Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)
1993-02-05 / 35. szám
1993. február 5., péntek oj Dunántúli napiö 3 Baranyában nincs fölös gabona A készletek elegendők a megyei ellátás biztosítására Ellentmondásos hírek keringenek a magyar sajtóban a hazai kenyérgabona-ellátásról. A témában nyilatkozók egyik tábora szerint nincs ok pánikra, mindössze 2-3 megyei vállalat küzd átmeneti zavarokkal, mások ugyanakkor országos kiterjedésű gabonaválságtól tartanak. Különösen nagy vihart kavart Zsíros Gézának, az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága vezetőjének a napokban megjelent nyilatkozata, amely szerint a kialakult helyzet rendezése állami beavatkozást igényel. A képviselő, aki egyben a Békés Megyei Gabonaforgalmi Vállalat vezérigaz- gatója, azt hangsúlyozta, hogy a meglévő dunántúli tartalékgazdálkodási gabonakészletek átcsoportosításával elkerülhető a hiány további súlyosbodása. A javaslat, hogy a dunántúli tartalékokat kell átcsoportosítani az ellátási gondokkal küszködő vállalatoknak, Baranya megyét is érinti. De vajon van-e a baranyai gazdálkodóknak olyan mennyiségű fölöslege, ami megoldást jelenthetne az országos gabonamizériában? A kérdésre az illetékes szakemberektől kértünk választ.- Komoly tévedés lenne attól a cégtől átcsoportosítani, amely egy megye kenyérgabona-ellátását biztosítja mondta dr. Zubor Zoltán, a Baranya Megyei Gabonaforgalmi Vállalat igazgatója. - Vállalatunknak a sok éves gyakorlat alapján annyi alapanyaga van, amennyi az új termésig elegendő az őrléshez, a leszerződött sütőipari cégek ellátásához. A vállalat semmi esetre sem rendelkezik olyan menynyiségű búzával, illetve liszttel, ami értékelhető segítséget jelenthetne az országos helyzet kezelésében. Amennyiben mégis államhatalmi eszközök útján átcsoportosításokat eszközölnének, az könnyen azt eredményezhetné, hogy Baranyában keletkezhetne hiány. A dolognak van azonban egy másik oldala is. Hiszen ha piac- gazdaságról beszélünk, akkor a vállalatoknak maguknak kell eldönteniük, hogy mikor és milyen áron, kinek adják el terményeiket a gazdaságos működés érdekében. Martinkovics Péter, a Baranya Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetsége kereskedelmi irodájának munkatársa is arról adott tájékoztatást, hogy a megye termelőszövetkezetei nem rendelkeznek fölös készletekkel. Egész Baranyában mindössze néhány vagonnyi kenyérsütésre alkalmas minőségű gabonáról tudnak, ami azonban nem jelenthet megoldást az országos zavarokban. Hasonló véleményen van Várdaróci József, a kovácshi- dai tsz munkatársa, a Gabonatanács tagja, a gabonaválasztmány országos elnöke.- Baranyában sincsenek olyan anyagi helyzetben a szövetkezetek, hogy nagyobb tételt tarthatta volna vissza a jobb üzlet reményében. Megnyugtató, hogy megyénkben nincsenek ellátási gondok, kétlem azonban, hogy a más megyei gabonaforgalmi vállalatoknál felmerülő problémák belső átcsoportosításokkal megoldódnának, valószínűnek tartom, hogy gabona- behozatalra lesz szükség. Kaszás E. Baha'i-est a pécsi Ifjúsági Házban Építsünk egy új világot címmel előadást tart Koczó Péter, a budapesti baha'i közösség tagja, péntek este 7 órakor a pécsi Ifjúsági Házban. Dr. Farid Jian, pécsi gyermekorvos elmondta, hogy a vallási közösségük nem kíván mást e rendezvény szervezésével, mint lehetőséget adni arra, hogy az emberek megismerjék őket. Jelmondatuk: „A Föld egy ország, s az emberek az állampolgárai”. Az emberiség most válik nagykorúvá, vallják, ez teszi lehetővé az emberek nagy családjának egyesítését és egy békés, egységes társadalom felépítését. E cél érdekében hirdeti a baha'i vallás,- amelynek mindössze száz éves múltja, és a világon hatmillió tagja van, - az előítéletek minden fajtájától való megszabadulást. A férfiakéval azonos lehetőségeket szeretnének a nők számára. Hirdeti a vallási igazság egységének és viszonylagosságának felismerését, valamint az egyes ember felelősségét az önálló igazságkeresésre. Magyarországon jelenleg kétszáz tagja van a közösségnek, a Pécsett egy éve szerveződött csoportnak pedig tizenegy. Hivatalos bejegyzésüket most kérvényezték. G. M. Az eddiginél sokkal korszerűbb, praktikusabb csomagolásban kerül az üzletekbe a Baranya Megyei Tejipari Vállalat által gyártott kakaós tej. A tetszetős dobozokba a réginél ízletesebb és hosszabb ideig eltartható termék kerül. Fotó: Szundi György „Sós-pékség” nyílt Sellyén Munkanélkülieket alkalmaznak Délelőtt tíz órakor már minden kenyér elfogyott Sellyén, a Nilson kft. magánpékségének boltjában. Már csak kalács, briós és péksütemény kapható. Este ismét sütnek, akkor újra megtelnek a polcok.- Nagyon nehéz kiszámítani, hogy mennyi kenyér fogy el - mondja Sós Miklós, a kft egyik tulajdonosa. - Hétfő a leggyengébb nap, mert a hétvégén sok kenyeret vesznek. Sokan, meg inkább itt, a pékségnél lévő boltunkban vásárolnak, pedig a falu többi boltjába is szállítunk. Az áfésszel kötött szerződés alapján a környező települések boltjait is mi látjuk el kenyérrel. Alig néhány hónap alatt készült el a magánpékség. Májusban kezdték el az építkezést, és már december elején sütöttek kenyeret. A gépeket Svájcból szerezték be, ugyanis a Nilson kft. tagja 3 svájci polgár.- Mindig vállalkozó szellemű ember voltam. Az eredeti szakmán órás, de 10 évig magánfuvarozóként dolgoztam. Láttam, hogy váltani kell. Eszembe jutott, pékséget kellene nyitni. A faluban és környékén sok a munkanélküli, ezért arra is gondoltam, hogy nekik is tudok munkát adni. Hét embert alkalmazok, közülük -kettő szakképzett pék. Részesültem munkahelyteremtő támogatásban , amit akkor kaptam meg, amikor a legnagyobb szükségem volt rá. Egyedül vágott bele a vállalkozásba. Svájcba ment kisteherautót vásárolni, és az ottani segítőjével beszélgetett a tervéről, aki szintén fantáziát látott benne, és a családjával együtt társult. Velük együtt alapította meg a Nilson sütőipari és kereskedelmi kft-ét.- Korszerű technológiát alkalmazunk, svájci gépekkel dagasztjuk, sütjük a kenyeret, péksüteményt. Lassan én is megtanulom a mesterség alapjait. Sok szakkönyvet elolvastam, megnéztem több pékséget és kiállítást. Folyamatosan bővítjük a választékunkat. Réteseket, levelestésztákat, és a nagyon keresett kakaós csigát is szeretnénk sütni. Sz. K. A Pécsi Rádió hétvégi műsoraiból A „Jó pihenést!” című zenés szombat délelőtti magazin ezúttal is reggel 9-től délelőtt 11 óráig kínál remélhetően hangulatos háttér rádiózást, a zömében otthon tartózkodó hallgatóknak, de az autórádiókon át is szeretnénk utitársak lenni, éppen ezért útjelentésekkel kezdjük a programot, majd újságokat is lapozgatunk. Kovács Attila zenei szerkesztő gondoskodik a muzsikáról, Kovács Imre szerkesztő-műsorvezető pedig a prózáról. így például várja Kaposvárról, Szekszárdról és Bajáról is munkatársai jelentkezését. A pécsi beszélgetésben foglalkozunk a pályaválasztással, tükrében a Szivárvány Gyermekház munkahely-bemutató sorozatának. Megkérdeztük, hogy például a bányászat milyen vonzerő napjainkban, ugyanis a gyerekek a bányászati múzeumba is ellátogattak. Kiadó, eladó, ahogy tetszik. Megismerkedhetnek a Bolygó-villa történetével, amely még akkor épült, amikor a Mecseken rengeteg fa között akadt néhány épület, és nem rengeteg épület között néhány fa. A tervek között szerepel Sin konvits Imre megszólaltatása, egy pályázat nyomán, melynek ez a címe: Folytassa tizedes ... Arcképek a közelmúltból: hogyan él ma Katzirz Béla egykori válogatott labdarúgó-kapus. A báli krónikában szó esik Dorottya-farsangról, pécsi teniszbálról, közelgő busójárásról, régi pécsi vigalmakról, és arról hogyan szövi át a zeneirodalmat, annak sok művét a farsang, a karnevál, a bál. A hála emberi arca és annak a hiánya, mint mély seb a társadalomban. Ez a mottója a Vasárnapi magazinnak, amely fél 9-től 10 óráig tart, mondja a szerkesztő László Lajos. És a bevezető jegyzet után, az evangéliumi tíz leprás és Jézus kapcsolatáról szól Varsányi Ferenc evangélikus lelkész, különös tekintttel arra, hogy az elmúlt vasárnapon volt a leprások világnapja. Nagy-Varga Dezső ország- gyűlési képviselő arról a saijadó világról beszél, amely teljes pompájában virulhat, ha okszerűen hajtják végre a magyar mezőgazdaság átalakulását. Lindig Ferencné az egyik új pécsi Colping szervezet vezetője pedig reméli, hogy „mustár- magnyi” kezdeményezésű gaz- daglombú fa lesz mindenki javára. Dr. Szirtes Gábor a Pannónia Könyvek sorozat szerkesztője kiadói arculatukról és terveikről beszél, dr. Rónai Béla nyelvész pedig a rádióreklámok stílusát elemzi. Jegyzet hangzik el az 1992-ben Pécsett tartott Keresztény Pedagógiai Nyári Egyetem előadásaiból megjelent könyvről, A gazdagság, az ima, a jócselekedet és a böjt összefüggéseiről Fekete István adventista lelkész elmélkedik. E fél 10-ig tartó program zenei szerkesztője Kovács Attila, utána 10 óráig dr. Nádor Tamás színes összeállítását sugározzuk. A Goethe Intézet pécsi programja A világon 157 Goethe Intézet működik, a német nyelv és kultúra népszerűsítőjeként, Magyarországon Budapesten van a központjuk. Jelenleg főleg a volt Szovjetúnió államaiban alapítanak új intézeteket - Rigában, Kijevben, Alma Ataban -, ezért egyelőre financiális okok miatt nem valószínű, hogy nálunk egy második intézet létesüljön Pécsett. Mégis szeretnének lehetőségeik szerint részt venni a németek által is lakott város és környéke oktatási és művészeti életében. Ennek a szándéknak idáig is számos példáját adták, már másfél éve fut a Janus Pannonius Tudományegyetem volt orosztanárok átképzése, és a Művészetek Házában is több programot szerveztek, felolvasó estet, filmvetítést. Az idei évben először februárban érkezik Pécsre az Intézet vendégeként Renan Demirkan török származású, Németországban élő színésznő, írónő, aki amellett, hogy színpadon és filmen is elismert művész, tavaly publikált, önéletrajzi ihletésű „Fekete tea három cukorral” című regényével a bestseller-lista élére került. Mivel a Goethe Intézetnek kifejezett célja, hogy ne csak német kultúrát mutasson be, hanem náluk élő külföldiekét is, ezért esett választásuk Demirkanra, aki „idegenként” azt is megéli a mai Németországban, hogy egyesek ellenszenvvel, gyűlölettel fordulnak feléjük. Mindezekről a kérdésekről is szó lesz a lT-edikei esten, ahol Dalos György és Szemes Zsuzsa írók is részt vesznek a műsorban. Az Intézet a Fassbinder-fil- mek vetítése után megfilmesített irodalmi alkotásokból tervez egy sorozatot, májusban pedig egy másik neves német írót látnak vendégül, Erich Lo- est-öt. Szintén egy nagyszabású terv része egy Pécsett megrendezendő német könyvkiállítás, mely miniben a frankfurti könyvvásárt varázsolhatná a városba. M. K. Mától: Komló és Vidéke Új kistérségi hetilap Városaink és városkörnyékeink mindig saját lapot szerettek volna. (Egy időben a Dunántúli Napló városi mutációi biztosították a helyi polgárok megszólításának lehetőségét.) Komló is több helyi lapot megélt már, s most újat avat: éppen ma került ki az utcára a Komló és Vidéke első száma. Ez alkalomból a lap főszerkesztője Ferenci Demeter kérdésünkre elmondotta, hogy a Komló és Vidéke hetente egyelőre négyezer példányban megjelenő, megannyi lakosságot tájékoztató információval szeretne az egykori komlói járás területén - Szászvártól Sásdig - kedvelt lappá válni. Komló város és környéke mindig is több ponton kapcsolódott; egymásra volt és lesz utalva. Centrumszerepéből adódóan a város megannyi szolgáltatásával - kultúra, egészségügy, kereskedelem - fogadja a városkörnyék lakóit szinte naponta. Éppen ezért, mint az a Komló és Vidéke című hetilap alcímében is megjelenik, amolyan kistérségi feladatokat vállál. Már az első számában koncentrálnak arra, hogy mi történik a héten az érintett településeken, miként alakul a hivatalok, közüzemek, közintézmények működési, félfogadási rendje. A lap arra törekszik, hogy információit mindenkihez eljuttassa e sajátos régióban, s ennek szellemében dolgozik a lap hat belső és megannyi külső munkatársa. A kiadó, a Ferenci Press Bt. saját hálózat segítségével maga gondoskodik a lap terjesztéséről is. K. F. Európa az iskolában Nemzetközi pályázat magyar diákoknak Az Európa Tanács az Európai Közösség illetékes bizottsága, valamint az Európai Kulturális Alap immár tizenegyedik éve hirdet pályázatot, minden állam diákjának, amely az EK, vagy az Európa Tanács tagja. Magyarország első ízben csatlakozott ehhez a nemzetközi versenyhez, lévén az Európa Tanács tagja. Az,.Európa az iskolában” pályázat az európaiság gondolatkörére épül, és többek között egymás megismerésének új lehetőségeit várja a diákoktól, amelyet megfogalmazhatnak írásos - tíz gépel oldalas esszé - és művészeti - grafika, festmény, kerámia, foto, video - alkotások formájában. Négy korcsoportnak - természetesen nem a magyar iskola- rendszer felépítését követve - írták ki a versenyt, alsó és felső tagozatosok, középfokú és felsőfokú intézményekben tanulóknak, hat és huszonegy év közötti fiataloknak. Dr. Bárdi László, a Regionális Oktatási Központ vezetője tájékoztatott arról, hogy március elsejéig várják a központba (7625. Pécs, Aradi Vértanúk útja 32.) a versenymunkákat. A pályázati kiírást egyébként már az ősszel megküldte a Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium valamennyi oktatási intézménynek. A tárca kapta ugyanis a feladatot a nemzeti verseny szervezésére. Az elbírálás több szintű lesz: a nemzetközi zsűrihez a nemzeti bizottságok küldik tovább az általuk érdemesnek ítélt munkákat, míg idehaza regionális zsűriket is felállítanak. A Baranya, Somogy és Tolna megyét összefogó regionális zsűri munkájába felajánlotta közreműködését a Pécsi Európai Ház Egyesület, amelyet a nemzeti bizottságban örömmel fogadtak. Szeretnék, ha a pályamunkák megítélésében nem csak szűk szakmai csoportok döntenének, hanem megjelenne a társadalom szervezeteinek véleménye is. Az értékes jutalmak mellett az Európa Tanács rendszeresen megszervezi az európai győztesek találkozóját is. A Pécsi Európa Ház Egyesület, immár a FIME (az Európa Házak Egyesületeinek Nemzetközi Szövetsége, amely az Európa Tanács legmagasabb szintű tanácsadó szerve) tagjaként azt is elhatározta, hogy a díjkiosztást tavasszal összeköti egy kiállítás rendezésével a régió diákjainak munkáiból. A rendezvénnyel egyben találkozót kínál a fiataloknak, pedagógusoknak, szülőknek kötetlen beszélgetésre, természetesen Európáról. G. M.
