Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)
1993-02-17 / 47. szám
8 aj Dunántúli napló 1993. február 17., szerda Az Új Dunántúli Napló Demokraták vagyunk és szabadelvűek, politikai tevékenységünkben az emberi méltóság, a szociális értékek képviseletére helyezzük a hangsúlyt. Programunk középpontjában az esély- egyenlőség megteremtése áll. Elveinkben és magatartásunkban az SZDSZ elvi nyilatkozatát és a rendszerváltás programját tekintjük irány- és mértékadónak. Az egyén szabadsága, az emberi jogok és a jogállamiság következetes védelme alapvető fontosságú számunkra, de úgy véljük, hogy ez csak akkor tel-, jesedhet ki, ha mindenki szociális biztonságban érezheti magát. Nem a gazdagság, hanem a szegénység ellen vagyunk. Fontosnak tartjuk az állami túlsúly leépítését, de szükségesnek látjuk az állam korrekciós szerepét a vétlenül hátrányos helyzetűek érdekében. Olyan piacgazdaságot akarunk, amelyben a munkavállalók erős és legitim szakszervezetekben védik érdekeiket. Partnereinknek tekintjük az összes alulról építkező és felelős érdekképviseletet. Szabad Demokraták Szövetsége Szociális Szárnyának elvi nyilatkozata Megkülönböztetett figyelmet fordítunk az ifjúság szociális helyzetére, és az oktatási szolgáltatások fejlesztésére. Felismerve a jövendő generációk iránti felelősségünket, hangsúlyos teret kívánunk szentelni a környezet védelmének. Megkülönböztetés nélkül , együttműködésre és folyamatos párbeszédre törekszünk a szomszéd népekkel. Szívünkön viseljük a határainkon túl élő magyarság sorsát. A pártkapcsolatok terén egyensúlyra törekszünk a liberális és a nagy, országunk jövője szempontjából jelentős befolyással bíró szociáldemokrata pártokkal, illetve azok-nemzetközi szervezeteivel. Nyíltan vállaljuk az együttműködést bel- és külföldön mindazokkal, akik osztják alapvető elveinket, akik szövetségeseink bármilyen szélsőséges megnyilvánulás, kirekesztő nacionalizmus és a társadalmi igazságtalanság ellen. Elfogadjuk, hogy az SZDSZ Elvi Nyilatkozatában megfogalmazott értékek mentén platformok jönnek létre. Együttműködésre és konszenzusra törekszünk az SZDSZ-en belüli platformokkal. Kívánatosnak tartjuk, hogy az SZDSZ az elvek mentén megalakított platformok, valamint a különböző értékeinket egyforma hangsúllyal képviselő platformokon kívüli tagság valóságos és erős Szövetségesévé váljon. Fellépünk minden kirekesztő törekvéssel szemben, a liberális nézetek sokszínűségének lehetőségét vállalva arra törekszünk, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége széles néprétegek támogatását élvezve, a so- ronkövetkező parlamenti és helyhatósági választások győztese legyen. Ezért együttes cselekvésre hívjuk fel minden tagunkat, és reméljük nem tag polgártársaink programunk megvalósítását segítő közreműködését. Pécs, 1993. február. Kczdeméy nézők: Czeiningemé dr. Hegedűs Ilona, B. Kiss József, Kovács Attila, dr. Kurucsai Csaba, Németh Józsefné, dr. Németh Annamária, Péter Pál, Rékai Zsolt, Schlapp János, Szalai Csaba, dr. Zadraveez György. * Ezúton szeretnénk köszönetét mondani több mint 120 tagtársunknak és csaknem 300 párthoz, politikai szervezethez nem tartozó támogatónknak, hogy nyilatkozatunkat aláírásukkal vállalták. Szervezők Nagy elődeink nyomdokain 1993. február 11-én a TV 2 Nap TV műsorában Csirke Ernő nyilatkozata megtévesztő, félrevezető volt, ezért az FKgP Baranya megyei tagsága és vezetősége az alábbi határozatot hozta: 1. A Független Kisgazdapárt Baranya megyei Nagyválasztmánya 1991. június 8-án új megyei vezetőséget választott, Csirke Ernőt a jelölőbizottság nem is jelölte semmilyen tisztségre, így ő nem is lehet az FKgP Baranya megyei elnöke. Az új vezetőségre szavazott Nagy Ferenc József is. 2. 1992. február 21-én az Országos Vezetőség (nem dr. Tor- gyán József) egy tartózkodás mellett pártellenes cselekedeteiért a pártból kizárta Csirke Ernőt. Ok az volt, hogy 1991. őszén a Történelmi Tagozat, platform - mely a Kisgazdapárt megbontására irányult - megalakításában tevékenyen részt vett, alapító tagja volt. Mint a történelem igazolta valóban a pártunk szétszakítása volt a célja a történelmi platformnak, - megalakult a Történelmi Kisgazdapárt. 3. Mi baranyai kisgazdák elfogadjuk az Országos Nagy választmány döntését és a dr. Tor- gyán József vezette országos vezetőséget ismerjük el egyetlen legális vezetőségnek. Baranyában is történtek próbálkozások Történelmi Tagozat, Németh Béla vonal erősítésére, de sorra kudarcot vallottak. Baranya megye Kisgazda- párt tagsága, mely 3200 főt számlál nagy többsége (90-95%) a Torgyán József vezette országos vezetőség mögött áll, ezt többször ki is nyilvánította, és ma is megteszi. 4. Baranya megye tagsága és vezetősége legszögezi, hogy megmarad a Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt eredeti elképzelései mellett. baranyai nagy elődeink, - Nagy Ferenc, Kovács Béla, Perr Viktor, Koszér Nándor, Kertész Endre, Keserű János - nyomdokain haladva. Veszélyes illúziók? Brüsszelben Bős ügyében a magyar és a szlovák fél mellett - pontosabban között - az Európai Közösségek Bizottsága igyekszik közelebb juttatni a nyomasztóan rég húzódó vitát a kompromisszumos megoldáshoz. Illetve ahhoz, hogy miután Budapest és Pozsony közvetlenül nem tudott szótérteni egymással - milyen formában, milyen szövegezéssel forduljanak a hágai Nemzetközi Bírósághoz. . Ám biztos, hogy épp e tekin- téyles jogi testület lesz alkalmas a konfliktus lezárására? Kellett-e ä mi részünkről egy újabb „harci terepet” választni, amikor a magyar-szlovák kiútkeresés kilátástalannak tűnt? Nem illúzió-e kissé azt hinni, hogy a kétoldalú párbeszédet, a megegyezés makacs keresésének szándékát (sőt, kényszerét) a hágai bíróság bevonása közelebb viheti a megoldáshoz? S egyáltalán, hol a garancia, hogy az objektív, külső szakértők a budapesti álláspontot fogadják majd el. S Bős korántsem az egyetlen példa. Máskor, s persze máshol is előfordul, hogy túlzott reményeket fűznek a kívülről jövő (pontosabban, onnan várt) segítséghez. Ha a szomszédok, illetve az EK diplomáciai közvetítése nem volt elég a délszláv vérontás megakadályozásához, majd jön az ENSZ, a NATO (netán az amerikai hadsereg), s véget vet a polgárháborúnak. Ha mi magunk nem jutunk előbbre a kisebbségi, nemzetiségi jogok terén, majd az Európa Tanács, vagy más nemzetközi fórum „felvállalja”, s érvényesíti a magyar érdekeket - vélik egyesek, pedig időnként jobb számot vetiji a realitásokkal. Hágában például évekig tárgyalhatnak egy-egy ügyet, az ökológiai rombolás és a tavaszi árvizhullám viszont már a nyakunkon van. Nem túl veszélyes illúzió túl sokat várni akülső közvetítőktől? Szegő Gábor Magyar Pedagógus Kamara 1989. május 17-én az ország vállakozó pedagógusai (óvodától az egyetemig) megalakították a Magyar Pedagógus Kamarát pécsi székhellyel. Az alapító közgyűlés Alapszabályban rögzítette többek között a Kamara filozófiáját, működését, szakmai érdekvédelmi eszközrendszerét stb. A Magyar Pedagógus Kamara alulról építkező, önszerveződő érdekvédelmi tömörülés, amely biztosítja a pedagógus szakmai, etikai érdekeinek védelmét, érvényesítését. A Kamara felvállalja a pedagógushivatás etikai normáinak kidolgozását, a hivatásgyakorlás szakmai és etikai felügyeletét, a település és az országos célok, koncepciók és jogszabályok megalkotásában történő egyenrangú partnerei közreműködést. Átvállalja a túlterhelt főhatóságoktól azokat a szakmai jogosítványokat, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a pedagógus értelmiségi életvitelhez. Mindent megtesznek annak érdekében, hogy a szellemi munka - különösen a pedagógus munka - a társadalmi munkamegosztásban betöltött funkció szerinti értékét kapja vissza. A Kamara célul tűzte ki a kamarai törvény kiharcolását, amely garanciát adna arra, hogy a pedagógus minden döntési szinten (parlamenti, kormány- szintű, minisztériumi, megyei, városi, helyi, intézményszintű, valamint a pedagógus tevékenységi szintjén) érdekképviselete által beleszólási, javaslat- tevői, vétójoggal rendelkezzék. A Kamara nem politikai tömörülés, bármilyen világnézetet valló, oklevéllel rendelkező (óvónőtől az egyetemi tanárig), büntetlen állampolgár lehet a Kamara rendes tagja. A Kamara pártoló tagja lehet minden olyan személy, intézmény, szervezet, amely támogatni kívánja a Kamara célját. Az értelmiség legnagyobb rétegét képezik a pedagógusok, akik úgy zárkózhatnak fel a többi értelmiséghez, ha az önmaguk által létrehozott Kamarát megerősítik és azt minél hatha- tósabbá teszik. Csak így érhető el az, hogy a pedagógus a közoktatási rendszer alkotó, autonóm eleme legyen, s ebben az esetben már a különböző főhatóságok, szervezetek sem tudnak a pedagógus kizárásával szakmai döntéseket hozni. Aki úgy véli, hogy ez a szakmai érdekképviselet mindannyiunk számára fontos, és hajlandó önzetlenül tevékenykedni, küldje el jelentkezését a következő címre: Magyar Pedagógus 'Kamara 7624 Pécs, Székely B. u. 36/1. A jelentkezés tartalmazza a nevet, a pontos lakcímet, a munkahely nevét, címét, szakjának megnevezését, aláírását. Tíz fő jelentkezése esetén megalakítható a Magyar Pedagógus Kamara területi, helyi szervezete. Dr. Kiss Elemér a Magyar Pedagógus Kamara elnöke vitafóruma Az MDF VI. Országos Gyűlésének állásfoglalása Szociálpolitika 1. A szociálisan rendkívül nehéz helyzetben élők számára újabb válságkezelő programokat kell beindítani, különös tekintettel a díjhátralékosok problémáinak megoldására. 2. A szociális szolgáltatások, a házi gondozás, a szociális infrastruktúra és az intézmény- rendszer fejlesztésére, széles körű kiépítésére újabb programokat kell indítani. 3. Folytatni szükséges a szociális törvénnyel megkezdett reformfolyamatot, melynek keretében a lehető legrövidebb időn belül kiszámítható és biztonságos támogatást kell nyújtani a jövedelemnélküli idős emberek és a gyermekes családok számára. 4. A munkaügyi kormányzatnak ki kell dolgozni egy hatékony és hosszú távra szóló foglalkoztatáspolitikai koncepciót, és azt be kell építeni gazdaságpolitikai stratégiánkba. 5. Sürgetjük, hogy a kormány gyorsítsa föl’ és terjessze ki a közhasznú foglalkoztatás rendszerét, és teremtse meg annak pénzügyi hátterét, valamint a munka szervezését végző Közmunkatanács felállításának feltételeit. Ugyancsak azonnali és konkrét lépéseket kell tenni a rész- munkaidős foglalkoztatás lehetőségeinek kiterjesztésére. 6. Haladéktalanul lépéseket kell tenni a feketemunka, különös tekintettel a fekete munkáltatás visszaszorítására. A segéllyel támogatott munkanélküliek esetében meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy munkavégzésben vegyenek részt. 7. A szakképzés területén folytatni kell a szocialista szakképzési rendszer átalakítását, a mai igényeknek megfelelően, korszerű képzési rendszer tárgyi és szellemi feltételeinek kiépítését. El kell fogadtatni a társadalommal, hogy a szakképzésre fordított összeg a legproduktívabb beruházásnak számít. 8. Nem halogatható tovább a Nemzeti Lakáskoncepció megalkotása. A késedelem máris elfogadhatatlan és veszélyt keltő. 9. A gyermek- és ifjúságvédelem új rendszerének kialakítása, a Gyermek- és Ifjúságvédelmi törvény megalkotása is indokolatlan késedelmet szenvedett. Fel kell tárni az eddigi veszteglés okait, személyi és tárgyi tényezőit. 10. A fogyatékosok védelmének törvényi szintű, tartós rendezésére is haladéktalanul konkrét intézkedéseket kell hozni. 11. Továbbra is a társadalmi biztonság alapvető feltételének tartjuk az összes állapolgárra kötelezően kiterjedő, államilag garantált, keresetarányos befizetésen alapuló, a társadalmi szolidaritást a biztosítási elvekkel ötvöző nyugdíj- és egészségbiztosítást. 12. A TB működőképessége érdekében azonnal meg kell kezdeni a törvényben előírt vagyon átadását a TB Alapok számára. 13. A nyugdíjrendszer átalakítása kiszámítható, előre meghirdetett és az Országgyűlés által elfogadott (60/1991. O. Gy. határozat) irányelveknek megfelelő legyen. 14. A TB önkormányzatának megválasztását minden MDF szervezet tekintse társadalmi súlyának megfelelően kezelendő feladatnak. 15. A lehető legrövidebb időn belül konkrét számításokat kell végezni, és meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogyan lehet családbarát adórendszert kialakítani. Felül kell vizsgálni a személyi jövedelemadó rendszerét, és alkalmassá kell tenni arra, hogy a családok összetételéhez, az eltartottak számához az eddiginél jobban igazodó viszonyok alakuljanak ki. 16. A kormány és a parlament felelőssége mellett valamennyi MDF tagnak és MDF szervezetnek szerepet kell vállalni a szociális feszültségek feltárásában és csökkentésében. Az MDF minél több településen legyen kezdeményező a szociális tevékenységet folytató önkéntes szervezetek, alapítványok és az egyházak segítő munkájában. Eurorégió A Gazeta Wyborcza szerint a lengyel külpolitika elsősorban saját sikerének tekinti a Kárpáti Eurorégió létrejöttét. A lengyel külügyminisztérium egy tisztségviselője, aki nem kívánta, hogy megnevezzék, ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: „A lengyeleknek sikerült az utolsó pillanatban rávenni a szlovákokat a megállapodás és az alapokmány aláírására. Ha nem folytattunk volna három napon át kemény tárgyalásokat Krzysztof Skubiszewski külügyminiszter személyes részvételével, akkor a szlovákok nem lettek volna ott Debrecenben, és nem jött volna létre az eurorégió”. (MTI) A magyarság sorskérdései az ezredforduló küszöbén A magyarság sorskérdései az ezredforduló küszöbén. - Ezzel a címmel indít vitasorozatot a Honvéd Hagyományőrző Egyesület Baranya megyei Szervezete. Ez az egyesület a napi politikában részt venni nem kíván, pártokhoz nem kötődik, de soha nem" válhat közömbössé a hazát, nemzetet érintő kérdésekben. • Útkeresésnek is felfogható a törekvés: ismerjük meg azokat a személyi, de egyúttal csoportokra is érvényes magatartásformákat, amelyekkel hűek maradhatunk hagyományainkhoz, kultúránkhoz, tiszteletben tartjuk mindazt, ami érték történelmünkben és népünk alkotásaiban, de ezzel .nem vonjuk magunkra mások ellenérzéseit. Ámilyen mértékben nem mondhatunk le az együttérzést, testvéri kéznyújtást egyedül tőlünk váró, határainkon túl élő magyarságról, amelynek támogatását igen fontosnak tekintjük, ugyanannyira fontos, hogy. őszinte, baráti kapcsolatok kössenek össze a szomszédságunkat képező népekkel, nemzetekkel. Idegen számunkra a népeket egymás ellen uszító gyűlölet nemcsak akkor, ha ez bennünket sért. Amikor az újból szabad, magyar hazában új arculatú történelmi korszak berendezésére törekszünk, az előre kiszá-. míthatót is meghaladó gazdasági nehézségekkel kell szembenéznünk. Márpedig, ahol a gazdaság megbicsaklik, az életkörülmények nehezebbé válnak, ott az ellentétek; ellenségeskedések szítására alkalmas feltételek kialakulásának melegágya adott. Tudatosan, de akárjószándékkal is, csak a következményeket kellően végig nem gondolva terelhető a társadalom jelentős része ilyen körülmények között abba az irányba, amely ellenséget keres és talál, bűnbakként állítva azt a vélt vagy valós szenvedésekre. Ne feledjük: a mi nemzetünk is volt ilyen tömeglélektani jelenségeknek alanya is, tárgya is. Csak az a tisztességes álláspont, ha magunk elé is odatartjuk azt a tükröt, amely talán hozzásegít a felismeréshez: milyennek látnak bennünket mások? Akkor van jogunk felemelt fejjel igazságot követelni, ha ebben magunkkal szemben ' is következetesek vagyunk. Szomszédainkkal együtt kell felülemelkednünk a kölcsönösen osztogatott múltbeli sebek miatti vádaskodáson, erőinket együttesen arra összpontosítva, hogy a megváltoztathatatlan együttélés ne csupán elviselhető, hanem minél kellemesebb legyen..Valljuk: a világ lenne szegényebb a magyarság nélkül, de legfőbb fegyverünk a szellem, a nemzetünkből kibontakozó képességünk ereje. A magyarság túlélésének döntő láncszeme: legyen, aki ezt a szellemiséget továbbvigye. Csupán néhány előrevetített gondolattal kívántuk ezúton felhívni az érdeklődők figyelmét azokra az előadásokra és a rákövetkező vitákra, amelyekre az egyesület kezdeményezésére, a Honvéd Helyőrségi Klub helyiségében (Pécs, Király u. 13.) kerül sor. 1993. március 2-án 14 órai kezdettel - előadó: Dr. Arday Lajos, honvédelmi minisztériumi főtanácsos, a történelem- tudományok kandidátusa és 1993. április 6-án 14 órai kezdettel - előadó: dr. Rajczi Péter nyugalmazott tanár. A rendezvények mindkét alkalommal nyilvánosak és azokra külön meghívó nem készül, de az érdeklődőket tárt ajtók várják. A tárgyválasztás nem véletlen. Ezúton is felkérünk bárkit, akinek a viták során érdemi mondanivalója van, keresse és találja meg az utat ezekhez a tárt ajtókhoz. Kovácsy Zoltán
