Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)

1993-02-14 / 44. szám

Itthon is jönnek a gázmeghajtású autók Néhány éve még a bajai piacra járt az olasz műszerekért a fél ország Amiben egy-két évvel ezelőtt legfeljebb csak bízhatott az em­ber, úgy tűnik megvalósul: a nyugati példához hasonlóan va­lószínűleg néhány hónapon be­lül Magyarországon is engedé­lyezik a pb-gáz autó-üzem­anyagként való felhasználását. A Dél-Dunántúlon egyébként is nagy hagyományokkal ren­delkező gázmeghajtás előnyei­ről régiónkban talán leginkább a bajaiak tudnának mesélni. In­formációink szerint egy időben a bajai piacra járt a fél ország a Polski Fiatok, Skodák (s egyéb keleti csodák) „gázosítását” le­hetővé tevő olasz műszerekért, amelyek - ha csak el nem kapta az embert a rendőr, idejekorán - akár két-három hónap alatt is behozták az árukat, feltéve, hogy eleget autózták veie. — Egyetlen bajuk volt csupán a - nevezzük így - „bajai-olasz rendszerű” gépeknek, nevezete­sen, hogy gyakran, 100-120 ki­lométerenként cserélni kellett a palackot - merthogy az ülések mögé, avagy a csomagtartóba rejtett közönséges pb-palackból kapta a motor a gázt. Egyelőre nem lehet tudni, de előfordulhat, hogy a készülő kormányrendelet már megen­gedi az eddig oly' sok rend­számtáblát követelő megoldást is - úgy tűnik viszont, hogy a fenti módszernél egy kényelme­sebb rendszert is alkalmazha­tunk. Már persze azok, akik haj­landók lesznek kifizetni azt a 40-50 ezer forintot, melybe egy teljes átépítés kerül. A 40-50 ezer forint a hazai gépkocsiparkot tekintve lega­lábbis aggályos ár. Egyes véle­mények szerint ugyanis addig, míg egy többszázezer forintok (nem ritkán a milliót is megha­ladó) érő nyugati autó tulajdo­nosa valószínűleg ódzkodik majd a nehezen összegyűjtött autó kényesnek vélt motorjának átalakításától, az is igaz, hogy egy 6-8 éves kocsi - melyből a legtöbb fut - az esetek többsé­gében körülbelül pont 60-80 ezer forintot ér. Márpedig egy 60 ezret érő autót nagy valószí­nűséggel ritkábban fognak 50 ezerért átalakítani. A fenti okoskodás azonban egészen más fénybe kerül, ha megnézzük, hogy egy liter gáz jelen pillanatban - a 70 forint feletti benzinnel szemben - mindössze 40-44 forintba kerül, ami ugye kapásból negyven százalékos üzemanyag megta­karítást jelent. Nem is beszélve a sokkal kedvezőbb környezeti hatásokról, mely a zöldek mie­lőbbi, pb-gáz melletti kampá­nyát valószínűsíti. Summa summárum, nagy ki­hívás előtt állnak a hazai ben­zinkutak tulajdonosai, feltéve persze, ha a kormány a jelenlegi híreknek megfelelően valóban engedélyezi a pb-gáz közutakon történő használatát. S feltéve - ami nem valószínű - hogy a benzinkutasok nem kapnak an­nak a szemfüles budapesti cég­nek az ajánlatán, melynek mér­nökei máris kifejlesztettek egy gázkutat, megkönnyítve a fenti­ekben már említett, eddig igen­csak nehézkes tankolást. (Egy-egy ilyen, egyébként mo­bil kút, ahogy tudni lehet, jelen­leg cirka három milliót kóstál.) S hogy sokan máris attól fél­nek, a forgalmazók a lehető­ségre felfigyelve megemelik a pb-gáz árát? Benne van a pakli­ban. De az is, hogy a gáz - je­lenleg - szabadon importálható. Pauska Zsolt A Mecsek Cukrászda nem lesz Nádor Mint napokban lapunk ha­sábjain is hírt adtunk róla, Pécs legpatinásabb szállodája, a Nádor még nem fog egyhamar kinyitni. Az igazi pécsieknek már ez is eléggé fájó tény évek óta, nem csoda hát, ha többen megdöbbentek, hogy egyszer csak a Széchenyi-tér másik kedves és népszerű helye, a Mecsek Cukrászda is bezárt, s zárva tart, immár több, mint egy hónapja! A bérbe adó városi önkor­mányzat az ügyben annyit tu­dott mondani, hogy az előpri­vatizáció kapcsán került sor a Mecsek Cukrászda meghirde­tésére is. Ám mivel alapjában véve az Állami Vagyonügy­nökség végzi a privatizációt, az önkormányzatnak semmi olyan eszköz nincs a kezében, amivel például egy hasonló, a városképhez és -hangulathoz hozzátartozó intézmény sorsát szabályozhatná. Amit megte­hettek és meg is tettek, az az volt, hogy kikötötték: a jö­vendő üzemeltetőnek is cuk­rászdaként kell a helyiségeket használnia. Szerencsére a bérlőnek, Ká- konyi Attilának esze ágában sem volt mást csinálni a Me­csek Cukrászdából, mint ami. A nevet is megtartja, nem lesz belőle Florida vagy Manhattan bár, csupán küllemében újul meg a Mecsek, s ígérik, hogy legkésőbb március végéig újra megnyitnak.- Nem számíthattunk rá, hogy a pincében egy oszlop tel­jesen meg van rogyva - mondja Kákonyi Attila -, meg kellett erősíteni. Ez nem csak sok pénzt, hanem sok időt is elvitt, ha ez nincs, már rég nyitva lennénk. Különben minden olyan lesz, mint régen, csak egy kicsit csinosabb, márványpultokkal, s üzemelni fog a kuckó is, kávéház jelleg­gel. Annyi plusz is lesz, hogy a hagyományos cukrászsütemé­nyek, torták és fagylalt mellett ezentúl hidegkonyhai készít­mények is kaphatók lesznek, saláták és sültek.- Úgy tudom, hogy a Király utca közepén valaha volt zöld­séges bolt az ön tulajdonában van.- Igaz, de éppen eladom, nem tudom a kettőt csinálni. Jelenleg úgy néz ki, hogy a bolt egyik felében butik fog mű­ködni, a másik részt, ha min­den igaz, a Herendi Porcelán- gyár venné meg, s egy exklu­zív bemutatóboltot nyitna. Er­ről most folynak a tárgya­lások. Méhes A már elkészült horgásztavak üzemeltetőit is várják a tanfolyamra Hogyan létesítsünk halastavat? Céltanfolyamot szervez a PMMF bajai intézete Halastavak és horgásztavak létesítésével, üzemeltetésével és rekonstrukciójával kapcsolatos, közel 100 órás céltanfolyamot szervez a Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola bajai Vízgazdál­kodási Intézete. Mint Kolláth Mária adjunk­tus elmondta, elsősorban olyan vállalkozók és érdeklődők je­lentkezését várják, akik a priva­tizáció vagy a kárpótlás kapcsán már meglévő és felújításra szo­ruló halastóhoz, vagy horgásztó létesítéséhez alkalmas terület­hez jutottak, illetve bérelnek ha­lastavat, vagy ezzel kapcsolato­san kívánnak munkát vállalni a jövőben. A különböző horgász­egyesületek kezelésében lévő horgásztavak üzemeltetőinek is tudnak hasznos információkkal és ismeretekkel szolgálni mű­szaki, földtani, haltartás-techno- lógiai, halegészségügyi ismere­tek és egyéb, nélkülözhetetlen témák tekintetében. A 60 órás elméleti és 36 órás gyakorlati időtartamú tanfo­lyamon meghívott külső szakér­tők és a Vízgazdálkodási Intézet oktatói tanítanak majd. A hall­gatók megismerkedhetnek a haltermelés biológiai alapjaival, a halastavak üzemeltetésével, a tógazdaságok műszaki létesít­ményeivel, földműveivel, víz­kémiai és halegészségügyi alap­ismereteket szerezhetnek. Meg­tanulhatják a halastavak trágyá­zásának szabályait, a haltakar­mányozást, megismerkedhetnek a lehalászás eszközeivel. A gyakorlati foglalkozásokat a nagybaracskai kísérleti halasta­vakon tartják meg, ahol bemu­tatják a különböző halfajokat, az ivadékelőnevelést és utóne­velést, begyakorolhatják a leha­lászás, válogatás, halszállítás különböző módszereit. Megta­nulhatják a hallgatók a vízmin­tavételt, a kémiai és biológiai vizsgálatok elvégzését, a hal­szaporítást, a kihelyezést. Természetesen a gyakorlati foglalkozások nem zárulhatnak főzési bemutató és kóstoló nél­kül, mint Kolláth Mária, tanfo­lyamszervező elmondta külön­böző halakból készítenek étele­ket a hallgatóknak. A tanfolyamra február 23-ig lehet jelentkezni Baján, a PMMF Vízgazdálkodási Intéze­tében, a Környezettechnológia Tanszéken. A jelentkezők felvé­teléről elbeszélgetés alapján döntenek, előnyben részesítik a középiskolai végzettséggel ren­delkezőket. A tanfolyam rész­vételi díja 22 ezer forint, a kur­zus vizsgával zárul, amelyről bizonyítványt kapnak a hallga­tók. H. Zs. Speciálisan kiképzett kutyák segítik a vámosokat Fotó: H. C. P. Napi 150 kg heroin Isztambulból Megvesztegetési ajánlatok a vámosoknak Az elmúlt tíz évben nem fog­lalt le összesen annyi kábító­szert a vámhatóság, mint tavaly. Erről Dr. Arnold Mihály vezér­őrnagy, a Vám és Pénzügyőr­ség országos parancsnoka tájé­koztatta lapunk munkatárasét. Elmondta, hogy tranzit ország­ból felhasználókká váltunk, új jelenség a korábbi évekhez vi­szonyítva, hogy a nemzetközi maffiában egyre több honfitár­sunk tevékenykedik. Tavaly már 20 magyar állampolgárt tar­tóztattak le különböző orszá­gokban, s csak heroinból több mint egy mázsát foglaltak le tő­lük, de kokaintól a hasisig va­lamennyi drog megtalálható volt náluk. Egy-egy szállításért 3-5000 márka fizetséget kaptak. Az európai hatóságok becs­lése szerint Isztambulból, na­ponta 150 kilogramm heroint indítanak útnak. Tavaly már azt is tapasztalták a magyar hatósá­gok, hogy holland és dél-ameri­kai szállítmányok jelentek meg a hazai piacon. Újabb és újabb módszereket vezetnek be a szál­lítók a hatóságok kijátszása ér­dekében, az ismert közúti és légi módozatok mellett a kom­binált vasúti és vízi szállítási le­hetőségeket is alkalmazzák. Egyre fokozódik a KGST-pi- acok dzsungele, a parancsnok szerint lehetetlen ezeken a vásá­rokon rendet tenni és nincs is erre megfelelő személyzet, ezért a jövőben már a határon ki kell szűrni ezeket az árusokat. A vámparancsnok elmondta, nagymértékben növekedett az egy bűncselekményre jutó ösz- szeg, gyakran a 100 milliós nagyságrendet is meghaladja a csempészés, csalás mértéke egy-egy esetben. Többször elő­fordult, hogy a vámszolgálat ál­tal használt bélyegzőket és ok­mányokat hamisították, így akarták megkerülni a vám- és adófizetési kötelezettséget. Kü­lönösen a cigarettánál és a szesznél alkalmazzák előszere­tettel, hogy látszólag exportra szállítják ki az árut, de itthon hozzák forgalomba. Ezáltal egy kamion szállítmány cigarettánál 20 millió forint jogtalan nyere­séget zsebelnek be a forgalma­zók. A felderített adócsalások száma 130 százalékkal emelke­dett, az elkövetési érték pedig 800 (!) százalékkal. Megjelen­tek a nemzetközi maffiák is, a személygépkocsiktól az autó­buszokig és hajókig a legkülön­bözőbb rejtekhelyeket alakítják ki a nagyértékű áruk átcsempé- szésére. A korrupcióval kapcsolatban Arnold Mihály kijelentette, belső ellenőrzésük, felderítésük rendkívül szigorú, ezen a terüle­ten csak feddhetetlen és tisztes­séges emberek dolgozhatnak. Nem ritka a félmilliós megvesz­tegetési ajánlat sem, de a száz­ezres szinte minden napos.- Néhány tiszt és tiszthelyet­tes nem tudott ellenállni a pénz csábításának, ezért 11 munka­társunktól meg kellett válnunk az elmúlt időszakban és termé­szetesen a felelősségre vonásuk sem maradt el. A maffiák tör­vénye alapján: aki egyszer ve­lük kapcsolatba kerül, az nem szabadul, s mi egyetlen vissza­élés felett sem hunyhatunk szemet. Hajdú Zs. Magánkézbe kerülnek a dél-dunántúli MEH-telepek A biztos piacról továbbra is az anyavállalat gondoskodik Huszonhat telephelye közül csak nyolc-tizet tart meg saját kezelésében a Dél-dunántúli MÉH Nyersanyaghasznosító Részvénytársaság, a fennmara­dókat magánvállalkozóknak adja bérbe.- Elsősorban az érintett tele­pek vezetőinek ajánljuk föl a lehetőséget, amennyiben ők nem élnek vele, úgy pályázat út­ján más vállalkozók is elnyerhe­tik a működtetési jogot - mondta a kezdeményezéről Sárdi Péter vezérigazgató. - A szerződésben igyekszünk ked­vező feltételeket biztosítani partnereink számra, akik az alaptevékenység mellett más, jól jövedelmező üzletágakat, például papírforgalmazást, gáz­palackcserét is bevezethetnek. Telepvezetőink fogékonynak mutatkoznak a lehetőség iránt, Barcson, Lentiben és Siklóson már meg is kötöttük a szerző­déseket, de további városok­ban, illetve településeken is folytatunk tárgyalásokat. Áz új szerkezeti felállás be­leilleszkedik a vállalat privati­zációs elképzeléseibe. Ä több, mint 300 embert foglalkoztató, az elmúlt évben alaptevékeny­ségében 600 millió forintot forgalmazó részvénytársaság értékesítésének háromnegyed része exportra ment. A ked­vező mutatók fenntartása érde­kében elengedhetetlen, hogy a jól működő felvásárlói rend­szer megmaradjon, míg a válla­lat kezelésében maradó telepe­ken a korábbinál nagyobb gon­dot fordítsanak az újrahaszno­sítandó nyersanyagok feldol­gozására. Ez utóbbi célt szol­gálná, hogy külföldi partner bevonásával magasabb színvo­nalú gépek állhatnának rendel­kezésre a hulladék feldolgo­zottsági szintjének emelésére. Az Állami Vagyonügynökség által rövidesen meghirdetendő tender alapján a cég 76 száza­lékáig szerezhetnek érdekelt­séget hazai, illetve külföldi be­fektetők, a maradék 24 száza­lék területi jogon az érintett önkormányzatokat illeti. A Dél-Dunántúl négy me­gyéje közül egyébként Zala nyújtja a leggazdagabb felvá­sárlási lehetőségeket. Ezt jól bizonyítja, hogy a vállalatnak itt kell megküzdenie a legerő­sebb konkurenciával, de az or­szágos átlagot tekintve a többi megye forgalma sem lebecsü­lendő.- Szerződő partnereinknek nem kell félniük eladási nehéz­ségektől - bizakodott Sárdi Pé­ter - ugyanis a tekintélyes ex­port fenntartásával ők olyan üzletek részesei is lehetnek, amiket a kisebb telepek önma­gukban soha nem tudnak el­érni. Márpedig a nyugati or­szágokban az utóbbi időben je­lentősen megnőtt a mindig fi­zetőképes kereslet a hasznosít­ható magyar hulladékanyagok iránt. K. E. Javuló telefon­helyzet Komlón Jó hírrel örvendeztette meg a komlói önkormányzati testületet Tóth József polgármester. Beje­lentette, hogy a Matáv és a kom­lói önkormányzat megállapodá­sának köszönhetően a közeljö­vőben harminc nyilvános tele­fonnal látják el a várost.- Hol találhatják meg az em­berek az új, korszerű készüléke­ket, amelyekkel az ország min­den pontját elérhetik? Lapunk kérdésére Harnóczy Csaba al­polgármester válaszolt.- Nagy öröm számunkra a te­lefonhelyzet javulása, mert köz­ismert, milyen nehézségekkel küzdünk ezen a téren. A telefon- fülkéket a lakosság kérései, igé­nyei figyelembevételével szeret­nénk elhelyezni egy-egy körzet­ben. Jó lenne, ha az emberek mi­nél előbb felkeresnék képviselő­iket, adjanak javaslatokat hol le­gyen nyilvános telefon. R. T. 1993. FEBRUÁR 14., VASÁRNAP Új VDN 3

Next

/
Thumbnails
Contents