Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)
1993-03-12 / 70. szám
1993. március 12., péntek aj Dunántúli napló 3 Szimpózium a betegkímélő műtétekről Pécs úttörő szerepet vállalt Mehet-e az apa gyesre? Igen is, meg nem is Amikor dr. Schmidt Pál, a POTE II. számú sebészeti klinikájának megbízott vezetője nemrég egy Ausztriában megtartott kongresszuson beszámolt arról, hogy már 1400 laparasz- kópos epehólyag eltávolítást végeztek a klinikán, holott alig két éve hajtották végre az elsőt, az osztrák sebészek meglepődtek, s őszinte elismerésüket fejezték ki a pécsi kollégáknak. Magyarországon a pécsi Il-es sebészeti klinika volt az első, ahol ezt a betegkímélő epekő kivételi műtéti eljárást elkezdték, és azóta már rutinszerűen alkalmazzák. A technika szédületes fejlődése az orvostudományt is forradalmasította. Olyan diagnosztikai és műtéti eljárások váltak lehetővé, amelyek még alig 10 év távlatában is elképzelhetetlenek voltak. Alig 10-15 éve jelentek meg például az első olyan műszerek, amelyekkel egy nyíláson a testbe hatolva, száloptika segítségével láthatóvá váltak a vizsgálandó belső szervek. Ezeket továbbfejlesztették, a száloptikát egy mini kamera váltotta fel, ami képernyőre vetíti a látottakat, s ezután már csak egy lépés volt, hogy bizonyos kiegészítő eszközökkel már nemcsak diagnózis felállítására, de bizonyos műtétek elvégzésére is alkalmassá váltak. Az új műtéti technika a gyógyítás számos területén alkalmazható. Megmarad a Petőfi utcai bolt Aláírásokat gyűjtöttek a lakók Pécsett a Petőfi utcában egy hétig zárva volt a Mágocsi Béke termelőszövetkezet füstölt áru, baromfi és hal boltja. A környéken élők aláírásokat gyűjtöttek, hogy a tsz felszámolása miatt ne szűnjön meg az üzlet. Több százan aláírták a kérvényt, hiszen a városnak ezen a részén lassan már egyetlen bolt sem marad. A Kolozsvár utcában bezárt a húsbolt, a Petőfi utcai tejbolt sem működik már. Lassan mindenért a Szí ivén ABC-be kell menni. Sok idős ember él itt, akiknek az már nagyon messze van. A bolt bérlői ma már ismét jókedvűek. Mégsem zárják be az üzletet, a felszámolóbiztos megígérte nekik, hogy aláírja a papírjaikat.-A vásárlók aláírást gyűjtöttek - mondja Szigeti László és felesége. - Hatszáznál több gyűlt össze, ez is segített abban, hogy ne zárjon be a bolt. A bérleti jogot szeretnénk megvásárolni, most már úgy néz ki, nincs akadálya, az üzletet március 8-án újra kinyitottuk. 1992. júliusában adta be a Szigeti-házaspár az igényét a tsz-hez, a felszámolás megkezdésekor, hogy megvennék a Petőfi utcai üzletet. Hamarosan el is kezdtek tárgyalni, azonban kiderült, hogy nincs meg a bérlemény kiutaló határozata és egy peres ügy is nehezítette a bérlők helyzetét.- Március elejére belefáradtunk ebbe az állandó vitába, már le is mondtunk az egészről. Mindent megtettünk, hogy a bolt a miénk maradhasson, akkor úgy tűnt, eredménytelenül. A vásárlóink összefogtak értünk, kiálltak mellettünk. Nem akartuk az itt élőket cserben hagyni. A tsz felszámolóbiztosát is megkerestük. Elmondta, tényleg szó volt róla, hogy ilyen körülmények között nem vesznek tovább részt ebben az ügyben. Látva azonban, hogy mennyire ragaszkodnak a környékbeliek az üzlethez, megkaphatják a bérlők, nem kell bezárniuk. Sz. K. A lényege, hogy ellentétben a hagyományos műtéti eljárásokkal, amikor is nagy vágásokkal kellett feltárni a belső szerveket, az új módszerrel, a technika segítségével elég csupán 2-3 helyen 1-2 centiméteres nyílást metszeni, ezen keresztül juttatják be a speciális műtéti eszközöket. Mivel Pécs klinikái, kórházai úttörő szerepet játszottak az új műtéti technika alkalmazásában - a POTE nőgyógyászai, urológusok, radiológusok, sebészek, a megyei kórház mellkas sebészei, belgyógyászai - ezért a mai napon e témában nemzetközi részvétellel országos szimpóziumot rendeznek a pécsi Akadémiai Székházban. (Megnyitó 9 órakor.) A szimpóziumnak két szervezője a radiológiai klinika és a II.-es sebészeti klinika. Dr. Schmidt Pál docenst, a sebészeti klinika megbízott vezetőjét kérdeztük, mi a szimpózium célja? Válaszában elmondta, hogy bár igaz, hogy terjedőben van ez a műtéti eljárás, mégis sok helyen még nem ismerik, idegenkednek tőle. A cél tehát, hogy minél szélesebb körben terjesszék el ezt a betegkímélő diagnosztikai és műtéti eljárást, hiszen a beteget sokkal kisebb mértékben terheli, mint a hagyományos nűtét, hamarabb gyógyul, s a táppénzes napok száma jelentősen lecsökken.- Szeretném megemlíteni, hogy az országban mi voltunk az A POTE klinikáin is alkalmazzák a betegkímélő műtéti eljárásokat Fotó: Proksza László elsők, akik ezt az új, laparoszkópos epeműtétet végeztük, még az elődöm, dr. Kiss Tibor profesz- szor vezetése alatt, de a sikert a nőgyógyászoknak köszönhetjük. Ők ugyanis előttünk jártak ennek a technikának az alkalmazásában, ők segítettek az első műtéteknél - mondta dr. Schmidt Pál.- Ez az első ilyen témájú szimpózium az országban, s előadókként felkértük mindazokat a pécsi orvosokat, akik saját területükön már sikerrel alkalmazzák. A pécsieken kívül még Ausztriából érkeztek előadók, akik a legújabb eszközöket is bemutatják. S. Zs. A Pécsi Rádió hétvégi és ünnepi műsoraiból Az idős bácsit a környéken csak „fecskés embernek” hívják, hiszen ajtaja tavasztól késő őszig mindig nyitva áll és a vil- lásfarkú madarak is tudják már, hogy oda bátran betérhetnek. Amikor a természet így behatol egy élettérbe, már maga ez a tény is különlegességet jelent, talán ez az egyik olyan erő, amivel magyarázható, hogy valakit hosszú évekig elkerül a betegség. A szombati Jó pihenést magazinban többek között ezzel a bácsival is találkozhatnak - mondja a szerkesztő Zsoldos László - és egy másikkal is, aki szintén erősen várja a tavasz közeledtét, hogy ismét - gyermekkorához hasonlóan - hosz- szú órákat tölthessen el a falu mellett elhaladó patak partján sétálgatva, visszagondolva azokra az időkre, amikor sok-sok generáció hagyományait követve ő is elismert vízimolnár volt. A lírai témákat meg-meg- bontják ún. „kemény történetek” is, szó lesz magyarországi szervkereskedeleméről. Talán sikerül fellebbenteni a leplet egy bajai maffiagyilkosság részleteiről, kitudódik, hogyan került egy grúz piacozó kocsijával együtt a Sóstóba. A zeneszerető hallgatók is igazi csemegét kaphatnak a műsorból, a kiváló magyar gitárossal F.F. Mikivel (Szelkai Miklóssal) készült zenés beszélgetésben. Március 14-én vasárnap fél 9-től 10-ig a Szerkesszünk együtt zenés kívánságműsort „szervírozza” a hallgatóknak Gungl László. Március 15-én, hétfőn nemzeti ünnepünkön a vasárnapi műsorrendnek megfelelően fél 9-től 10-ig szól a Pécsi Rádió, melynek ünnepi magazinműsorát ezúttal Somogy vári Valéria szerkeszti. Amit biztosan ígérhet, az az, hogy a műsor beszámol a régió ünnepi eseményeinek előkészületeiről, és több archív felvétellel is megemlékeznek a 48-as hagyományokról, így pl. leforgatják a zenei szerkesztő, Kovács Attila „Nemzet és haladás a múlt század magyar zenéjében” összeállítását. Olvasóink közül sokan érdeklődnek, hogy ki, mikor jogosult a gyermekgondozási segélyre (GYES) és azt az apa is igénybe veheti-e. A többször módosított 10/1982./ IV. 16. MT. sz. rendelet 1. §-ában előírtak szerint az anyát, illetőleg a gyermekét egyedül nevelő apát gyermeke három éves korának - tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében 10 éves korának - betöltéséig gyermek- gondozási segély illeti meg, ha gyermekgondozási díjban részesült és folytatólag gyermek- gondozási segélyt igényel, vagy rendelkezik a gyermekgondozási díjhoz szükséges jogosult- sági feltételekkel. A gyermekgondozási segély az örökbefogadott, a mostoha és a nevelt gyermek után is jár. Ha az anya, illetőleg a gyermekét egyedül nevelő apa felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója - a gyermek születési napjától - gyermekgondozási segélyre jogosult, amennyiben a gyermek a hallgatói jogviszony fennállása alatt született. Ha a gyermek a hallgatói jogviszony megszűnésétől számított 180 napon belül született, gyermekgondozási segély akkor is jár, ha a jogosultság a fentebb ismertetettek alapján nem állapítható meg. A rendelet 4. §-a szerint a gyermek egy éves korának betöltése után a gyermekgondozási segélyt az anya helyett a vele közös háztartásban élő apa is igénybe veheti, ha a gyermekgondozási segélyre jogosultság feltételeinek mindketten megfelelnek. Tájékoztatásul még közöljük azt is, hogy a rendelet 6. §. /I/ bekezdése szerint a gyermek- gondozási segélyben részesülő személy - a segély teljes összegének folyósítása mellett - a gyermek másféléves kora után munkát vállalhat. A munkaviszony tagsági viszony keretében történő munkavégzés azonban éves átlagban a törvényes munkaidő felét nem haladhatja meg. S.Á. Koldus - két kalappal A kétkalapos koldus rendszerint a Király utca elején űzi mesterségét. Látszólag könnyű munkája van. A hátát a falnak veti, a lábát maga alá húzza, amúgy török módra. Kopott, fekete szövetnadrágot és tán még kopottabb kabátot visel. Az egyik kalap a fején, a másik meg előtte az utca kövén. A bőre cserzett és sötét, az állán sörték meredeznek. Még nem öreg, de fiatalnak végképp nem mondható. Amikor először láttam, nem tudtam, miért is hökkennek meg a látványától. Csak álltam és bámultam bambán, mint a nevezetes borjú az új kapura. Hát persze, villant egyszer csak belém a felismerés. Ennek a koldusnak két kalapja van! Nem egy, ahogy elvárhatná azt a kéregetésből élő embertársától az ember, hanem kettő. Amúgy is rossz hangulatban voltam, s a gyarapodásnak ez a pimasz bizonyítéka - a második kalap a fején - végképp kihozott a sodromból. Lám, nekem örökösen meg kell húznom a nadrágszíjamat, mások meg itt gyarapszanak a szemem előtt! Egész nap nem tudtam szabadulni a kalapok látványától. Lehiggadnom is csak lassan sikerült. Igazságtalan vagy - korholtam ma- gam. Mi lenne, ha neked is így kellene megkeresned a mindennapi betevőt? S a második kalap is csupán a józansága bizonyítéka. Hisz fejfedő nélkül - ebben a hidegben - épeszű koldus munkába aligha áll. Azóta féltem a kétkalapos koldust. Mert mi lesz — ha, akárcsak én rossz pillanatában pillantja meg őt az adóhatóság főembere? - Ejh, de jó megy errefelé a koldusoknak! - gondolja majd. S aztán kivetik a koldusokra a kalap-adót. S persze, két kalapra duplán. S, ha politikus látja meg? - Ez igen, ez fejlődés, ez a kétkalapos koldus már a mi koldusunk! Persze, vélhetően ez rémálom csupán. Remélem, bárki látja majd meg, arra gondol: a kalap mögött és a kalap alatt rászoruló ember lapul. Bognár László Egy baranyai szociológus tapasztalatai Thaiföldön Politikai hatalom nélkül nincs jövője a kisebbségnek Pécsi szociológus meglehetősen ritkán jut el Thaiföldre. Igazából elsőre nem is tudja az ember miféle tapasztalatokkal gazdagodhat a „Szabadok földjén” egy magyar társadalom- kutató, ám mint a napokban kéthetes tanulmányújáról hazatért Gyúrok János elbeszéléséből kitűnt, a kisebbségek integrálódási esélyeit és a velük szemben tanúsított toleranciát vizsgálva van mit tanulniuk a magyaroknak a thai-októl. — .Gyúrok János, a pécsi Horvát Intézet vezetője elsősorban a főváros területén tanulmányozta a kisebbségek helyzetét. Bangkokban jelentős számú kisebbség él, a két legnagyobb közösség a több mint egymillió kínai és a 100 ezer körüli létszámú indiai. Ami leginkább szembetűnik: Thaiföldön a tolerancia nagyobb mértékű mint Európában, különösen mint Közép-Európában. Ennek egyik oka lehet, hogy a „Szabadok Földje” sosem volt gyarmat, nem él az ebből fakadó, idegenekkel szembeni elutasítás az emberekben. Másik oka pedig a lakosság több mint 90 százaléka által vallott hit, a buddhizmus. A buddhizmusban rejlő, alapvető alázat az élettel szemben meghatározza a thai ember viszonyát környezetéhez. Mindkét kisebbségi közösség speciális szerepet tölt be az ország életében, különösen a gazdaságban. A kínaiak nagy mértékben vesznek részt a kereskedelemben, iparban, a bankéletben. E területek jórészét ők tartják a kezükben. A gazdasági hatalom által pedig a politikára is hatással lehetnek, mivel a thai emberek nem tesznek különbséget társadalmi előmenetel szempontjából a nemzetiségi hovatartozást illetően. A politikai hatalom rendkívül fontos a kisebbségek számára, hiszen a közösség fennmaradását, a biztonságérzetet növeli. A két kisebbség saját közösségén belül is tesz a fennmaradásáért. Az indiaiak zárt, szigorú belső szabályoktól vezérelt csoportot alkotnak és rendkívül fontos számukra, hogy kultúrájuk egy részét demonstratívan is megjelenítsék. A gyerekek nevelésének, szocializációjának ezért fontos része az indiai ruha viselete, ami Thaiföldön senkinek nem szúr szemet, senki nem ütközik meg az övéktől eltérő szokáson (ellentétben például a cigány ruhával szembeni magyarországi előítéletekkel). Gondok persze Thaiföldön is vannak a kisebbségekkel kapcsolatban. Ott sem tökéletes a kisebbségek integrációja, ám mint Gyúrok János mondja, megmutatta számára az ország, hogy másként is lehet kezelni a kisebbségeket.- Lényegesen előttünk járnak Thaiföldön. Az ottani kisebbségi viszonyokat nem lehet európai gondolkodásmóddal megközelíteni. A vizsgálódásomnak nem is az átvételi lehetőségek keresése, hanem az összehasonlítás volt a célja. Amit mégis mindenképpen át kellene vennünk, az a tolerancia, a másság tisztelete. Thaiföldön jóval nagyobb esélyt nyújtanak a kisebbségeknek a fennmaradásra. Azt azonban a kisebbségnek is meg kell értenie, hogy ha politikai, gazdasági hatalmat nem tud szerezni magának, nincs jövője, végleg beolvad. Úgy látom Magyarországon a politikai pozíciókhoz jutást egyrészt nem mindig teszik lehetővé a kisebbség számára, másrészt még a kisebbség sem értette meg ennek fontosságát. P. V. Jellegzetes thajföldi városkép
