Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)

1993-03-09 / 67. szám

6 üj Dunántúli napló 1993. március 9., kedd PC-vel dolgozók, lefelé nézzetek! A titkok földjének kapuja Tökéletes hamispénz Két japán kutató szerint ■ a szem kimeresztése és a ritkább pislogás okozza a számítógép­pel dolgozók látási fáradságát. A tudósok 104 irodai dolgozó vizsgálata alapján fogalmazták meg véleményüket. Nyugalmi helyzetben a vizs­gált személyek egy perc alatt 22-szer pislogtak, olvasáskor 10-szer, míg a számítógépen dolgozva a hunyorgatások száma mindössze 7 volt. A ké­pernyőt néző szemek tágabbra nyíltak, mint egy könyv olvasá­sakor. E két tényező miatt a könnyek gyorsabban párolog­nak, s ez a szemgolyó felületé­nek kiszáradásához vezet, ami­től igen sok, számítógépet használó ember szenved. Az AFP jelentése szerint a két kutató azt tanácsolta a szá­mítógépen dolgozóknak, hogy a képernyőt helyezzék a lehető legalacsonyabbra, felfelé bil­lentve azt, így a szemük nem nyílik olyan tágra. A kis konvoj Las Vegasból indult. Észak-nyugati irányban száguldott egy négysávos autó­pályán a sivatagban és vagy száz kilométer után megjelent a Mercury helységnév, valamint két szokatlan figyelmeztető fel­irat. Az egyik azt tudatia, hogy ez itt az utolsó kijárat a sztrádáról. A másik egyszerűen így hangzott: No services! Vagyis, drága érkező, itt semmiféle szolgáltatásra ne számíts, itt nincs étterem, nincs motel, nincs benzin. Mármint az ő számára. Mert amúgy minden van, de csak az ott dolgozóknak vagy a nagyritkán meghívott, gondo­san megszűrt vendégseregnek. Ezúttal egy nemzetközi újság­író-expedíciónak, aminek a hamburgi Welt tudósítója pél­dául tagja lehetett, de a TASZSZ San Francisco-i em­bere, akiről mindenki tudta, mi­lyen gyengéd szálak fűzték ­Tömjén és mirha oázis Oman hegyei között, az Arab-félszigeten legendás múltú város maradványaira lel­tek a régészek, amely az ókor­ban a kereskedelmi központok ragyogó „hármas csillagzatá­hoz” tartozott: Szaffara Metro- polisz-nak nevezték a várost azon a térképen, amelyet a föld­rajztudós Ptolemaiosz a 2. év­században készített. Szaffara Metropolisz ellenőrizte a nem túl távol fekvő Ubar-ral (Oma- num Emporiumnak is nevezték) és a Mosza-val együtt az ókor­ban gyakran egyenértékű áru, a tömjén és mirha termelését és kereskedelmét. A tömjén és mirha csodálatos gyógyító erővel bír: a gyanta alkotóelemei hatásosak gyulla­dások és gombabetegségek el­len, ezt állapították meg a kor­szerű módszerekkel végzett vizsgálatok. A gyantából nyert olaj csökkenti a panaszokat a légúti fertőzések esetében is. De tömjént vittek a Három Kirá­lyok is Jézus jászolához aján­dékba. A három aranyváros a szerte­ágazó karavánutak és hajózási útvonalak hálójának középpont­jában feküdt, ahol a tömjént Mezopotámiába, a Föld­közi-tenger térségében Rómáig, illetve Indiába szállították. Szaffara Metropolisz mellett, néhány hónappal ezelőtt a tudó­sok azonosították Oman belse­jében Ubar romjait is (amelyet egyébként a Korán is említ). A város másfél évezreddel ezelőtt a Római Birodalom bukása után hirtelen eltűnt, valószínűleg földrengés következtében. Ezúttal is Ptolemaiosz térké­pei és a legmodernebb felderí­tési technika eredményei együtt igazították el a tudósokat. Mű­bolygókról és űrkompokról ké­szített fotók vezették a régésze­ket az utak nyomára, amelyeken évezredekkel ezelőtt a karavá­nok haladtak. A nyomok Oman belsejében egy víznyelő helyre vezettek, amely körül a mai Ash Shisar város kialakult. Ott a'tu­dósok homokba temetett falak és tornyok maradványait talál­ták, amelyeket több mint 2000 éve építettek. A harmadik „tömjén és mirha” oázis, Mosza romjait már a XX. század ötvenes évei­ben felfedezték. Kétszáz tonna kokain Carlos Mendoza, 52 éves farmer feleségével és három gyermekével vályogkunyhóban lakik Chaparéban, Bolíviának abban a szubtropikus részében, ahol az emberek esztendők óta kokatermelésből élnek. Men­doza most két hektárnyi földjé­nek egyik felén felhagyott a ko- katermesztéssel, de a másik hektáron továbbra is ezt a nö­vényt ülteti, hátha a rizs és a na­rancs nem hoz elég hasznot. A kokatermesztés megszüntetésé­ért 2000 dollárt kapott a kor­mánytól.- A kokalevelekért mindig megfelelő árat kapok - dicseke­dett az AP amerikai hírügynök­ség tudósítójának. - Ez nem mindig áll más termények ese­tében. Bolíviában tavaly csaknem 5000 hektáron szüntették meg a kokatermesztést, ami azonban 1500 hektárral kevesebb, mint amennyiben a washingtoni kormánnyal megállapodtak. A kábítószer elleni háború az óriási kereslet miatt végered­ményben kilátástalan.- Amíg fogyasztó országok vannak, addig mindig lesznek termelők - nyilatkozta Carlos Saavedra bolíviai belügymi­niszter az amerikai tudósítónak. Bolíviában, Peruban, Kolumbi­ában, Equadorban, Venezuelá­ban és Mexikóban százezrek foglalkoznak kábítószerrel.- 1991-ben nem csökkent a kokain beáramlása az Egyesült Államokba - panaszkodott Pe­ter Reuter, a washingtoni Kábí­tószer Kutatóintézet igazgatója. Becslése szerint egy kilogramm kokain ára Kolumbiában 3000- dollár, New Yorkban azonban már 100 000 dollár. Ez azt je­lenti, hogy bármennyit foglalja­nak is le a hatóságok, a csempé­szek még mindig tekintélyes hasznot vágnak zsebre. Reuter szerint a kokatermesztés megtil­tása sem vezethet eredményre. A kokalevél ára a végtermék árának mindössze egy százalé­kát teszi ki, így a kereskedők megengedhetik maguknak, hogy többet fizetnek a termesz­tőknek. Saavedra bolíviai belügymi­niszter más véleményen van. A bolíviai kampány eredménye­ként három év alatt 30-50 száza­lékkal csökkent a kokatermesz­tés, ami azt jelenti, hogy kétmil­liárd dollárral kevesebb értékű kokain került az amerikai ut­cákra. 1992-ben az Egyesült Álla­mok 22 millió dollárt költött a bolíviai kábítószerellenes küz­delemre és 125 millió dollár se­gélyt folyósított az országnak. A bolíviai rendőrség tavaly 37 tonna kokaint foglalt le, s to­vábbi 56 tonna esett ki a ter­mesztés csökkentése révén. A bolíviai csempészbandák ennek ellenére több mint 200 tonna kokaint exportáltak ugyanabban az esztendőben, ami a világ ke­resletének negyed részét teszi ki. S ha Bolíviának sikerülne is teljesen felszámolnia a kábító­szercsempészést, a perui és a kolumbiai termelés azonnal pó­tolná a szükségletet - mondják a szakértők. fűzik? - a KGB-hez, nem jöhe­tett. Hogy hová? Az úticél pontos neve Ne­vada Test Site (Nevadai Kísér­leti Terep). 3500 négyzetkilo­méter területén (a. Saarvidéké 2600 négyzetkilométer) az öt­venes évek óta pontosan 692 kí­sérleti atomrobbantást hajtottak végre, közülük kerek százat a földi légkörben, a többit föld­alatti alagutakban és különleges mélykútakban. Nem volt ritka az olyan nukleáris detonáció itt, amelynek költsége megközelí­tette, netán túlhaladta a tízmillió dollárt. Most éppen -így döntött a Kongresszus - kilenchónapos robbantási szünet van, de ilyen­kor is vagy 4000 alkalmazott dolgozik a Holdra emlékeztető nukleáris pokolban, amelynek idei fenntartása robbantás nél­kül is 860 millió dollárba kerül. A titkok földjének kapuja Mer­cury-Checkpoint, ahol terep­színű tankok és sivatagi jármű­vek állnak - szükség esetén gördülnek - a 400 tagú, Rambo-kiképzésű és küllemű biztonsági személyzet rendel­kezésére. A bejárattól néhány kilomé­terre áll a Frenchman Flat fedő­nevű legrégibb őrhely, 14 ágyas kórházzal és tekepályával, ami atomrobbantások közelében jó idegnyugtató. Innét két kilomé­terre robbantottak atombombát 1953 májusában. Az 1957 feb­ruári „Priscilla” még robbané­konyabb volt, de még mindig elmaradt a száz kilotonnás Yucca Fiaton mögött, ami az újságírókat kisérő férfiú tájé­koztatása szerint 12 millió tonna (!) követ mozgatott meg és olyan mélységes krátert vájt a szenvedő anyaföldbe, amely­nek fala elérte a 30 méteres ma­gasságot. A robbantási tilalom egyéb­ként júliusig tart, utána 1996-ig évenként öt teszt következhet.- Nagyon szép munka, prima utánzat! De nekünk a klisét kell megtalálnunk. Valahányszor hamispénz ke­rült az elmúlt évtizedekben a detektívfőnök elé, mindig ezzel a szavakkal méregette a „mű­remeket”. Hát igen, a xe­rox-korszak előtt minden egy­szerűbb volt, és nem is nagyon akadt ügy, amelnyek nyitjára rám nem jött volna a bűnüldö­zés. Éppencsak a nyomdákat kellett végigtalpalni, szórabírni néhány rovottmultú grafikus nagymenőt, vésnököt, zugvál­tót, lóversenypénztárost, s va­lami mindig kiderült. Az első xerox-másológép- rekre egyszerre figyelt fel a rendőrség és az alvilág. Az első géptípusok csak vastag fényér­zékeny papírra dolgoztak, arra pénzt hamisítani még elvéko- nyítással, mosással, később gyűréssel, régiesítéssel és szí­nezéssel sem igen lehetett. Más volt a tapintása. Elmúlt egy újabb évtized és megjelentek a japán gépcsodák. Ezek már normál minőségű pa­pírra is dolgoztak, hogy további 10 év után már színhelyes gyorsnyomatokkal örvendez­tessék meg a fogyasztókat. S lelkendezett a hamisítók klánja is, nem kellett többé kli­sék után kajtatni. Megkezdődött a maszek bankjegyipar. Óvato­sak voltak és kis példányszám­mal dolgoztak. Inkább ráhajtot­tak az engedélyek gyártására. Végtére az is pénzt ér. Egy lo­pott kocsi esetében valóságos vagyont. Csináltak (csinálnak!) ők er­kölcsi bizonyítványt, jogosít­ványt, régi és új személyit, útle­velet ... és aztán nagy csend­ben pénzt is. A jegybankok és az Interpol felvették a kesztyűt. Olyan víz­jeleket alkalamaznak, amelye­ket nem észlel a xerox, aztán az emissziós bank nevének színy- nyomás-eltolásával (lásd márka) keverték meg a sötétké­ket a feketével. Végül fémszál került a papírva, hogy a többi csapdáról ne is szóljunk. A másolóipar világhódítása indította határőrizeti szervein­ket is arra, hogy még gondo­sabban vizsgálják meg az érke­zők utiokmányainak bélyegző­jét is. Ők tudják, hogy hol, mit kell megfigyelni és a kerepes- tarcsai házigyűjtemény a leg­jobb bizonyíték rá: a nagyon friss és a nagyon gyűrött okmá­nyokkal szokott gond lenni. L. B. A maffia végzett Elvis-szel? Karateütést mértek a fejére? Kimustrálva. NDK-s katonai járművekből szoborkompozíciót emeltek az egykori halálösvényen Kelet- és Nyugat-Berlint ha­tárán a Reichstag közvetlen közelében. El Nino fenyeget (MTl-Panoráma) - El Nino, ez az időnként keletkező tengeri áramlat, amely időjárási zava­rokat okoz, ismét fenyeget - je­lezték kaliforniai tudósok. Az áramlat úgy keletkezik, hogy a Csendes-óceán nyugati részén a szél meggyengülése következtében a tenger vize felmelegszik, és ez a víz kelet felé, Dél-Amerika irányába kezd terjeszkedni. A Topex-Po- seidon nevű műholdon levő műszerek mérése szerint a ha­talmas meleg áramlat máris 15 centiméterrel emelte az óceán, vízszintjét, s óránként 10 kilo­méteres sebességgel halad kelet felé. Heteken belül - mondják a tudósok - a peru-ecuadori part­vidéken több fokkal melegebb lesz a tenger vize, s ez elpusz­títja azokat a halakat, amelyek hideg vízben élnek. El Nino márciusban és ápri­lisban hatalmas esőzésekkel fogja elárasztani Kaliforniát - mondta James Mitchell, az amerikai haditengerészet kuta­tója az AP amerikai hírügynök­ségnek. Li Luang-fu, az ameri­kai űrhivatal, a NASA egyik vezetője szerint a következő tél nagyon hideg lesz az Egyesült Államok nyugati partvidékén. - Lehetséges — fűzte hozzá hogy a szokatlan időjárás átter­jed Dél-Afrikára, Indonéziára, Közép-Amerikára és Brazíliára. Jean-Francois Minster, egy francia űrkutató úgy véli, hogy Európára is forró, száraz nyár vár. El Nino a legutóbbi bajokat 1991. tavaszán idézte elő. A meleg tengervíz első hulláma 1992. januárjában érte el a dél-amerikai partokat. Az áram­lat a legnagyobb károkat 1982- 83-ban okozta. Akkor nagy erejű viharok keletkeztek, ame­lyeket aszály követett. Egy Londonban most megje­lent könyv - a „Titkos-iratok” - mérőben új megvilágításba he­lyezi Elvis Presley 1977-ben bekövetkeztet halálát. A szerző - John Parker - nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a maffia keze lehet a dologban. Az énekes apja ,Vernon Pres­ley már a „király” tragikus el­hunyta után kijelentette, hogy ,jössz” megérzése van. A bon­colás ugyan kimutatta, hogy El­vis vérében tizenkét különböző, receptköteles orvosság nyomai voltak fellelhetők, ám a rendőr­ség feltűnően késlekedett a nyomozás megkezdésével a memphisi villában. Elvis apjá­nak jó oka volt a gyanakvásra, hiszen mindkettőjük után nyo­mozott az FBI a maffiához fű­ződő kapcsolataik miatt. Elvis Presley nem tudott bánni a pénzzel, a lemezek után befolyt összegek elúsztak aján­dékokra, kábítószerre, és a költ­séges életvitelre. Apja megpróbálta kézben tartani a tékozló fiú anyagi ügyeit, s rábírni őt a mértéktar­tásra. Elvis azonban dacolt az apai szigorral: 1975-ben 112 fé­rőhelyes repülőgépet vásárolt, egy Corvair 880-ast, s méregd­rágán átalakíttatta. Mindezt hitelbe, mert másik gépén, az egymillió dollárért vett Lockheed JetStar-on nem sikerült túladni. Vernon Presley ekkor megismerkedett egy Al­fredo Proc nevű maffiózóval, aki javasolta a 350 ezer dollá­rért felújított gép bérbeadását. Ám az alvilág csalási céllal kapcsolódott be az ügyletbe, és az FBI Elvis ügyvédjének beje­lentése alapján nyomozni kez­dett. A fejlemények már éppen odáig jutottak, hogy tárgyalási időpontot akartak kitűzni, ami­kor bekövetkezett Elvis halála. Az énekes háziorvosa, dr. Nichopoulos szerint sem termé­szetes halálról van szó. Kopo­nyasérülése alapján valószínű­leg karatéütést mértek a fejére, amitől eltörött a nyakszirtje. 1979-ben végül lefolytatták a pert azok ellen, akik Elvist be­csapták, és nyolc vádlottat zár­tak börtönbe. Vernon Presley azonban már nem érte meg ezt az elégtételt, röviddel a tárgyalás előtt szívin­farktusban meghalt. Az ügy maffia-vonatkozásai pedig „el­aludtak”. Testi és lelki túlérzékenységek A nagymama megérezte a földrengést A hatvanas évek nagy agadiri földrengése előtt a város elme­gyógyintézetében lázadás tört ki. Megrohanták a rácsokat, ágyak „faltörő kosaival” roha­mozták a zárt ajtókat, s az őrök­nek alig sikerült az ápolók és orvosok közreműködésével megfékezni őket. Megteltek a gumicellák, kimerült a nyugtató injekciók és kényszerzubbo­nyok készlete, végül- már ágya­ikhoz vezették a nagyerejű Nia­gara sugárfecskendőt. S akkor hirtelen elapadt a víz, kialudtak a fények, és lábaik alatt meg­nyílt a föld. A város eltűnt a homok- és kőomladék közt. Tíz évvel később, a bukaresti operaházban a megszokott ne­gyedórás késéssel sem kezdő­dött meg az Aida előadása. A vendégkarmester kijelentette, hogy nem érzi a ritmust. Mind­untalan azt hangoztatta, hogy elektromossággal telt meg a le­vegő és ütőerén érzi az aritmiát. Nem sokkal később, mintha egy szőnyegbombázás kezdődött volna, morajlás futott végig a városon és a házak kártyavár­ként dőltek össze. A következő figyelemre méltó epizód 1980-ban történt. A taskenti mentőszolgálatnak december 8-a és 10-e között úgy megugrott az esetszáma, hogy a helyőrség betegszállító kocsijait is kölcsön kellett kér­nie. Ezernél több helyszínre szólt a kirendelés, és csaknem mindenütt ér- és idegrendszeri megbetegedésben szenvedők lettek rosszul. Az orvosok már-már valami nukleáris szennyeződésre gyanakodtak, de a műszerek nem mutattak ki semmi aggasztót. Egyedül a szeizmográf, de amikor muta­tója kilendült, már késő volt. 8-as fokozatra ugrott a Rich­ter-skálán. A belváros tragédi­ája néhány perc alatt bekövet­kezett. Az említett eseteken talán csak az orvos-szeizmológusok - a . gyógyászat új szaktudomá­nyának művelői - nem csodál­koznak. Ők tudják, hogy nem földöntúli erők sugallták a meg­érzéseket, habár a szindróma­gyűjteményben ott szerepel az a plovdivi nagymama is, akiről P. Bezsikov tudósított még 1928 április 14-én. „Szinte elűzte csa­ládját a városból, ne maradja­nak otthon - rimánkodott nekik -, menjenek minél messzebbre, holnap már késő lesz, még ma ránkszakad az ég .. A család furcsállotta ugyan, de nem akarta megbántani az idős asszonyt, így hát vonatra szálltak és felutaztak Szófiába. Mire odaértek, épp utcára került az esti lap, címoldalán plakátbe­tűkkel: „7-es erősségű földren­gés Plovdivban”, és epicentrufn- nak az ő kerületüket jelezte a hír. Sok esetet és tünetcsoportot gyűjtött össze az amerikai or­vosi irodalom is a testi és lelki túlérzékenységek hirtelen je­lentkezéséről a földrengéseket megelőző időkből. A laborató­riumi vizsgálatok ilyenkor nem csak idegrendszerbeli felfoko­zott tevékenységet mutatnak ki, de az agyműködés elektromos „felpörgését” is. Bio- és pszi- chofizikusok mérései szerint a kritikus állapot leginkább a ge- omágneses térben következik be, ahol a 10 hertz nagyság- rendű tartomány csaknem meg­egyezik az agykéreg feszültség­változásainak rezgésszámával. A kísérleti személyeken ilyen­kor hideg borzongás fut végig és úgy érzik, hogy hatalmas súly nehezedik rájuk. Állapotuk csak akkor javul, amikor bekö­vetkezett a katasztrófa. L. B.

Next

/
Thumbnails
Contents