Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)
1993-02-03 / 33. szám
8 új Dunántúli napiö 1993. február 3., szerda Postaszolgálati bélyeg nélkül feladható! POSTAHIVATAL HELYBEN A Pécsi Operakórus a Művészetek Házában Fotó: Läufer László Zenés élménybeszámoló Nagysikerű zenés élménybeszámolót tartott a nemrég a Pécsi Operakórus a Művészetek Házában: a tavalyi amerikai utazásról, a Varázsfuvola előadásáról, a Kék Tó elnevezésű szépművészeti táborról meséltek, énekeltek és vetítettek a megjelent érdeklődőknek. A nagy utazást sokan támogatták: az OTP Baranya Megyei Igazgatósága, az IBUSZ megyei igazgatósága, a MALÉV, a Postabank, a Pécsi Vízmű, a Paksi Atomerőmű, Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatósága, a Magyar Hitelbank megyei igazgatósága, a Magyar Külkereskedelmi bank megyei igazgatósága, a Pécsi Dohánygyár, a Pécsi Kesztyű és Bőrdíszmű Szövetkezet, a Pannonmedicina, a Takarékszövetkezetek megyei szövetsége, a Mecsek Élelmiszer és Vegyiáru RT, a Dél-dunántuli Gáz- szolgáltató Vállalat, a Pécsi Távközlési Igazgatóság, a Mecseki Ércbánya, az Apáczai Nevelési Központ, a Szerencsejáték RT megyei igazgatósága, a pécsi Nádor Szálloda, a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat, a Branya megyei Sütőipari Vállalat, a Baranya Megyei Közgyűlés Hivatalának elnöke, a Mohács és Vidéke Takarékszövetkezet, az Intereurópa Bank, a Zsolnay Porcelángyár, a Pécsi Nemzeti Színház és az Új Dunántúli Napló szerkesztősége. Fél évig új helyen a pécsi Nevelők Háza A pedagógusokért, mint régen Nem költözött messze a régi épületétől a pécsi Nevelők Háza. Az egyházi ingatlanok visszaadásával ők is kikerültek a régi helyükről, s most az egykori úttörőházba hurcolkodtak át. Az új hely a Szent István tér 17, melyet még az utóbbi napokban is szé- pítgettek a Nevelők Háza dolgozói. Az épület belseje igazán látványos, és most, hogy a felpúpo- sodott parkettát rendbehozták, a beázásokat eltüntették, a falakat friss festékkel fedték, minden régebbi tevékenységet folytatni lehet. Dr. Végh Józsefné igazgatónővel bejárjuk az épületet. A széles, gyönyörű, bár felújításra szoruló falépcső tágas előtérbe vezet, ahonnan minden terem és szoba megközelíthető. A tervek szerint itt állítanák ki a pedagógus galéria alkotóinak munkáit is. A leglátványosabb az a nagyterem, amelynek szárnyas ajtajai a kertre néznek. Új tonett- székek kerültek ide, de itt kapott helyet a pianínó, illetve a nagyobbik résszel összenyitható kisebbik teremrészben a zongora. A másik oldalon két kisebb, s egy nagyobb terem van. Figyelmet érdemel a szobákban a csodálatos parketta, kétféle színű fából összeállítva. A ház nyugatra nyúló szárnya le van zárva, egyelőre üres és felújítva sincs, de az igazgatónő úgy tudja, a Mecseki Fotóklub majd oda kerülne. Az épületet az önkormányzat hat hónapra, ideiglenesen adta át az intézménynek, június 5-éig kell megvizsgálni a további elhelyezés lehetőségeit. Addig is bérleti díjat nem kémek, a rezsit állják, és jó hír, hogy a házban működő körök munkáját 1,5 millió forinttal támogatják.- Szeretnénk megőrizni a profilunkat - mondta el az igazgatónő. - A pedagógusok 4000 aláírással igazolták, hogy a házat szeretik, szükségük van rá. Meg akarunk felelni az igényeknek, az elvárásoknak. Ez egy kis intézmény a város centrumában, olyan hely, ahol inti- mebb környezetben színvonalas tartalmú dolgokat produkálhatunk, és nemcsak a pedagógusok számára. Lehetne ez a ház a pécsi polgár háza is... Tervek és ötletek vannak, bár nehezíti a helyzetet, hogy a fél éves határidő miatt nem köny- nyen lehet előre gondolkodni, hiszen hosszabb távú tervekhez már nem mindegy, kell-e újra költözködni, vagy maradhatnak ezen a helyen. Közlemény a mezőgazdasági tevékenységet folytató termelők részére a kompenzációs felár érvényesítése érdekében szükséges teendőikről Azok a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyok (termelők), akik e tevékenységük körébe tartozó termékértékesítésük tekintetében nem választanak adókötelezettséget az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 57. paragrafusa szerint, a felvásárló felé történő értékesítésük alkalmával kompenzációs felárat érvényesítenek. Ez törvényi előírás. Ennek törvényi feltétele, hogy a termelő a felvásárló részére aláírásával hitelesített nyilatkozatában közölje a nevét, a címét, az adóigazgatási azonosító számát, valamint azt, hogy értékesítése a mezőgazdasági tevékenysége körébe tartozik. Annak a mezőgazdasági tevékenységet folytató természetes személynek, aki adószámmal nem rendelkezik, az adóigazgatási azonosító száma a személyi száma. Ezt kell ebben az értékesítési formában használni. Az a mezőgazdasági tevékenységet folytató termelő, aki e tevékenységétől függetlenül vagy egyébként adószámmal rendelkezik, adóigazgatási azonosítóként ezt az adószámot tünteti fel. Ehhez - a termelő kérésére az elsőfokú adóhatóság által kiadott - olyan igazolást kell a felvásárlónak felmutatni, amely bizonyítja, hogy adószámának feltüntetésével jogosult (kötelezett) a kompenzációs felár érvényesítésére. Bm.-i Földművelésügyi Hivatal-Az egész megyére kiterjedően szervezzük a programokat továbbra is - folytatta Végh Józsefné. - Régi köreink, klubjaink megmaradnak, és az olyan feladatok is, mint a nemzetközi kamarakórus fesztivál szervezése, a Pécsi Kamarakórus munkájának támogatása, tanfolyamok, közérdekű szolgáltatások biztosítása, fórumok, szabadidős programok létrehozása. Szeretnénk kapcsolatot a felsőoktatással is, de lehetne ez a ház a színvonalas amatőrművészet centruma is. Új, hogy együttműködünk a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Pécs-Baranyai csoportjával, sőt tervezünk egy olyan szolgáltatást, mely ismereteink szerint első lenne az országban: egy jogsegélyszolgálat gyermekekért. Minden hétfőn lenne, jogásszal, pszichológussal, szakemberekkel. Erre a lehetőségre a diákönkormányzatok figyelmét is föl akarjuk hívni. Azt szeretnénk tehát, hogy az emberek jöjjenek ide, hogy „éljenek velünk”, a felkínált lehetőségekkel. Mindezt és még sok mást a Nevelők Háza ezentúl egyesületté alakulva végez. Ez a változás azt is jelenti, hogy bizonyos vállalkozási tevékenységet is folytatnia kell majd, hiszen az egyesületnek meg kell élni. Ma már nem lehet számítani a biztos támogatásra. Mindez jó, mert versenyre ösztönöz, de lehet rossz is, ha érték pusztul. Mert születik olyan érték is, amely nem váltható át forintra. A következő hónapok ezt is megmutatják majd. H. I. Gy. Lézerrel A rövidlátás egy új lézeres műtéti eljárással eredményesen kezelhető. A kezelés első fázisában a szemsebész egy preciziós vágó- ’eszközzel 0,1-0,4 milliméter vékony lemezt választ le a páciens szaruhártyájáról. Az'utolsó fázisban a parányi lemezt újból a szaruhártyára helyezik és ösz- szevarrják. Hegszövet nem képződik. A londoni klinikák ezzel a lézereljárással már 200 erősen rövidlátó pácienst kezeltek. A betegek 85 százalékánál sikerült jelentős mértékben javítani a látóképességet. (FEB) Kulcs az érettségi Rangos intézménytípus volt a háború előtti gimnázium, érettségije szinte azonnali belépőt jelentett az áhított (úri) közép- osztályba. Ám megváltozott a helyzet miután a gimnázium (is) a „népé lett”. Amilyen mértékben emelkedett számuk, úgy süllyedt a színvonaluk, óriási különbség támadt gimnázium és gimnázium között. Néhány éve rendszeresen kiadják a „top-listát” az érettségit adó középfokú intézményekről egyetlen szempont alapján: tanulóik milyen arányban jutottak be egyetemekre, főiskolákra? Öt év óta következetesen első-második helyezett a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium a maga 90 százalék feletti teljesítményével. Ugyanakkor a gimnáziumoknak fele nem éri el a 30 százalékot sem. A sor alján - 3-9 százalékkal - nyolc intézmény szerepel, s megdől az a közkeletű vélekedés, miszerint a fővárosi gimnáziumok jobbak, mint a vidékiek. Készülnek rangsorok a szak- középiskolákról is. És számos olyan gimnázium működik az országban, amely szakközépiskolai tagozattal igyekezett megerősíteni önmagát. Azzal a szakközépiskolával, amelyet viszont mindkét szempontból elhibázott iskolatípusnak tart sok szakértő: közismereti tárgyakból nem nyújt elég alapot a továbbtanuláshoz, a szakmáról pedig praktikusabb ismereteket adnak a szakmunkásképző iskolák. Mégis. Érdemes megfigyelni a nyolcadikos tanulók jelentkezési lapjait: első helyen általában szakközépiskola szerepel, második helyre szorult a gimnázium, hiszen oda felvételi vizsga nélkül, gyenge közepes bizonyítvánnyal is be lehet kerülni. Súlytalanná vált az érettségi? Érvek és ellenérvek érettségi ügyben A mostani érettségi legnagyobb hibája az, hogy nem csereszabatos, nincsenek összehangolva az értékelés mércéi. Ezért már jó ideje szó sem lehet arról, hogy elfogadják a felső- oktatási intézmények. Megszűnt, hogy az érettségin nyújtott teljesítmény legalább a vitt pontok felét adja. Sőt, a középiskola utolsó két évében szerzett érdemjegyeket is fenntartással fogadják az egyetemek és főiskolák, hiszen a középiskolák nagy része úgy próbál tanítványainak némi előnyt szerezni, hogy érdemtelenül felülosztályozza a tanulókat. Az érettségi tehát puszta formalitás, teljesen elvesztette funkcióját - állítja dr. Bemáth József, a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet igazgatója. Néhány tárgyból bevezették közben a felsőoktatási intézmények. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy mindkét irányból történt már egy-két lépés. Bernáth József az érettségi standardizálá- sára irányuló kutatás-fejlesztés irányítója:-A standard érettségi modernizált vizsga, amely közelít Európa normáihoz, a nemzetközi érettségihez. A vizsgakövetelmények bázisa a középiskolai műveltséganyag, ennek egyik része az alapműveltség (anyanyelv, irodalom, történelem, matematika, egy idegen nyelv), a másik része a pályaorientációban szerepet játszó speciális felkészültség, amely a kötelezően vagy a szabadon választható érettségi tárgyakban kap helyet. A lényeg: az érettségi vizsga követelményeinek súlyozottaknak és módszeresen bemérteknek kell lenniük, ám a legfontosabb az, hogy az értékelésnek a szakemberek egyetértésén kell alapulnia. így a teljesítmények elbírálása leválik a felkészítő intézményekről. Az első két év Bakos István minisztériumi főosztályvezető:- Kidolgoztuk a magyar felsőoktatás 2000-ig szóló fejlesztési programját. Az Expóval egyidőben budapesti egyetemi campust építünk, a vidéki nagy egyetemeinket valódi univerzitásokká akarjuk fejleszteni. Úgy, hogy a minőségből semmiképp sem szeretnénk engedni. Ám a minőségi szelekciót az egyetemeknek kell elvégezniük. Mi azt akaijuk, hogy a mainál hatvan, nyolcvan vagy száz százalékkal többen lépjék át a felsőoktatási intézmények kapuját az ezredfordulóig. Az első és második évfolyamon dőljön el, hogy ki alkalmas tanulmányai folytatására. Értéknek tekintjük az első és a második évfolyam elvégzését is: arra törekszünk, hogy speciális tanfolyamokon szakmát szerezhessenek a kimaradt hallgatók. A nyugati fejlett országokban ma az ’érettségizettek korosztályának 25-30-50 százaléka tovább tanul, nálunk ez az arány 11 százalék. Az ezredfordulóra 20-24 százalékra szeretnénk fejleszteni. Mindkét terv megvalósulásával visszaállna a gimnázium rangja, hiszen az az intézmény a legszélesebb műveltséget kínálja. A standard érettségi - a szándékok szerint - nem lesz kötelező, ám érdemes letenni, ha a felsőoktatási intézmények végre megbízhatnak osztályzataiban. Ezzel együtt lenne jó az ezredfordulóra elérni a tervezett 20-24 százalékot. Miksa Lajos ugyan az úgynevezett „központi írásbeli érettségit”,ám a felsőfokú intézmények jobban bíznak saját felvételi vizsgáikban, mint bármiféle érettségiben. Bakos István, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium felsőoktatási és kutatási főosztályvezetője viszont éppen ezeket a felvételi vizsgákat, a pontszámokkal való bonyolult bűvészkedéseket tartja igazságtalannak, és az érettségi mellett foglalt állást, mondván:- Törvénytervezetünk alapján az érettségi számít belépőnek a felsőoktatási intézményekbe. Változtatni szeretnénk azon a gyakorlaton, hogy fél pontokon múljék: folytathatja-e Az idén is az iskolapadba ülnek az érettségiző fiatalok Fotó: Läufer László vagy nem tanulmányait az egyébként jó képességű diák. Természetesen - az egyetemi autonómiából következően — a felsőoktatási intézmény joga az, hogy az érettségi eredményében melyik számnál húzza meg a határt, illetve milyen speciális alkalmassági vizsgát kíván szerezni. Rostáljanak az egyetemek? Mármost - úgy tetszik - két irányból közelíthet az oktatás- politika a megoldás felé: 1. Megerősíti az érettségit, visszaadja értékmutató szerepét, s ezáltal valóban „belépő” lesz a felsőoktatási intézményekbe. 2. Olyan szélesre tárjuk az egyetemek, főiskolák kapuját, hogy bejusson rajta minden fiatal, ha van érettségi papíija. A szelekciót pedig majd elvégzik menet Merre tart a gimnázium?
