Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)

1993-02-24 / 54. szám

I* 10 oj Dunámon napiö 1993. február 24., szerda Tervek és lehetőségek a megye kiállítóhelyein Múzeum és/vagy művelődés? Négyen, a továbbtanulók közül: Bak Mónika, Varga Ágnes, Szabó Ferenc, Varga József és Tóth Zoltánné osztályfőnök Fotó: Szundi György „Pályakeresők” Szabadszentkirályon Fogynak a népek a múzeum­ban. Hogy ez mit jelent köze­lebbről, és hogy mindössze csak ennyiről van-e szó, arról a Janus Pannonius Múzeum közműve­lődési osztályán dolgozók közül kérdeztük Tillai Gábort és Ha­béi Jánost, akik pontos adatok­kal is tudtak szolgálni az elmúlt három évről.- Egy-két éve még 1 millió egyszázezer látogatója volt a múzeumoknak, most jó 40 szá­zalékos csökkenés tapasztalható - kezdte Tillai Gábor. - Ezt az általános gazdasági helyzet is magyarázza, de a szomszédban zajló polgárháború is. A felnőtt belső turizmus régebben is cse­kély volt, a látogatók többsége diák. Ez nem jelent túl sok bevé­telt nekünk, mert a belépés szá­mukra nagyrészt ingyenes. Ez milliós tételek kiesését jelenti! A nézőközönség 2/3-a, de a Vasa- rely-múzeumban a 80 százaléka diák. Ezen felül kedden ingye­nes a belépés a múzeumokba, amit az egyébként fizető láto­gató kihasznál. Külföldön pél­dául váltogatják, mikor lehet kedvezményesen, vagy ingyene­sen bejutni. Csak néhány adat, nem a tel­jesség igényével: 46 kiállítóhely adatainak összegzésével kide­rült, hogy Baranyában 1991-ben 819 758 látogatója volt a múzeumoknak, míg ta­valy már csak 669 163. Ebben nemcsak a JPM múzeumai sze­repelnek, hanem olyan helyek is, melyeket mások tartanak fenn, de a JPM anyagát állítják ki. Csak a JPM 26 kiállítóhelyét tekintve tavaly összesen 460 ezer 935 érdeklődő volt, ebből 288 401 diák és 172 534 felnőtt. Ebben a pécsi helyszínek mel­lett ott van Bakóca, Ibafa, Me- cseknádasd, Mohács, Orfű, Ófalu, Vajszló, Zengővárkony, Magyarlukafa is. Nagyon tanulságos az a fel­mérés, mely a tavalyi szezon sa­játosságait elemzi,. s melyben április 1-től szeptember 30-ig vizsgálták meg a Zsolnay, a Va­sarely, a Csontváry kiállítás és az ókeresztény mauzóleum eredményeit. Bár ez csak négy bemutatóhely, a tapasztalatok általánosíthatók. Sajnos mind a négy helyen csökkent a látogatók száma az előző évhez képest. Ennek el­söprő hányadát a felnőttek (azaz a fizetővendégek) távolmara­dása jelentette. További prob­léma, hogy az igazi nagy roham ideje alatt (májusban) a nyári hónapok átlagának két-három- szorosa áramlik keresztül a kiál­lításokon. A diákturizmus a nyár végére általában lecseng, sajnos azonban nem nyom nél­kül. Az anyag véletlen vagy szándékos rongálása jelentős kár, ráadásul többnyire az a ré­teg a ludas ebben, melytől még ellentételezés sem várható. Az ingyenes nappal a felnőttlátoga­tók 23 százaléka élt a mondott időszakban, egyébként bolond lett volna, ha nem tette volna, csakhogy a múzeumok fenntar­tóinak ez sovány vigasz volt. Beszélgetőtársaim elmond­ták: szerintük a múzeumi belé­pők ma nálunk egyáltalán nem megfizethetetlenek, s az lenne jó, ha mindenki természetesnek venné, hogy a kultúrának is ára van, ha nem is nézünk mást, csak a világítást, fűtést, vizet. A múzeumok speciális kínálata jó áru. Ahhoz azonban, hogy a ki­állítóhelyek ne holt terek legye­nek, a múzeumi szolgáltatások rendszerének átgondolására is szükség van. Hábel János sze­rint:- A muzeológus szakmának újra kell fogalmaznia magát, a társadalom igényeiből kiin­dulva. Kihívás elé kerültünk, ezt észre kell venni! A múzeum fo­galma ma szűk, konzervatív, ru­galmatlan. Az értéket el kell adni, és ennek csak egyik része az anyag gyűjtése, feldolgozása, kutatása, a másik oldalon ott van, amit ebből a látogató ész­lel: maga a kiállítás. Azt pedig fel kell építeni, hírverést csi­nálni neki, megszervezni a holdudvarát, a hozzá kapcso­lódó események, programok so­rozatát. Ez nem megy szakem­berek nélkül, amatőrködve, hobbiból. A legégetőbb kérdésekről a szakma nemrég cserélt eszmét egy országos találkozón. Az elmélet helyett hát most inkább a gyakorlatról: kedvcsinálóul csak néhányat gyűjtöttünk ki a JPM idei bő kínálatából. Biztos, hogy mindenképpen érdemes lesz majd nyomon követni az időszakos tárlatokat, az állandó kiállítások mellett. A Várostörténeti múzeumban érdekesnek ígérkezik a század- forduló magyarországi városai­ról készülő válogatás, vagy a pécsi éremgyűjtők kamarakiál­lítása. A Néprajzi múzeumban ismét festenek tojást, készül anyag a hazai ferencesekről és a népi vallásosság emlékeiből is. A Régészeti múzeumban a bronzkortól a népvándorlásig tart a kínálat, a Művészettörté­neti osztályon pedig izgalmas lesz az országos kisplasztikái biennálé csakúgy, mint a Zsol­nay nővérek valódi ritkaságokat felvonultató gyűjteménye. Kül­földről Zágrábból várják Vesna Prica fotóit, Bajorországból pe­dig a regensburgi dómról szóló anyagot. H. I. Gy. Ez volt az az iskola, ahol né­hány éve a konnektorokból is folyt a víz. Szabadszentkirály általános iskolája mégsem arról nevezetes, hogy az épület beá­zott és a konnektorokból folyt a víz, s még csak arról sem, hogy az itt tanuló 170 gyerekből 80 Gerdéből, Velényből és Pécs- bagotáról buszozik ide naponta. Az iskolát ugyanis most sok millió forintért felújítják, beépí­tik a tetőterét, a távolság pedig a kisközségektől, de még Pécstől sem akkora, ami miatt több pa­naszkodni valójuk lehetne, mint más sorstársaiknak. Sokkal inkább nevezetes le­het az iskola arról, hogy Her­man Ottó nevével fémjelzett bi­ológia versenyek vagy a Hevesy György-matematika versenyek megyei döntőin mostanában mindig akad egy-egy átlagon felül teljesítő kisdiák a szabad­szentkirályi iskolából. Kovács Béláné a nevek sorolása helyett inkább egy kimutatásra hívja fel figyelmem, ami szerint az 1986/87-es tanévtől kezdődően évről-évre többen jelentkeztek és jutottak be középfokú isko­lákba, sőt, növekvő számban gimnáziumokba is. Az idén végző tizenkilenc diák közül hárman a Radnóti Közgazdasági Szakközépisko­lát, hárman a Zrínyi Miklós Ke­reskedelmi és Idegenforgalmi Szakközépiskolát - ez utóbbin belül a kéttannyelvű idegenfor­galmi tagozatot - jelölték meg jelentkezési lapjukon az első he­lyen, többen választottak az első vagy második helyen gim­náziumot. A lányok közül ket­ten női ruha készítőnek, ketten cukrásznak készülnek, egy-egy kislány fodrász illetve porcelán- festő szeretne lenni. A három fiú közül ketten választottak szakmát (autószerelő ill. festő és mázoló), egyikük pedig a számítógép iránti érzékét kama­toztatná üzleti pályán.- Sajnos a pályaválasztási tá­jékoztatóban akadnak pontat­lanságok — mondja Tóth Zol­tánné, a nyolcadikosok osztály- főnöke. - Például arra számítot­tunk, hogy a női ruha készítők­ből 60 gyereket vesz fel az 500. Ipari Szakmunkásképző, utóbb kiderült, hogy csak 30-at, és hi­ába terveztük, hogy az egyik fiú mezőgazdasági gépszerelő sza­kon itt próbálkozik, mert ilyen szak sem indul az idén ugyan­ebben iskolában. Mindenesetre a Magyarországi Pályaválasz­tási Tanácsadók Egyesülete és a Fejér Megyei Pedagógiai Inté­zet közös kiadványa, amely „Pályaválasztási döntés előtt” címmel jelent meg, ami segített a pályaválasztáshoz szükséges önismeret kialakításában. Már tavaly ősztől az osztályfőnöki órákon arra kerestünk választ, hogy egy-egy pályához milyen testi, szellemi és jellembeli tu­lajdonságok szükségesek, és a gyerekek választ igyekeztek adni arra is, hogy milyennek ismerték meg önmagukat. A Bánréti-féle kommunikációs gyakorlatok során pedig azt is megtanultuk, hogyan kell öné­letrajzot írni. A gyerekek között, akikkel beszélgetek, válaszaik alapján valóban kevés az álmodozó. A szorgalmas, de képességei alap­ján is kiváló Bak Mónika pél­dául angol tagozaton tanulna tovább, vagy akár matematika tagozaton, hiszen ez utóbbiból nem először jutott a legjobbak közé a megyei versenyeken. Esélye lehet a szóbeli vizsgákon Varga Ágnesnek, aki a diákön­kormányzat „polgármestere­ként” elsősorban a diákok sza­badidős tevékenységét szervezi, tolmácsolja diáktársai kívánsá­gát - így nem meglepő, ha az idegenforgalmi szakközépisko­lába szeretne bejutni. Varga Jó­zsef & szobafestést-mázolást vá­lasztaná, döntően az határozza meg jövőjét, hogy mit kell fi­zetni a mesterének, akinél inas- kodik majd. Többen felvételi előkészítőre járnak magyarból, matematiká­ból, s optimisták. Közéjük tar­tozik Szabó Ferenc, aki üzleti ügyintézőnek készül, de őt most úgy tartja számon a többség, hogy az ő számítógépes szer­kesztésében készül az iskola Diáksóhaj címmel megjelenő újságja. Egyszóval ha valaki megírná a Szabadszentkirályi Általános Iskola utóbbi éveinek vagy csak a most búcsúzó nyol­cadikosainak a történetét, nem mehetne el szó nélkül a tények mellett, szembeötlő lenne szá­mára, hogy mennyi talpraesett, sorsát reálisan mérlegelő gyerek szeretné, ha erőfeszítéseit, leg­jobb képességeit nem kosarazná ki a jövő. B. R. A Várostörténeti Múzeum idén is gazdag programmal várja a látogatókat Fotó: Läufer L. Országos társadalmi egyesület Pécsett A Himnusztól félni kell? Pécsi Barátság Klub Mit ajánl tagjainak az egyesület? A BARÁTSÁG KLUB or­szágos társadalmi egyesület 1986-ban alakult, s jelenleg mintegy 20 ezer tagja van. Tagja lehet mindenki, aki tár­sakra, barátokra, tartalmas szó­rakozásra vágyik. A tagság díj (egyénileg, vagy családonként) évi 200 forint. Az egyesület célja segítséget nyújtani tagjainak a szabadidő kellemes, kulturált eltöltéséhez. Ennek érdekében szervez ked­vezményes külföldi utazásokat, üdüléseket, belföldi kirándulá­sokat hazánk tájaira, városaiba, természeti, történelmi neveze­tességeinek, műemlékeinek, múzeumainak megtekintésére. Az egyesület központja a fő­városban van (1055. Budapest, V. kerület Fáik Miksa utca 7. Telefon: 132-7332). Több vá­rosban felmerült az igény, hogy az érdeklődők helyileg kapcso­lódhassanak be az egyesület éle­tébe. Ezt kívánja elősegíteni a klub pécsi tagozatának megala­kulása. 1993. március 1-től Pé­csett a Ferencesek u. 1 sz. alatt (az Új Dunántúli Napló hirde­tésfelvevője szomszédságában) nyílik meg a Pécsi Barátság Klub irodája. Az érdeklődőket hétfőn, szerdán, pénteken 9-től 14 óráig várják. Telefonszám: 14-212. Ezen kívül működik egy ügyfélszolgálati iroda is: Pécs, Vas Gereben u. 57., tele­fon: 23-091, nyitva kedden 9-től 18 óráig és szerdán 15-18 óráig. Minden levélre választ, a kéréseknek megfelelő tájékoz­tatást adnak. A klub munkatár­sai az intézményekben, munka­helyeken személyesen megke­resik azokat, akik be kívánnak kapcsolódni az egyesület éle­tébe. Programjavaslat 1993-ra: KÜLFÖLDI ÜDÜLÉSEK, UTAZÁSOK: GÖRÖGORSZÁGBA: az Égei-tenger partján Asprovalta szomszédságában lévő Vrasna üdülőhelyen a tengerparttól 150 méterre lévő kőépületben, össz­komfortos lakásokban. SPA­NYOLORSZÁGBA: Üdülés BENIDORM-ban a spanyol tengerparton, félpanziós ellátás­sal. Autóbuszos utazás (indulás Budapestről) az olasz és a fran­cia Riviéra érintésével. HOL­LANDIÁBA: Utazás Amster­damba autóbusszal. OLASZ­ORSZÁGBA: Utazás autóbusz- szal Rómába. EGYÉNI UTAK: Az igényeknek megfelelően: üdülés Velencében, Firenzében, Magas Tátrában, Finnország­ban. Utak Párizsba, Mün­chenbe, Bécsbe, Grazba, a Wörthi-tóhoz, Burgenlandba. BELFÖLDI UTAZÁSOK: Csoportos és egyéni szerve­zésben: Kétnapos hétvége Sop­ronban teljes ellátással, Hévíz ebéddel, Zalakaros ebéddel, Bükfürdő ebéddel, Velencei tó ebéddel, Balaton ebéddel, Győr, Pannonhalma ebéddel, Szeged ebéddel, Kőszeg ebéddel, Sop­ron ebéddel. • Az üdülésekről, utazásokról részletes felvilágosítás kapható a klubirodában és az ügyfél- szolgálati irodában. M. E. Magyarországon keserűség­gel fogadtuk a hírt: Funar pol­gármester rendelete szerint nem tűzhetik ki a magyar nemzeti zászlót, nem énekelhetik a ma­gyar himnuszt Kolozsvárott. Váratlan lépés? Sajnos nem, hiszen Kolozsvár polgármestere már korábban is több intézkedé­sével sújtotta az erdélyi ma­gyarságot. Funar önkényes intézkedése? Csak remélni lehet, hogy egy nemzeti kisebbség érzelmeinek ilyen mérvű megsértése egy el­vakult városgazda egyéni akci­ója. Mert ha az ilyen magatartás mögött szervezett erők állná­nak, akkor Románia, mint or­szág szembekerülne az emberi szabadság eszményeivel. Mi indokolhatta Funar akció­ját? Féktelen nacionalizmusa, ami az általa vélt román érde­kek legrosszabb, leghatástala­nabb „védelmében” csúcsoso­dik ki. Az erdélyi magyarok ugyanis a most betiltott jelké­peket nem a románok ellen, ha­nem nemzetiségi érzéseik kife­jezésére használták. Kiknek kell lépniük? A ro­mánoknak maguknak. Re­ménykeltő, hogy nemrégiben a román parlament köreiből erősí­tették meg az emberi jogok tisz­teletét, a bukaresti kormány berkeiből mutattak készséget a két ország kapcsolatainak javí­tására. Ezek a törekvések vezér­lik a magyar országgyűlést és kormányzatot is. Magyar reagálás? Funart a magyar közvélemény - miként a sajtójelentések is mutatták - egyértelműen elítélte. Mert a magyarság jól tudja, itt Ke- let-Közép-Európában csak minden néppel sorsközösség­ben köszönthetnek rá a himnu­szunkban az Istentől kért víg esztendők. P. T. • i l r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents