások sora. Március 15-ről így fogalmaz március 16-ai levélkeltezéssel: A' tegnapi nap históriai nyomokat hagyott maga után. Mi kezdetben csak demonsratió színét viselé, később erkölcsi, békés forradalommá alakult. S idéz másutt a március 12-én szerkesztett folyamodványból, mely így kezdődik: Egész Európa mozog. Az idő félszázaddal előbbre rúgott. Egy gondolat rezgi át egész Európát: hogy a' létező állapot tovább nem maradhat. A lap első oldalán talán először jelent meg ily figyelemfelhívó, rebellis nyomtatásban a mondat: A' sajtó szabad! (Folytatás a 2. oldalon) Egyre több munkanélküli a régióban A mezőgazdaságé a vezető szerep a létszámleépítésben A Dél-Dunántúlon Zala megyében a legkedvezőbb a munkaerőpiaci helyzet, míg a sor végén Baranya és Tolna áll. Zalában a munkanélküliségi ráta jócskán elmarad az országos átlagtól. A munkát keresők egy- harmada pályakezdő, s közülük is minden második szakmunkás. Ennek ellenére a fiatalok zöme a szakközép- és a szakmunkásképző iskolákat választja továbbtanuláskor, pedig a vállalatok egyre kevésbé kapcsolódnak be a gyakorlati oktatásba, sorra szűnnek meg a tanműhelyek. Ugyanakkor a gimnáziumi érettségivel rendelkezőket a legkönnyebb bármilyen irányban átképezni. Somogy megyében február végén már meghaladta a 21 ezret a munkanélküliek száma. Elszomorító megyei sajátosság, hogy 86 százalékuk korábban fizikai dolgozó volt, többségük 45 évnél fiatalabb, s legalább fél vagy egy éve nem tudnak elhelyezkedni. Továbbra is Tab, Csurgó, Barcs és Marcali körzetében a legrosszabb a helyzet. Somogybán az idén 600 ember vesztette már el az állását létszámleépítés következtében (főként Kaposvár az érintett terület - Finommechanikai Kft., Húskombinát, MÁV, mezőgazdasági üzemek). A fő okok pedig: belföldi keresletcsökkenés, tulajdonosváltás, privatizáció. Tolna megyében a legmagasabb Dél-Dunántúlon a munkanélküliségi ráta (14,2 százalék). A termelés minden ágazatban csökken, az általános visszaesés a munkaerőpiaci feszültségeket még inkább kiélezi. A munkáltatók munkaerőigénye egyre kisebb, így az átképzések is céljukat vesztik. Örvendetesen nőtt viszont az elmúlt évben a megyében a munkahelyteremtésre fordított segítség összege - 141 millió forint, a korábbi négyszerese, valamint a a vállalkozóvá válás támogatásában részesülők száma. Baranya a negatív rekordok terén alig marad el Tolnától. (Folytatás a 2. oldalon) Baranyai németek közgyűlése Jelentős eredményekre számítanak a következő helyhatósági választásokon Szabad György Bécsbe utazott Szabad György, az Országgyűlés elnöke a Collegium Hungaricum és az ausztriai magyar egyesületek meghívására szombaton kétnapos látogatásra Bécsbe utazott. Az Országgyűlés elnöke bécsi tartózkodása során vasárnap találkozik az ausztriai magyar egyesületek vezetőivel, majd részt vesz a Collegium Hungaricumban megrendezésre kerülő „ 1848 Bécs-Budapest” című kiállítás megnyitóján. Szabad György vasárnap este nemzeti ünnepünk alkalmából ünnepi beszédet mond az ausztriai magyar egyesületek díszünnepségén a Collegium Hungaricumban. A baranyai németek szeretnék maradéktalanul kihasználni a majdani nemzetiségi törvény nyújtotta lehetőségeket. Erre viszont alaposan fel kell készülniük, és ezt szolgálta a tegnap Pécsett, a Lenau-házban megrendezett tanácskozás, ahova nem hívtak meg kívülállókat, hogy minden kötöttség és kertelés nélkül elmondhassák véleményüket a baranyai németség képviselői. Nagyon fontosnak tartják a következő helyhatósági választásokat, ahol jelentős eredményeket várnak a nemzetiségi képviselőktől. Hatvanezerre becsülik német származásúak számát Baranyában, amit legjobban az bizonyítana ha jelöltjeik legalább 40 ezer szavazatot kapnának. A tanácskozáson nagy figyelmet szenteltek a német egyesületek munkájának- közel 40 ilyen működik a megyében -, valamint a nemzetiségi iskoláztatás gondjainak.- Meg akarjuk őrizni nemzeti öntudatunkat és kultúránkat - jelentette ki a sajtótájékoztatón Báling József, a Magyarországi Németek Szövetsége Baranya Megyei Szervezetének elnöke.- Ugyanakkor úgy véljük, az az érték, amit mi létrehozunk, az egész országot gazdagítja. Nem irritálni akarjuk a magyarságot, hanem arra törekszünk, hogy békében éljünk együtt a közös hazában. S ajtó. Régóta nem azt jelenti, amit valójában jelent - a prés, mellyel elődeink az első könyveket nyomták, talán a legutoljára jut eszünkbe, ha a szót kimondja valaki: sajtó. Inkább, hogy keresni kellene a kegyeit. Vagy, hogy ideje lenne végre magunk alá gyűrni már. Eleget szájaskodtak, akik. Jó lenne szerepelni benne. Még jobb lenne birtokolni, hogy sok pénzt keressünk, ha már tehetjük, végre, mert tényleg az van, amiért oly' sokan forgatták a nyelvüket - daliá- sabb időkben a kardot is. A nyilvános közlés szabadsága. Ugye, mennyivel szebb, magyarabb a szó: sajtószabadság? Létezhet igazi sajtószabadság? Létezhet Magyarországon? A sajtó - parádésabban: média - embere ritkán, ünnepi pillanatokban, ha egyáltalán - foglalkozik ilyen kérdésekkel manapság, aki pedig mégis, Sajtónapra magára vessen. A sajtó embere jobban teszi, ha csak úgy, egyszerűen, kicsi vagy nagy pénzért, szerencséjétől függően végzi a dolgát. Hosszabb életű lesz, mint infarktus-gyanús, korán hulló pályatársai, s nem rontja az igen rossz, a szakmák átlagát tekintve tán legrosszabb statisztikát. Az újságírók - grafomán, magamutogató; be kedves, bohém népség! - ilyenkor, a Szabad Magyar Sajtó Napján szeretik csak és kizárólag önmagukat ünnepelni, feledve kiadót, nyomdászt, mindenkit - aki nélkül mozdulni sem tudnának, s józanabb pillanataikban ezt maguk is elismerik. És azt is, hogy az ilyesmi nem való. A sajtó - az újságok, a tévé, a rádió - március tizenötödikén ünnepel. Kedves nagyképűségünk minekünk ez: a '48-as forradalom kitörésének napját egyben a Szabad Magyar Sajtó Napjává is tettük. Ami ellen még csak tiltakozni se lehet. Ha minden újság így tudja, így tudja mindenki, s ha így tudja mindenki, ez is az igazság. Szeretjük ezt hinni mi, újságírók - David Halberstam- nak, az amerikai sajtóról szóló műve („Mert övék a hatalom”) ugyanezt írja le - csak hát mindez úgy, ahogy van, nem igaz. A sajtó, ha mindig igazat mond, csak akkor hatalom. Ma ünnep, holnap újra a munka. Riportok, interjúk, tudósítások, veszekedések, egyezkedések, nagy összeboru- lások - s végül a megjelenés. Minél jobb minőségben, hogy kiszolgáljuk a Nézőt, a Hallgatót - az Olvasót. P écsett az írott sajtóban dolgozóknak ez, a mostani sajtónap különösen ünnepi. Indoklásként csak annyit: most még ráadásul nyomdát is avattunk. Pauska Zsolt A Zeneiskolai Továbbképzős Növendékek I. Országos Fesztiváljának eseményei zajlanak a hét végén Mohácson. A zeneiskolások nyolc hangversenyen mérik össze tudásukat a három nap alatt. Képünkön a hódmezővásárhelyi Urbán Mónika zongorázik. Fotó: Proksza László
