Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)
1993-02-17 / 47. szám
1993. február 17., szerda aj Dunántúli napló 5 Rákanyarodik Pécs a Dunántúl autópályára? A város közgyűlésén múlik, hogy támogatják-e a további tervezést Ami biztos: A központi költségvetésből Baranya térségében - belátható időn belül - egy fillér sem jut korszerű autóút, illetve autósztráda építésére. A régió közút-hálózatának fejlesztése kiesik az állami koncepcióból, s ha „alulról” nem történik kezdeményezés, akkor még évtizedekig konzerválódik a jelenlegi közúti helyzet. Létrejött az összefogás - hogy ne így legyen. Kidolgoztak egy, a Dunántúlt észak-déli irányban átszelő autópálya-koncepciót, amelynek első részeként 173 kilométer hosz- szúságban Somogy, Baranya, Tolna és Bács-Kiskun megyéken keresztül sztráda épülne, bekapcsolva ezzel a térséget az ország, valamint Európa vérkeringésébe, csatlakozva a már meglévő és a leendő autópályákhoz. A legfontosabb feladat, hogy minél előbb megalakuljon az a korlátolt felelősségű társaság, amelynek önkormányzatok, bankok, intézmények, cégek lesznek a tagjai, elkezdődhessen a részletes előkészítési munka, hogy a terv megkaphassa az államtól a koncesz- szióba-adási jogot. Mert az autópálya koncesszióban valósulna meg! Most Pécsen, illetve a választott képviselőinken múlik, hogy a baranyai megyeszékhely belép-e ebbe a társaságba, s meg- marad-e a remény, hogy néhány év múlva sztráda - infrastrukturális és gazdasági vonzataival együtt - halad el a város szomszédságában. A közgyűlés három illetékes bizottsága - szakértők meghallgatása után - már jóváhagyta a projektet, s támogatásáról biztosította azt a javaslatot, amely szerint 5 millió forinttal járuljon hozzá a Dunántúl Autópálya Kft. megalakulásához, a tervek kidolgozásához. Nincsenek könnyű helyzetben a képviselőink, hiszen a szűkös anyagi helyzetben alaposan megfontolandó, mire költik azt a kevés pénzt. Ahhoz azonban, hogy a területfejlesztési, környezetvédelmi tanulmány, a pálya nyomvonal vezetése, a gazdaságossági számítás, s végsősoron a koncessziós megoldás egyáltalán szóba jöhessen, szükség van a város támogatására! Pécs szerepe kulcsfontosságú a Dél-Dunántúlon, így az érdekeltsége is a legnagyobb. A város képviselői érzik ezt? Várhatóan a héten eldől. Döntésük a „kisebbek” felé mintaértékű lehet, s talán nem túlzás, a régió jövőjét is meghatározhatja. Roszprim Nándor Év eleje óta tart a pécsi Budai vámnál lévő ABC átépítése. A hónap végén befejeződő felújítás után a bolt a már ismert „Jó és friss” hálózathoz fog tartozni. Fotó: Szundi Divat-kesztyűk készülnek a mohácsi üzemben Fotó: Szundi Munkásfelvétel a mohácsi kesztyűsöknél Megújulhat egy elhanyagolt pécsi park Caritas-iroda a pécsi vasútállomáson Elsőként Magyarországon a Pécs egyházmegyei Caritas megnyitotta szociális információs irodáját a pécsi vasútállomáson. Az oda betérőket tájékoztatják az olcsó szálláslehetőségekről, a segítségre szorulókat elirányítják a konkrét segítséget adó intézményekhez, szervezetekhez, így például a Támasz Alapítványhoz, melynek segítségével a helyi női és férfi átmeneti szállást üzemeltetik. Az iroda szoros kapcsolatban áll még a drogközponttal, a munkaügyi központtal, a területi szociális irodákkal, az ifjúsági információs és tanácsadó irodával, a Máltai Szeretetszolgálattal, a Vöröskereszttel és a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézettel. A szervezet tevékenységéhez tartozik a krízis helyzetbe jutott átutazók segítése is, akiknek indokolt esetben megváltják a vonat, illetve autóbusz jegyüket. Hideg élelmiszerrel is ellátják őket. Regionális építőipari fórum Mi mindent építhetnénk hosszú távon Pécsett? Milyenek a magyar építőipar kilátásai a kilencvenes években? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kapnak azok az érdeklődők, akik elmennek ma délelőtt 10.30-kor a pécsi Hotel Hunyorba, a BAU DATA Projekt Információs és Consulting Iroda bemutatkozására. A baranyai regionális fórumon az előadásokat olyan szaktekintélyek tartják, mint Horváth Sándor, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium építőipari főosztályának vezetőhelyettese, vagy ár. Gömöri János, Pécs főépítésze. Mohács belvárosában 31 éve kezdte meg termelését a Pécsi Kesztyűs Szövetkezet üzemegysége. A cipészektől átvett öreg épületek közé emelve 1967-ben készült el a kétszintes műhelyük és irodaházuk, de ezt sem látni a Városház utca felőli főbejárattól. Kicsit elrejtve, botrányoktól, nagy port felverő változásoktól mentesen, az alapítás óta kizárólag exportra termelve dolgozik itt ma is 140 ember.-A napjainkban zajló változások azért bennünket sem kerültek el - mondja Kiss László üzemvezető. - Novemberben megtörtént a szövetkezet átalakulása, maradtunk szövetkezet és e tisztséget a dolgozók bizalmából azóta töltöm be. Valamikor szebb időket is láttunk. A 70-es évek második felében 520-an dolgoztunk, évente 308 ezer pár kesztyűt varrtunk, de nem ehhez mérem a mostani létszámunkat, hanem ahhoz, hogy piacvesztés miatt senkinek sem mondtunk föl, sőt szabászoknak munkaalkalmat kínálunk. A 100 üzemi és a 40 bedolgozó bérmunkában készíti a férfi-, és női divatkesztyűket zömmel svéd és német kereskedőknek, termeltetőknek, nem most kellett megtanulniuk a tőkés piacokon értékesíteni. A kapcsolataik évtizedek óta adottak, a gondjaik az árú jellegéből adódnak mert szeptembertől január végéig keresik, november közepétől március végéig elvétve akad megrendelés. A foglalkoztatásnál pedig azért a bérmunkát részesítik előnyben, mert a saját alapanyag beszerzése hallatlan tőkeigényes. A holtszezont meg a náluk mindig is jellemző rugalmas munkaidővel hidalják át, ha kevesebb a munka, a dolgozók a műszak lejárta előtt hazamennek, viszont túlóráznak, amikor a szállítási határidők ezt kívánják. Az egyműszakos munkarendben dolgozó üzem a szakember utánpótlását az ipari iskola biztosította, de néhány éve nincs képzés. Ám idén hat fiú beiskolázását kérték a kesztyűsök. Kiss László véleménye szerint e szakma ismerőinek van jövőjük Mohácson, sőt úgy véli a város és térsége akár két ilyen profilú üzemet is eredményesen működtethetne. B. M. Községek vízműtársasága Az önkormányzatoknak átadott vízi közművek működtetéséről, az átalakulás stratégiájáról. döntött a napokban Sás- don 54, saját kúttal rendelkező község polgármestere, akik a komlói vízműtől külön, gazdasági társaságban kívánják a jövőben üzemeltetni vízmüveiket. Azért választották a különválás rögös útját, mert adottságaiknál fogva kénytelenek a drágább Duna-vizet fogyasztani. Hogy a gazdasági társaság megalakulása zökkenő- mentes legyen, döntéshelyzetbe hozzák a községeket, öt tagú előkészítő biztonságot választottak. Kovács Sándorné, mint a Községi Önkormányzatok Szövetségének elnöke felhívta a polgármesterek figyelmét arra, hogy a vízügyi alap pályázatok benyújtására rövid idő áll rendelkezésre, ezért mielőbb meg kell kezdeni a pályázatok előkészítését. A részletes felhívás a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítő 1993. évi 4-es számában, valamint a vízügyi igazgatóságokon található majd meg. Pályázni lehet új, induló, vagy folyamatban lévő beruházással egyaránt. A pályázatot a területileg illetékes vízügyi igazgatósághoz kell két példányban benyújtani március 10-éig. A beadott igényeket tárcaközi bizottság bírálja el, a felhívásban közzétett szempontok figyelembevételével április 10-éig. Ebből az alapból 1994-re a települési önkormányzatokon kívül a víziközmű társulatok is pályázhatnak települési-vízgazdálkodási, vízellátási, szennyvízelvezetési, szennyvíztisztítási, belterületi vízrendezési beruházásaikhoz pénztámogatásra. Megyeriné Szokatlan helyszínt választottak a tervegyeztető megbeszélésre tegnap reggel a Pécs Megyervárosi Sportcentrum és Szabadidőközpont Alapítvány kuratóriumának tagjai. Azt a tíz hektáros területet járták be, amely a Melinda utcai park és a lőtéri dombok között húzódik meg. Személyes tapasztalatot szereztek arról a helyszínről, amelyre a városrészt szolgáló szabadidő központot és sportlétesítményeket álmodták meg. A hideg, havas reggel ellenére optimisták voltak az alapítvány vagyonának kezelői, mert láthatták ennek az elhanyagolt területnek nagy szüksége van a hozzáértő és áldozatkész megújításra. A Melinda utcai park fenntartására tavaly csaknem 900 000 forintot költött az önkormányzat, ami tán nem sok pénz, de rengeteg, ha látszata nincsen. Rendezetlen, bozótos húzódik meg a domboknál is, mégis van ennek a résznek egy igen jó adottsága: a városba épülve olyan védett zöld, amely feledteti a kockaházak tömegét, amit ráadásul eltakarnak a halmok. Az alapítvány a közpark funkcióját megtartva, bővítené itt a lehetőségeket labdapályákkal, BMX és gördeszka pályával, az egészen kicsiknek fajáA Dél-dunántúli Gazdasági Kamara tegnap megalakította a külföldi érdekeltséggel működő tagjainak tagozatát. Az új szerveződés a hagyományos kamarai szolgáltatásokon, aktuális gazdasági információk nyújtásán túl segítséget kíván adni tagjai számára a speciálisan előforduló gondok megoldásában. A tagozat az egyes cégeknél eredményesebben képviselheti majd a csoport érdekét minőségi, verseny-, vám- és bankügyekben, az önkormányzati tékokkal telepített homokozóval. A parkban lévő épületben fittnes központot terveznek, a szó igazi értelmében, . erőnlét-felmérőt. A dombok közötti területen, a kesztyűgyár szomszédságában, illetve a garázssor felőli részen teniszpályákat telepítenének egy szociális - fürdő, öltözők, büfé - létesítménnyel, valamint lovasiskolát nyitnának. Mindez szolgálná az iskola testnevelést, a város egyesületeit, és lennének megfizetendő szolgáltatások is. A közpark természetesen ingyenesen működne, de az alapítvány gondozásában és őrzésében, miközben valamennyi létesítmény nyitott a város polgárai számára. Bár sok vita előzte meg az alapítvány létesítését, az ön- kormányzat másfélmillió forintos támogatással a sajátjának tekinti, sőt a környezetvédelmi és városépítészeti bizottság határozatával már e létesítmények ismeretében készül a terület részletes rendezési terve. Várhatóan a képviselő testület a tavasszal dönt a terület hosszabb távú kezelésbe adásáról, ha kedvező a döntés, az alapítvány két és fél év alatt képes megvalósítani a terveit. G. M. egyeztetések során, de segítséget nyújthat a bürokratikus ügyintézés elkerülésében is. Mint már az első összejövetelen bebizonyosodott, különböző működési területeik ellenére a folyamatosan bővülő tagság számos hasznosítható tanácsot tud adni egymásnak is. A másik fő működési területe a tagozatnak megfelelően vonzó referencia nyújtása lesz majd a régióban befektetni szándékozó külföldi tőkeérdekeltségek számára. K. E. Külföldi érdekeltségű cégek kamarai tagozata alakult Agrárkülkereskedelmi ismeretszerzés Lábtörés miatt milliós kártérítési igény Baranyában is egyre több a per a külföldön munkavállalók esetében 1993-tól alapvető változások következtek be az agrárkereskedelem feltételeiben, lehetőségeiben. Ezen új ismeretek megszerzése érdekében 5 napos bentlakásos tanfolyamot szervez a Földművelésügyi Minisztérium, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, a PM Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága közreműködésével folyamatosan „Agrárkülkereskedelem 1993” címmel. A tanfolyam feldolgozza az agrárkereskedelem gyakorlatában felmerülő vám-, adó-, hatósági, engedélyezési eljárásokkal összefüggő ismereteket, kapcsolódásaikat a külkereskedelmi forgalom 1993. évi szabályozókban foglaltak figyelembevételével. A tanfolyam helyszíne: Felsőgöd, FM. Kék Duna Üdülő. A tanfolyam elvégzését ajánlják a vámkezelésben résztvevő vámtisztviselőknek, vámközvetítéssel foglalkozóknak (vámudvarosok, vámügynökségek); az állat- és növényegészségügyi, a vetőmag és szaporítóanyag előállítással, minősítéssel, forgalmazással, az agrárkülkereskedelemmel foglalkozó vállalati, vállalkozó, nemzetközi szállítmányozással foglalkozó szakembereknek, a terméktanácsok, érdekképviseleti szervek vezetőinek, munkatársainak. A jelentkezéseket az AGROCENT Menedzserképző, 1553 Budapest Pf: 83. címre beküldeni kérik. A Baranya Megyei Munkaügyi Bíróságnak is egyre több olyan esettel kell foglalkoznia, amely Magyarországon munkát vállaló magánszemélyek külföldön végzett tevékenységével függ össze. Alábbi, Baranya megyei konkrét példánk is felhívhatja a figyelmet arra, hogy a külföldi munka- vállalási szerződést érdemes tüzetesen megvizsgálni, aláírása előtt. Történt, hogy még 1991 őszén, egy németországi munkahelyen, zsaluzás közben leesett az állványról egy pécsi székhelyű kft. által foglalkoztatott, a megye egyik kis falujában lakó dolgozó. Megtörténik ilyen másokkal is, ám ebben az esetben a fiatalember az állványról lezuhanva lábát törte, munkaképtelen lett. A múlt év végéig kapta is a táppénzt, ám közben az is kiderült, hogy sérülése maradandóvá vált. Nem is elégedett meg a táppénzzel, perli a magyar kft-t, hiszen kiesett az erre az időszakra eső, nem kis összegű, valutában kapott pénze is. A megyei munkaügyi bíróság dr. Gyenge András által vezetett tanácsa az első tárgyaláson nem hozott döntést az ügyben, további tanúkihallgatásokra, orvosi véleményre van még szükség- ebben rendkívül szövevényes ügyben, amelynek tényei rávilágíthatnak jó néhány, a hazai közvetítéssel külföldön dolgozókkal összefüggő fonákságra is. Egy biztos, az egyes országok munkavédelmi szabályai között igen jelentéktelen a különbség, ugyanakkor sokszor valamennyi, Magyarországon megkötött egyéni munkaszerződés mást és mást tartalmazhat. A dolgot nehezíti, hogy mint sok más hasonló esetben, itt is a magyar közvetítéssel külföldön munkát vállaló forintban gyakorlatilag a létminimurpnak megfelelő összeget kapta, ezerötszáz márkát pedig költségtérítésként vehet fel. Táppénz pedig csak a munkabér után jár. A tárgyaláson kiderült az is, hogy a baleseti jegyzőkönyvet több hónappal a szerencsétlen eset után vették fel. Ez alapján az is elképzelhető, hogy a baleset idején nem is tartózkodott munkafelügyelő a németországi helyszínen. Természetesen ezt és a baleset körülményeit a munkáltató megkérdőjelezi. Pénzének kieséséért a munka- vállaló hétszázezer forintra tart igényt. Emellett a felperes itthoni jelentős magánvállalkozásában (disznókat tart, több holdnyi földje van) sem tudott a baleset miatt megfelelő módon részt venni. Ezért pedig újabb több százezer forintot kér a kft.-től. Bozsik L.
