Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)

1993-02-23 / 53. szám

8 aj Dunántúli napló 1993. február 23., kedd /_- r/* — Gyümölcstermesztés - korszerűen A dió termesztés technológiája 1. Most és rovatunk követ­kező számaiban kifejezetten olvasói kéréseknek teszünk eleget, amikor a dió termesz­tésének feltételeit tárjuk az érdeklődők elé, ugyanis töb­ben azzal a szándékkal vesz­nek részt a kárpótlási föld­liciteken, hogy az így birto­kukba jutott földön dió-ültet­vényt létesítenek. Sokan vannak, akik ezt a szándékukat azzal indokolták, hogy a dió nem sok törődést kíván, ennek ellenére nagy hasznot hoz. Akik így gondol­ják, azokat ki kell ábrándíta­nom: ilyen gyümölcsfaj nem létezik. Hasznot csak szakér­telemmel, gondos munkával, odafigyeléssel, törődéssel remélhetünk a dió esetében is. Az tény, hogy termesztésé­vel már csak azért is érdemes foglalkozni, mert a hazai igény évente rendszeresen csak importtal fedezhető.. Sokféle felhasználási módja van: a zölddió édesipari alap­anyag, de kiváló ízesítője ita­loknak is, zöld héja felhasz­nálható festő, cserző, pácoló­anyagként, fája az egyik leg­kiválóbb bútorfa. Maga a dió­bél igen jelentős B vitamin­forrás, általános tápértéke az összes gyümölcsfélék között a legmagasabb, fontos mint édesipari, cukrászipari alap­anyag, a háztartás elképzelhe­tetlen nélküle. Természetes előfordulása folyók partjainál, ártereken van - Tisza menti ősdiósok! - , ami már eleve utal vízigé­nyességére, gyökérzete az áramló, oxigéndús mozgó vi­zet kedveli, de óvatosak le­gyünk, mert az álló, pangó vi­zet nem viseli el! Figyeljük gyökérzetének elhelyezkedését: fiatal korban a gyökerek zöme függőlege­sen fejlődik, majd később, egyre erősödve, az oldalgyö­kerek messze elhagyják a ko­rona csurgóját, gyakran a törzstől 15-20 méterre is, úgy hogy gyökérzetének zöme 40 cm-nél mélyebbre helyezke­dik el a talajban. (A vizsgála­tok azt mutatták, hogy 0-30 cm között a gyökereknek csupán 6,2 százalék volt fel­lelhető). Két dolog követke­zik a fentiekből: megfelelő sor- és tőtávolság, valamint az, hogy telepítés előtt az ül­tetésre megfelelő vastagságú, 2-2,5 m-es termőrétegű talajt válasszunk, és azt is a lehető legmélyebben forgassuk meg. Bár nem különösen igényes a talajjal szemben, azt azért jó tudni, hogy lazább jellegű, humuszban gazdag, jó vízel- látottságú, 150 cm-nél nem magasabb talajvízszintű, gyökérzónában állandóan nedves talajt kedvel. Nem ki­elégítően fejlődik az erőseb­ben kötött, hidegen nedves ta­lajokon, és a száraz homokon sem, valamint alkalmatlan te­lepítésre a víznyomásos, víz­állásos területeken. A domborzati viszonyokat tekintve a hideg szelektől vé­dett, szélmentes, kiegyenlített éghajlatú területek alkalma­sak, legjobbak a déli, nyugati, keleti lejtők, de a fagymentes síkvidék is kiváló. A fagyra ugyanis érzékeny, annak elle­nére állítom azt, hogy telein­ket általában károsodás nélkül vészeli át, még - 25 Celsius fokban is, de tavasszal még a zárt rügyek is károsodhatnak - 1 Celsius fokon, nem be­szélve a már teljes virágzás­ban lévő fákról. Az eddigiekből máris lát­ható, hogy mennyire fontos a fekvés és a talaj kiválasztása, ehhez még tegyük hozzá, hogy a területelőkészítés lega­lább ennyire jelentős. Terep- rendezés után - laborvizsgá­lati eredménytől függően - juttassuk ki a szerves- és mű­trágyát, ezt sekélyen tárcsáz­zuk be, majd forgassuk meg a talajt, amilyen mélyen csak lehetséges. Ne tekintsünk el a laborvizsgálattól, mert ezzel hosszú évtizedekre biztonsá­gossá tehetjük a dió táp­anyag-ellátottságát. (Pont ezért csak nagyon általános érvényűként kezelhető az a javaslat, hogy hektáronként juttassunk ki legalább 400 mázsa istállótrágyát, és 100 gr talajra vonatkoztatva lega­lább 15 mg P-t és 30 mg K-t-) A sor- és tőtávolságról olt­vány-dió esetében ne men­jünk 10x8 m alá, ha magoncot ültetünk, úgy ezt növelni kell. Ha a Pedro fajtáit választjuk, ott valamivel szűkíthetünk a tenyészterületen, mert ez a fajta kis koronát nevel. A dió gyakorlatilag önter- mékenyülő, mégis, csak ve­gyes fajtájú ültetést javaslok, mert az idegen beporzás növeli a termés mennyiségét, és azért is, mert a hím- és nővirágok nem mindig egyidejűleg nyíl­nak, ilyenkor segít a több fajta kombinációja. Buzássy Lajos A sárgarépa hajtatása retekkel, fűtetlen sátorban Folytatjuk a zöldségfélék magvetésével kapcsolatos tud­nivalókat. Mint azt korábban már említettük, a sárgarépa is a hidegtűrő növények csoportjába tartozik. Fejlődéséhez legkeve- zőbb a 10-15 C fok körüli hő­mérséklet. Ennél magasabb hőmérsékleten csak a lombozat fejlődik, a répatest azonban apró marad. A mag csírázásá­hoz plusz 4 C fok szükséges. Alacsony hőmérsékleten a csí­rázás vontatott lesz és eltart 35-40 napig is. Ezért ajánlatos - az elgyomosodás megakadá­lyozása végett - a takaró földet fertőtleníteni. Magasabb hőmérsékleten - 20 C fokon - lényegesen gyor­sabban csírázik (10-12 nap). A kikelt és fejlődésben lévő növé­nyek viszont a mínusz 3-4 fokot is minden károsodás nélkül ki­bírják. Bár hosszúnappalos nö­vény, de a hajtató fajták a gyenge fényben is fejlesztenek elfogadható gyökeret. Igaz, az ilyen répatest beltartalmi értéke kisebb, mint a fénnyel jól ellá­tott növényé. Szabályos, szép, küllemre is tetszetős répatestet csak a mélyen megművelt, laza, homokos talajon fejleszt. Az ilyen talajon különösen érdemes a hideghajtatással foglalkozni. Csírázáshoz és a fejlődés kez­deti szakaszában jó vízellátást kíván. A lökésszerű - kiszára- dás-túlöntözés - vízellátást a későbbiek során sem kedveli, mivel ilyen körülmények között AGR0KER UZIETHAZ Pécs, Megyeri út 64. W/ Amit ajánlunk:- műtrágya- növényvédő szerek- vetőmag- kerti szerszámok- mezőgazdasági kisgépek- műanyag áruk- csapágyak- ékszíjak- szimeringek Amit kérünk: hogy változatlanul keressenek bennünket új helyünkön is. AGROKER ÜZLETHÁZ - Pécs, Megyeri út 64. Nyitva: 8-16, szombat: 8-12 PÉCSI ' a AGROKER a répatestek könnyen felre­pednek. A sárgarépa magot 20 cm sor­távolságra és 1,4-2 cm mélyen vetjük, majd jó, laza, víztartó földdel betakarjuk. Ezt követően alaposan megöntözzük. Meg­jegyzendő, hogy magvetés előtt is ajánlatos a területet 20-40 cm mélyen átáztatni, majd amikor a talajfelszín megszikkadt, kezd­jük meg a magvetést. A takarás után azonnal kö­vetkezhet a retekmag szemen- kénti duggatása. A retek április elejére-közepére lekerül, így a répa - mire nagyobb tenyészte- rületet igényelne - egyedül ma­rad. Az aprócska növények kezdeti fejlődését a retek lombja nem zavarja. A táp­anyagellátásról gondoskodni kell. A nitrogén-adagolással vi­gyázzunk, mert a túlzott trágyá­zás nagy lombot és a répatest gyenge színét eredményezi. Foszfor- és káliműtrágyából azonban legalább 2 dekagramm hatóanyagot adjunk négyzetmé­terenként. A káliműtrágya klórmentes legyen. (A klór ká­rosan hat a növényekre.) A fajtákat illetően válogatha­tunk a hideghajtatásra alkalmas hibridek között. Ilyen pl. a Cla­rion F,, Nanti típusú, nagyon rövid tenyészidejű, 19-21 cm hosszú, hengeres alakú, igen szép, narancssárga színű répa. A február közepén vetett mag­ból már május közepére - mire a „tavalyi” elfogyott, az új sza­badföldi pedig még nem jött be - piacképes árut kapunk. Másik, hasonfó, rövid tenyészidejű fajtá a Tourino F,. Hajtatásra mindhárom fajta kiválóan al­kalmas. Dr. Tamcsu József Kistermelők rovatunkkal legközelebb március 9-én jelentkezünk. Növényvédelmi tanácsadó A palánták védelméről A palántanevelés időszaka kihat a növény teljes fejlődési időszakára, termésképzésére. A palánták minőségét nagymér­tékben befolyásolja a vetőmag minősége, a palántaneveléshez használt talajkeverék tápanyag ellátottsága, a fényviszonyok, az öntözés gyakorisága, a hő­mérséklet, valamint a palánta­korban felhasznált kemikáliák. A kistermelők többsége a me­zőgazdasági szaküzletekből vá­sárolja a különböző talajkeve­rékeket, virágföldeket, figyel­men kívül hagyva a talaj kém­hatását. Palántaneveléshez csak enyhén savanyú vágy semleges kémhatású föld használható, mely „B” betűvel van jelölve a csomagoló anyagon. .A tőzeg önmagában palántanevelésre nem alkalmas (saját talajkeve­rék összeállításakor 40-45 szá­zalékig javasolható a palánta­nevelő talajkeverékhez). Gyakori, hogy a gondosan előkészített talaj ellenére a magvak csírázása, fejlődése vontatott, melynek legfőbb oka a növény számára kedvezőtlen alacsony hőmérséklet. Ezek a gyengén, vontatottan fejlődő növények jó táptalajt biztosíta­nak a talajlakó gombáknak. El­lenük a védekezés csak preven­tív (megelőző) lehet. Javaslom minden esetben a beöntözéses talajfertőtlenitést DITHANE M-45,vagy DITHANE DG, vagy VONDOZEB PLUS, vagy ANTRACOL WP 0,2%-os + TOPSIN M-70 WP 0,15%-os, vagy PREVICUR N 0,25%-os oldatával. Perszi-szivattyú Nagy érdeklődésre tarthat számot a DOZSO-ban, a Gaz­daképző Népfőiskola keretében, február 27-én fél tíz órakor sorra kerülő borászati gépbemu­tató. Gyenis Sándor feltaláló gépészmérnök bemutatja a vil­lanyáram nélküli borszűrést. A kézimeghajtású, „mindent szál­lító” PERSZI névre keresztelt szivattyúhoz egy 10-12 lapos borszűrőprést csatlakoztat és ki­fogástalan tisztaságú bort állít vele elő. A szivattyú nagy elő­nye, hogy nem töri a bort, mivel a felszívó és továbbító rendszer különleges megoldáson alap­szik. Ez benne az újdonság számba menő találmány. A szi­vattyú alkalmas borfejtésre, seprő továbbításra, és hordómo­sásra egyaránt, a már említett borszűrésen kívül. A gépsort több, villanyárammal nem ren­delkező szőlősgazda már kipró­bálta és a legnagyobb elisme­réssel nyilatkoznak róla. A szi­vattyú elektromos meghajtással is készül, 220 és 380 voltos ki­vitelben. A gépbemutató nyitott, azt mindenki megtekintheti és a borszűrést ki is próbálhatja. Dr. Tamcsu József A Kistermelők Lapja februári számából Új húsüzem Domaszéken. Srankó István riportja az újító­kedvű, vállalkozni kész család gondjairól, sikereiről szól. A tenyészév kezdetére. Szük­ség van-e minden kanca fedezte­tésére? Dr. Ócsag Imre cikke erre keresi a választ. A pónitenyésztés hazai lehető­ségei. Dr. Mihók Sándor írása iránymutatást nyújt a pónis gaz­dáknak, milyen ménekkel fedez­tessék kancáikat. Az ivó- és a fürdővíz Dj\ Hol­das Sándor nyérctenyésztésről szóló sorozatában ezúttal a víz szerepéről beszél. A beöntözéseket 2,5 liter/ négyzetméter, vagy 8-10 liter/ köbméter oldattal végezzük. Sorkezelésnél folyóméteren­ként 0,5-0,7 1 permedé szüksé­ges. A palántanevelő ágyakban, vagy tálcákon gyakori, hogy szikleveles állapottól kezdő­dően néhány gombafaj (Olpi- dium Pythium, Rhizoktonia és fuzárium fajok közül néhány) idézi elő a palántavészt, vagy más néven palántadőlést. A fenti kórokozók közül bármelyik önmagábn is, de leg­több esetben együtt jelenik meg. A betegség egyik megje­lenési formája a csírapusztulás. A talajból kiinduló kórokozók a fejlődésnek induló csírát támad­ják meg és azt barnás-fekete rothadással elpusztítják. Erre a betegségformára a hiányos ke­lésből következtethetünk. Tipi­kusabb alakja csak később je­lentkezik. A kórokozók a talaj­ból kibújt növénykék sziklevél alatti szárrészét támadják meg. A fertőzés következtében a szár sárgulni, bámulni kezd, majd elvékonyodik, megtörik, a pa­lánták eldőlnek. A ledőlt nö­vénykék vagy elrothadnak, vagy elszáradnak. A palántane­velőben a betegség' foltosán je­lentkezik. Túlöntözött, levegőtlen, sa­vanyú (6-6,5 pH) a cserepese­dés, a fényhiány, a levegőtlen- ség mind a kórokozóknak ked­vez. A védelem érdekében az alábbi szempontokat kell figye­lembe venni: A palántánevelő tápkocka ta­lajának öszzetétele, évenkénti cseréje. Gombaölőszeres talajfertőtle­nítés (Previcur N, Dithane M-45, Topsin-M 70WP stb.). A vetéshez csak jó csíraképes­ségű, jó csírázó esélyű magot használjunk. Ha a talajunk kötött és így haj­lamosabb a levegőtlenségre, ak­kor homokot keverjünk a felső rétegbe. Ha a betegség már megjelent, a kémiai védekezés már elkerül­hetetlen, akkor Antracol 50 WP, Dithane M-45, vagy felszívódó hatású Previcur-N 0,2-0,25% ol­datával öntözzük be. Amikor a palánták foltosán kipusztultak, akkor a pusztulás helyét 3%-os Rézoxidklorid 50 WP oldatával kezeljük a további terjedés megelőzésére. Ügyel­jünk arra, hogy az ép, egészséges növényekre ne jusson a rézszul­fát oldat. Mind gyakrabban előfordul a palántanevelőkben a baktériu­mos szártőrothadás is. Ez főleg akkor feltűnő, ha a fenti szerek folyamatos használata ellenére sem érünk el eredményt. A talaj- felszíntől kiindulva, nedves rot­hadás tüneteit mutatva a talaj feletti szárrész, illetve talajfel­szín alatt a gyökérzet egyaránt elrothad. A baktériumos szártő­rothadás terjedésének kedvez a túlöntözés és a kötött talaj. Vé­dekezni ellene csak réztartalmú szerek 0,35-0,5%-os tömény­ségű oldatával lehet a tünetek megjelenése után. A réz a fiatal növényeknél blokkoló hatású. Czigány Csaba N0VENYVED0SZER VÁSÁR URÁNVÁROSBAN a piac mellett, a TÜKE BOLTBAN í MEZŐGAZDASÁGI ERÖ-és MUNKAGÉPEK a PÉCSI AGROKER-től MTZ-550 E traktor MTZ-552 E traktor MTZ- 80 traktor MTZ- 82 traktor SPC 6M kukoricavetőgép DETK-103 szippantó DETK-115 szippantó DETK-215 szippantó 543.000,­Ft 639.000,­Ft 647.000,­Ft 751.000,­Ft 157.000,­Ft 200.000,­Ft 300.000,­Ft 330.000,­Ft XT-4 tárcsa Reklámár! ► 146.000,- Ft-ért MBP-6,5 pótkocsi 280.000,- Ft Műtrágyaszóró gépek Má 40 000 - Ft ért (200-1.000 kg-ig) hu.uuu, riert Az árak az ÁFÁ-t nem tartalmazzák! Garancia Vevőszolgálat Alkatrészellátás Pécsi AGROKER Rt. Műszaki osztály Pécs, Megyeri út 64. Ä ' Telefon: (72) 26-255 A% BŐRT ö PÉCSI A m AGROKER

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents