Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)

1993-02-23 / 53. szám

1993. február 23., kedd aj Dunántúli tiaplö 11 Szupervonaton New Yorkba A- vonat (ez Amerikában természetes) szinte másod- percnyi pontossággal indul el a washingtoni Union állomásról. A pályaudvar a közelmúlt éve­kig elhanyagolt volt, szomo­rúan tükrözve a vasúti közle­kedés hanyatlását az Egyesült Államokban. Ám amióta itt is kezd újra divatba jönni a vasút, a Union Station kivirágzott és újjáépítése óta a világ egyik legszebb pályaudvara. Ragyog a tisztaságtól, ízléses üzletek­kel, éttermekkel. Közvetlenül csatlakozik Washington kor­szerű metrójához - s egyéb­ként sétatávolságra van a Kongresszustól. A vonatok nagy része az északi nagyváro­sok, New York, Boston felé indul, útbaejtve Baltimorét, Philadelphiát, mégpedig olyan ütemben, mint a helyiérdekű: a Nevy York-i expressz, a Metro­Lépcsőmászó világcsúcs Mindössze tíz percre és ti­zenöt másodpercre volt szük­sége Geoff Case-nek, hogy megmássza az Empire State Bu­ilding 86 emeletes épületét. A 34 éves ausztrál férfi ezzel lép­csőmászó világcsúcsot állított be. A sportoló immár egymás után harmadszor nyerte meg a világhírű New York-i felhőkar­colón megrendezett lépcsőmá­szó „világbajnokságot”. Tizenegyéves mentőtolvaj Sürgős hívásra érkezett men­tőautót lopott el egy 11 éves fiú a kaliforniai Cathedral Cityben, miközben a jármű személyzete a betegnél tartózkodott. A gye­reket 90 perces sivatagi hajsza után letartóztatták. Mikor a mentősök kiszálltak a hívás helyszínére, szokás szerint üre­sen hagyták a mentőautót a ház előtt. Mire visszatértek, a jármű eltűnt. A fiú kijátszva a rend­őröket egy ideig raktárépületek mögött rejtőzködött, ám a haj­sza után - amelynek során egy rendőrségi helikopter is bekap­csolódott az üldözésbe - a men-, tőrabló végül belehajtott egy parkoló gépkocsiba, s így sike­rült elkapni. Szobor - komputerrel Egy limogesi szobrásznál csak annyi ideig kell a vevők­nek modellt ülniük a mellszob­rukhoz, amennyi idő alatt más­hol az automata elkészít egy út­levélfotót. Francois Desjours komputerrel „vesz mértéket” a modellről. Lézersugár tapogatja le a megrendelő arcát. Á kom­puter minden részletet regiszt­rál, a ráncokat is, s egy perc múlva megjelenik a képernyőn a teljes arc. A gép ezután kifa­ragja a vevő mellszobrát. Ez a gyors szobor. - átszámítva - százezer forintba kerül. Készül­het fából, gipszből vagy kőből, igényes vevőknek aranyból is, ennek ára 15 millió forint. Verseny szamár írország-szerte keresi a rendőrség az egyik leghíre­sebb versenyszamarat, amely szőrén szálán eltűnt a mezőről- közölték. Tobynak, a gesztenyebarna szőrű országos bajnoknak a múlt héten nyoma veszett - panaszkodott a gazdája, Jack McKillen. „Valaki nyilvánva­lóan tudta, mit tesz és köny- nyen elképzelhető, hogy Tobyt versenyeztetik vagy te­nyésztési célokra használják”- nyilatkozta az elkeseredett gazdálkodó. (Reuter) liner óránként fordul mindkét városból és 3 óra alatt teszi meg .a-400 km-es utat. Politi­kusok, üzletemberéig ügyvé­dek „pendliznek” főleg a két metropolis között. A repülő, hasonló ingajáratban, ugyan egy óra alatt megteszi a távol­ságot, db hozzászámítva a re­pülőterekről a városba vezető utat, főleg a szörnyű New York-i forgalomban, a vonat végülis gyorsabb. Ezt persze tudja az állami támogatást élvező vasúttársa­ság is, következésképp a vonat nem olcsóbb, mint a repülő - de kényelmesebb. Sőt: ez a vo­nat szinte valószínűtlen. Dönt­hető repülőülések, mindenki egyedül ül - kivéve a kocsi egyik sarkát, ahol egymással szemben vannak az ülések, köztük asztal. A sarok üvegaj­tóval zárható, a fülke üzleti tárgyalásokra, munkára alkal­mas. A vonatvezető a hangszórón udvariasan bemutatkozik és felhívja figyelmünket az útvo­nalra. Percek múlva az utaskí­sérő jelenik meg, hogy megtu­dakolja: megfelelő lesz-e, ha ananásszal töltött csirkét és mazsolás salátát hoz ebédre. Belenyugszunk, majd Jcivá- lasztjuk a megfelelő italt, amely ugyancsak ingyenes. Aki ezekután azt hinné, hogy az amerikai vonatutazás a repülőgépek első osztályához hasonlító, téved. A csoda-vo­natból egy példány van, né­hány hétig, kísérletként közle­kedik a Washington-New York vonalon. Amerikához ennyi köze van - az X2000-es sze­relvényt egyébként Svédor­szágban gyártották. Neveze­tessége nem elsősorban az esz­tétika - szép vonatokat Ameri­kában is gyártanak - hanem a technika: óránként 250 km-es sebességre képes, mégpedig úgy, hogy azt az utasok szinte meg sem érzik: az X2000-es számítógépvezérlésű hidrauli­kus rendszere a kanyarokban befelé dönti a kocsit, hogy el­lensúlyozza a centrifugális erőt. így a szerelvénynek nem kell lassítania a kanyarokban sem - fél órával hamarabb va­gyunk New Yorkban. Amerika múlt századi fejlő­dése a vonat nélkül elképzelhe­tetlen lett volna. Napjainkban már csak egyetlen lehetőség van, hogy vonaton - többszöri átszállással - eljuthassunk az Atlantitól a Csendes-óceánig. Az X2000 új kezdetet jelez: a tengerentúlon ismét „felfede­zik” a vasutat. Heltai András Báthory Erzsébet 600 szüze Dühöng a Dracula-mánia A múlt hét csütörtökjén megtartották az osztrák farsang fénypontjaként a Bécsi Operabált. A hagyományoknak megfelelően polonézzel nyitották meg. Angkor elrabolt kincsei Gránátvetővel robbantották az ajtókat Félmillió dollár értékűre be­csült vallási relikviákat raboltak el a Kambodzsa északnyugati részén lévő ősi főváros, Angkor épületkomplexumából - jelen­tette be az UNESCO. A világ- örökség részeként nyilvántartott csodálatos templom-együttes­ből eltűnt összesen tizenegy ki­sebb méretű szobor miatt az In- terpolt is felkérték: működjék közre a nyomozásban. A műkincsrablók gránátve­tővel robbantották be a három lelakatolt ajtót, amelyek'a ki­sebb relikviák őrzésére szolgáló terembe vezettek - közölte az Angkor-komplexumért felelős UNESCO-képviselő. Az elra­bolt műremekek utáni nyomo­zást nehezíti, hogy nem áll ren­delkezésre fénykép róluk, csu­pán részletes leírásuk alapján azonosíthatók. A most felfedezett rablás egy khmer régiségeket forgalmazó virágzó fekete piac alapjait vet­heti meg, ami újabb célzatos rablásokhoz vezethet - véli az UNESCO képviselője. A szob­rok több úton is kicsempészhe- tők Kambodzsából, akár a thai­földi, laoszi vagy vietnami hatá­ron át, akár légi úton a sziemre­api vagy phnompeni repülőté­ren keresztül. Némileg biztató jel, hogy a rablás után viszony­lag rövid időn belül értesítették a kambodzsai határállomásokat és a repülőtéri ellenőrző ponto­kat. Az Interpol már több éve nyomoz az Angkor templom­együttesből eltűnt más műkin­csek után is. A khmer relikviák két évvel ezelőtt kezdtek megje­lenni a nemzetközi műkincspia­con miután a fegyveres összetű­zések megszűntével könnyebbé és főleg veszélytelenebbé vált a nemzetközi csempészet. Az európai folklór félelmetes figurája éjszakánként felkel sír­jából, hogy embereket támadjon meg, és vérüket szívja. A mí­toszt Bram Stoker „Dracula” című könyve tette népszerűvé a múlt század végén, s azóta többször is feldolgozták filmen a XV. századi gróf történetét. A közeljövőben Magyarországon is bemutatják Francis Ford Coppola tavaly elkészült film­jét, amely Amerikában és Nyu- gat-Európában máris valóságos vámpírőrületet váltott ki. A hollywoodi filmipar reme­két a Columbia filmforgalmazó vállalat óriási reklámkampány­nyal vezette be. „Véres” póló­ingeket árultak, és a nagy pél­dányszámú napilapokban cik­kek jelentek meg arról, hogy „vámpírok márpedig vannak”. A Los Angeles Times tudni Véli, hogy a világ 850 emberi vérszívójának 35 százaléka ren­delkezik felsőfokú végzettség­gel, a legfiatalabbik 13 és a le­göregebb 85 éves. Aki nem akarja hogy megharapják, jól teszi, ha elkerüli San Francis­coi, mert Dracula kései utódjai közül itt él a legtöbb. A Virgin Atlantic nevű légitársaság turis- tautakat szervez Erdélybe, hogy a furcsa gusztusé gróf nyomába eredjenek, és Dán Mátéi román idegenforgalmi miniszter busás hasznot remél a megélénkülő vendégjárástól. A Kárpátok tövében azonban nem mindenki örül annak, hogy a Dracula-filmnek köszönhe­tően a havasalföldi vajdáról le­szedik a keresztvizet. Máris til­takozásaival hallatott magáról a Román Dracula Társaság, amely nemzeti hősként tiszteli a rosszhírű XV. századi várvédőt, mert megfutamodásra késztette a tirgovistei citadellát ostromló törököket. Nélküle - vallja a társaság - Románia ma török tartomány volna. Egyébként szerintük _a gróf sohasem ivott vért, csupán bátor hadvezérként karóba huzattá ellenfeleit. Az amerikai sajtó szerint a mai vámpírok az AIDS fenye­gető réme miatt jóval óvatosab­bak, egy részük „monogám”. A leghatásosabban fokhagymával lehet őket távoltartani, mert en­nek fogyasztása számukra „ízet­lenné” változtatja a vért. Robert Engel német pszicho­lógus szerint a vérszomj a szex iránti sóvárgás jele. A hegyes Dracula-fogak a férfi nemiszer­vet szimbolizálják, ezért'is csi­szolják le a kelet afrikaiak szemfogukat. A német lélekbúvár szerint aki szerelmi partnere nyakába harap, az birtokolni akarja őt. A vámpír vérszomjára pedig az a magyarázat, hogy a titokzatos gróf így akarta elkerülni a ha­lált. „Mindannyian félünk a ha­láltól. Például a XVII. századi magyar grófnő, Báthory Erzsé­bet hatszáz szüzet öletett meg, majd az ő vérükben fürdött, mert azt hitte, így örökké él. 32 éves korában halt meg” - írja a Dracula-filmet beharangozó cikkében a hamburgi „Bild” című napilap. Majmok osztálytársadalma Kínai és japán zoológusok „osztálytársadalmi tagozódást” észleltek egy Kínában honos majomfaj közösségeiben. A tu­dósok szerint az Anhuj tarto­mány erdős hegyvidékén élő rövid farkú majmok (macaca specious) társadalmában van ki­rály, arisztokrácia, dolgozó köznép és egy kitaszított réteg. Mindig a legerősebb hím uralkodik a macaca specious mintegy hetven egyedből álló csoportjaiban. A „király” erős fiatal hímek segítségével gya­korolja hatalmát. A „királyi kí­séret” számos kiváltságot élvez, például nem kell részt vennie az élelemgyűjtésben. A „király” sohasem lép fel személyesen al­sóbbrendű „kasztok” tagjai el­len. Azok kordában tartása, fe­nyítése a kíséret feladata. Az „uralkodó” csak akkor veti latba testi erejét, ha kíséretének va­lamelyik tagja szembeszegül vele, megkérdőjelezi hatalmát. A kutatóknak több véres „trón­harcot” volt alkalmuk megfi­gyelni. Az öregedő majomki­rálynak gyakran jut osztályré­szül száműzetés, miután alul­maradt valamelyik erős, ifjú „trónkövetelővel” szemben. A dolgozók osztálya élelmet gyűjt a királynak és az arisztokrácia tagjainak. A „kitaszítottak” közé tartozó egyedeket számos megaláztatás éri a többiek ré­széről, és állandóan fejük felett lebeg a teljes kiűzetés veszélye. E rétegbe azok az egyedek ke­rülnek, amelyek vétettek a kö­zösség szabályai ellen. Az egyik szilárd szabály szerint a „király” abszolút elsőbbséget élvez a párzásban. Minden nős­tény az övé, más hím csak az ő engedélyével közösülhet. E szabály megszegőit - a hímet és a nőstényt egyaránt - a kivetett rétegbe taszítják. Ezek a „pá­riák” a csoport közelében lehet­nek, de nem vehetnek részt an­nak életében, és nem részesül­nek védelemben külső támadók (ragadozók) ellen. E majomcsoportok szerve­zettsége meglepően magas szintű. A kutatók megfigyelték például, hogy ha ragadozó tá­madja meg a csoport bármely teljes jogú tagját, akkor az egész csoport a megtámadott védelmére kel. Barta György Hazánkban az Alkotmánybí­róság 1990 októberében ki­mondta, hogy a halálbüntetés alkotmányellenes, s egyúttal a halálbüntetésről szóló jogszabá­lyokat is megsemmisítette. A döntés az állampolgárok köré­ben nem aratott osztatlan sikert. Sokan elhamarkodottnak, kora­inak találják a halálbüntetés el­törlését. Jobban mondva nem a törlés ellen ágálnak,«hanem azt kifogásolják, hogy a halálbünte­tés helyett életfogytig tartó sza­badságvesztésre ítélt bűnöző 10-15 év elteltével kisétál a bör­tönből, és ott folytatja, ahol ab­bahagyta. Magyarán szólva, nincs biztosíték arra, hogy az életfogytig tartó büntetés való­ban életfogytig tartson! Az egykori szocialista orszá­gok közül Csehszlovákiában 1990-ben törölték el a halálbün­tetést. A közelmúltban végzett szlovák közvéleménykutatás szerint a lakosság 84 százaléka Hitszegésért, csempészésért lefejezés Halálbüntetés - napjainkban (!) úgy vélekedik, hogy vissza kellene állítani e legsúlyosabb ítélet lehetőségét. Lengyelor­szágban és a felbomlott Szovje­tunió utódállamaiban még ma is végeznek ki bűnözőket. Bulgá­riában érdekes helyzet alakult ki. A halálbüntetést nem töröl­ték el, de 1990 nyara óta a köz- társasági elnök rendelete alap­ján a végrehajtást szüneteltetik. A felbomlott Szovjetunió gyakorlata tele van szomorú re­kordokkal. Tavaly októberben készült statisztika szerint csak Oroszországban 1992 első fe­lében 95 személyt ítéltek ha­lálra. Egy másik adat arról szól, hogy 1962 és 1989 között az egykori Szovjetunióban több mint 21 ezer (!) személyt végez­tek ki. Ezzel az adattal a Szovje­tunió világelső lett. Egyébként világszerte csök­kent a halálbüntetést alkalmazó országok száma - állapította meg 1990-ben az ENSZ Gazda­sági és Szociális Tanácsa. Nap­jainkban már 80 fölött van azon országok száma, ahol nem haj­tanak végre halálos ítéletet. Furcsa helyzet jellemzi az iszlám országait, hiszen azok­ban a halálos ítéletek egy részét középkori módszerekkel hajtják végre, legtöbbször lefejezik a bűnöst. Még ma is érvényben van a keresztre feszítés, a meg- kövezés, a megostorozás, a kéz­levágás. A jobb kéz csukló fe­letti levágásával a lopást bün­tetik. A házasságtörésért meg­kövezés, a gyilkosságért, hitel­hagyásért kivégzés jár. Ugyan­csak kivégzik a kábítószer­csempészeket is. Iránban 1989 első felében 700 csempészt végeztek ki. Volt eset, amikor egyszerre tizenhárom vétkest akasztottak fel. Nyugat-Európa valamennyi fejlett tőkés országában eltöröl­ték a halálbüntetést. A világ fej­lett országai közül az USA-ban ellentmondásos helyzet állt elő. 1972-ben az USA Legfelső Bí­rósága alkotmányellenesnek nyilvánította a halálbüntetést, majd 1976-ban a szövetségi ál­lamok döntési körébe utalta e büntetésnem alkalmazásának a jogát. Magyarán: 1976-ban számos államban visszaállítot­ták a halálbüntetést. A gond az, hogy már a villamosszékkel tör­ténő kivégzéshez is alig akad hóhér, szakember. Gyakorlattá vált, hogy az egyik állam a má­siktól kér kölcsön ítéletvégre­hajtót. E „munkaerőhiány” egyik hatása az is, hogy újabban injekcióval végzik ki az elítél­tet. Előfordult, hogy a kivégzést így is el kellett halasztani, mert a halálraítélt testén nem találtak megfelelő vénát a hatóanyag bevitelére. Kalifornia államban 25 éves szünet után 1992-ben ismét volt kivégzés. Gyilkosság miatt mérget tartalmazó injekcióval kivégezték Billy Wayne White-ot. A férfi 14 éven át várta, hogy végrehajtsák rajta a halálos ítéletet. A közelmúlt híre az is, hogy az USA-ban ta­valy ősszel hajtották végre a 182. halálos ítéletet azóta, hogy 1976-ban a Legfelső Bíróság döntése lehetővé tette.

Next

/
Thumbnails
Contents