Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)

1993-02-03 / 33. szám

1993. február 3., szerda üj Dunántúli napló 3 Szükséges a helyi adó Sásdon Közmeghallgatáson, azaz fa­lugyűlésen tájékoztatta Kovács Sándorné polgármester Sásd ér­deklődő lakosságát február 1-jén este az 1993. évi költség- vetés tervezetéről, s itt ismer­hette meg a képviselőtestület a választók gondjait is. A polgármesterasszony el­mondta, az idei tervek között különös hangsúlyt fektet a köz­ség nagy beruházására, a szennyvíz építésre. A költség- vetés tervezetében jelentkező 13 millió forintos hiány abból adódik, hogy a környezetvé­delmi alaphoz benyújtott 9,5 millió forintos pályázatukat első körben elutasították, és a má­sodszori bírálat eredménye még nincs a birtokukban. A körjegy­zőnek a helyi adókat ismertető beszámolója után került sor a lakosság által feltett kérdésekre. Többen szóvá tették, hogy az utóbbi időben előforduló vandál éjszakai rongálások ellen a he­lyi rendőrállomás fokozott el­lenőrzéssel lépjen fel. Szó volt még a község egészségügyi el­látásáról, és a szennyvízberuhá­zás miatt szükséges kommuná­lis adó befizetésének fontossá­gáról. Kovács Sándorné kérte a lakosságot, hogy a pénz befize­tésével - 1 500 forintot március 15-ig , a második, szintén 1 500 forintot szeptember 15-ig - se­gítse a beruházás megvalósítá­sát. Megyeri Tiborné Gyakorlaton az akciószázad , Élesen felcsattanó géppisz- i tolyropogások rázták meg a I havas, békés erdő csendjét teg- f nap Árpád tetőtől néhány ki- lóméterre a Mecsekben. A fe- hér álcaruhában lévő ellenséget 1 rövid idő alatt felderítette és harcképtelenné tette a Pécsi ; Határőr Igazgatóság akciószá­zada. Természetesen az ellen- I séges egység is az akciószá- í zadból alakult, a közelharc, a ' lövések és egyéb erőnléti, 1 ügyességi elemek a 20 kilómé- ' teres menetgyakorlat részei voltak, amelyet a kiképzési tervnek megfelelően hajtott végre az alakulat. Ez alkalom- ‘ mai a harcjárművek a lakta­nyában maradtak. Kép és szöveg: Hajdú Zs. Az idő képeket alkot A fenti címen nyílt kiállítás a Janus Pannonius Tudománye­gyetem közös TTK-BTK könyvtárában, mely a nácizmus elől hazájukat elhagyni kény­szerült osztrák írók, művészek munkásságának dokumentu­mait mutatja be. Az összegyűj­tött anyag, melyet Alisa Douer fotói illusztrálnak, főképp azt példázza - mint dr. Szénái Zol­tán német tanszékvezető el­mondta -, hogy bármilyen nagy sorscsapás is egy ember életé­ben a haza kényszerű elha­gyása, sokaknak volt erejük, hogy ennek az állapotnak a job­bik oldala felé forduljanak, s mintegy „új életet” kezdve to­vább alkossanak. A kiállítás, mely az ország­ban vándorol, s innen Debre­cenbe megy tovább, ezen a hé­ten tekinthető meg. Olcsóbban szállít a Karancshús A korábbi 222 forint helyett keddtől 200 forintért szállítja a félsertés kilóját az üzletekbe a Karancshús Húsipari Részvény- társaság. Mint Frink Ferenc igazgató elmondta, a kereslet nagymértékű visszaesése indo­kolta, hogy - idén már nem elő­ször - az árcsökkentésre hatá­rozzák el magukat. Az egy esz­tendővel ezelőttihez képest harmadával csökkent a kereslet termékeik iránt, hetente legfel­jebb 6-700 sertést vágnak le, jóllehet kapacitásuk 1500 dara­bot is lehetővé tenne. Az ár- csökkentésről legalább 30 szá­zalékos forgalomemelkedést remélnek. Kérdés persze, mi­lyen áron adják a vevőknek az üzletekben a húst. A társaság el­lenőrizni fogja: élvezik-e a vá­sárlók az árcsökkentést. Dr. Krippl Zoltán, Pécs polgármestere (jobbról) köszönti a díjazottakat Fotó: Läufer László S' Átadták a Martyn Klára művészettörténeti díjat Martyn Ferenc festőművész özvegye, Wiesenberg Klára végrendeletében alapította az igényes, jó művészettörténészi munka elismerésére a Martyn Klára Díjat tizenegy évvel ez­előtt. A díjat két évenként ítéli oda egy bizottság, Idén Gerszi Teréz és Askercz Éva művészet- történészek részesültek az elis­merésben, s a díjat tegnap nyúj­totta át a pécsi városházán dr. Krippl Zoltán polgármester és dr. Hárs Éva, a díjat odaítélő bizottság titkára. Gerszi Teréz, a Szépművé­szeti Múzeum grafikai osztá­lyának vezetője külföldön tar­tózkodott, így nem tudott meg­jelenni az ünnepségen. A mú­zeumban 1951 óta dolgozik, a díjat is magasszintű tudomá­nyos és muzeológiai munkájáért kapta. Kutatási területe a XVI- XVII. századi németalföldi mű­vészet és e témakörben több könyvet publikált. Sopronból érkezett Askercz Éva művészettörténész, aki többek között a híres és értékes soproni Storno gyűjtemény fel­dolgozásával foglalkozik, gon­dozza és gyarapítja a Liszt Fe­renc Múzeum képző-és iparmű­vészeti gyűjteményét, művelő­déstörténeti kutatásokat folytat:- 1962-ben kerültem Sop­ronba. Először a Berzsenyi gimnáziumban tanítottam és félállásban dolgoztam a múze­umban. Kedvenc területem a XVII.-XVIII.-XIX. századi polgári lakások, tárgyak kuta­tása, gyűjtése, kiállítások ren­dezése. A hatalmas mértékű Storno hagyaték feldolgozása is roppant izgalmas feladat. A le­véltári és levelezési adatok ta­nulmányozása közben képet kaptam a Storno család össze­tartó erejéről, a polgári erények és értékek magasfokú megnyílt vánulásáról. Storno Ferenc, aki megtelepedett Sopronban, ké­ményseprőből vált művészet- pártolóvá. Gyűjteményét fiaira bízta, és a család több generá­ción át sem lett hűtlen ehhez a kéréshez. A hagyaték áttekin­tése közben rábukkantam érté­kes emlékekre, és ezek segítet­tek a munka további folytatásá­hoz. A kiállítás egyébként újra megtekinthető. Egyedüli változ­tatás, hogy csak csoportokat fo­gadunk, mert, sajnos,.kevesebb a teremőrünk, mint ahány „gyűjtőszenvedélyű” látogató felkereste a múzeumot. B. A. Képernyő eiőu Belpolitikai szélcsend- Lehet, hogy ti halálosan un­játok a sok szöveget - ripako- dott a családjára a tévékritikus, de ha mi, profik - és itt egy ki­csit kihúzta magát - nem figye­lünk oda, sőt, ha csak egy kicsit is elkalandozik a figyelmünk, akkor a hazai politikai közér­zetváltozások nem hoznak kon- zenszust, és ez a konzenszus nem perfektuálódik bennünk a kellő mértékben. Márpedig ha nem perfektuálódik - húzta fel sértetten a szemöldökét a kriti­kus -, akkor nem tudjuk a dol­gokat a helyükre rakni. Nem tudjuk megfelelően orientálni a közönséget. Nem hallottátok, hogy az államtitkár úr is azt mondotta, kormányunk átvilá­gítható akar lenni? Olyan, akár egy nyitott könyv!? Hát tehet­nek arról, hogy ennyien játsszák az analfabétát? Szépen szétkenődött a médi­avita is - nyomott szét győzel­mesen egy áttelelő legyet már a helyi kiskocsma széllel-bélelt ablakán, ahová melegedni ug­rott be. És ki törődik már azzal, hogy gyűjtögetik-e az aláíráso­kat vagy sem - emelte föl a hangját a kockás terítő fölött, fölbátorodva azon, hogy az ott­honi össztüzet megnyerte -, ez a látszólagos belpolitikai szél­csend azonban ne tévesszen meg senkit! A képernyő, a sajtó tehetetlensége okán is csak ár- mánykodik, a szkínheadek lelki kezelését felvállaló képviselő­nőnek hazúg módon sugallja, hogy az ördög nem alszik. Hogy néhány embert bőrszíne miatt vagy egyéb okból össze­rugdosnak vagy leszúrnak? Ugyan kérem, ez világjelenség, egyébként is keményen elhatá­roltuk magunk, fontosabb im­máron, hogy Szinetár kultúr- komisszár volt-e vagy sem, és hogy hígul-e az MDF vagy ke­ményedik. Ez utóbbi annyira meghatározó, hogyha nem kap­ják el azt a kétszáz embert (csak cirka kétszáz), hogy a többi megnyugodjon, akkor Eörsi képviselő úr is hiába kilincsel Sigmund Freudnál, a miniszter úrnak is igaza lesz, és minden­kinek, aki keményre lágyul, hígra keményül. Mindig ez volt, amíg világ a világ. Amikor ezekhez a szavakhoz ért a kritikus, már egészen kiful­ladt, hangja hörgővé, sípolóvá vált az indulattól, nyakán kida­gadtak az erek - s noha fagyba dermedt reggel volt, a papírral bélelt ablakon rézsűt bepilin- kéző napfénnyel, amikor csak néhány munkanélküli iszogat elgémberedett végtagokkal, és a kocsmáros is a Flinstone csalá­dot nézi a PRO 7-en -, mégis úgy érezte, az igazságot ki kell mondani ebben a politikai szél­csendben is. Már nem remegett a keze, amikor az italát kihörpintette, arcán enyhült a pír, öntudato­san, fogódzót sem keresve állt fel az asztaltól, sőt már az esti politikai főműsor körül kering­tek gondolatai. A Valóságban közölt tanulmány sorai: „A közvélemény percepciója befo­lyásolja a véleménynyilvánítás aktusát, és ezen keresztül a kommunikációs folyamatokat. Az a tábor, amelyik maga mö­gött látja a többség támogatását, bátrabb, magabiztosabb a hét­köznapi kommunikáció folya­mataiban.” A bölcs felismerés­től - s főként hogy ez a saját ki­emelése - ismét elérzékenyült, és a kocsmaajtót már gyengé­den csukta be maga mögött. El­hatalmasodott rajta a boldogító érzés, hogy most ismét a nép nevében kommunikál, ahogy az régi, szép időkben volt szo­kás. Bóka Róbert Kultúrház-igazgatót keres Villány Hónapok óta néptelen Vil­lányban a kultúrház, a múlt év végén már másodízben kellett pályázatot kiírni a megüresedett igazgatói poszt betöltésére. Az önkormányzat elsősorban a vil­lányi kötődésű polgárokat sze­retné visszacsábítani a telepü­lésre. Egyetlen jelentkező akadt, de még váiják az újabb pályázatokat is. A tavaly ősszel felújított, megszépült és falu­házzá avanzsált kulturális léte­sítményben elsősorban találko­zási helyet biztosítanának a község lakóinak, otthont a nyugdíjasoknak, próbatermet az ifjúsági kórusnak, lehetőséget baráti összejövetelekre, sporto­lásra, a felnőttek nyelvoktatá­sára. Mindez megegyezik a leg­több településen támasztott el­várásokkal, de az önkormány­zatnak, a kulturális élet szerve­zettségére vonatkozó irányelve némileg újszerű. A korábbiakkal ellentétben azt szeretnék, ha nem „felülről” diktált, hanem egyre inkább a falubeliek alulról szer­veződő kezdeményezései nyo­mán létrejött programok pezsdí- tenék Villány mindennapjait, komoly figyelmet fordítva az ott élő nemzetiségiek ma is sok szé­pet nyújtó hagyományainak ápo- . lására. Mindezek megvalósítá­sához a leendő igazgatónak kell elegendő motivációs erővel és közvetítő, kapcsolatteremtő készséggel bírnia. Mindehhez az önkormányzat támogatását nyújtja, ám a két- tannyelvű és az emelt óraszámú német oktatás szintentartása eb­ben az évben komoly áldozatot követel az elmúlt évtizedben sokat fejlődött általános iskolá­tól. Vezetőit, miként az óvodáét is, arra kérte az önkormányzat, hogy a színvonal tarthatóságáért ajánljanak fel, amit tudnak. Az iskola egymillió, az óvoda 250 ezer forint „megspórolását” készséggel nyújtotta a költség- vetésben szűkölködő önkor­mányzatnak. Ugyancsak anyagi okok miatt csökkentik a helyi könyvtár nyitvatartását is. A napokban dönt az önkormány­zat a költségvetés tervezetének elfogadásáról, de annyi már bi­zonyos, hogy idén nyáron nem futja a tavalyihoz hasonló ren­dezvénysorozatra, amely min­den pénteken Villányba csábí­totta a jó ízű borra és jó prog­ramokra „szomjas” környékbe­lieket, és külföldieket.-Ennyire rossz év elé még nem néztünk, mint az idei év­ben - mondja Maurer György polgármester. - Villány előnye azonban, hogy míg más borvi­dékeken eladatlanul állnak a pa­lack-készletek, mi nem panasz­kodhatunk a keresletre, közel tíz biztos külföldi partnerrel tar­tunk kapcsolatot. A stuttgarti expo-n a „Nemzetek Kertjé”-be mi is meghívást kaptunk, ezért is szeretnénk elősegíteni borá­szainak szervezetekbe, hegy­községekbe tömörülését. A ta­vaszra nagyszabású bor-ver­senyt tervezünk, amelyen a nagy szaktekintélyű zsűri érté­kelését követően a zene, az iro­dalom, a művészet és a néptánc nyelvén is bemutatjuk borain­kat. Tröszt É. A községek tulajdonában a Siklósi Vízmű Üzemmérnökség Egy korábbi megegyezés alapján öt település - Siklós, Harkány, Villány, Beremend, Ujpetre - polgármestere képviseli a Siklósi Vízmű Üzemmérnökség átalakulási fo­lyamatában érintett harmincnyolc községet. A Baranya Megyei Vagyoná­tadó Bizottság december 30-án hirdette ki a víziközművek va­gyonátadásáról a döntést, az er­ről szóló határozatot azonban még nem kapták kézhez az érin­tett települések polgármesterei. A képviselettel megbízott öt önkormányzat vezetője - tartva attól, hogy esetleg nagyon el­húzódik a konkrét vagyonáta­dás - az elmúlt hét közepén ta­nácskozás sorozatot kezdett a vagyonátadáshoz szükséges munkálatok előkészítésére. A fejleményekről dr. Máté Já­nost, Siklós város polgármeste­rét kérdeztük.-Milyen egyességre jutottak eddig?- Szeretnénk megelőzni az esetleges problémákat. Egyez­tetni kívánjuk a siklósi üzemi­gazgatóságnál kimutatott és el­helyezett működtető vagyont. Az ügyek bonyolításával jogi képviselőt bízunk meg.- E szerepre van-e már konk­rét elképzelésük?- A Drávaholding Rt. felaján­lotta, hogy lebonyolítja az át­alakítást. Velük február 1-jén ültünk tárgyalóasztalhoz.-Milyen eredménnyel zárult a találkozó?- Végleges döntés nem szüle­tett. A tanácskozás több kérdést is felszínre hozott, amelyeket meglátásunk szerint még egy­szer át kell beszélnünk az érin­tett települések vezetőivel. Azt eldöntöttük, hogy február végén erre sor kerül.-Mi az Önök meglátása az átalakulásról?- Mi az üzemigazgatóságra épülő gazdasági társaságot kép­zelünk el, hogy milyen formában azt véglegesen majd az átalaku­lás menete dönti el. Kótiny

Next

/
Thumbnails
Contents