Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)

1993-03-11 / 69. szám

1993. március 11., csütörtök tu Dunantüti napto 7 Szeminárium agrárvállalkozóknak Pécsett A Pécsi Kisvállalkozás-fej­lesztési Központ és a Baranya Megyei Mezőgazdasági Ka­mara AGRÁRVÁLLALKO­ZÁSOK '93 (aktuális ismeretek a mezőgazdasági vállalkozások indításához, menedzseléséhez) címmel három napos, gyakor­lati kérdésekre épülő szeminá­riumot szervez leendő és már működő mezőgazdasági kisvál­lalkozások számára. A március 30-án kezdődő napi 4 órás fog­lalkozások keretében többek között az üzleti terv elkészíté­sének, a vállalkozási forma ki­választásának, az adózás, könyvvezetés formáival, illetve piaci lehetőségekkel ismerked­hetnek a résztvevők tekintélyes szakmai előadók tolmácsolásá­ban. A szemináriumra jelent­kezni a 33-753-as telefonon, vagy személyesen a Pécs, Fel­sőmalom u. 13. alatt lehet. Találkozó orosz üzletemberekkel Az Inter-Asztra Co. nemzet­közi ipari-kereskedelmi társa­ság és az Orosz Köztársaság debreceni főkonzulátusa orosz és magyar üzletemberek részére partnertalálkozót szervez, ahol szó lesz a kétoldalú kereskede­lem időszerű kérdéseiről. A ta­lálkozóra március 26-28-ika között kerül sor. Az érdeklődők részletes tájékoztatót kaphatnak és a jelentkezésüket leadhatják a Pécs Megyei Jogú Város Pol­gármesteri Hivatal vállalkozási irodáján (Széchenyi tér 1. III. em. 95-ös szoba) Somogyvári Attila irodavezetőnél, telefonja: 24-172, vagy Sajkás Péternél, telefonja: 24-171. Jelentkezési határidő: március 18. EUROSHOP ’93 Düsseldorfban A HUNGEXPO TOURS a világ legnagyobb kereskedelmi és beruházási javak, valaminz shop design vásárára, az EU­ROSHOP ’93 DÜSSEL- DORF-ra invitálja a hazai üz­letembereket. Az iroda bizto­sítja a résztvevők kiutazását, el­látását, valamint a vásári belé­pőket. Jelentkezni lehet a 263-6051-es telefonon, illetve a 263-6053-as faxon. Munka- és személyügy ’93 Az SZVT Baranya és MT Kft. március 31-én kétnapos szakmai fórumot indít Munka- és Személyügy ’93 címmel a személyzeti és munkaügyi sza­kigazgatási gyakorlatban tevé­kenykedő szakemberek, vala­mint a Munkaügyi Miniszté­rium kutató és szakigazgatási intézmények gyakorló szakem­bereinek közreműködésével. A program keretében a témakör aktuális tevékenységeinek, szervezeti átalakulásának és kultúrájának, jogi környezeté­nek, a vállalkozói bérezés for­máinak, valamint a szociálpoli­tika új szervezeti kereteinek kérdéseiről hallhatnak szakértő előadásokat a program résztve­vői. A fórumra jelentkezni az SZVT Baranya Pécs, Bajcsi Zs. u. 2/a. alatti központjában, il­letve a 24-024-es telefonon és a 27-044-es faxon lehet. Még nem késő! Az 1992. évi zárással és az éves beszámolóval kapcsolatos tudnivalókról rendez nyilvános fórumot az APEH szakértőinek bevonásával március 12-én, pénteken 13 órakor a pécsi Ipa­rosházban a Kis- és Középvál­lalkozások Kamarája. Épül a Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ Pécsett Délelőtt iparitanuló-képzés, délután felnőttoktatás Interjú a brit nagykövetség kereskedelmi osztályának vezetőjével Angol befektető érdeklődik a Zsolnay iránt Lehetőség kereskedelmi kapcsolatokra Megkezdődött a tavaly júni­usban megalakult és világbanki támogatással életre hívott Pécsi Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ építése, ami félmilliárd forintba kerül majd. Az alsó szinten lesznek a műhe­lyek, az emeleten folyik majd az elméleti képzés, és itt helye­zik el a számítógépeket is. Ösz- szesen 28 gyakorlóhely és két tanterem kap helyet a központ­ban. Az épületet tervező Lakó­terv építésze Kanadába és Íror­szágba utazott, ahol megnézett több átképző központot és az alapján készítette el a pécsi ter­veit. Az építkezést december 14-ikén kezdte el a Bau-Komp- lex, a rossz idő ellenére jó ütemben halad. Világbanki támogatással- Az építő cég pályázat útján nyerte el a munkát - mondja Kallós Miklós igazgató. - Nagy tempóban kell dolgozniuk, mert szeptember elsején már meg­kezdődik az oktatás. Amennyi­ben nem tudják tartani a határ­időket, napi 50 000 forintos kötbért kell kifizetniük. A köz­pont berendezéseinek megvá­sárlásához a Világbank 1,5 mil­lió dollárt adott, amiből gépe­ket, szerszámokat és berende­zési tárgyakat vehetünk. Nem­zetközi tendert írtak ki. A pá­lyázatok a napokban érkeztek be, most folyik az értékelésük, még nem tudjuk kiét fogadták el. Bízunk benne, hogy a mi vé­leményünket is kikérik, hogy melyik pályázó ajánlatát tartjuk a legjobbnak. Amennyiben egyik sem felel meg a Világ­banknak, ismét kiírják a tendert. Kérdésessé válhat, hogy be tud­juk-e rendezni időre a termeket. A Világbank képviselői több hónapot töltöttek Magyarorszá­gon. Felméréseket végeztek, hogy mely területeken lesz a jö­vőben szükség szakemberekre. Ezt követően készítették el a legapróbb részletig kidolgo­zott tervüket. Az intézmény munkatársait szakmai önélet­rajz és személyes beszélgetés alapján választották ki. Nem volt könnyű bekerülni. A világbanki szakemberek minden aprónak tűnő dologra is odafigyeltek. Jelenleg 50-en vagyunk, de nem tartom elkép­zelhetetlennek, hogy nem le­szünk sokkal többen a későbbi­ekben sem. Sok mindent ma­gunk is el tudunk végezni. A karbantartási munkákba akár a hallgatókat is bevonhatjuk, ami szintén gyakorló terület lehet. A központ a tanfolyamok széles skáláját kínálja, a néhány hetestől kezdve a több évesig. Most elsődleges feladatuknak azt tartják, hogy minél több embernek adjanak lehetőséget arra, hogy munkát találjanak, megfelelő szakma birtokában. Később azonban a több és mé­lyebb tudás megszerzése lesz a cél. Egy év alatt 4000 ember tudnak átképezni. Baranyában a munkanélküliek száma 29 000. Több szakterületen folyik majd a képzés, építő- és gép­ipari, valamint villamossági szakmákban, a kézműipar már kihalófélben levő ágaiban, a varrónőtől kezdve a nyeregké­szítőn át egészen a népi faze­kasságig. Lesz külön vállalko­zói humán, valamint mezőgaz­dasági szekció is. A képzés mo­dulrendszerű, átjárható lesz. Nem lesz órarend, nem kell mindegyik modult elvégezni, csak azokat, amelyek a tovább­lépéshez szükségesek. A tanfo­lyamokon, olyanok vehetnek részt, akik a felvételi vizsgán megfeleltek. A szakmát adók végén állami vizsgabizottság előtt adnak számot tudásukról a hallgatók. A vállalkozói humán szek­torban alkalmassági tesztek alapján választják ki a jelentke­zők közül a legalkalmassabba- kat. Ebben a képzési formában a résztvevők megismerkedhetnek az üzleti terv elkészítésétől kezdve, egészen a legfontosabb jogszabályokon és előírásokon át mindennel. Ennél magasabb fokozat a menedzserképzés, ahol a hallgatók elsajátítják a számítógépes könyvelés és adattárolás alapjait. A JPTE Közgazdaságtudományi Kará­val közösen már indítottak egy ilyen tanfolyamot érettségizett, diplomás munkanélkülieknek. Ide főleg azok jönnek, akiknek van már egy elképzelésük, csak még nem tudják, hogyan fogja­nak hozzá annak megvalósítá­sához, ezért közösen készítik el az üzleti tervet. Nagy hangsúlyt kap a gya­korlati képzés. Modul-füzeteket állítunk össze, amelyek a leg­fontosabb elméleti ismereteket tartalmazzák. A számítógépes tanfolyamokon angol, míg a kőműves szakmáknál az építő­ipari német és horvát szaknyel­vet is tanítjuk majd. Ebbe sze­retnénk bevonni a pécsi Ipartes­tület tagjait is. Nekik csak külön a nyelveket oktatnánk, várha­tóan a horvátországi háborús károk helyreállításában sok ipa­ros is részt vesz. A központ három megyében szervezi a munkanélküliek kép­zését és átképzését. Az iskolák­kal folyamatosan keresik a kap­csolatot, hogy helyben tudják a tanfolyamokat megtartani. A vidéki emberek képzése a falusi vendéglátásra épülne, ami ki­egészülne népművészeti és népi iparművészeti szakmákkal. Sze­retnék megismertetni őket a korszerű állatgondozás, a kis­üzemi farmergazdaság alapjai­val, falugondnokok képzését is tervezik. A pécsi 506-os és az 508-as számú Szakmunkás- képző Intézetekkel már megál­lapodtunk, hogy az építőipari szakmákban az 1993/94-es tan­évben 3-4 gyakorlóteremben délelőttönként az ipari tanulók képzése folyik, 120 diák tanulja itt a kőműves, az asztalos, az ács, a csőszerelő és a bádogos szakmát. Minden tanfolyamunkat pá­lyázati pénzből fedezzük, és ga­rantálnunk kell a résztvevők 50 százalékának elhelyezkedését. A Baranya Megyei Munkaügyi Központhoz most 42 pályázatot adtunk be, ezek a tanfolyamok áprilisban indulnak. Az intéz­mény eredményességének há­rom fokmérője lesz: mennyi embert képzünk, mennyibe ke­rült egy-egy hallgató oktatása, hányán tudnak elhelyezkedni. Az információs osztályunk fel­adata lesz, hogy több éven át fi­gyelemmel kíséri majd hallgató­ink sorsának alakulását. Ezen kívül az itt dolgozók tartják a kapcsolatot az iskolákkal, mun­kahelyekkel, munkaügyi köz­pontokkal és szervezetekkel. Alkalmassági vizsgálatokat vé­geznek, valamint összegyűjtik, hol indítanak tanfolyamokat, milyen feltételekkel, hány em­ber jelentkezését várják. Sze­retnénk együttműködni a többi képző szervezettel. A későbbi­ekben ide jöhetnek be a munka- nélküliek, az állást keresők, akik tájékoztatást kapnak a le­hetőségekről. Osztrák bemutatók Keresik a lehetőségét a kö­zeli országok átképző központ­jaival való együttműködésnek, ebben segítségükre volt a KDNP megyei szervezete is. A napokban kötöttek együttmű­ködési megállapodást a Grazi Kézműves Kamara Átképző Központjának vezetőivel. En­nek keretei között lehetőség lesz arra, hogy a korszerű tech­nológiát és technikát jól ismerő osztrák mesteremberek tartsa­nak bemutatókat Ausztriában és Magyarországon. Sz. K. Duncan Taylor, a brit nagy- követség kereskedelmi osztá­lyának vezetője a Dél-dunántúli Kereskedelmi Kamara meghí­vására egynapos látogatást tett Pécsen. A gazdasági diplomata hat hónapja került Magyaror­szágra, azelőtt Kubában teljesí­tett szolgálatot, politikai megbí­zatást. Mielőtt a Külügyminisz­tériumba került egy kőolajipari cégnél dolgozott. Magyarorszá­got most kezdi feltérképezni, Miskolcot és környékét már csak azért is jobban ismeri, mert ott a helyi gazdasági kamara jó­voltából egy magyar családnál tanult néhány hétig magyarul. Elmondása szerint sokkal töb­bet kellene utazni az országban ahhoz, hogy megtudja, milyen befektetési, üzleti lehetőségei vannak a brit cégeknek Ma­gyarországon.- Miskolc után Pécsre veze­tett az útja. Volt ennek valami­lyen meghatározott célja, vagy csak a véletlen vezette a déli megyébe?- Szerintem az ország egyik legfontosabb városa Pécs - vá­laszolja udvariasan a kereske­delmi diplomata. - Határozott céllal jöttem ebbe a szép vá­rosba, hiszen itt valósult meg az utóbbi idők legnagyobb angol tőkeberuházása, a British Ame­rican Tobacco Co. megvásá­rolta a Pécsi Dohánygyárat. Az­tán meg a DÉDÁSZ-nak is van egy brit energiaszolgáltató tár­sasággal kapcsolat, A Zsolnay iránt meg angol befektetők ér­deklődnek.. Emiatt választot­tam első vidéki úticélommá Pé­cset.- Látogatása során találko­zója volt üzletemberekkel, több üzembe is megfordult. Vélemé­nye szerint az angol tőketulaj­donosoknak kínálkozik lehető­ségük befektetésre?- A Dél-dunántúli Gazdasági Kamara ugyan szervezett üzlet­embereknek találkozót, ám erre csak egy vállalkozó jött el, úgy­hogy ez egy szűkkörű megbe­szélésre sikeredett. Ez csalódást okozott nekem, de biztosra ve­szem, ha legközelebb Pécsre jövök, már bizonyára több vál­lalkozóval találkozhatok.-A Zsolnay gyárban is járt, ott a tulajdonszerzési lehetősé­gekről tájékozódott?- Inkább csak a gyár gazda­sági helyzetéről érdeklődtem, egy brit cégnek ugyanis határo­zott szándéka a Zsolnay megvá­sárlása, ám abban csak az Ál­lami Vagyonügynökség dönt­het, kinek adja el.- Mi a véleménye a külföldi cégek magyarországi lehetősé­geiről? Milyen akadálya van az intenzívebb működőtőke-befek­tetésnek?-Nekem az a véleményem, hogy Magyarország viszonylag vonzó területe a befektetőknek, mert elég liberális az ezt szabá­lyozó törvény, mert a többi kö­zép-európai országhoz képest itt viszonylag stabil a politikai helyzet. Magyarországnak na­gyon jó a földrajzi fekvése, ke­let-nyugat összekötője lehet. Aztán itt jól képzett munkaerőt lehet találni, ami nem egy utolsó szempont a befektetők döntésében. Ezért is a legtöbb tőkeberuházást - legalábbis an­gol részről - a termelő területen lehet találni.- Az általános tapasztalat vi­szont az, hogy a külföldi tőke a gyors megtérülésű üzletekbe vándorol, vagyis a szolgáltató iparba (pénzintézetek, idegen- forgalom) fektetnek be szíve­sebben a külföldi tőketulajdo­nosok.-Lehet, de a britek legfő­képpen a termelő üzemeket vá­sárolták meg. Hogy csak mást ne mondjak: a Pécsi Dohány­gyár, a Kecskeméti Konzerv­gyár, Budapesten az Újpesti Cémagyár valamint a Révai Nyomda és a Szabadegyházai Szeszipari Vállalat került angol kézbe. Én úgy tudom, az összes Magyarországon befektetett külföldi tőkének a 10 százaléka a mi országunkból származik, az utóbbi három évben 400 mil­lió dollár ez az érték.- Mint gazdasági diplomata, konkrét megrendeléseket kap a brit cégektől, vagy vidéki útjai csak tájékozódó jellegűek?- Nemcsak az a feladaton, hogy a befektetési lehetőségek­ről tájékozódjam, hanem az is, hogy az angol áruknak piacot szerezzek, vagyis hogy a keres­kedelmi lehetőségeket is meg- ismeijem. Az ide érkező brit üz­letembereknek mi készítünk ál­talános információkat a magyar eladási lehetőségekről, jól kell ismernünk tehát a helyi piacot. Ez az egyik legfontosabb fel­adatunk.- Szándékában áll máskor is Pécsre jönni, hogy alaposabban megismerje a helyi lehetősége­ket?-Természetesen, hiszen el­határozott célunk a nagykövet­ség kereskedelmi osztályán, hogy munkatársaimmal együtt folyamatosan tartsuk a kapcso­latot a megyékkel és a városok­kal. Az is elképzelhető, hogy még ebben az évben egy üzlet­kötés kapcsán ismét meglátoga­tom Pécset. B. G. Tessék számolni! Különösen egy-egy vállal­kozás nyerhet, vagy veszíthet sokat, ha nem mérlegeli gon­dosan, milyen autót vegyen. A hazai közlekedésikutatók ér­dekes vizsgálatnak vetették alá a forgalomban talán legelter­jedtebb kisteherautót, a Ford Tranzit különféle változatait. Három furgont teszteltek: a hosszú tengelytávú 100 lóerős 190 L-t, a hasonló felépítésű 80 lóerős 100 L-t és a rövid tengelytávú 80 lóerős 100 S-t. Mind a három kocsinak benzi­nes változata is van, a két mo­tor-típust is gondosan össze­vettették. Az eredmény? A kocsik nagyjából azono­sak, csupán egyetlen dologban térnek el egymástól: más-más célra tervezték valamennyit a gyárban. Az egyik nagyobb tömegű teher szállítására ké­szült, a másik súlyosabb, de kisebb tömegű árút tud gazda­ságosan fuvarozni, a benzines kocsik gyorsabbak, rugalma­sabbak, a dízel takarékosabb. S ha a vevő rosszul választ? A mérések szerint akár milliókat is ráfizethet a döntésére egyet­len év, vagy 60 ezer kilométer megtétele után. A 190-es hosszú tengely­távú furgon ekkora úton kere­ken 24 ezer literrel fogyaszt több üzemanyagot, mint a dí­zel 100 S rövidtengelyes vál­tozata. Tessék tehát számolni! HELYZETKÉP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents