Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)

1993-02-15 / 45. szám

1993. február 15., hétfő üj Dunántúli rtapiö 5 Harkány: ki marad a vízben? Úgy tűnik, továbbra sem tisztázott a harkányi gyógy­fürdő tulajdoni helyzete. La­punk figyelmét vállalkozók hívták fel a tényre: aki beru­házni szeretne, nincs kivel tárgyaljon - az alábbiakból viszont az derül ki, van. De mi is a helyzet Harkányban - annyi vihar után? Aktahegyeken, s bírósági íté­leteken kell végigrágnia magát annak, aki a történteket meg akaija érteni. A bonyolult hely­zetet, ha röviden szeretné leírni az ember, óhatatlanul is egysze­rűsítésekre vetemedik, márpe­dig a harkányi ügyekben az utóbbi évek tapasztalatai szerint nem árt óvatosnak lenni. Az előbbiek figyelembe vé­tele mellett is leírható, hogy a gyógyfürdő körül kialakult bi­zonytalan helyzet a Vagyoná­tadó Bizottság (VÁB) döntésé­nek eredménye, s ha a VÁB-ál- lásfoglalás jelenleg nem is ér­vényes (a Belügyminisztérium jóváhagyását a bíróság ugyanis hatályon kívül helyezte), még bármi előfordulhat az ügyben. (Érdekes adalék a közigazga­tás jog ezidőtájt érvényes gya­korlatát a későbbiekben kutató jogtörténészeknek: a belügy il­letékese a megyei önkormány­zat fellebbezését lényegében ugyanazzal az indokkal utasí­totta el, mellyel a Vas megyei Önkormányzatnak a Büki Gyógyfürdőben szerzett 50 szá­zalékos tulajdonjogát megerősí­tette -, egy, a baranyaival meg­egyező vita kapcsán ...) A történet lényegéhez tarto­zik ugyanis, hogy a megyei ön- kormányzat, mely a VAB-dön- tés ellen síkraszállt, most sem lehet biztos abban, hogy része­sedhet abból a vagyonból, melyre elődje az utóbbi évtize­dekben tízmilliókat költött. A vagyonátadók ugyanis an­nak idején kimondták, a fürdő Harkányé (s két másik önkor­mányzaté), a megyei önkor­mányzat viszont, mint az a fen­tiekből is kiderül, vitatja ezt. Az említett belügyes jóváha­gyást megváltoztató bírósági döntés ellen azonban fellebbez­het a harkányi képviselő-testü­let, de bárhogy alakul is, a leg­valószínűbb, hogy az ügy újra a Belügyminisztérium elé kerül. Mint a harkányi fürdőben ennek kapcsán megtudtuk, a vállalkozók náluk, pontosab­ban a fürdő gazdasági igaz­gató-helyettesénél, Szabó Ta­másnál kell, hogy ajánlatukkal jelentkezzenek. Ő, ha életké­pesnek ítéli az ötletet - a helyi, majd a megyei önkormányzat­tal egyeztetve - teljes joggal tágyalhat az ilyen ügyekben, s a megállapodásra is felhatal­mazták. Az aláíráshoz persze a VÁB jóváhagyása szükségel­tetik. A gazdasági igazgató-helyet­test felhatalmazok közt van Bédy István, Harkány polgár- mestere is, akinek véleménye szerint két-három hónapon belül végső döntés születhet az ügy­ben. S mint reméli* Harkányé lesz a harkányi gyógyfürdő, most már véglegesen. Szintén ezt remélik, csak per­sze fordított előjellel a megyei önkormányzatnál, ahol úgy gon­dolják, a tulajdonhoz jutásra (tu­lajdonban maradásra?) az első fokú bírósági döntés ismeretében jó eséllyel pályáznak a további­akban is. A bírósági útra terelt tu­lajdonjogi ügy mellett a megyei önkormányzatiak egy másik esettel kapcsolatos, de szintén a harkányi polgármester - és az ál­tala időlegesen, a harkányi fürdő élére kinevezett Ónodi Gábor - elleni csörtéjükben sem állnak rosszul. Olyannyira nem, hogy mint megtudtuk, egy másfél hete szü­letett bírósági végzés megerősí­tette azt a birtokháborítási ügy­ben hozott államigazgatási hatá­rozatot, mely megállapította: a polgármester - és társa - a tavaly október 13-ikai, lapunkban is megírt „fürdő-foglaláskor” bir­tokháborítást követett el. (Emlé­kezetes: a harkányi önkormány­zat nevében eljáró polgármester, valamint a képviselő-testület ál­tal kinevezett igazgató október 13-ikán megjelentek a fürdő központjában, s közölték a „hata­lomátvételről” szóló testületi döntést az ott dolgozókkal. Ezzel a határozat szerint olyan helyze­tet teremtettek, hogy Búzás Gá­bor, akinek az igazgatói teendő­ket jogszerűen gyakorolni kel­lett, kénytelen volt a helyszínről eltávozni, s feladatait a további­akban sem tudta ellátni maradék­talanul.) Szintén bírósági, de alkot­mánybírósági (AB) döntés szüle­tett a tavalyi, népszavazási kez­deményezéssel kapcsolatban, melynek célja - mint arra néhá- nyan olvasóink közül is bizo­nyára emlékeznek - a polgár- mester eltávolítása, s időközi vá­lasztások kikényszerítése volt. Mint megtudtuk, az Alkotmány- bíróság törvénysértőnek ítélte a harkányi, népszavazással kap­csolatos rendeletet. Bédy István kérdésünkre el­mondta: a birtokháborítási ügy­ben hozott bírósági végzésről még nem értesült, a népszava­zással kapcsolatos önkormány­zati rendeletet pedig az elmúlt napokban az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően módosí­totta a helyi képviselő-testület, s egyben arról is határozott: nem lesz Harkányban népszavazás. Pauska Zsolt Házi áram- és hőtermelés A lakossági energiamegta­karításról és a napenergia gya­korlati felhasználásáról tartot­tak az elmúlt hét végén isme­retterjesztő előadást Pécsett, a Zöld Kör szervezésében. A többeket érdeklő témát ki­fejtő Patartics László gépész- mérnök kérdésünkre elmondta, hogy fel kellene végre nyitni a lakosság szemét, hiszen ol­csóbban is élhetne. Kifejtette, az energiamegtakarítással a környezetvédelem is részben megoldható, így kettős a ha­szon. A napelemek elektromos energiává, a napkollektorok főként használható hővé alakít­ják át a napenergiát. Arra a kérdésre, mennyi a berendezé­sek megtérülési ideje, azt a vá­laszt kaptuk, hogy az olcsóbb 6-8, a drágább 10-15 év. Élet­tartamukkal kapcsolatban kö­zölte, nem is a megtérülésről, hanem inkább befektetésről kell beszélni. Patartics úr állí­totta, hogy ameddig egy lakó­ház tetője tetőnek minősíthető, addig a felszerelt kollektor is működik. Szerinte egyébként nem alkalmazásukkal kellene kezdeni a takarékoskodást, ha­nem a lakóházak szigetelésé­vel, mivel a kollektor csak egy kisegítő rendszer, legcélsze­rűbben melegvíz készítésre al­kalmas, ha süt a nap.-Az a célunk - szögezte le befejezésképpen -, hogy az emberek tapasztalják ki a nap­kollektor-rendszert. Ne kerges­senek ábrándokat, de ne le- gyintsenek az egészre. Ausztri­ában közel 250 ezer négyzet- méter kollektor működik. Áll­janak össze lakótársak, kalá­kában végezzék el a szükséges munkákat. Az így nyert energia tárolása persze még nagy gond. De az lenne jó, ha végre megoldódna az energiafel­használás oda-vissza mérése, tehát ha valaki ilyen módon áramot tud termelni a háló­zatba, annak értéket vegyék fi­gyelembe a számlakitöltéskor. R. T. Napkollektoros bemutató fűtőrendszer készül Pécsett, a Zsol- nay dombon a szerelvénybolthoz Fotó: Szundi György Hatszáz kiló csirke két nap alatt Mohácsi szakácsmester az USA-beli döntőn A speciálisan amerikai labda­játék, a baseball rangadója az egész amerikai kontinensen olyan esemény, hogy a döntő napján az Egyesült Államokban valósággal leáll az élet és min­denki a 4x15 perces játékidő fő­szereplőire figyel. A győzele­mért versengő két csapat mér­kőzését Super Ball-nak nevezik, megrendezésére pedig egy egész éven át készülnek. Az idén február elején Hollywoodtól nem messze, Pa- sadenában zajlott Super Ball-ra Magyarországról két személyt hívtak meg: Lukács István há­romszoros Oscar-díjas szaká­csot, a fővárosi Átrium Hyatt séfjét és Nagy Tibort, a mohácsi Halászcsárda vezetőjét. Szá­mukra természetesen nem a gyep jelentette a pályát, hanem a vendégek ellátása volt a fel­adat.- Karácsony előtt jött a meg­hívás Kiss Jánostól, aki a világ valamennyi Hyatt szállodája ét­termeinek a főnöke - meséli Nagy Tibor. - Nem sok fogal­mam volt a rendezvényről, csu­pán annyit tudtam, hogy a felkí­nált lehetőség hallatlanul meg­tisztelő. A különböző országok­ból delegált neves séfekkel együtt négy napot vendégesked­tünk Chicagóban a Regency Hyatt Szállodában, s csak utána vittek ki bennünket Pasade- nába. Elképedtem, amikor megmutatták a hatalmas pusz­taságot és közölték, ott két nap múlva a rangadó alkalmából a partin 5800 vendég étkeztetésé­hez kell elkészítenünk az ég tudja hány fogásos menüt. A helyszín közelében, Burbankban szállásoltak el és amikor két nap múlva hajnalban Passade- nába értünk, leesett az állam. Mintha a földből nőtt volna ki a hatalmas éttermi sátor ponto­san 5800 székkel és az asztalok­kal. Minden parkosítva, szökő- kutakkal, sétányokkal díszítve, sebtében telepített csodálatos virágokkal, örökzöld fákkal, és ott álltak a konyhasátrak is, ahová kettesével osztották be a szakácsokat dolgozni. De nem ám kuktákkal, kézilányokkal, egyéb kisegítő személyzettel! Hát még amikor sorolták, kinek mi lesz a feladata! Lukács Ist­vánnal két nap alatt például 200 liter ráklevest, 50-50 liter csirke —, kapor —, menta -, barna- és 75 liter olasz mártást kellett egyebek mellett főzni. Nekem 100 font, azaz 600 kiló csirke sütése jutott. Az első nap este 11-ig dol­goztak, másnap reggel fél hattól este fél hétig. Semmit nem kel­lett se kérdezni, se keresni, minden eszköz, edény, fűszer, alapanyag grammra pontosan kiszámítva rendelkezésre állt. Ahogy elkészült egy-egy fogás attól függően, hogy hidegen kellett-e tálalni az ott várakozó hűtőkocsikba került, vagy ha melegen, akkor edényekbe rakva a melegen tartó kocsikba hordták. Amerika leggazdagabb emberei 5800-an fejenként 2500 dolláros - mintegy 200 ezer forintos - belépőt váltottak a Super Ball-ra.-A meccset nem láttam, a rangadó napján a tálalással a mi szerepünk véget ért - mondja Nagy Tibor, majd kézfején né­hány égési sebhelyet mutatva megjegyezi:-Azt hiszem, ha megégtem is, igazán megérte a 600 kiló sültcsirke Amerikáért. . . B. M. Száz éves a telefon- hírmondó Rádióamatőrök centenáriumi akciója A magyar műsorközlés cen­tenáriuma alkalmából ünnepi, úgynevezett aktivitási napokat rendezett vasárnap és hétfőn a Magyar Rádióamatőr Szövet­ség. Felhívták mindazok fi­gyelmét, akiknek rádióengedé­lyük van, hogy a 144, a 3,6 és a 7 MHz sávokon, illetve a CB-sek 27 MHz-en hívhatják egymást. Száz évvel ezelőtt, 1893. február 15-én szólalt meg elő­ször - a világon elsőként Bu­dapesten - Puskás Tivadar ta­lálmánya, a telefonhírmondó. S a vezetékes rádió nem működ­hetett volna a feltaláló testvére, Puskás Ferenc 1880-tól üzem­beállított telefonhálózata nél­kül. A testvérpárra és a százé­ves magyar műsorközlésre az­zal emlékeznek most a rádióval sportszerűen foglalkozó ama­tőrök, hogy a hazai és a kül­földi magyar nyelvű állomások között versenyszerűen rádió­összeköttetéseket teremtenek. Alkotmánybíróságon a pécsi orvos Parlament elleni vádirata „Az új abortusztörvény - emberéletek tömegméretű elpusztítása” „Vádolom a Magyar Köz­társaság Parlamentjét, tör­vényhozó testületét tömegmé­retű emberélet-elpusztítás vád­jával, az 1992. évi LXXIX. számú törvény megalkotásáért és elfogadásáért. Vádolom kü- lön-külön és együttesen mind­azon képviselőket, hozzászóló­kat, akik véleményükkel, szava­zatukkal a fenti törvény elfoga­dásához hozzájárultak, s vádo­lom mindazon személyeket, akik aláírásukkal ezen törvényt szentesítve, a benne foglaltakat végrehajthatóvá, kötelezővé tették. ” E sorokkal kezdődik az a többoldalas vádirat, melyet dr. Sárosi István pécsi íróember és orvos a mai napon juttatott el az Alkotmánybírósághoz, a Magyar Távirati Irodához, s megannyi hazai sajtóorgánum­hoz. Az új abortusztörvény el­len emel szót, amelyet elfoga­dása óta orvosok százai vitat­nak, s amely bizonyos tör­vényalkotói dilettantizmus okán teljesen nyílt utat biztosí­tott a magzatelhajtás előtt. Dr. Sárosi Istvánt beadvá­nya magyarázatáért kerestük föl.- Érthetetlen és megdöb­bentő az ellentmondás - je­gyezte meg elöljáróban -, hi­szen a törvény vitatása a mag­zati élet védelmének jegyében hangzott, s a végeredmény a magzat megölésének törvénye- sítése lett. Azaz: a lehető leg­teljesebb liberalizmus jegyé­ben elértük azt, hogy az orvos kötelességévé vált az abortusz elvégzése.- Mire alapozza Ön ezt?- A törvényben van egy ki­tétel, egy paragrafus, mely úgy fogalmaz: ha az abortuszt kérő válsághelyzetbe kerül, nem le­het kérését elutasítani. A vál­sághelyzet viszont rendkívül tág fogalom, amibe bármi bele­fér. A törvény 7-dik szakaszá­nak első pontja szerint pedig még válsághelyzetre sem kell hivatkozni. Ugyanennek a sza­kasznak a második pontja pe­dig e liberális hozzáállást kiter­jeszti a külföldiekre is. Sokat konzultáltam kollégáimmal, másokkal, véleményükkel ugyanezt támasztották alá. Kérdezzen meg bárkit, gya­korló szülészt-nőgyógyászt, tud-e legalább egyetlen olyan példát, egyetlen olyan szituá­ciót felemlíteni, amikor a mai törvény alapján a magzatelhaj­tásra vonatkozó igénynek el­lent állhat? Kötve hiszem, hogy igen. Álszent és hazug a törvény, hiszen első mondatá­ban leszögezi, hogy a magzati életet tisztelet és védelem illeti, ugyanakkor néhány paragra­fussal odébb az abortuszt, a magzati élet kiirtását szentesíti.- Ezek szerint Ön azt állítja, hogy az új törvény még az 1956-os abortusztörvénynél is szabadabb szellemben fogant?-Igen. Éppen ezért felelőt­lenséggel, tájékozatlansággal és felkészületlenséggel vádo­lom a törvényhozás tagjait. Keményen és egyértelműen! Hiszen tömeges méretű em­berpusztításról döntöttek anél­kül, hogy tudatában lennének akár emberileg, akár szakmai­lag tettük súlyával. Talán ke­vesen tudják, de ötvenhattól napjainkig Magyarországon közel ötmillió abortuszt végez­tek el\ Azt már meg sem me­rem kérdezni a honatyáktól, hogy ki volt közülük akár csak egyszer jelen egy terhesség­megszakításnál, amikor a töké­letes, csupán parányi gyer­mekhez hasonló, kézzel-lábbal mozgó emberi lényt a beavat­kozó orvos a vödörbe hajítja? Ki volt az, aki a törvényt meg­szavazó kézfelemelés előtt akár csak egyszer is tájékozó­dott volna azokról az életjelen­ségekről, amelyeket már a né­hány hetes magzat produkál, bizonyítva ezzel élő emberi mivoltát? Ki ült le az ultrahang készülék elé, hogy megnézze az alig hathetes magzat látható szívműködését vagy a nyolche­tes kisember végtagmozgásait?-Az abortuszt „megenge­dem vagy nem engedem” kér­déskör parttalan vitába visz. Ön beszélgetésünk során el­mondotta, a minket környező országokban, főleg a nyugati demokráciákban, a mi új tör­vényünknél sokkalta szigorúbb, a magzat életét védő törvények léteznek.- Hát ez az. Lett volna minta bőven. Éppen ezért szeretném, ha e törvényt hatályon kívül helyeznék a tisztelt honatyák és honanyák, s merőben újat, európait alkotnának helyette.- Felfogása szerint a művi terhességmegszakítás egyenlő a gyilkossággal.- Igen. Ahogy a mi létünk is alapvető feltételekhez, így töb­bek között oxigénhez van kötve, úgy a magzaté is. A művi beavatkozással életfelté­teleit szüntetjük meg. Ha ez nem gyilkosság, akkor az sem, ha megfojtunk valakit, hisz csupán az oxigéntől fosztottuk meg.- Ön az Alkotmánybíróság­hoz fordult, holott e bíróság csak jogi fogalmak értelmezé­sével, tisztázásával foglalkozik, azaz azt vizsgálja: alkot­mányba ütközik-e a törvény, avagy nem.- Az ominózus abor­tusz-törvénnyel szembeni er­kölcsi kifogásaim mellett jog- értelmezési gondjaim is van­nak. Mindannyian tudjuk: a parlament eltörölte az emberi élet kioltására vonatkozó bün­tető törvényt, azaz Magyaror­szágon senkit sem lehet halálra 'ítélni. Az abortusztörvény a fo­gantatással induló magzati életről beszél, s megengedi an­nak kioltását. Könnyen belát­ható: az előbbi és az utóbbi el­lent mond egymásnak. Az Al­kotmánybíróságot - melyhez tudtommal már jó néhány abor­tusz törvény elleni beadvány érkezett - csupán arra sarkal­lom, próbálja feloldani e di­lemmát. Kozma Ferenc Munkaerőt kölcsönöz? Munkahelyet keres? Keressen bennünketl Pécs, BajcsyZs. u. 18. (Domus Á.) Tel.: 36-861

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents