Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)

1993-02-03 / 33. szám

1993. február 3., szerda üj Dunántúli rtopiö 5 Új típusú munkavállalókat a közigazgatásba Szakmai nap a pécsi Megyeházán Szinte valamennyi állampol­gárt érintő példákat sorolva kezdte eszmefuttatását dr. Kiss László, a JPTE Állam- és Jog- tudományi karának tanszékve­zető egyetemi tanára, a Magyar Közigazgatási Kamara elnökhe­lyettese, pedig előadása a köz- igazgatás korszerűsítésének személyi feltételeiről szólt, a Magyar Közigazgatási Kamara Baranya Megyei Tagozatának a pécsi megyeházán rendezett tegnapi szakmai napján. A közszolgálat ugyanis jóval bővebb értelmű, mint ahogy a közgondolkodás kizárólag a közigazgatásra csökkenti. Szá­mos eset sorolható, amikor az állampolgár kiszolgáltatottnak érzi magát a szolgáltatóval szemben, mint a hatósági ügy­ként intézett Volán bérletárusí­tás, vagy a MÁV pénztár ab­laka, amely előtt az utas kény­szerül meghajolni... Nyilvánvalóan nemcsak az előadó óhaja, hogy az ilyen „közszolgálat” mielőbb változ­zon. Persze a közigazgatásban is az alapos átalakulás szüksé­ges, hiszen az ügyfél is gyakran látja, hogy szívesen elutasítják az ügyét, vagy szintén a döntés helyett levelezgetnek vele. Új típusú munkavállaló kell a közigazgatásba, de megszűnt a személyzeti munka, nincs szakmai továbbképzés, iskola- rendszer, és nincsenek például a gazdálkodáshoz értő „ a jég há­tán is megélő” szakemberek, így időnként a szélhámosság ha­tárát súrolja az, ahogy az ön- kormányzati vagyonnal néhány helyen gazdálkodnak, a szak­ember hiánya miatt - hangsú­lyozta az előadó. Rendkívül hasznos útmutatót adott a szociális törvényből adódó helyi jogalkotási felada­tokhoz dr. Kóbor Gyula, a JPTE Állam- és Jogtudományi kará­nak egyetemi tanársegédje a közigazgatási napon részt vevő baranyai jegyzőknek, körjegy­zőknek, polgármestereknek, amelyek közvetlenül érintik az állampolgárokat is. A legfontosabb - miután a törvény február végén lép életbe, és várható egy átmeneti időszak a helyi rendeletek ki­dolgozásában -, hogy senki sem maradhat ellátás nélkül, való­színűleg ez időre az átmeneti segélyek utalásával oldják meg a különböző ellátási formákat igénylők segítését az önkor­mányzatok, amelyekre különö­sen nagy felelősség hárul a szo­ciális területen. Ezért is tervez kurzust a szakembereknek az egyetem és a kamara, konkrét rendeletminták kidolgozásával is. Gáldonyi M. Megy-e előre Vajszló? Felvetések, panaszok a közmeghallgatáson Új üzletek sorakoznak a település főutcáján Mentés és üldözés, tiszta szélvédőkkel A mentősök és a rendőrök munkáját megkönnyítendő, a pécsi PRIMA Kft. az elmúlt na­pokban nagy mennyiségű CLEAR felületkezelő folyadé­kot adott át ingyenesen az Or­szágos Mentőszolgálatnak, és a Baranya Megyei Rendőr-főka­pitányságnak. A francia termék alkalmazásával, a szélvédőkre, a gépkocsik lámpáira való felvi­telével a vízcseppek kis golyóvá alakulva peregnek alá az a fo­lyadékkal kezelt üvegfelületek­ről, amelyek így esőben is na­gyon jó látást biztosítanak. A szer alkalmazásának köszönhe­tően a mentősök és a rendőrjá­rőrök nagyobb sebességnél (utóbbiak például a bűnözők ül­dözése esetén) biztonságosab­ban közlekedhetnek. Földárverések A múlt héten 123 földárve­rést tartottak az országban. Ezek során összesen 175.261 aranykorona értékű föld talált gazdára, ebből 2894 aranyko­rona értékben erdőt értékesítet­tek - tájékoztatta az MTI-t az Országos Kárrendezési és Kár­pótlási Hivatal. A 2057 árverező közül csak­nem mindenki - 2020-an — földhöz jutottak, a legtöbben, 245-en Győr-Moson-Sopron megyében. A legtöbb - 16 - földárverést Veszprém megyében tartották, az elárverezett aranykorona ér­ték Komárom-Esztergomban volt a legmagasabb, 20 665. Hajdú-Bihar megyében a múlt héten nem hirdettek meg árve­rést. A legmagasabbra, 11 200 fo- rint/aranykoronára, Pest me­gyében szaladt a licitár. Az ed­dig megtartott 2176 földárverés során 27 592-en jutottak össze­sen 2 millió 706 387 aranyko­rona értékű földhöz az ország­ban. (MTI) Vajszló főutcáján végigsé­tálva szembetűnik: a település igen sokat fejlődött az elmúlt 2-3 évben. Üzletek egész sora, a tavaly átadott tornacsarnok, és az azt megelőzően megnyitott új művelődési központ mind azt bizonyítják, hogy a településen élő emberek előre kívánnak lépni. A múlt héten rendezett önkormányzati közmeghallga­tás azonban mégis kissé zajosra sikeredett. Katona Zoltán polgármester beszámolója után (amelyben az önkormányzat tevékenységéről, a községben lejátszódott társa­dalmi mozgásokról, a közterüle­tek rendjében történt előrelépés­ről beszélt), a csaknem kétszáz fős hallgatóság felvetései, pana­szai következtek. Egyes vélemények szerint ekkor inkább az egyéni szociá­lis ügyek, és személyeskedő vi­ták kerültek előtérbe, háttérbe szorítva a község sorsát előre­vivő, valóban közérdekűnek te­kinthető javaslatokat, bár ez utóbbiakra is volt néhány példa. Többen nehezményezték, hogy az 1991-ben készült jár­dák, valamint a Rákóczi és a Zrínyi utcában épített aszfaltu- tak állapota igen leromlott, a ká­tyúk azt sejtetik, hogy a kivite­lező nem szakszerűen járt el, sőt mi több, talán spórolt is a fel­használt anyagokkal. Szűcs Vilmos, a Kisgazdapárt helyi vezetője arra várt feleletet, hogy miként kerülhetett a vajsz- lói tornacsarnok csaknem két­szer annyiba, mint a hasonló méretű és rendeltetésű dráva- szabolcsi létesítmény. A válaszokból kiderült, hogy a két tornacsarnok nem azonos szerkezetű, nem ugyanazon anyagokból épült, s hogy a vajszlói (a kiegészítő épületré­szekkel együtt) lényegesen időtállóbb lehet, és magasabb igényeket elégíthet ki. A kérde­zőt azonban nem elégítette ki a válasz, a kapott magyarázat. A közmeghallgatás felpapri­kázott hangulata mindenesetre nem azt jelenti, hogy a lakosság egyöntetűen a polgármester, vagy az önkormányzat ellen fordult volna. Hisz azok tevé­kenységét (ez tegnapi látogatá­sunkkor is kiderült) igen sokan pozitívan értékelik. Abban ugyanis, hogy a vál­lalkozók egyre másra építhették meg új létesítményeiket, az ön- kormányzatnak is nagy szerepe van. Például nem vetnek ki he­lyi adókat, és területeket bizto­sítanak a vállalkozások beindí­tásához. Erre pedig Vajszlón különösen szükség van, ugyanis a településen a munkanélküliek aránya megdöbbentően magas. Vannak olyan utcák, amelyek lakosai közül jó, ha négy-öt fő­nek van állandó munkahelye.-Mint régi székhelyközség, Vajszló (bár a korábbi társköz­ségek már leváltak róla), to­vábbra is kulcsfontosságú tele­pülés a térségben - mondotta a polgármesteri hivatalban dr. Hatvani Edit, aki ideiglenesen ellátja Vajszlóban a jegyzői fel­adatokat. - Itt épültek meg ugyanis a múltban a legfonto­sabb intézmények, az óvoda, a nagy befogadóképességű iskola és a fogorvosi rendelő is. Kívá­natos lenne, hogy ezeknek a fenntartásában mind olajozot- tabban működjenek együtt az igénybevevő települések ön- kormányzatai. Balog Nándor Ha az egyik lakó antiszociális Három hete rossz a szennyvízcsatorna Meszesen, az ötvenes évek végén épült kis sorházak egyi­kében három hete eltört a szennyvízvezeték, s azóta öt család áldatlan körülmények között él. Az első pillanatban egysze­rűnek tűnt a megoldás: össze­fognak, és az udvarokon keresz­tül, a szolgalmi út alatt lefekte­tik az új vezetéket. Csakhogy ehhez az összes lakó beleegye­zése szükséges. Egyikük azon­ban, (bár neki is fontos lehetne egy működőképes mellékhelyi­ségre) nem hajlandó hozzájáru­lását adni. (Még a vízügyi szak­embereket sem engedte be, akik a hiba helyét szerették volna megállapítani.) A többiek érde­kében is eljáró Gál József így összegezte az eddig történteket: Először a polgármesteri hiva­talban érdeklődött, miként kényszeríthető lakótársuk arra, hogy hozzájáruljon a csatorna megépítéséhez. Magántulajdon­ról lévén szó, ott nem tudtak se­gíteni. A hivatal hatósági osztá­lyán azt is megtudta, ha nem az udvaron keresztül, a régi csa­torna mellett fektetik le az új vezetéket, hanem házanként az utcai fővezetékre kötnek rá, ak­kor engedélyekkel, útfelbontás­sal és egyéb költségekkel együtt közel 100 ezer forintba kerül a munka. Míg az első megoldás saját kivitelezésben húszezer forintnál nem került többe. Ez azért sem mellékes , mert két házban egyedül álló idős nénik élnek. Bíztató dolgot egyedül Gá­lost Zoltánná dr., a Dél-dunán­túli Vízügyi Igazgatóság osz­tályvezetője tudott mondani. A vízügyi hatóságnak ugyanis jo­gában áll akkor is engedélyezni (az építési terv és a szolgalmi dokumentáció bemutatása mel­lett) a csatorna lefektetését, ha nem minden tulajdonos adta hozzájárulását. A dolog mégsem egyszerű. Gál József és a többi lakó attól tart, ötödik lakótársuk be sem engedi őket az udvarba, még a lakásába sem mehettek be. Megállapodtak, az ő részére is megvennék a vezetéket és kiás­nák az árkot. Úgy érzik, nem tudnak mit kezdeni vele, hiszen ha valamelyik lakó ki megy az udvarra máris szitkozódik, fe­nyegetőzik, időnként baltával is. Több helyen is érdeklődtek, mi módon tudnák lakótársukat megfékezni, de azt a választ kapták: annyira nem dühöngő, hogy elmegyógyintézetbe vi­gyék. A lakók jelenlegi helyzete tarthatatlan, de nem tudják a megoldást. P.E. Izraeli gyógyeszközök Magyarországon Közös vállalat alapításáról írt alá szándéknyilatkozatot az iz­raeli Eldan cég és az Olimtech- nik Kft. A tervek szerint a ma­gyarországi székhellyel létre­hozandó vállalat 100 százalékos magyar tulajdonban lesz, orvosi tesztanyagokat gyárt izraeli el­járások alapján. Az Eldan or­vosi műszereket gyártó és for­galmazó cég kizárólagos ma­gyarországi képviselőjével az Olimtechnik Kft.-vel kedden termékbemutatót tartott. Leg­újabb fejlesztéseiről a Medisan Poliklinika Kft.-nél, amely je­lenleg az Eldan magyarországi referenciahelye. Bemutattak többek között egy prosztatake­zelő és egy vesekőzúzó beren­dezést. Az Eldan részt kíván venni a magyarországi egészségügy fej­lesztésében. A pár éve helyreállított pécsi „Korsós Sírkamra” mintául szol­gálhat a további sírkamrák rekonstrukciójához Fotó: Proksza Pécsi alapítvány az ókeresztény sírkamrákért Pécsnek olyan kultúrkincsei vannak, amelyek nem csak az országban, de európai viszony­latban is kiemelkedő értékűek, nevezetesen az ókeresztény sír­kamrák. Az idők folyamán res­taurálásuk lassan-lassan ké­szült, de épp a legelőször, 1780-ban feltárt 1. számú, Péter Pál sírkamra szorul most legin­kább megóvásra. Mindehhez persze rengeteg pénz kell, az egész sírkamra-komplexumra számítások szerint mintegy 40-50 millió forint, amit 1996-ig, az EXPO évéig alapí- távnyi formában szeretnének összegyűjteni. Kedden a pécsi Városházán műsoros tájékoztató keretében tudhattuk meg, hogyan képzelik a szakemberek s az ügy lelkes pártolói a tervek végrehajtását. Az anyagi források már nem is kis mértékben csordogálnak, az osztrák állam egymillió schil- linggel járult hozzá a költsé­gekhez, Pécs város önkormány­zata eddig 900 ezer forintot adományozott, dr. Krippl Zol­tán polgármester illetve dr. Páva Zsolt alpolgármester pedig saját zsebükből 50-50 ezer fo­rintot ajánlott fel a nemes célra. A koordinációs munkában hat­hatós segítséget nyújt Somogy- vári Imre tiszteletbeli osztrák konzul és az általa vezetett Bas­tei Baranya-Steiermarki Baráti Egyesület, valamint az Ókeresz­tény Sírkamrák Megmentésére tett alapítávny, melynek elnöke Mayer Mihály megyéspüspök. Tegnap dr. Bachmann Zoltán építész szólt a rekonstrukcióról, levetítették az osztrák TV-ben is bemutatandó filmet, majd Csonka Károly diáit tekinthet­ték meg az érdeklődők. Azok, akik a későbbiekben adomá­nyoznak pénzt az alapítvány ja­vára, albumot kapnak, és nevük márványtáblán kerül megörökí­tésre. M. K. Hadirokkantak Új vezetőség a megyei szervezet élén A Hadirokkantak, Hadiözve­gyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége vezetősé­gének részvételével tartott teg­nap délelőtt vezetőségválasztó ülést a megyei szervezet Pé­csett, a Polgármesteri Hivatal dísztermében. A szövetség 1990 márciusá­ban alakult újjá, miután 1947-ben a jogelődöt feloszlat­ták. 1947 után sorozatban szü­lettek azok a rendeletek, ame­lyek súlyosan sértették a hadi- gondozottak érdekeit. Székhá­zukat elvették, központi nyil­vántartásukat megsemmisítet­ték. 1991 februáijában vetették fel a parlamentben ügyük ren­dezését. Tavaly februárban is­mét tárgyalta az Országgyűlés honvédelmi bizottsága a prob­lémát, s úgy döntött, hogy a ha­dirokkantakat is kárpótolni kell, hiszen az elmúlt 40 évben jogel­lenesen vonták meg tőlük a já­radékot és a különböző kedvez- nényeket. Azóta tényleges lépés ebben a kérdésben nem történt. Az új honvédelmi törvényterve­zetben pedig szó sem esik a ha­digondozásról, mindössze a balesetet szenvedett katonákról történik említés. Egyetlen előrelépést lehet csak elkönyvelni, a 6/1992-es Kormányrendeletet, amely a le­galább 65 százalékos hadirok­kantnak 3000 forint, a hadiöz­vegyeknek pedig 1500 forint já­radékot biztosít. Az ülés végén megválasztot­ták a megyei szervezet vezető­ségét. Az elnök Pécsi Sándorné, helyettes elnök Hosszú Ferenc, pénztáros pedig Csáti Imréné lett. Cs. L Kevés és drága a gabona A vállalatvezetők felelőssé­gét hangsúlyozta Botos Károly, az FM agrárrendtartási főosztá­lyának vezetője egy keddi sajtó- tájékoztatón azzal kapcsolat­ban, hogy hét gabonaforgalmi vállalatnál nincs elegendő búza az őrléshez. A főosztályvezető kijelentette: kezdeményezni fogja az export-, illetve az im­portengedélyezési rendszer megszűntését, ha a piaci szerep­lők létrehozzák a Gabonater­mék Tanácsot. Főként az alföldi megyékben a gabonaforgalmi vállalatok, tavaly nem vásárol­ták meg a szükséges alapanya­got olcsó áron. így jelenleg csak a tavalyi ár sokszorosáért jut­hatnának ehhez hozzá. Mindez a vállalalatvezetők hibás dönté­sének következménye. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents