Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)

1993-03-08 / 66. szám

4 ■ f I 1993. március 8., hétfő uj Dunántúli napló 5 Nőnek lenni veszélyes Nőnap táján mindig újra és újra előtörnek az emberiség nagy kérdései. Tudniillik ar­ról, hogy végül is mi ez az el­bűvölő és végzetes különbség férfiak és nők között. Vannak határozott urak, akik kijelen­tik, ők bizony nem is köszön­tik meg a feleségüket, úgyis jól vannak azok tartva egész évben. Aztán mégiscsak ösz- szekaparnak egy zilált cso­korra valót az utolsó pillanat­ban. De a nők felett sem múlik el ez a nap viharfelhők nélkül. Az a kedves kis veréb, aki csak egy árva csokor hóvirá­got szorongat boldogan, egé­szen nyomorultul érzi magát, amikor a buszmegállóban mellévonul egy szőrmecsodás hölgy, büszkén karjára fek­tetve köszöntésül kapott töb­bezer forint összértékű bokré­táit. Ilyenkor férfi és nő újra el­gondolkodik azon, végül is, mit jelent nőnek lenni.. Hogy erről egy a témával fog­lalkozó hozzáértő is megszó­laljon, megkerestem azt a Szigmund Zsófiát, aki az el­múlt évben három hathetes kurzust vezetett Pécsett Nők iskolája címmel. A lányok, az asszonyok ott arról tanultak, hogyan legyenek, hogyan le­hetnek „igazi” nők. Mert idáig jutottunk. A nagy zűrzavarban és az egyenjogúságban nem­csak a férfiak vesztették el lá­buk alól a talajt...- A lényeg az, hogy először magunkat kell alaposan meg­ismernünk - állította Szig- mund Zsófia. - Belülről indul­junk ki, a lélek útján. A külsőt ebből a belső lényegből kell kibontani! Sok nő nem is tudja, milyen igazából. Gátlá­sosak, félnek, hogy nem tud­nak helytállni a férfiaknak és a külvilágnak szóló bemutatón. Fontos a különbözőség. Egy nő más, mint a férfi, és minél inkább eltér, annál inkább nő­ies. A férfiak egyébként nem szeretik a nagy egyenrangú­ságot. Csak egy pontig nézik a nőt kívülről, és akkor is a leg­különbözőbb dolog tetszhet nekik: egy mozdulat, a járás, egy tekintet. A következő feje­zet már az, ha a nő kinyitja a száját . . . A szakírók szerint (is) saj­nos míg a nők a szívükkel „látnak”, addig a férfiak a hormonjaikkal, s ez teremt bi­zonyos félreértést. Egy biztos, ha egy nő nem veszíti el a hitét önnön varázsában, gyakorlati­lag nyert ügye van. Igaz, ezt a hitét a férfi bókjai éltetik. Úgyhogy egymásra vagyunk utalva kérem. És ha egy paj­zán kisebbség ezt fájlalja is, szerencsére az elsöprő többség a világban úgy hiszi: ez így van jól. Hodnik I. Gy. Mindig késsel borotvált Ötven év egy helyen Több mint fél évszázadot töl­tött a József Attila utcai mű­helyben Tatay Ferenc fodrász­mester. Szíve szerint maradt volna még nyolcvan évesen is, de a lábai pihenésre kényszerí­tették. Sokan szerették a Hul­lám fürdő épületében található kis műhelyt. Sok, évtizedeken át hűséges vendégétől kénysze­rült tavaly ősszel megválni Ta­tay Ferenc. Amikor szolid, polgári érté­keket tükröző otthonában felke­restem, arra számítottam, hogy a haj vágás fortélyairól, a frizu­rák változásairól tudok meg so­kat, de tévedtem. Tatay úr érti a szakmáját, számos kitüntetés birtokosa, a szakvizsgákon év­tizedeken keresztül elnökölt, a fodrász szakosztály örökös el­nöke, ő szervezte meg az első fodrászversenyt Pécsett, a pá­lyára mégis az emberek iránti érdeklődés vezette. Nem kis büszkeséggel sorolta azokat a neves orvosprofesszo­rokat, tanárokat, és valamikor a szomszéd épületben dolgozó párttitkárokat, akik vendégkö­réhez tartoztak. Energikusan, gesztikulálva beszélt, elmondta, nála soha nem volt előjegyzés, mindenki várt a sorára. Igaz, ő a hagyományos, úgynevezett szá­raz hajvágást művelte, ami sok­kal gyorsabban készült el, mint a maiak. És mindig csak késsel borotvált. Beszélgetésünk során szóba került szociáldemokrata múltja, a nehéz ötvenes évek, s az emi­atti megkülönböztetés: gyerme­keinek hátrányos helyzete a to­vábbtanulásnál. Érdekesség, hogy a műhelyében mindig egyedül dolgozott. Nem tartott se inast, se segédet, de még ta­karítónőt sem. Mindent maga csinált. Műhelyének igényes beren­dezéséhez hitelt vett fel, annyit, amennyiért 1940-ben egy kert­városi ház negyedét meg tudta volna venni. A kiszolgáló pul­tot, a forgószéket, és a szekré­nyeket most az iparosháznak ajándékozta egy majdani ipa­rosmúzeum számára. Mikor kikísért, kiderült nem csak a lába, a dereka is nagyon fáj. Megtudhattam az okát is, azt a félig oldalra forduló moz­dulatot , amellyel megszámlál­hatatlan sokszor fordult vendé­gei arca felé. P. E. Téli állatkerti séta Miért harap a maci a kuvasz fülébe? Nem biztos, hogy kifejezet­ten téli szokás a pécsi Állatkert mackójánál a kuvaszfül harap- dálása, tegnap mindenesetre szorgosan - s láthatóan nem ha­ragból - gyakorolta az egyéb­ként szintén megtermett ku­tya-szobatárs életének megke- serítését. Nem sok helyen kerül egy ketrecbe medve és kutya, Pé­csett viszont így alakult, s ha már így van, bizonyára a két ál­lat is megszerette egymást. (A kuvasz persze, nem védtelen. Egy-egy mackó-akció után rendre ő következik, kérdés persze, hogy fogai áthatolnak-e a medve pofájára nőtt vastag bundán?) A majmok közül egyedül a fehérkezű gibbon merészkedett ki a tegnap délutáni szomorkás hidegbe, mint ahogy a nagyra­gadozók közül is egyedül „panthera leo”, az állatkert hímoroszlánja rótta magányos köreit a havas-lucskos ketrec­ben. Vidráék udvarán a me­dence teli van hóval - a lubicko­lásra néhány hónapot még várni kell. Nem is nagyon tetszik ez a két vízi-komának. A fehér farkasok népes csa­patának tagjai ellenben egy- től-egyig kinn vannak a kifutó­ban - persze nem csak, mert jól bírják a hideget, de azért is, mert éppen most kapták meg adagjukat: egy-egy jól fejlett szárnyast, egészben. (A hírek­kel ellentétben tehát nincs hiány élelemből a pécsi állatkertben, amit tegnap a jegyárusító is megerősített.) P. Zs. A szarvasokat nem zavarja a hosszúra nyúlt tél Fotó: Szundi Az Autóklub segélyszolgálata hétvégén is működik Fotó: Kóródi Gábor Ha bajban van az autós vasárnap délután Honnan érkezik a segítség? Az öreg „motorosok” még emlékeznek arra, ha valakinek az út szélén lerobbant a jár­műve, nem sokáig kellett vár­nia, hogy ne álljon meg valaki, s ne nyújtson segítséget. Hát, manapság nem vagyunk ilyen készségesek ... Műszaki hibák pedig előfor­dulnak, főleg a téli hidegekben, amikor az indítás gyakran okoz gondot. S nem csupán hétköz­nap, hanem a hétvégéken is. A bajban, ha másra nem is, de pro­fikra számíthat az ember. Tény­leg számíthat? Tegnap délután arra voltam kiváncsi, hová for­dulhat egy autós műszaki segít­ségért, amennyiben rászorulna. A telefonkönyvet fellapozva bíztató a kép, úgy látszik a mű­szaki segélyszolgálatot, mentést nyújtó vállalkozások még ver­sengnek is egymással. Aztán a bajba jutott autós elkezdi hívni a megadott számokat, s megle­pődik. Meglepődik, mert bár mondjuk „bikázásra” - akku­mulátoros hideg-indításra - lenne csupán szüksége, a szol­gáltatók döntő többsége erre nem, de elszállításra készséggel vállalkozna. Ez oly annyira igaz, hogy például a szervizek­ben sem tartanak autószerelő ügyeletet, de a portások minden további nélkül intézkednek „műszaki fuvarral” kapcsolat­ban. Rossz üzlet lenne az ügye­let? Ezek szerint igen. Pécsett azonban ennek elle­nére akadnak olyanok, akik ki­mennek a helyszínre, s a meg­hibásodott járművet, ha kisebb a baj, megjavítják vagy a leme­rült „aksiba” életet lehelnek. A Magyar Autóklub sárga angya­lai szombaton és vasárnap is „röpködnek”, de a műszaki ál­lomáson is elvégzik a javítást. Eddig gondot jelentett, hogy ha a szerelő éppen helyszíni ja­vításon volt, akkor nem lehetett elérni. Mostanság megoldódott a probléma, a Hengermalom ut­cai bázison felszereltek egy üzenetrögzítőt. A másik, rend­szeresen ügyelő vállalkozó Farkas Ferenc autószerelő, aki vasárnap késő délután is segít­séget nyújtott volna. Még jó, hogy ők vannak! R. N. Óriás hologramok Míg tavaly kis- és közepes méretű hologramokat mutattak be Pécsen, addig ma 16 órától március végéig óriás hologra­mok kiállítását lehet megtekin­teni a Magyar Honvédség Helyőrségi Klubjában. A holog­ramok Varga Miklós holográfus gyűjteményéből valók. A kiállí­táson ismeretteijesztő filmet is vetítenek a hologramok készíté­séről, s a helyszínen vetélkedő­ket rendeznek iskolai csopor­toknak. A nyertesek ajándéka természetesen egy különleges hologram. Határozathirdetés a kárpótlási törvényről Az Alkotmánybíróság várha­tóan március 9-én hirdet határo­zatot a kárpótlási törvénnyel, valamint az 1944-ben beszol­gáltatott letéti ékszerekkel kap­csolatos indítványok ügyében. Hétfőn az Alkotmánybíróság arról az indítványról tárgyal, amely sérelmezi, hogy az ügy­védi munkaközösségek felosz­tása során a korábban hozzájá­rulást fizető, ma már nyugdíjas ügyvédek nem részesülhetnek a vagyonból. Az alkotmánybírák kedden azt vizsgálják: a kor­mány meghatározhatja-e rende­letben a fogyasztási adó mérté­két, illetve ellentétes-e a népir­tás büntető törvénykönyvbeli tényállása az erről szóló nem­zetközi egyezménnyel. Tár­gyalnak arról is, hogy miért csak az adott településen ál­landó lakóhellyel rendelkezők vehetnek részt a helyi népsza­vazáson, s hogy egyértelműen szabályozza-e a törvény a pol­gármesteri tisztséggel összefér­hetetlen tevékenységeket. Ebédre jólesik a rénszarvashús Pécsi diákok látogatása egy finn iskolában Kellenek a természetvédők Humánusabb lesz Tököl Humánusabb szemléletű, az elítélteknek a társadalmi beil­leszkedéshez nagyobb esélyt adó rendszert vezetnek be a tö­köli fiatalkorúak börtönében - jelentette ki Frank Tibor, az igazságügy-miniszter által most kinevezett igazgató. A koráb­ban botrányos ügyek, fegyel­mezetlenségek miatt rossz hírbe került intézmény új vezetője elmondta, elsődleges szempont, hogy az ide került fiatalok ne szakadjanak el a civil élettől és olyan oktatási kulturális lehető­ségekhez jussanak, amelyeknek nyomán értékesebb emberként hagyhatják el büntetésük letöl­tése után a börtönt. Ennek érde­kében egy korszerűbb oktatási rendszert honosítanak meg. A többnyire iskolázatlanul ide ke­rülő 14 és 21 év közötti fiatalok 25 féle szakmát tanulhatnak ki, egyebek között üveges, kazán­fűtő, bőrdíszműves ismereteket szerezhetnek. A magyar oktatási viszo­nyoktól merőben más rendszer­rel találkozhatott Finnország­ban a pécsi Nevelési Központ 2-es számú és a Berek utcai ál­talános iskola néhány diákja. A két magyar iskolából összesen 30 gyerek utazhatott el egy hétre Lahtiba Darída Miklós és Egyedné Czégényi Veronika pe­dagógusok kíséretével, hogy érdekes programokon, iskolai órákon vegyenek részt. A Kasakkamäen nevezetű is­kolával tavaly indult a kapcso­lat, amikor ők „testvériskolát” keresve Pécsett jártak. Ekkor a Nevelési Központ 2-es számú iskolája és a Berek utcaiak lát­ták őket vendégül. Most ezt a lá­togatást viszonozták a magyar gyerekek. Mint Zsdrál Petra, Hein Orsolya, Borkovits Balázs és Karoliny Eszter, a Berek ut­cai iskola nyolcadikosainak el­beszéléséből kitűnt, egy magyar diák számára Finnországban a tisztaság a legfeltűnőbb. A Ka­sakkamäen iskolában a gyere­kek zokniban járkálnak, a meg­látogatott, szagelszívókat ké­szítő gyárban és a családoknál is a tisztaság volt a fő vonzerő számukra. A barátságos finnek egyéb­ként úgy tűnt, nagyon szeretik a magyarokat és törekszenek rá, hogy megismerjék valamelyest országunkat. Ez derült ki abból is, hogy földrajzórán éppen Magyarország jellemzőiről ta­nultak a finn diákok. Az oktatás ingyenes, bele­értve a többféle menüből, időn­ként rénszarvashúsból álíó ét­keztetést is. Sőt, ha valaki messze lakik az általa választott iskolától, az önkormányzat fi­zeti számára a taxit, amivel be­jár. A pécsi gyerekek fontosnak találták, hogy a 6 osztályból álló alapképzésben a finnek az életre nevelésre törekszenek el­sősorban, nem tömik meg­emészthetetlenül sok ismerettel a diákok fejét. A pécsieket a polgármesteri hivatalban is fogadták, végig­vezették őket a városházán és vendégül látták. Sajnos, mivel a kiutazást tá­mogató vállalatok és gazdasági társaságok segítsége ellenére is rendkívül költségesnek bizo­nyult a külföldi kapcsolat fenn­tartása, a finnekkel való barát- kozásnak úgy tűnik az iskolák részéről végeszakad. Ám a gye­rekek máris szorgos levelezés­ben állnak egymással, több nyári meghívás is érkezett már a pécsi diákok részére. Azok számára pedig, akik nem jutnak el még egyszer Finnországba, az angol nyelv gyakorlásán kí­vül nagy élményt jelentett egy egészen más iskolarendszerbe bepillantást nyerni. P. V. Az új környezetvédelmi mi­niszter szoros együttműködést szeretne a környezet- és termé­szetvédő társadalmi mozgal­makkal. Gyurkó János szomba­ton részt vett a hazai zöld-moz­galmak mosonmagyaróvári ta­lálkozóján, ahol az MTI érdek­lődésére elmondta: fontosnak tartja kiegészítő szerepüket, hi­szen munkájuk - jellegénél fogva - eltér a minisztérium te­vékenységétől, viszont a szak­mai és a helyi ismeretek ösz- szegzésében a tárcának is szük­sége van rájuk. Helyismere­tükre és a szaktudásukra tá­maszkodva kell bevonni őket a társadalmi tudatformálásba - hangoztatta a miniszter, aki sze­rint a közvéleményt meg kell nyerni a természet- és környe­zetvédelem ügyének, hogy a mindennapi életben szempont legyen a természet, a környezet megőrzése. Pécs, Bajcsy-Zs. u. 18. (DOMUS Á.) Tel.: 36-861

Next

/
Thumbnails
Contents