Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)
1993-03-08 / 66. szám
2" aj Dunäntait napiö 1993. március 8., hétfő Megvan a kazetta? A horvát újságíró 100 ezer márkára akarja perelni Csurkát Létezik-e a bizonyítékként felhasználható magnókazetta vagy sem? Mondott-e Csurka István olyant, ami a vitatott írás címében megjelent, hogy ha Magyarországnak lenne hadserege, visszafoglalná a horvátországi Baranyát. A válasz még nem ismert, az ám ügynek újabb fejleménye van. Tegnap kora délután a zágrábi Globus számára az interjút készítő újságíró, a Horvátországban csak BBB-ként ismert és népszerű Branimir Baron Brljevity levelet juttatott el hozzám, melyben többek között az áll, hogy téves az a 168 órában bejelentett információ, mely szerint feljelenti a Glóbust. „Azt mondtam, hogy a bíróságon Csurka Istvánt fogom beperelni, azért mert azt állította, hogy az interjú több részét kitaláltam. Cáfolhatatlan bizonyítékaim vannak minden szóról, amit Csurka kimondott, ezért március 8-án saját ügyvédemnél bírósági eljárást fogok kezdeményezni Csurka ellen. Százezer német márka kártérítést fogok igényelni annak ellenére, hogy tudom, a tekintélyemnek okozott kárt nem lehet pénzben kifejezni.” A továbbiakban közli, hogy a pénzt szívesen felajánlaná magyarországi segélyszervezeteknek, majd így folytatja: „Ami a Globus-ban megjelent címet illeti az én címjavaslatom a következő volt: En csak a népemet szeretném megvédeni. A szerkesztőségi cím felnagyítás, ám szerepel Csurka kijelentésében, hogy Magyarországnak nincs se gazdasági, se katonai ereje azokat a területeket visszaszerezni, melyek Trianon előtt hozzátartoztak. A címért tehát nem vagyok felelős, minden az interjúban megjelent szóért viszont vállalom a felelősséget, és az eredetiségért kezeskedem” - írja Brljevity. Akár Csurkának, akár Brlje- vitynek van igaza, egy biztos: a horvátországi médiákban többen is nemtetszésüknek adtak hangot a megjelent cikkel kapcsolatban. Márpedig az egész ügyben a bizalom megrendülése a legsajnálatosabb, bárki is a hibás. Vujity Tvrtko (A fent idézett levél horvát nyelvű másolata szerkesztőségünk tulajdonában van.) Szó sem lehetett a kiszorításról (Folytatás az 1. oldalról) ütöttek a hozzászólók, de azért mindenki megmaradt a tárgyszerű keretek között. Az viszont igaz, az új frakcióelnökség nem ideológiai alapon állt össze, mondhatnám azt, mindegyikük egy-egy szakterület legjobb ismerője. Hogy csak mást ne említsek, Takácsy Gyula, a gazdasági bizottság elnöke, Bakó Lajos, a fiatal pénzügyi szakember, vagy Kis Gyula, mint orvos, a népjóléti ügyek kiváló értője.- A frakcióvezető viszont azt is nyilatkozta, hogy kimaradtak mindazok, akik nem hagytak fel az országos gyűlés döntésével ellentétes politizálással, nem az egység érdekében nyilatkoztak meg.-Ezt nem akarom kommentálni, nem tudom kikre vonatkozott a frakcióvezető kijelentése. Csurkával kapcsolatban egyébként el kell mondanom, a választás során nagyon kevés szavazat hiányzott ahhoz, hogy bekerüljön az elnökségbe. Rajtuk kívül még Grezsa Ferenc, Markó István és Perjés Gábor került ki a frakciót irányító csapatból.- Szombaton lezajlott a választás, vasárnap miről tárgyaltak?- Schamschula György, az új közlekedési és hírközlési miniszter tartott beszámolót az infrastruktúra fejlesztésről, amelyben szó volt az új, vagy a már megkezdett autópályák építéséről, a térségünk közlekedését is érintő dunaújvárosi hídról és sok más egyébről. A témához én is hozzászóltam, márcsak azért is, mert a déli szomszédainknál dúló polgárháború miatt Baranya minden szempontból leszakadó megyévé válik. Léteznek ugyan erre a térségre vonatkozó közlekedés-fejlesztési tervek is, de ezek nem felelnek meg az igényeknek. Erre akartam felhívni a figyelmet. Ezt követően a privatizációról Szabó Tamás tárca nélküli miniszter és Pongrácz Tibor államtitkár fejtette ki álláspontját. Többek között elmondták, az idei költségvetésben túlméretezett a privatizációból származó bevételek nagysága, az év végéig tervezett százegynéhány milliárd forint nem valószínű, hogy realizálható. B. G. Eredeti medrébe a Dunát A Duna kerüljön vissza eredeti medrébe, ez az egyetlen elfogadható álláspont - így ösz- szegezték véleményüket a környezet- és természetvédő, illetve zöldmozgalmak országos találkozójának résztvevői Mosonmagyaróváron. A vasárnap véget ért háromnapos találkozón egyébként 250-en vettek részt. Nyilatkozatukban a magyar kormány határozott fellépését követelték a fenti cél elérése érdekében, s javasolták: szükség esetén a kormány forduljon az ENSZ Biztonsági Tanácsához, illetve más nemzetközi szervezetekhez. Az állásfoglalás szorgalmazza: a kormány maradéktalanul hajtsa végre a Parlament Dunára vonatkozó döntését és dolgozza ki a Duna rehabilitációs programját. E program adjon javaslatot a környezetvédelmi, a folyamszabályozási és a hajózási problémák megoldására, mégpedig úgy, hogy ne számoljon se a folyó duzzasztásával, se vízlépcsőkkel. © ÓRA A NAGYVILÁGBAN A politikusok hónapok óta tárgyalnak, miközben Boszniában dúlnak a harcok, temet és gyászol a nép. (MTI-Telefotó) Eredmény nélkül zárult tárgyalások Nagy a keletje az egykori piros könyveknek Az egykori SZKP pártigazolványok ár az aranyéval vetekszik az oroszországi bolhapiacokon, s az ismertebb politikusok piros könyveiért többezer dollárt is megadnak - jelentette pénteken a Moszkovszkij Kom- szomolec. A lap értesülései szerint egy amerikai például 120 ezer dollárt kínált Borisz Jelcin valamikori párttagsági könyvéért. Mihail Gorbacsov „árfolyama” ezzel szemben mindössze 18 ezer dollár. Kitöltetlen SZKP tagsági könyvekért - üres a fénykép és az aláírás helye - 30 dollárt (20000 rubelt) is kínálnak. Az 1991 augusztusi puccskísérlet és az SZKP betiltása után nevetséges áron lehetett piros könyvet kapni a moszkvai bolhapiacokon. Amnesztia Dél-Koreában Hivatalba lépése alkalmából az új dél-koreai elnök, Kim Jung Szám szombaton széleskörű amnesztiát hirdetett. A közkegyelem majdnem 42 ezer embert érint: közöttük van 5800 olyan koreai is, akit annak idején politikai jellegű akciókért ítéltek el. Szabadon engedik az egyik legnevesebb ellenzékit is: Mun Ik Hvan lelkész 1989-ben illegálisan Észak-Koreába látogatott, s ezért hazatérése után öt év börtönre ítélték. Owen terv előirányzott. A boszniai szerbek vezetője, Radovan Karadzic pedig kijelentette, hogy ők már túl sok engedményt tettek. A tárgyalásokat súlyosan beárnyékolta, hogy a szerbek éppen e héten indítottak újabb véres támadásokat Kelet-Boszniában, és újabb településeket foglaltak el. Bili Clinton amerikai elnök a hét végén jelezte, hogy további rendszabályok várhatók Belgrad ellen. Az amerikai sajtó szerint a gazdasági embargó szigorításáról, ezen belül a dunai for„Vajon mekkora hitel adható Nagy Imrére vonatkozóan annak a Vlagyimir Krjucskovnak, aki 1956-ban fiatal diplomataként Budapesten segített And- ropovnak a magyar forradalom elfojtásában, s aki a KGB-ben éppen ennek révén csinált karriert?” - teszi fel a kérdést Federico Argentieri, a magyar 56-ról sokat publikáló olasz baloldali történész a Nagy Imrét terhelő iratokról elsőnek hírt adó torinói La Stampa hasábjain. Argentieri azzal érvel, hogy a KGB „iratgyárából” könnyen kikerülhet minden célra fabrikált irat. Nagy Imre 1930-ból származó, a politikai rendőrséggel együttműködést vállaló nyilatkozatát Argentieri hitelesnek tartja ugyan, de hozzáfűzi: ilyen nyilatkozatot minden külföldi politikai emigránssal aláírattak Moszkvában, s ez önmagában még nem bizonyítja, hogy Nagy Imre valóban feljelentőként működött. Másik érve az iratok megkérdőjelezésére az, hogy 1957-ben, a Nagy Imre-per idején a KGB-nak érdekében állt befeketíteni a magyar forradalom vezetőjét, s ezzel is megkönnyíteni Kádár dolgát, de ezt nem tette. „Akkor nem találták meg ezeket az iratokat? Vagy talán még meg sem voltak akkor?” - kérdi. A Nagy Imre-iratokról beszámoló moszkvai tudósító vágatom, illetve Jugoszlávia szárazföldi határainak keményebb ellenőrzéséről, az ország külföldi bankszámláinak zárolásáról lehet szó. Clinton újólag leszögezte, hogy a légi segélyakciót folytatják, de amerikai szárazföldi csapatok szerepvállalásáról továbbra sem lehet szó. Philippe Morillon tábornok, a volt Jugoszlávia területén állomásozó ENSZ-erők parancsnoka szombaton Szarajevóban közölte, hogy tízhónapos ostrom után a szerb erők kezére került a kelet-boszniai Cerska. laszol Argentierinek ugyanabban a lapszámban, s rámutat: „Lehet kételkedni Krjucskov célzatos állításaiban, s lehet hamisítványnak tekinteni az iratokat vagy azok egy részét. Egy valaki azonban bizonyos hitelességük felől. S ez az illető nem akárki, tudja, mit beszél, mert döntéshozó helyzetben volt: Mihail Gorbacsov, az SZKP teljhatalmú főtitkára 1989-ben.” A tudósító beszélt Gorbacsovval, aki elmondta: mivel tisztában volt azok horde- rejével, alaposan megvizsgáltatta az iratok hitelességét, mielőtt engedélyezte elküldésüket Budapestre. Egyébként Nagy Imre nem egy, hanem két nyilatkozatot is aláírt, 1930-ban és 1933-ban. Azzal kapcsolatban pedig, hogy Nagy Imre lejáratására a KGB elővehette volna 1957-ben is ezeket az iratokat, a válasz az, hogy a szovjet titkosszolgálat sohasem fedte fel munkatársait és ügynökeit. „Nagy Imre lejáratását 1957-ben az akkori kommunista logika szerint nem az szolgálta, hogy együttműködött valamikor, hanem az, hogy az .ellenséggel, működött együtt, annak tett szolgálatot. A harmincas évek iratai e célra alkalmatlanok. Elővételük rossz fényt vetett volna nemcsak Nagy Imrére, hanem sok-sok emigránsra, a KGB módszereire.” O London: Margaret Thatcher volt brit kormányfő vasárnap szenvedélyes nyilatkozatban szólította fel a nyugati világ vezetőit, ne hagyják el Oroszországot és Jelcin elnököt a szükség órájában. Elismerve, hogy pusztán pénzzuhatag nem moshatja el Oroszország problémáit, Thatcher asszony a német és japán helyreállításhoz hasonló segélyprogramot javasolt. A volt brit miniszterelnök most először kétségesnek mondta azt is, vajon helyes-e a közép-európai országoknak belépni az Európai Közösségbe. O Washington: Washington és Moszkva kapcsolatában az alkalmi pénzügyi és humanitárius segély helyett ideje, hogy átfogó stratégia keretében rendezzék az együttműködést, hosszú távra átütemezve Oroszország külföldi adósságát, és egyenlőséget biztosítva áruinak a világpiacon, beleértve a fegyvereket - jelentette ki Andrej Kozirev orosz külügyminiszter vasárnap a The New York Ti- mesban megjelent nyilatkozatában. O Vatikánváros: A boszniai polgárháború befejezését sürgette vasárnap déli imájában II. János Pál pápa. A vatikáni Szent Péter téren mintegy 20 ezer hivő és turista hallgatta a pápát, aki az Istenbe vetett hit hiányával, „az Isten nélküli humanizmus,, téveszméjével magyarázta, hogy ily „szörnyűséges módon megsértik az emberi méltóságot”. A déli ima végén a pápa a nemzetközi Nőnap alkalmából szerte a világon minden nőnek azt kívánta, hogy legyen képes „kifejezésre juttatni lelki gazdagságát s ezzel is segíteni valódi elhivatottságát”. O Bonn: Helyhatósági választások kezdődtek vasárnap délelőtt a németországi Hessen tartományban. 4,3 miiló polgár jogosult arra, hogy megválassza szűkebb pátriájának elöljáróit, de félő, hogy a bonni politikával és pártokkal elégedetlen hesseniek minden eddiginél nagyobb számban maradnak távol a szavazóhelyiségtől. Az előrejelzések szerint a nagy pártok kivétel nélkül veszíteni fognak, s előretörnek a jobboldaliak, a szélsőjobboldaliak. Nőnap alkalmából olcsó, szép SZOMVÉNM tavalyi áron (páfrány 200 Ft szobafenyő 350 Ft yucca 400 Ft) MÁV Kertészet (Verseny u„ TITÁN ÁRUHÁZ után) március 6-12 (péntektől péntekig, szombat, vasárnap is) 7-18 óráig Termel a KGB „iratgyára”? Mennyire hitelesek a Nagy Imre-iratok GYtJiti I GHURT eper- és málna ízekben, pohárban és dobozban a BARAnYATEJTŐL Minden ízében kitűnő! Szombaton este eredmény nélkül felfüggesztették New Yorkban a boszniai rendezésről folyó tárgyalásokat, de egyes résztvevők szerint előrehaladás történt, és van remény a folytatásra. A vasárnap hazautazó Alija Izetbegovic bosnyák elnök azt mondotta: történt előrehaladás, és remélhetőleg majd megtalálják a megoldást. Derűlátása kevéssé tűnik megalapozottnak, miután köztudott, hogy a bos- nyákok több területre tartanak igényt, mint amennyit a Vance-
