Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)

1993-02-19 / 49. szám

1993. február 19., péntek uj Dunántúli napló 3 Vasreszelő a fogdaparancsnok banánjában Nem mindennapi esetek A megyei főügyész tájékoztatója Nem mindennapi eseteket említett példaként dr. Tamás János megyei főügyész, a szer­vezet 1992. évi munkájával kapcsolatban, a tegnap Pécsett megtartott sajtótájékoztatón. Ezek közül is kiemelkedik az az alsószentmártoni eset, amely­ben a minap született ítélet. A szülők két gyermeküket bán­talmazták, a kisebbnek a kezét kalapáccsal verte az apa, több alkalommal a disznóólba zárta, azonban mivel mindig kiszö­kött, ezért be is kötözte az ólba, nem adott neki enni. A nagyobb testvére vitt ki titokban élelmet. Hosszú hónapokon keresztül tartott a gyermekek szenvedése, amelynek az vetétt véget, hogy a kisebb testvért közvetlen élet- veszélyes, lehűlt állapotban szállították be a kórházba. Meg­indult a vizsgálat, a szülőket őrizetbe vették. A bíróság első fokon 3 év 6 hónapra ítélte az „anyát”, míg az „apa” 3 év bör­tönbüntetést kapott. Dr. Tamás János kiemelt a pszichiáter val­lomásából néhány mondatot, ez alapján az orvos a gyermekkel folytatott beszélgetés közben kiflit adott a kicsinek, aki mi­után megette, az asztal alól is felnyalta (!) a morzsákat. Szintén nem szokványos szökési kísérlet került napvi­lágra az elmúlt napokban. Az egyik fogva tartott több kilónyi banánt kapott a fogdában, ebből megkínálta a fogdaparancsno­kot is. Balszerencséjére a renge­teg banán közül pont azt adta a parancsnoknak, amelyikben a szökéshez szükséges reszelőt rejtették el számáfa. Az eset ak­kor derült ki, amikor a parancs­nok a banánba harapott. A megyei főügyész hangsú­lyozta: az ügyészség politiká­tól mentes szervezet, azonban ez nem jelenti azt, hogy nem lehetnek politikai kihatású döntéseik. Baranya megyében 5 helyi ügyészségen végzik munkájukat, itt összesen 40 ügyész dolgozik, akiknek te­vékenységét kétharmad rész­ben a büntetőjogi tevékenység tölti ki. Az elmúlt évben 4139 esetben hozott érdemi döntést az ügyészség, ami közel 8000 bűncselekményt foglal magá­ban. Ez a szám 900-al több, mint az 1991-es évben, illetve ezres nagyságrenddel nagyobb az ezt megelőző évhez képest. Összesen 674 nyomozást szün­tettek meg tavaly, ennek mint­egy 14 százalékát küldték visz- sza további vizsgálatra. A rendőrség saját hatáskörében 5000 ügyben szüntette meg a vizsgálatot, ezek közül 131 esetben végzett az ügyészség törvényességi ellenőrzést. A rendőrökkel kapcsolatos pana­szoknak és észrevételeknek 80 (!) százaléka bizonyult alapta­lannak. 300 kiemelt bűnüggyel is foglalkoztak tavaly, illetve 27 esetben végeztek vizsgála­tokat a rendőrségen, illetve a fogdában. Tavaly 326 gyanúsí­tottat vettek előzetes letartózta­tásba, közel 80 esetben 6 hó­napnál tovább tartották fogva őket. Általában 2-5 hónapig vannak előzetes letartóztatás­ban a gyanúsítottak, ennyi időt vesz igénybe a vizsgálat, il­letve a vádemelés. Tavaly ösz- szesen 3959 vádlottat ítélt el jogerősen a bíróság. A bűnözéssel kapcsolatban dr. Tamás János elmondta, le­menőben van az ÁFA-csalá- sokkal kapcsolatos bűnözési hullám, amelynél a jogszabályi hiányosságokat használták ki az elkövetők. A fiatalkorúak bűnözésében mennyiségi és minőségi változás következett be, az indítékok sem a megél­hetési gondok körül keresen­dők, hanem a lopással, rablás­sal, garázdasággal megszerzett pénzt általában szórakozásra, márkás italokra költik. A köz­lekedési ügyek közül minden hatodik az ittasságra vezethető vissza, a vádemelések 95 szá­zalékában a járművezetéstől való eltiltást indítványozta az ügyész, amit el is fogadott a bí­róság. Volt olyan ügy, amely­nek a főszereplőjétől két éve véglegesen bevonták a vezetői engedélyét - visszaeső ittas vezető volt -, ennek ellenére rendszeresen autózott. Pécs környékén is elszaporodtak a vasúti kábellopások, ezen ese­tekben elegendő a balesetve­szély fennállása, és a tettes 3 évi börtönre ítélhető. A pörbö- lyi tömegszerencsétlenség részbeni okozója, aki ellopta az akkumulátort, 5-15 évi bör­tönre ítélhető, letartóztatása esetén. Hajdú Zs. Farm­gyakornokképzés Németországban A Földművelésügyi Minisz­térium térségi-gazdasági főosz­tálya pályázatot hirdet a Né­metországi Szövetségi Köztár­saságba farmgyakornok kép­zésre. A gyakornokképzés idő­tartama: 4 hónap. Várható idő­pontja: 1993. május 5-ikétől szeptember 5-éig. Ä program résztvevői első­sorban növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó, mintegy 20-100 hektáros csa­ládi parasztgazdaságban kerül­nek elhelyezésre. Szállást, teljes ellátást ingyenesen a parasztcsa­ládnál kapnak, velük együtt fognak élni és dolgozni. A kiutazási költség 50 %-át a minisztérium, 50 %-át a kiutazó fizeti. A résztvevőknek 20-30 év közötti korúaknak - lehető­leg nőtlen, hajadon - kell len­niük, jó német nyelvismerettel és mezőgazdasági képzettség­gel kell rendelkezniük, s vállal­niuk a fizikai munkavégzést, mezőgazdasági gépekkel dol­gozni, traktort vezetni. A pályázatot rövid szakmai önéletrajzzal 1993. március 10-éig a Baranya Megyei Föld­művelésügyi Hivatalhoz kell benyújtani (Pécs, Rákóczi u. 30. 7623). Veress Endre emlékülést tartott tegnap a Magyar-Román Baráti Társaság a pécsi Lenau-ház- ban. A megemlékezést és Veress Endre egykori lakóházának falán elhelyezett emléktábla koszo­rúzást (képünkön) a történetíró születésének 125. és halálának 40. évfordulója alkalmából ren­dezték. Veress Endre gazdag életpályájáról dr. Bezerédy Győző helytörténész beszélt. Az ülésen megemlékeztek a tudós professzor édesapjáról, a 165 évvel ezelőtt született Veress Sándorról is, aki Bem tábornokkal együtt harcolt. Az emlékülésen felvették a Magyar-Román Baráti Társa­ság tagjai közé a Veress család még élő két közvetlen leszármazottja közül a Nagyenyeden élő 86 éves Asztalos Kálmán mérnököt. Fotó: Läufer László Energiatakarékossági tanácsadás a 135-4140-es telefonszámon A Magyar-EK Energia Köz­pont 1993. február 1-jén meg­kezdett energiatakarékossági reklám kampányának fő üze­nete: energiapazarlásunk kö­vetkezménye nemcsak a renge­teg többletköltség, hanem ter­mészeti környezetünk felesle­ges szennyezése is. Az Európai Közösség és a magyar kor­mány által közösen létrehozott központ az energia ésszerű fel- használására kíván tanítani. A központ tanácsadó szolgálata hétköznapokon a 135-4140-es budapesti telefonszámon áll az érdeklődők rendelkezésére. Sajnos sokan élnek még ab­ban a régi keletű tévhitben, hogy takarékoskodjék az, aki szegény, mert egyébként szé­gyen a „zsugoriság”, a spóro­lás. Pedig a fejlett nyugati világ polgárainak jóléte nem kis mértékben köszönhető az energia okos felhasználásának mind a termelésben, mind a mindennapi életben. Bár háztartásaink gépesített­sége nemigen hasonlítható ösz- sze a nyugati háztartásokéval, mégis összességükben több energiát emésztenek fel, mint a nyugati háztartások. Ez rész­ben tudható csak be rajtunk kí­vül álló okoknak (falak, ajtók, ablakok szigetelése, a szabá­lyozhatatlan távfűtés stb.). Részben azonban mi is felelő­sek vagyunk: gondoljuk csak el, hányszor marad bekap­csolva a tv, vagy a szól a rádió, amikor nem nézzük, nem hall­gatjuk, hányszor hagyjuk feles­legesen égve a lámpákat, hány­szor hagyjuk, hogy heteken át csöpögjön a csapból a víz, és így tovább. Az iparban még rosszabb a helyzet: az egységnyi megter­melt értékre jutó összener- gia-felhasználás háromszor annyi Magyarországon, mint a nyugati országokban! Ez azt je­lenti, hogy ugyanolyan értékű terméknek az előállításához mi (1989-es adatok szerint) há­romszor annyi energiát haszná­lunk fel, mint a fejlett orszá­gok. Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy a főzéshez, világításhoz, fűtéshez szüksé­ges energia előállítása (legyen az akár villamos energia) nem csupán óriási pénzbe kerül a gazdaságnak (és konkrétan az adófizető polgárnak), hanem egyben környezetszennyezés­sel is jár. Ebből következik, hogy a feleslegesen Telhasznált (és ezáltal feleslegesen meg­termelt) energiáért duplán fize­tünk: a pénztárcánkból és egészségünkkel (ez utóbbit ugyanis nagy mértékben befo­lyásolja környezetünk szeny- nyezettsége). A 135-4140-es budapesti te­lefonszámon (hétköznapokon 12 és 16 óra között) felvilágo­sítást kapnak az érdeklődők azzal kapcsolatban, hogy mi­ként csökkenthetjük a villany- és gázszámlákra került egyre magasabb összegeket. A fenti időponton kívül üzenetrögzítő tárolja a beérkező hívásokat. Pécsi szerző új darabja: Csövesek Völgyi Melinda és Újláb Tamás Fotó: Szundi Gy. Komisz komédia ~ A Tip-Top színpad új, de Ungár Tamás neve már nem idegen az olvasók előtt. Első­sorban újságíróként ismert, de az eredetileg színházrendező szakon végzett toliforgatótói a darabírás sem áll távol. A Nyúlj a szoknyám alá! című munkáját már láthatta a közönség. A hét végén, vasárnap Magyarszéken most új egyfelvonásosát mutat­ják be, Csövesek címmel. A „komisz komédiát” maga ren­dezte.-A perifériára került embe­rekről, hajléktalanokról, csöve­sekről már évekkel ezelőtt sok cikket írtam - válaszolta, ami­kor a darab létrejöttének körül­ményeiről kérdeztem. - Életük számos titka azonban ott el­mondhatatlan volt. Aggódom értük, meghatódom, de meg is rettenek dolgaikon, miközben látom, hogy ők a maguk életét nem így fogják fel. A legtragi­kusabb problémákon is keresz­tüljutnak egy olyan szemlélettel, melyben ugyanaz az alapja a tragédiának és a komédiának. Szeretném, hogy a nézők is tud­janak majd úgy nevetni, hogy közben azért egy kicsit kön­nyezhessenek is... . A Csövesek egyik rendhagyó próbájára a héten Pécsett, a Gyermek- és Ifjúságvédő Inté­zetben került sor. A hatásról árulkodik, hogy a közel 70 per­ces előadást az intézet lakói fe­szült figyelemmel kísérték. A parkban összekapó két csöves füllentésekkel, szépítgetések- kel, hazugságokkal teli világá­nak mélyén mindig ott az igaz­ság is, és talán ez táplálja ben­nük az újrakezdés reményét. A játék a két színész számára is remek lehetőség. Pépét a Pé­csi Nemzeti Színház tagja, a fia­tal Ujláb Tamás alakítja, míg Dzsina szerepében a szabadú­szó Völgyi Melindát láthatjuk. A játék kevés helyet igényel, az előadás könnyen utaztatható, oda is eljuthat tehát, ahová nagyszínházi előadás nem is férne be. Az előadás létrehozói remélik, hogy kapnak megren­delést a produkcióra, jelentkez­nek majd intézmények, kultúr- házak. Hiszik, hogy nem fognak csalódást okozni. Hodnik I. Gy. A Pécsi Rádió hétvégi műsoraiból A szombati „Jó pihenést” című magazint, mély most is 9-től 11 óráig tart, ezúttal So- mogyvári Valéria szerkeszti és a következőkkel ajánlja a hall­gatók figyelmébe. Szombat a bevásárlás napja, amikor is tapasztalhatjuk, hogy egyre fényesebbek az üzletek - már amelyikek talpon marad­tak -, nyugati mintára kicserél­ték á berendezést, nyugati szín­vonal és a nyugati áruk, no meg árak fogadják a vásárlókat. Csak a személyzet maradt „mozdulatlan”: szemléletével. Sok helyen a régi stílusban áll­nak a pult mögött és ülnek a pénztárgépeknél. Néhány példát is felhozunk erre, és hasonló gondolatokat vet fel jegyzetí­rónk is. Színes témáink közé tartozik egy beszélgetés a Pécsett élő, de Vietnamot is hazájánák nevező kislánnyal, s bemutatja könyvét a szerző, aki képzőművészeti szatírákat gyűjtött össze Sza- tir-ikon címmel, és természete­sen előzetest adunk a hétvégi busójárás eseményeiről is. Zenei témánk közül megem­lítem a pécsi Testvérvárosok téri általános iskola gyermekkó­rusának franciaországi sikeréről szóló beszélgetést, valamint előzetest adunk a Pécsi Szimfo­nikus Zenekar hétfő esti Gyer- mán István alapítványának em­lékhangversenyéről is. Kezdődik a magyar labda­rúgó-bajnokság a hét végén, sporthíreink között természete­sen elmondjuk a legfrissebb ér­tesüléseinket is. Öröm és bánat egy tőről fa­kad, könnyeink tanúsítják ezt. Érdemes ezen elgondolkodni farsang utolsó vasárnapján, né­hány nappal a nagyböjt kezdete előtt. Ilyen magunkbaszállásra próbál ösztönözni a fél 9-kor kezdődő „Vasárnapi magazin” - mondja a szerkesztő László Lajos. Az emberben meglévő ket­tősségről szól jegyzetünk, Kele Pál Pécs-belvárosi apátplébános pedig Pál apostol egyik levele alapján beszél jó és rossz haj­lamainkról. A szekszárdi Col- ping iskola nagymértékű fejlő­dését mutatja be Köntösné Raj­nai Annamária igazgató. Csor­dás Gábor költő-műfordító igazgató a Jelenkor Kiadó, dr. Károly István vezérigazgató a Babits Kiadó újdonságait mu­tatja be. Szabó Ferenc jezsuita pro­fesszor, aki a pécsi Janus Pan­nonius Tudományegyetem filo­zófia előadásokat tart, negyed­századig szerkesztette a Vati­káni Rádió magyar nyelvű adá­sait. Első hazai benyomásairól és a remélt kibontakozásról be­szél a számunkra adott exkluzív interjúban. Dr. Töttösi Istvánná minisz­tériumi főosztályvezető a ma- gyar-horvát kulturális egyez­mény kapcsán szól a hazai nemzetiségek arculatáról, Mayer Mihály pécsi megyés­püspök pedig a közelmúltban megtartott „ad limina” látogatás eseményeiről számol be. E fél 10-ig tartó program zenei szer­kesztője Kovács Attila, utána 10 óráig dr. Nádor Tamás mű­sorát hallgathatjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents