Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)

1993-02-06 / 36. szám

1993. február 6., szombat aj Dunántúli napló 3 Nyilvános IMS ankét Pécsett Az IMS vázszerkezetű épüle­tek korróziója és megerősítése témakörben rendeznek nyilvá­nos ankétot a feltárási- és a kivi­telezési munkákat végző szak­emberek közreműködésével február 9-én kedden 14.10 órai kezdettel a pécsi Pollack Mi­hály Műszaki Főiskola föld­szinti előadótermében. Dolgozói tulajdon lett a szolnoki AGROKER Rt. A privatizációval magán­kézbe került a szolnoki AG­ROKER Rt. A cég 97,5 száza­léka péntektől nyolcvanhat dol­gozó kezében van, 2,5 száza­léka Szolnok és Kunhegyes vá­rosát illeti, mivel e két települé­sen vannak az AGROKER-nek telepei. A cég megőrzi a vállalat ko­rábbi profilját, a mezőgazdasági erőgépek, munkagépek, műtrá­gyák, növényvédőszerek for­galmazását. Foglalkozni kíván minden profiljába illő termék export és import kereskedelmé­vel; fontosabb célkitűzéseik kö­zött szerepel a vámudvar és vámszabad terület nyitása. Művészek kitüntetése Budapesten Szervátiusz Tibor pénte- í ken a művelődési miniszté- ■ riumban megtartott ünnep- ! ségen Andrásfalvy Bertalan- ! tói átvette a Magyar Köztár- j sasági Érdemrend Középke- | resztje kitüntetést, amit mű­vészeti életműve elismeré­seként a miniszterelnök elő­terjesztésére, a Magyar Köz­társaság elnöke adományo­zott a szobrászművésznek. Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitünte­tést vehetett át az ünnepsé­gen Bihari Klára József At- tila-díjas író, irodalmi mun­kássága elismeréseként; Gel- lért György műfordító, mű- | fordítói munkássága elisme- réseként; Kállay Kiss Ernő, a margitszigeti Thermal Hotel klarinét- és tárogatóművé­sze, 35 éves művészi pályája elismeréseként; Mátray Fe­renc, a Magyar Állami Ope­raház nyugalmazott magán­énekese, művészi pályája el­ismeréseként; Szabó József, a Magyar Állami Népi Együttes szólamvezető csel- lósa, négy évtizedes művészi munkássága elismeréseként; Tímár Máté József Attila-dí- jas író, irodalmi munkássága elismeréseként; Zsombok Tímár György író, irodalmi munkássága elismeréseként. Futnak a képek A láthatatlan ember történetét nem John Carpenter találta ki Semmit a szemnek (Egy látha­tatlan ember feljegyzései) című filmjében. Még csak nem is H. G. Wells száz évvel ezelőtt, ő legfeljebb csak kihallotta e fi­gura rendhagyó sorsából a devi­ancia, a másság fájdalmát, a ki­rekesztett ember panaszát. A sztorit azonban ő is régesrégi mesemondóktól kölcsönözte, akiknél a hősök gyakran fe­jükbe nyomnak egy kopottas, ám varázserejű sapkát, vagy magukra öltenek egy titokzatos köpönyeget, s hipp-hopp, máris eltűnnek. A gyanútlan mozirajongó azt hinné, hogy egy efféle fickónak helye lehet ugyan egy regény­ben, de nem kaphat szerepet vi­zuális művészetekben, így a filmben sem. Mert igaz ugyan, hogy a fantázia nem ismer aka­dályokat, akár azt is el tudja képzelni, hogy valaki ott van valahol, noha nem látható, ám a Reménypusztán megegyeztek a részarány tulajdonosokkal a földkiadásban A reménypusztai Új Élet tsz 795 részarány tulajdonosát kép­viselő Földkiadó Bizottság tag­jait kísérelték megválasztani tegnap délelőtt Pécsett. Megkísérelték, mert nem je­lent meg az érdekeltek egyhar- mada sem, így a pécsi önkor­mányzat jegyzőjének megbí­zottjaként Klátyik József, a Ha­tósági Iroda mezőgazdasági csoportvezetőjének javaslatára, a törvény adta lehetőséggel élve a tizenhét tagú bizottságnak ki­lenc tagját választották meg. így jutottak a bizottságban kép­viselethez Kökény, Nagyárpád, Patacs, Pogány, Málom és Pécs azon polgárai, akik részarány tulajdont szereztek a remény­pusztai tsz-hez tartozó földe­ken. A bizottság többi tagját egy 15 napon belül megtartandó, újabb közgyűlésen választják meg. A részarány tulajdono­soknak hatvan napon belül kell a részarányuk kiadását kérvé­nyezni a hatósági jogokkal ren­delkező Földkiadó Bizottság­nál. Aki ezt nem teszi a megadott határidőn belül, annak nyilvá­nos sorsolás útján adnak terü­letet. Ezt elkerülendő, a remény­pusztai tsz az elmúlt félévben szinte valamennyi részarány tu­lajdonossal személyesen meg­egyezett, megállapodást is kö­tött a földterületek kiadásáról, amit ezután a most megalakuló bizottság jóváhagyhat. Amenyiben a kiadott földte­rületet önálló ingatlanná alakí­tását kéri a tulajdonos, nyilat­koznia kell, az ezzel kapcsola­tos költségek vállalásáról. A tegnap délelőtti részarány tulajdonosok közgyűlésére meghívást kaptak azok a pé­csiek, számszerint kétszázötve­nen, akik a bogádi Zengő Gyöngye tsz földterületein ér­dekeltek. Miután mindössze néhányan jelentek meg, még a részközgyűlés megtartása sem volt célszerű. A bogádi tsz-hez kapcsolódó részarány tulajdonosok Földki­adó Bizottságának megalakítá­sában egyébként a nagykozári jegyző az illetékes. Áz 1993.évi Il-es törvény ér­telmében január 23-ától számí­tott tizenöt napon belül kell megtartani a közgyűléseket, ez a határidő a hétvégén lejár. Gáldonyi M. Jelentősen bővült a görcsönyi általános iskola konyhája. Az átépítés után jóval több iskolásnak tudnak napközis ellátást biztosítani, de a községből is többen visznek innen ebédet.- Fotó: Szundi György Fórum az iparpolitikai koncepcióról Magyarország teljes EK-tag- ságának idejére el kell érni, hogy a magyar tőke ugyanolyan arányban fektessen be külföl­dön, mint amilyen arányban a külföldi tőke jelen van hazánk­ban. Erről Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter beszélt azon a konferencián, amelyet a Gépipari Tudományos Egyesü­let tartott pénteken az iparpoli­tikai koncepcióról. Az ipari és kereskedelmi tárca vezetője elmondta: jelen­leg a külföldi tőke részesedése a magyar iparban nem haladja meg a 8 százalékot. Az egész­séges arány 30-35 százalék lenne - feltételezve, hogy a ma­gyar tőke is - ennyire aktív más országokban. Szabó Iván az ipar 2010-ig felvázolt jövőképével kapcso­latban beszélt az ágazat pers­pektivikusnak, illetve visszafej- lesztendőnek ítélt részeiről, az ipari foglalkoztatottság alakulá­sáról a következő két évtized­ben, valamint a magyar ipar kapcsolódási lehetőségeiről az EK-hoz és a világgazdasághoz. Az állami szerepvállalás esz­köztárából a miniszter kiemelte a privatizáció folyamatát, amelynek célja, hogy a műkö­dőképes gazdasági egységeket minél előbb végső tulajdono­sukhoz juttassák. Szabó Iván hangsúlyozta: tekintettel a még mindig jelentős - és 1994-ig a tervek szerint 50 százalék alá szorított - állami tulajdonra, az állam tulajdonosi kötelezettsége folytán nem mondhat le a gaz­dasági szerepvállalásról. A lebegő kalap felvevőgépnek nincs belső lá­tása, s érzékelni csak a fizikai valójukban jelen lévő dolgokat képes, bár ezeket utólag el lehet tüntetni a képről. Csakhogy például a test átlátszóvá válása, hála a technikának, nem terjed ki feltétlenül a ruházatra is, vagy az ember által mozgásba hozott tárgyakra, így éppenség­gel a vizuális érzékelés számára állhatnak elő egészen különle­ges helyzetek. Mert hát nem kínálnak-e ta­gadhatatlanul érdekes látványt a nehézségi erőre fittyet hányó tárgyak, egy rohanó nadrág, egy kalap, ami felteszi önmagát a semmire, vagy egy megbűvölt kígyóként a levegőbe emelkedő telefonkagyló. Tudjuk, Newton mennyire elcsodálkozott, mikor kertjében sétálgatva megpillan­tott egy fájáról lehulló almát, de bizonyára még inkább meg­lepődött volna, ha az a gyü­mölcs félúton a levegőben ma­rad. John Carpenter erre a csodál­kozásra alapozta fdmjét. No meg George Lucas „fény- és va­rázslatiparának” trükkmestere­ire, akik valóban bővelkednek a meghökkentő ötletekben. Ne­kem is nagyon tetszett a kocogó futócipő, amelyből hiányzott a láb, az önálló mérkőzést vívni látszó teniszütő, az önmagát el­szívó cigaretta, s minden ha­sonló. Egyszer azonban arra figyel­tem fel, hogy Chavy Chase a forgalmas utcán kikapott egy táskát egy járókelő kezéből, majd átadta egy arra haladó má­siknak, mindkettejük megrökö­nyödésére. E képen a kamera mutatta a hőst, aki ezúttal csak a jelenet résztvevői számára volt láthatatlan, a nézők ezt jól tud­ták, s éppen ebből származott a helyzet komikuma. Mert mi észleltünk valamit, amit a sze­replők nem, azaz többet tud­tunk, mint ők, s kacagásunk jó­részt e fölényből fakadt. És eh­hez nem is kellett technikai hó­kuszpókusz. Lám csak, gondoltam ma­gamban, a mozgóképnek nem is kell nagyon törnie magát, hogy eltüntesse a dolgokat, mert ha szépen megkérnek bennünket, mi készséggel elhisszük, a sze­replők nem látják azt, amit mi igen. Nem feltételezem; hogy John Carpenter, a Halloween - A ré­mület éjszakája rendezője, mindezt nem tudná. De úgy lát­szik, arra szerződtették, csinál­jon egy látványos, trükkös ka­landfilmet, s ő ehhez tartotta magát. Szabadjára engedte hát a technikusokat, s hagyta magát belezárni egy üldözési jelene­tekből összefércelt, vicces thril­ler kalodájába. Pedig bizonyára ő volt leginkább tisztában azzal, hogy ebben a történetben sokkal több fantázia lenne, mint egy rohanó nadrág vagy egy lebegő kalap a semmiben. Nagy Imre Levél Németországból Német beruházások Magyarországon K özösségek nem csak Magyarországon, hanem mindenütt a világon arra törekednek, hogy tartós beruházások valósul­janak meg területükön. Csak így teremthetnek munkaalkalmat polgáraiknak és a későbbi adóbevételből a közösség pénztárá­nak pénzt. Ennek érdekében készek nagy áldozatot hozni elő­nyös iparterület és logisztikai segítség formájában a sok kezdeti nehézség közepette Mennyire voltak eredményesek a közösségek ebben a tekin­tetben Magyarországon? A Német Gazdaság Budapesti Küldöt­teinek, a Magyar-Német Kereskedelmi Kamara előfutárjának körkérdése bizonyos mértékig megbízható tájékoztatást ad. Öt­vennégy cég válaszolt, nagyobbik részük teljesen vagy részben német tulajdonban van, sokan az 50-200 foglalkoztatott kategó­riában. Mindenekelőtt azt akarták tudni, miért települtek le Magyar- országon. Majd 30 százalék, főleg a szolgáltatás és a kereskede­lem területéről közelebb szeretne lenni a magyar piachoz, majd 13 százalék ugródeszkának tekinti Magyarországot a kör­nyező országokba, és ugyanannyian elsősorban a termelés terü- ; letérői az előnyös költségeket értékelik. Milyen nehézségeik voltak már otthon Németországban, amikor emellett a lépés mellett döntöttek, akarta megtudni a körkérdés. 28,4% a szakgárda nyelvi problémáit jelölte meg, I ezt követték 23,9%-kal azok, akiknek a Magyarországról szóló pontos információk beszerzésében voltak nehézségeik. Itt bi­zonyára még tág feladattér nyílik a németországi magyar kép­viseletek előtt. Egészen más jellegűek a problémák itt Magyarországon. : Több mint egynegyede, pontosan 26,8% a bürokráciát jelölte \ meg például a vámnál és a bankokban, 18,9% a még hiányzó jogi szabályozást, s 16,5% a management minőségével nem volt kibékülve. A finanszírozás területén a bankok tapasztalat- i lansága okoz gyakran nehézségeket, de magas hitelkamatok és kezelési díjak is megterhelik a beruházási kiimát. Német beruházók további panaszai az itteni irodahelyiségek drága bérleti díjai, a munkatársak csekély némettudása. A munkásokkal túlnyomóan elégedettek, csupán kevésnek tártják az új munkamódszerek iránti rugalmasságukat. Súlyosabb már az a panasz, ami a szállítók hiányos megbízhatóságát illeti, ugyanakkor erős magyar partnerrel rendelkező német cégek­nek, úgy tűnik, kevesebb a problémájuk. Ez a kritika, amit nem kellene patikamérlegre tenni, nem szabad, hogy az olvasót elbátortalanítsa. Az eredményes beru­házásokhoz vezető úton idővel bizonyára sok akadályt elháríta­nak, ha a gyengeségeket figyelmesen tudomásul vesszük. Min­denképpen bátorító az, hogy a német beruházók 84,6%-a azt mondja, a magyar üzlettel kapcsolatos elvárásaik teljesültek, és csak 15,4% nyilatkozott úgy, hogy csalódtak. A háború után a németek attól tartottak, hogy az amerikai beruházások a német gazdaság kiárusításához vezethetnek. Semmi sem volt tévesebb, mint ez a vélemény. Miután megis­merkedtek az amerikai beruházók és későbbi versenytársak új módszereivel, sok vállalkozás visszakerült német kézbe. Gyá­rakat nem lehet exportálni, de tanulságosak lehetnek és az em­bereknek tisztességes megélhetést biztosíthatnak, de csak ha élni akarnak a lehetőséggel. Hanns Rehfeld Sásdon is kevés pénz jut intézmények fenntartásra A sásdi körjegyzőség közös fenntartású intézményeinek - óvoda, iskola - költségvetése volt az egyetlen napirend feb­ruár 4-én este a hét falu együttes testületi ülésén. Már múlt év végén megtár­gyalták és elfogadták ezen in­tézmények 1993. évi költségve­tésének koncepcióját és irány­számait, a hét testület az előter­jesztésre egyhangú igennel sza­vazott. így aztán nem képezte vita tárgyát a dolgozók 10 szá­zalékos bérfejlesztése, az óvo­dánál és az iskolai napköznél tervezett létszámleépítés július 1-gyel. E változás 257 ezer, illetve 395 ezer forint megtakarítást eredményez. Árvái Józsefié óvodavezető elmondta, hogy a 27 ezer forintos állami támoga­tás mellé gyerekenként 50 ezer forintot kellett tervezni az ön- kormányzatnak az intézmény biztonságos működtetése érde­kében, mindamellett, hogy egy csoportot leépítenek. Mdrcz Mihálynét az Albert István Álta­lános Iskola igazgatója az 1993/94-es tanévben a napközis ellátásban bevezetendő változá­sokról szólt: az iskola ez évi költségvetése 40 millió 831 ezer forint, 570 tanulója van. így könnyen kiszámítható, hogy a 41 ezerforintos normatív állami támogatás helyett 72 395 fo­rintba kerül egy gyerek. A ma­gas tényszámok ellenére az idei év költségvetése nem tartalmaz semminemű fejlesztést, új tar­talmi tevékenység pénzügyi hát­terét, csak a szigorú fenntartást és működtetést. Ónkormányzati képviselőként átérzi a polgár- mesterek gondjait, a létszám­szűkítés indokait, de mint szak­ember, igazgató, és gyakorló szülő nem tud azonosulni vele. Mint köztudott az 1993/94-es tanévtől három napközis cso­port szűnik meg az iskolában. Bár megpróbálnak körültekin­tően eljárni, a legteljesebb mér­tékben figyelembe venni az ott­honi körülményeket, mégis lesznek olyan esetek, ahol ez az intézkedés nem válik a gyerek hasznára. Ez a változás egye­lőre személyi konzekvenciát nem von maga után, a természe­tes munkaerő fogyás következ­tében - nyugdíjazás, gyes - a személyeket érintő döntések el- napolódtak. Megyeri Tiborné Magyar—argentin beruházásvédelmi megállapodás Magyar-argentin beruházás- di Telia, valamint Kupa Mihály védelmi megállapodást kötöttek pénzügyminiszter írta alá. Á pénteken. Ä dokumentumot a megállapodás a beruházások Pénzügyminisztériumban az ar- kölcsönös védelmét szolgálja gentin külügyminiszter Guido mindkét országban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents