Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)

1993-02-27 / 57. szám

10 aj Dunántúli napló 1993. február 27., szombat Egy ember, aki szeretné elkerülni a boncolást Kiterítenek úgyis? Sok a homályos pont a törvény és alkalmazása körül Esztergomi cáfolat Magyar Suzuki EK-piacon Vélhetően többszörös fordí­tás okozta félreértésnek ne­vezte Lepsényi István, a Ma­gyar Suzuki Rt. vezérigazga­tója az MTI-nek azt a Tokió­ból származó vasárnapi hírét, amely szerint az esztergomi autógyár értékesítési problé­mákkal küzdene. A hírügynökségnek adott nyilatkozatában a japán-ma­gyar vegyes vállalat vezetője hangsúlyozta, hogy az egész beruházás arra épült: a magyar Swiftek elkészültekor fokoza­tosan leállítják a Nyugat-Eu- rópába irányuló japán szállítá­sokat, és az üzemanyag-taka­rékos, különösen Németor­szágban kedvelt kocsik egye­düli szállítója Esztergom lesz. Kezdettől az volt tehát a terv, hogy a magyar gyártmányok­nak csak egy részét értékesítik itthon. Természetesen az EK-pi- acra való bejutáshoz nemcsak a már első pillanatban is telje­sített műszaki, környezetvé­delmi követelményeknek kell megfelelni, hanem el kell érni, hogy a kocsi 60 százalékban európai gyártmányú legyen. A terv szerint 50 százalékos ma­gyar érték mellett 10 százalé­kot képviselnek majd a kül­földi, európai alkatrészek a Swiftben. A termelés folyamatos fel­futtatása mellett a Magyar Su­zuki Rt. a terveknek megfele­lően vonja be a magyar be­szállítókat. Jelenleg 32 céggel 526 féle alkatrészre van szer­ződés, s a helyi munkák (saj­tolás, összeszerelés, festés) ér­tékét is beszámítva ez össze­sen 47,35 százalékot jelent. Március végére szerződések alapján biztosított lesz az 50 százalékos magyar részarány, ami a termelésben legkésőbb őszig megvalósul. Az európai beszállítók részesedése most 4,41 százalék. Egyelőre még annak sem érezni jelét, hogy a hazai fize­tőképes kereslet csökkenne, hiszen - a már metálszürke színben is gyártott - magyar Suzukira több mint 3 ezren várnak, a gyár nagy erőfeszí­tésekkel igyekszik mérsékelni a másfél-két hónapos várako­zási időt. Részlet egy kerek négy évvel ezelőtt született levélből, me­lyet egy pécsi nyugdíjasnak kézbesített a postás. A feladó a Szociális- és Egészségügyi Mi­nisztérium Tájékoztatási és La­kossági Kapcsolatok Önálló Osztálya: „ Tisztelt Hecskó György! Dr. Csehák Judit miniszter­asszonynak írt levelére az aláb­biakban tájékoztatom. A kórbonctani vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket az 5/1984.(V.24.) Eü.M. számú rendelet tartalmazza. Ennek megfelelően a kórbonctani vizs­gálat célja a halál bekövetkezé­sét megelőzően kialakult vala­mennyi kóros állapot részletes vizsgálata, a betegség pontos megállapítása, illetve ehhez kapcsolódóan az orvostudo­mány fejlődésének elősegítése. Fontos szakmai érdek fűződik tehát a kórbonctani vizsgálat- hoz.(...)” Érdekek és álláspontok Hecskó György (68 éves) nyugalmazott pécsi MÁV-mű- szaki főfelügyelőnek viszont - még egy infarktus és egy embó­lia után is - fontos személyes érdeke fűződik saját testéhez, főként, hogy úgy gondolja, ah­hoz is fontos érdeke fűződik, hogy ne járjon úgy mint szülei, akiket - igaz, hogy a sötét ötve­nes években, de mégis - „hogy úgy mondjam, feltrancsíroztak a boncoláskor, alig ismertem meg őket a ravatalon. ", Hecskó úr nem indulatból be­szél. Régi motoros már ez ügy­ben, rutinos partner, bármiféle egészségügyi rendelet, bármi­lyen jogszabály kerül is szóba, bólogatva közli, ismeri, még­sem biztos benne, hogy - bár nem akarja - nem fogják fel­boncolni halála után.- Azt írták a minisztériumból, hogy a boncolás során a holt­testből gyógyító célra sem lehet kivenni szervet, vagy szövetet, ha az ellen az ember még életé­ben tiltakozó nyilatkozatot tett. S azt is megírták, hogy ezt a nyi­latkozatot egy, a személyi iga­zolványban tartható lapon az orvos jegyzi be. Gondolom a körzeti orvos, - véli Hecskó György,. - de kérdezzenek csak meg néhányat közülük, majd ki­derül, hányán tudják, mi is a te­endő. Mert a miénk nem tudja, de azt hiszem, így van ezzel mindegyikük, amit persze, nem is csodálok. Nem ők tehetnek róla.- Négy éve próbálom kiderí­teni, hogyan mehetnék biztosra, de eddig senkitől sem kaptam garanciát. Garanciák nélkül S igazi garancia, legalábbis Magyarországon, ahol az 1972-es törvénynek megfele­lően a feltételezett beleegyezés elvét alkalmazzák, nem is léte­zik. Gyorsan írjuk azonban ide, hogy e törvényt a témában érin­tett orvosok többsége korszerű, előremutató törvénynek tartja, mely megfelel az európai nor­máknak, gyakorlatnak is. S egészítsük ki mindezt az­zal: valóban jó néhány ország­ban alkalmazzák a feltételezett beleegyezés elvét - s jó néhány országban nem. A bioetikával foglalkozó dr. Blasszauer Béla, több ez irányú kötet és tanulmány szer­zője, a Pécsi Orvostudományi Egyetem tudományos főmunka­társa, akit majd egy tucat hazai és nemzetközi orvosetikai bi­zottságba is beválasztottak, el­lenben azt mondja, a törvény mégsem olyan jó, mint az orvo­sok nagy része állítja. Nem csak mert az Egyesült Államokban például arról kell nyilatkozatot adni, hogy az il­lető beleegyezik saját boncolá­sába - tehát nem a beleegyezést, hanem a tiltakozást feltételezi az USA-beli gyakorlat -, hanem azért is, mert a hazai gyakorlat egyrészt nem biztosítja a beteg­nek - az esetleges elutasítástól tartva - a nyilatkozattételhez szükséges információkat, más­részt, ha az ember tiltakozna is, mint például a történetünkben szereplő nyugdíjas, akkor sem lehet biztos benne, hogy érvé­nyesül az akarata.- Nem tudok róla, hogy a ’72-es törvény és egyéb rendele­tek esetleges megsértése bármi következménnyel járna - mondja a kutató, dr. Blasszauer. Kellő törvényi szabályozás híján pedig - bármennyire is úgy gondoljuk, hogy az orvosok döntő többsége tiszteletben tartja az etikai normákat - bármi előfordulhat, mint ahogy néhányszor már elő is fordult, gondoljunk csak a szegedi hipo­fízis-ügyre. Mert a szervátülte­téseknél például kifejezett ér­deke - a betegnek is - és az or­vosnak is, hogy idejében érkez­zen az életet mentő szerv, még akkor is, ha a donor esetleg til­takozna is szíve, veséje, vagy egyéb szerve más emberbe való átültetése ellen. Mondjuk vallási okokból ki­folyólag. Kilencven százalékunk beleegyezését adná Dr. Blasszauer:- Pedig nem olyan rettenetes ám a helyzet azokban az orszá­gokban sem, ahol az átülteté­sekhez és a boncoláshoz - per­sze a különleges eseteket kivéve - a beteg, vagy hozzátartozója beleegyező nyilatkozatára van szükség. A statisztika szerint az emberek 90 százaléka a belee­gyezését adja, ha megkérdezik. Viszont igen-igen pozitív hatása van annak, ha az ember tényleg úgy érzi, hogy felnőttnek tekin­tik, s tiszteletben tartják a teste feletti rendelkezéséhez való jo­gát. Mi több, erre figyelmeztetik is. Könyvtárakat tölthetnénk meg a téma irodalmával, a fen­tieket tehát semmiképpen sem mint szenzációs újdonságot ír­tuk le, inkább, mint olyant, amivel - érthetően - nem szíve­sen, s így ritkán foglalkozunk. A gond csak az, hogy Hecskó György immár több, mint négy esztendeje, hogy nem kap meg­nyugtató választ kérdéseire, s egyre bizonytalanabbá válik. Már-már azon gondolkodik, hogy „az USA-beli gyakorlat hazai bevezetését kérve - mint végső elkeseredésében mondja - nemzetközi fórum elé viszi az ügyet”. Ha van egyáltalán ilyen fórum. Neki, s a hozzá hasonlóan, ilyetén kérdések miatt gyötrő- dőknek nincs más üzenet, mint, hogy írjanak nyilatkozatot, azt adják oda orvosuknak, s ő majd eljuttatja, ahova kell. Ha pedig az illetékesek is úgy döntenek - mert a jogszabály, mint láttuk, ennek ellenkezőjére is lehetőséget ad, amiért persze korántsem az orvos a hibás, ha hibás valaki egyáltalán ... - szóval, ha majd úgy döntenek, nyugodt lehet teste, s halála felől. Pauska Zsolt Iparszövetség a vállalkozókért Konzultatív alapon működő szövetség létrehozását tervezik vállalkozói érdekképviseleti tö­rekvéseik jobb integrálása érde­kében - tájékoztatta az MTI-t a Vállalkozók Országos Szövet­sége. Erről március elején kezd tárgyalásokat a VOSZ kezde­ményezésére az Ipartestületek Országos Szövetsége - Magyar Kézműves Kamara, az Ipar Szövetség és a Magyar Gyár­iparosok Országos Szövetsége. A létrehozandó szövetség mi­niszteri egyeztetést fog kezde­ményezni az új iparpolitikáról, a belföldi piac védelméről, a privatizált vállalkozások fej­lesztéséről, valamint a hitel- és garanciafeltételekről. A VOSZ és az IPOSZ vezetői kétoldalú tárgyaláson is egyez­tették együttműködésük további lehetőségeit. Ez része volt an­nak a találkozó-sorozatnak, amelyek során a VOSZ más munkaadói érdekképviseleti szervezetekkel egyezteti gazda­ságpolitikáját. Ä két szervezet elnöke egyet­értett abban, hogy a korszerű piacgazdaság feltételeinek meg­teremtése igényli a Kamarai Törvény mielőbbi elfogadását. „Ember az emberért” A biztonságosabb, boldogabb jövő, az emberségesebb társada­lom megteremtéséért, „Ember az emberért” elnevezéssel or­szágos mozgalmat kezdemé­nyez az egy esztendeje létrejött „24. óra” alapítvány. Ezt Hoff­mann Istvánné, a kuratórium elnöke sajtótájékoztatón jelen­tette be. Elmondta: a mozgalom elin­dítóinak meggyőződése szerint elsősorban a családvédelem, az élet- és vagyonbiztonság, a bal­esetmegelőzés, az egészségvé­delem és az egészséges életmód kialakítása és a környezetvéde­lem terén volna szükség új szemléletmód, magatartásforma kialakítására. Az alapítvány felhívással fordul a társadalmi, gazdasági élet minden szereplő­jéhez, hogy tudásukkal és anyagi eszközeikkel támogas­sák e mozgalom kibontakozá­sát. A kuratórium címe: 1074. Budapest, Dob u. 45. Posta­címe: 1369. Budapest, Pf. 316. Számlaszám: OTP. XI. kerület 529-04422-0. Az alapítvány kuratóriumá­nak elnöke az MTI munkatársá­nak kérdésére válaszolva kifej­tette: számítanak az iskolák együttműködésére. (MTI) Referencia központ lett a pécsi szülészeti klinika Új vizsgálati és műtéti módszer A POTE szülészeti és nőgyógyászati klinikájára került az új műszer Fotó: Szundi György Az amerikai CIRCON, va­lamint a német medilas Han- delsges világcégek magyaror­szági képviselője, a Medilas Kereskedelmi Kft. Budapest, a következő levelet juttatta el a Pécsi Orvostudományi Egyetem szülészeti és nőgyó­gyászati klinikájára: A CIRCON cég egyik új ter­mékét, a Histeroscop készüléket kívánják a magyar nőgyógyá­szokkal megismertetni, annak Magyarországon piacot terem­teni. E cél érdekében az alábbi kéréssel fordulunk önökhöz: 1993. januárjától a POTE női klinikáján magyarországi és ez­zel párhuzamosan kelet-európai referencia központot kívánunk létesíteni, melynek vezetésével dr. Szabó István egyetemi do­cens urat bízzuk meg. Egyúttal rendelkezésükre bocsátjuk a CIRCON gyártmányú Histeros­cop komplett egységet, a szük­séges eszközökkel, kiegészítő készülékekkel együtt. Nem akármilyen megtisztel­tetés a POTE nőgyógyászati klinikája részére ez a felkérés. Egy ilyen világcég csak akkor teszi, ha előzőleg meggyőződik róla, hogy a felkért intézmény­ben olyan színvonalú munka fo­lyik, hogy alkalmas ennek a fe­ladatnak az ellátására. Ugyanis a referencia központnak három­havonta kiképző tanfolyamot kell tartani, amelyen megismer­tetik először az ország, majd később az egész kelet-európai régió fiatal nőgyógyászaival az új eszközt s a vele végezhető új vizsgálati és műtéti módszere­ket, s mindezt gyakorlatban is be tudják mutatni. A referencia központ vezeté­sével megbízott dr. Szabó Ist­vánt, a klinika docensét arra kértük, beszéljen ennek a felké­résnek az előzményeiről vala­mint arról, mi a histeroscop, s mi a jelentősége a nőgyógyá­szatban.- Klinikánkon már hagyo­mányai vannak az un. laparasz- kópos vizsgálatoknak és bea­vatkozásoknak. Ezen vizsgála­tok lényege, hogy a has feltá­rása nélkül, csupán kis metszé­seken keresztül tudunk beha­tolni egy optikával a kismeden- cébe, és ílymódon kapunk képet a méh, a petefészkek és a pete­vezetékek állapotáról. A histe­roscop hasonló elven működik azzal a különbséggel, hogy ez­zel a hüvelyen keresztül a méhbe tudunk behatolni.-A histeroscopnak hallatlan nagy jelentősége van a nőgyó­gyászatban. A méh vizsgálata eddig tapintással történt, és olyan beavatkozásokat, mint például egy egyszerű küret, gyakorlatilag vakon végeztük, nem láttuk a méh belsejét. A legkorszerűbb histeroscopokkal a méhnyak tágítása nélkül lehet behatolni a méhbe, s az orvos számára láthatóvá, így jól vizs- gálhatóvá válik a méhüreg. A beteget nem terheli ez a vizsgá­lat, nem kell altatni sem. A his­teroscop segítségével kideríthe­tek a méh kóros belső elválto­zásai, vérzési rendellenességek, vetélések okai, korán fölfedez- hetőek a rosszindulatú elválto­zások.-Azonban nemcsak diagnó­zis felállítására alkalmas ez a készülék, hanem segítségével több olyan műtétet is elvégezhe­tünk, amelyekhez korábban fel kellett tárni a hasat és a méhet. Az ílymódon megoperált beteg gyorsabban gyógyul mint a ha­gyományos műtét után, keve­sebb időt tölt a klinikán, és a táppénzes napok száma is jelen­tősen csökken. Az se elhanya­golható, hogy a nőknek ez eset­ben nem kell a nagy műtéti he­geket viselni a testükön. Mindenképp jó, hogy a pécsi klinikát kérték fel arra, hogy or­szágos, és kelet-európai refe­rencia központ legyen, hiszen a szakmai elismerésem kívül pénzbevételt is jelent az egye­temnek, s arra is lehetőséget biztosít, hogy a klinika dolgozói folyamatos külföldi tanulmá­nyutakon vehetnek részt.-A histeroscopos beavatko­zás iránt igen nagy az érdeklő­dés, hiszen amikor december­ben megrendeztük az országban az első histeroscopos szimpózi­umot, az ország minden részé­ből olyan sokan jöttek el, hogy alig fértek be a tanterembe. A referencia központként tar­tandó tanfolyamokon arra is lesz lehetőség, hogy videolán- con keresztül követhetik figye­lemmel egy-egy vizsgálat, vagy műtét folyamatát, s arra is mód nyílik, hogy az operáló orvo­soknak menetközben kérdése­ket tegyenek fel, valamint gya­korlatot szerezzenek. Sarok Zsuzsa

Next

/
Thumbnails
Contents