Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)

1993-02-04 / 34. szám

1993. február 4., csütörtök u) Dunántúli napló 7 Ne utazzon egyedül! Nemcsak nálunk gond a vá­rosi közlekedés. Egy felmérés szerint Németországban a 30 millió ember 60 százaléka (18 millió) autóval jár dolgozni, 18 százalékuk autóbusszal, vagy villamossal és csak 22 százalékuk a gyalogos vagy a kerékpáros. Terjed a közös au­tóhasználat: az egy környékről járók egy kocsit használnak, megosztott kötlséggel. A leg­jobb érv: ha valaki egyedül autózik, a saját 80 kilójának továbbításához ennek 15-szö- rösét kell mozgatnia. Olasz politikusok - elsősorban a környezetszennyezés miatt - azt javasolják, a belvárosban tiltsák meg, hogy egy autóban egyetlen személy egyedül utazhasson. A belvárosi tömegközleke­dés javítására Frankfurtban 12,6 millió márkás költséggel olyan számítógépes informá­ciós rendszert alakítottak ki, amelyik póznákon elhelyzett tájékoztató táblákon mutatja, melyik parkolóhelyen hány üres hely áll rendelkezésre. Je­lenleg 7000 parkolóhely ada­tait jelzik ki. (m-s) A MÁV a legkorszerűbbet kapja Az új információs rendszerrel a Magyar Államvasutak a le­hető legjobbat kapja meg, ilyen korszerű rendszerrel még a nyugatnémet vasút, a Bundes­bahn sem rendelkezik - nyilat­kozta a Frankfurter Allgemeine Zeitung hét végi számában Thomas Köhler, a német An­dersen Consulting cég vezetője. 1991 szeptemberében az An­dersen Consulting kapott meg­bízást arra, hogy 25 millió már­kás világbanki támogatással or­szágos szállítási menedzselési­információs rendszert tervezzen a MÁV-nak. Új olajkartell alakul A volt szovjet térség három legnagyobb olajtermelője feb­ruárban az OPEC-hez hasonló olajkartell létrehozására tesz kí­sérletet - közölte a kazah elnök. Nurszultan Nazarbajev a davosi világgazdasági fórumon. Kijelentette: az orosz, a ka­zah és az azerbajdzsáni kor­mány megpróbálja összehan­golni kitermelési és exportpoli­tikáját. Az államfő nem közölte, hogy erről pontosan hol és mi­kor döntenek végelegesen. Nazarbajev elmondta azt is, hogy Kazahsztán az „igazi” OPEC-ben is megfigyelő státust szeretne kiharcolni magának. N agy port kavart a két gaz­dasági minszter apparátusa háza táján az a szakmai vita, amelyik a privatizáció lehetsé­ges új útjai körül kirobbant. A privatizációs miniszter két újabb technika bevezetése mel­lett tette le a voksát: teljes cé­gekhez, részvényekhez, va­gyontárgyakhoz, tulajdoni ré­szekhez, ingatlanokhoz lehes­sen jutni hiteljegyek, illetve hi­tellevelek révén. Mit jelent ez a két privatizációs technika? A hiteljegy olyan értékpapír lenne, amely 1 millió forintot érne azoknak a kezében, akik állami vagyont vásárolnak, de bárki megvehetné a névérték két százalékáért. A hitellevél ennél valamivel drágább lenne. A „papírok” akkor kezdenének el „dolgozni”, amikor tulajdo­nosuk beváltja őket valamilyen vagyontárgyra: ebben az eset­ben átalakulnak 12-15 eszten­dőre szóló hitellé, amely a név­érték és a már kifizetett összeg Óvoda, iskola, vízvezeték Nagypall a saját útján A davosi üzenet Az önálló tanácsot 1966-ban szüntették meg Nagypallon és létrehozták pécsváradi székhellyel a nagyközségi közös tanácsot. Ettől kezdve Nagypallon csak egy kirendeltség működött, amely a közös tanács javaslat- tevő és véleményező szerve volt, gyakorlatilag döntési jogkör nélkül. A rendszervál­tás után, a körjegyzőségek felállításával Nagypall - 6 má­sik településsel együtt - a pécsváradihoz tartozott, azonban 1993. január 1-jétől önálló település lett Nagypallon korábban is a képviselőtestület döntött a falut érintő ügyekben, azonban a polgármesteri hivatal munkáját a pécsváradi körjegyőségen vé­gezték. Ebből adódóan a nagy- palli polgármesternek és a falu lakóinak Pécsváradra kellett járniuk saját és a település ügye­inek intézése érdekében. Min­den nap tartott Nagyapallon is 4 órás ügyfélfogadást a kirendelt­ség, de a pecsétek és egyéb formaságok csak a körjegyző­ségen kerülhettek fel a papí­rokra.- Úgy gondolta a képviselő- testület, hogy az aparátusi munka szempontjából is legyen önálló a település - mondja Nid- lingné Grátz Erika polgármes­ter. - A pénzből, amit befizet­tünk a körjegyzőségnek, abból mi is tudunk működtetni egy önkormányzati hivatalt. Koráb­ban 800 ezer forintot fizettünk a körjegyzőségnek a hivatali munkáért, 660 ezret a GA- MESZ-nak, amely az intézmé­nyeink könyvelését és karban­tartási munkálatait végezte, il­letve az itteni kirendeltség fenn­tartása és a bérkeret 300 ezer fo­rintot tett ki. Összesen 1,76 mil­lió forintba került korábban az a tevékenység, amire most 1,6 millió is elegendő. Az önállósu­lás után felállítottuk az önkor­mányzati hivatalt, összesen hárman dolgozunk itt, a jegyző, az adó és pénzügyi előadó, va­lamint a polgármester. Tavaly 9,5 millió forintot kapott a falu állami támogatásként, illetve a helyi bevételekkel együtt 10,5 millió forintból gazdálkodtunk. Nagypall alig három kilomé­terre van Pécsváradtól, a mohá­csi összekötő út mentén. Erre van a Pécs-Bátaszék közti vas­útvonal is. A sorompót el­hagyva lejtős, éles jobbkanyar vezet a faluba. A családi házak között kevés az új épület, a leg­több hosszú tomácos paraszt­házra emlékeztet. Ami első ta­lálkozáskor furcsa az idegen­nek, hogy egy ilyen kicsinek tűnő faluban két templom is van. A lakosság összetételéből eredően az egyik református, a másik katolikus. A falu máso­dik utcájába, a Petőfi utcába kanyarodva erős döccenés jelzi, hogy leértünk az aszfaltos útról. Ahol elolvadt a hó, ott kocsima­rasztaló sár tűnik elő.- Nemrég fejeztük be a falu­ban az ivóvízvezeték építését, amely az elmúlt év legnagyobb munkája volt. Pályázatot adtunk be a Belügyminisztériumhoz, il­letve víztársulás formájában va­lósítottuk meg a hálózatot, amely közel 17 millió forintba került. A Mohácsról érkező távvezetékről kapjuk a vizet, nemrég érkezett meg a Tisztior­vosi Szolgálattól a víz fogyasz­tását engedélyező végzés. Ä ve­zeték megépítése után, idén sze­retnénk leaszfaltoztatni a Petőfi utca burkolatát. A körzeti orvos kéthetente rendel a faluban, sürgős esetek­ben, illetve gyógyszerért Pécs­váradra kell bemenni. A falu 474 lakójából 30-an vannak munkanélkül, a többiek Pécsre, Pécsváradra járnak be dolgozni, helyben nincs munkalehetőség.- Az elmúlt évtizedekben 1966 és 1989 között szinte semmi fejlesztés nem történt a településen. Ezért nem hibáz- tathatók a falu korábbi vezetői sem, mert az akkori kormányzat nem a kisfalvakat támogatta, fejlesztette. 1989-ben az elöljá­róság kezdte építtetni az óvodát, amely 4 millió forintba került, de erről a konyháról biztosítjuk az iskolások és a szociális ét­keztetést is. Összevont osztály­ban tanulnak az alsó tagozato­sok, míg a felsősök Pécsváradra járnak. Az iskola épülete vizes, dohos, szeretnénk mielőbb fel­újítani, amihez pályázatot is ad­tunk be. A falu többsége őszintén tisz­teli a képviselőtestület bátorsá­gát, hogy sok-sok év után ismét önálló településként próbálnak meg létezni. A faluban mindig is voltak elöljárók és tanácsta­gok, akik saját problémájukként kezelték a falu gondjait, azon­ban a „széllel szemben” nem tehettek semmit.- A '70-es években a fiatalok inkább Pécsváradra, Pécsre és Hirdre költöztek, ott telepedtek le. Örvendetes, hogy mára meg­állt ez a folyamat, ha nem is építkeznek, legalább a szülők házában itt maradnak. Karácsonyi ajándékként a 60 éven felüliek élelmiszercsoma­got, a 14 éven aluliak pedig 1000 forintos ajándékutalványt kaptak az önkormányzattól, összesen 150 ezer forint érték­ben. Nagypallon a képviselőtes­tület döntése értelmében csak kommunális adó van, ami a szemétszállítást foglalja magá­ban. A kisvállalkozókat nem adóztatják külön, inkább arra törekszenek, hogy minél több munkát adó iparos, gazdálkodó telepedne le a faluban.- Egy kistelepülésen teljesen más a polgármesteri hivatal megítélése, hozzánk naponta jönnek az emberek a legváltoza­tosabb kéréseikkel. Nem csak azért jönnek ide, hogy elintéz­zék a hivatalos ügyeiket, hanem ha az időseknek hivatalos leve­let kell írniuk, vagy az adóbe­vallást elkészíteni, esetleg kér­vényeket a különböző hivata­loknak, ezzel mind hozzánk fordulnak, tőlünk várnak segít­séget, amit szívesen megte­szünk. Hajdú Zs. A síparadicsomként messze- földön ismert svájci városban, Davosban a közelmúltban majd két tucatnyi államfő, csaknem 1000 miniszter, üzletember vett részt a Világgazdasági Fóru­mon. Fontos volt •számunkra is a tanácskozás? Igen, amit nem­csak Kádár Béla, Kupa Mihály és Horn Gyula részvétele bizo­nyított, hanem az a tény is, hogy jelentős magyar javaslatok is elhangzottak ott. Van-e nyugati stratégia? A magyar résztvevők éppen ezt a kérdést boncolgatták, megálla­pítva, hogy a Nyugatnak to­vábbra sincs összehangolt kon­cepciója térségünkre nézve. Magyar részről azt szorgalmaz­ták, hogy legyen világos kö­zép-kelet európai stratégiája a gazdaságilag fejlett világnak. Bár még vita van arról, mit nyilatkozott valójában Csurka István a Los Angeles Times-nak és mikor, az tény, hogy a világ egyik legbefolyásosabb újság­jában megjelent: „Új Európát kell teremtenünk új határokkal és újra kell tárgyalnunk a béke- szerződéseket”. S olvasható a lap következtetése is, hogy a felhívások „az első világháború után elveszett magyar területek visszaszerzésére rontották a szomszédokhoz fűződő kapcso­latokat csakúgy, mint Magyar- országról külföldön alkotott ké­pet.” Fontos körülmény, vajon mennyire ellensúlyozza mind­ezt az az értesülés, amely sze­rint az író-politikus kiállt a hel­sinki záróokmány tiszteletben tartása mellett? S milyen súllyal esik a latba Jeszenszky kül­ügyminiszter friss reagálása? Az ugyanis, hogy „a magyar A Budapesti Rendőr-főkapi­tányság megszüntette a nyomo­zást az úgynevezett Tiszai-ügy­ben, miután a nyomozás során nem volt megállapítható bűn- cselekmény elkövetése - közöl­ték a BRFK sajtóközpontjában. Mint emlékezetes: a BRFK emberölés kísérletének alapos gyanúja miatt indított 1992. no­vember 22-én nyomozást, mi­után azon a napon Tiszai Ferenc újságírót, a Pesti Riport külső munkatársát Szentkirályi utcai lakásából való távozása után bal vállán egy 22-es kaliberű fegy­verrel lövés érte. A bejelentést követően Tiszai közölte a helyszínre érkezett rendőrökkel, tudja ki lőtt rá, de nem mondja meg. A helyszíni Üzenet Clintonnak? Tekint­hetjük annak is azokat a véle­ményeket, amelyek óvták az új amerikai kormányt a befeléfor- dulástól, a protekcionista mód­szerektől. Magunkra maradunk? Ma­gyarország és a vele jórészt azonos helyzetben lévő szom­szédai változatlanul fontos s a jelek szerint bizonyos fokig vonzó szinterét alkotják a vi­lágkereskedelemnek. Ez nem mond ellent annak, hogy átfogó segélyprogramokra nincs esély. Vagyis nem maradunk ma­gunkra, de elsősorban saját for­rásainkra és erőfeszítéseinkre kell számítanunk. Pontosabban, hasznosítsuk úgy saját erőinket, hogy ez másokat is meggyőz­zön róla: nekik is érdemes ke­reskedni, együttműködni ve­lünk. külpolitikát illetően a magyar kormány, a Külügyminiszté­rium állásfoglalásai az aránya- dóak”. Marad a tanulság: lehet-e be­szélni a határok problémájáról? Éppenséggel lehet, de jobb mi­nél kevesebbet. Ha viszont va­laki mégis úgy érzi, elkerülhe­tetlen számára a téma nyilvános emlegetése, akkor elengedhetet­len, hogy az félreérthetetlenül, sőt félremagyarázhatatlanul szolgálja saját biztonságunkat, a szomszéd országokban élő ma­gyarok reális érdekeit és a kör­nyezetünkhöz fűződő jó kapcso­latokat. Mi a legésszerűbb? A köze­ledés, majd a csatlakozás - és ennek a hirdetése - a régiók új Európájához, ahol új határok helyett a régiek fontossága is elkopik. Lehetnek más utak is? Persze lehetnek, de járhatóbb utak itt és most aligha. szemle során a rendőrségnek si­került több olyan személyt fel­kutatnia, akik a sérült által kö­zölt időpontban érkeztek, illetve távoztak a lakóházból, de lövést egyikük sem hallott. Kihallgatása során Tiszai Fe­renc többször ellentmondásba keveredett vallomásával, illetve egyes kérdések megválaszolása elől eszméletvesztésre hivatko­zással tért ki. Ezt azonban cáfol­ták az orvosok. A nyomozás során kiderült, hogy Tiszai rendelkezik éles pisztollyal, de hivatalos engedé­lye nincs. A nála tartott házku­tatás során lefoglaltak 100 da­rab 22-es kaliberű lőszert, va­lamint bizonytalan eredetű rendszámtáblákat is. Óvodája is van a községnek Fotó: Szundi György Új Európa, vagy új határok? Kitalált merénylet A privatizáció dilemmája Hiteljegy vagy tőkebefektetés? különbségére szól, s amelynek fedezete a hiteljegy esetében maga a vagyontárgy, hitelle­vélnél a vársárló személyes va­gyona is. A kamatláb az egzisz­tencia-hitelekével volna azo­nos. A hiteljegyhez bárki hoz­zájutna állampolgári jogon, a hitellevelet elsősorban a vállal­kozóknak szánják, ezért kemé­nyebbek a feltételei, drágábban lehetne megvenni, a személyes vagyonnal kellene helytállni érte. Amennyit e szakmai vitából a külső szemlélő leszűrhetett, sajátos vonása a tervezett konstrukciónak, hogy az adós valójában nem fogja tudni előre, mennyivel tartozik az ál­lamnak, mert a visszafizetendő összeg nagyságát nem a hitel­jegy névértéke határozná meg, hanem az iránta megnyilvánuló kereslet. De ma még nem egé­szen világos, hogy miként ta­lálkozik a hiteljegy iránti keres­let a kínálattal... A konstrukció még kevéssé kiérlelt, s talán kicsit korai is volt ebben az állapotában a nyilvánosság elé tárni, fgy jog­gal váltotta ki a pénzügyminisz­tériumi szakértők rosszallását, akik méltán háborogtak, lévén ők felelnek az államadósság csökkentéséért, részben az ön- kormányzatok finanszírozásá­ért is, s még egy sor olyan kia­dás fedezetéért, amelynek for­rását a privatizációs bevételek alkotnák. Tartanak a „jegycsi­nálta” kisrészvényesek rövid távú mohóságától, osztaléksó­várgásból eredő rövidlátástól is, ami könnyen keresztezheti a vállalatok távlati beruházási ér­dekeit. A kisrészvényesek ugyanis az osztalékból szeret­nék törleszteni az adósságukat, még azon az áron is, ha ezzel csődbe viszik a vállalatot. Az így keletkező, fedezet nélküli adósság könnyen összezavar­hatja akár az egész ország pénzügyeit. Arról nem is be­szélve, hogy a jelenleg eladható állami vagyon értéke sokkal kevesebb, mint az állampolgári jogon járó 8000 milliárd forint­nyi vagyon iránt mesterségesen keletkező kereslet. Miről szól tehát a kedélyeket oly széles körben felborzoló vita? Elsősorban arról, hogy létrehozható-e mesterségesen és tartósan egy kistulajdonosi középosztály? Mennyire tudná elviselni a társadalom, ha a volt állami vagyont négyötödében külföldiek, egyötödében haza­iak kapnák meg? Hogy volna-e becsülete az ingyen kapott va­gyonnak, amikor a törlesztési kötelezettséget sem máról hol­napra kellene az embernek nyakába vennie? Vajon vissza- térülne-e valaha is a kincstárba az az érték, ami ma közprédává válna? És persze az sem közömbös, miként válaszolnának majd egy ekkora kihívásra a spekulán­sok? H a az idén jól halad az előp­rivatizáció, ha kedvezőb­bek lesznek az E-hitel kamatai, ha meglendül a lízing-privati­záció, ha beindul a munkaválla­lói résztulajdonosi program, a vezetői kivásárlás, ha... Ak­kor talán feleslegessé is válik egy újabb kísérlet. Bácskai Tamás Mit evett utoljára Ötzi Valószínűleg kőszáli kecske­húst és kenyeret evett utoljára „Ötzi”, a Magyarországon Öcsinek becézett kőkorszaki ember. Erre a következtetésre utal két csontszilánk kiértéke­lése, amelyeket az ausztriai Ötzi-csontváz meleltt találtak. A müncheni egyetem vizsgála­tai alapján a két csont kizárólag egy hím kőszáli kecske negye­dik és ötödik nyaki csigolyája lehet. Újabb kutatási eredmény az is, hogy a minimálisan több mint 5 ezer évvel ezelőtt élt - és nemrég felfedezett - gleccser­ember tegezében talált inköteg valószínűleg szarvastól vagy szarvasmarhától származik. Ötzi ezzel feltehetően ruházatát és lábbelijét varrta egykoron össze.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents