Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)

1993-02-13 / 43. szám

1993. február 13., szombat uj Dunántúli napló 3 Mi mindig úton vagyunk, és mindig egy célt akarunk megvalósítani Zarándokút Rómába A Duna TV vételének engedélyezési eljárásáról Mennyi a használatbavételi és a fennmaradási díj? Mayer Mihály pécsi megyés­püspök és Wolf Gyula, a püspök titkára, nemrégiben a magyar püspöki kar küldöttség tagjai­ként látogatást tettek Rómában. A zarándokút fél évtizedenként ismétlődik, az Új Dunántúli Napló ovlasói most első alka­lommal ismerkedhetnek az „Út” eseményeivel. * A magyar püspöki kar II. Já­nos Pál pápánál tett látogatásá­ról szeretnék érdeklődni, milyen volt az út, hányszor tudtak a pá­pával találkozni, milyen témák­ról beszéltek. Az Adlinina látogatásra öt­évenként minden ország püs­pöki kara elmegy Rómába. Azt mondjuk, hogy Adlinina, a kü­szöbhöz, Szent Péter, Szent Pál sírjához. Úgy is lehetne mon­dani, hogy a kiinduló ponthoz, az eredethez, hogy az ember mindig lássa, honnan indult. A forráshoz való visszatérés tudja az embert frissen tartani. így tudja mindig az eredetiséget, az eredetiség értékét megőrizve továbbvinni a jelenben és a jö­vőre. A látogatás mindig kettős célzatú, és kettős tartalma van. Az egyik tartalom, hogy ez za­rándokút, zarándokút Szent Pé­ter és Szent Pál sírjához, és mint minden római zarándokúinak, egyik eleme a négy nagy bazili­kának a megtekintése. Es nem­csak külső szemlélése, hanem ott imádkozni. Ezért történt az, hogy közös szentmise volt a Pé­ter Bazilikában a magyarok Nagyasszonya kápolnájában, szentmise volt a Mario Maggi­ore templomban. A Szent Pál Bazilikában a pápa tartott szentmisét, amin részt vett a tel­jes püspöki kar, és ott voltak kü­lönböző egyházak vezetői a va­tikáni bazilikában egy vesperást imádkoztunk közösen. A zarándokúihoz tartozott a pápával való találkozás. Ked­den 11 óra 45 perckor volt a magánkihallgatás, amelyen en­gem fogadott. Negyed óra szo­kott ez lenni. Két téma került elő, az egyik a pápalátogatás, Pécs egyházmegyei hatása. Azt kérdezte a szentatya, hogy kül­földről kik vettek részt, és na­gyon örült, hogy voltak Horvát­országból, sőt Ausztriából és Németországból is. Pécsi egy­házmegye, amely az országban talán legjelentősebben képviseli a kisebbségeket, keresztény összhangban és szeretetben vet­tek részt a kisebbségek pápai misén, és ennek a hatása még most is pozitív. A pápalátogatás a magyarokra szintén pozitív hatással volt. Bérmaútaimon amikor szóba kerül, most is nagy örömmel számolnak be, akik részt vettek a pápai misén, milyen mély élményt jelentett nekik. Hogy az egyház megúju­lásában mennyire látszik,. ezt statisztikailag nem lehet kiszá­mítani, hiszen a pápalátogatás élménye minőségi tartalmat és értéket jelentett az embereknek, és ezt a minőséget lehet a leg­nehezebben megfogni. Minősé­get jelent az, hogy a keresztény ember hitében, meggyőződésé­ben öntudatosabbá válik, és en­nek az öntudatnak van mennyi­ségben kifejezhető ereje.- Vasárnap délelőttönként észreveszem, amikor autózom a városban, a templomok környé­kén sokkal több ember mozog, mint 2-3 évvel ezelőtt. Szembe­tűnően sok.. .- Igen, én nagyon örülök, mert ez azt jelenti, hogy a ke­resztény értékeket az emberek felismerik és jobban igénylik, és tulajdonképpen ezeknek az értékeknek a kivetítődése a számbeli növekedés. A másik téma a szentatyával történt beszélgetésben: a ma­gyar társadalomnak mi az elvá­rása az egyháztól. Azt fejtettem ki, hogy a társadalom az egy­háztól elsősorban a bajban lévő embereknek a segítését az egy­háztól. A pápa kifejtette azt, hogy tulajdonképpen minden karitatív szolgálat az Isten sze- retetéből táplálkozik, és ezért az Isten szeretet sohasem elhanya­golható, sohasem másodlagos, a minden karitatív szolgálatnak a gyökere. így került szóba az, hogy az egyház, amikor szol­gálja a társadalmat, akkor nem elég, ha csak a horizontális vo­nalban mozog, hanem a vertiká­lis vonal, az istenszeretetnek a vonala, az mindig fontos, lé­nyeges és nem feladható.-Arról nem esett szó, hogy az egyház mit vár a társadalom­tól, pl. a baranyai társadalom­tól, illetve az egyházmegye tár­sadalmától.-Erre nem került sor. Hogy az egyház mit vár, hiszen az egyház az mindig is szolgálni akarta és szolgálni akarja a tár­sadalmat, és amikor iskolák, szerzetesrendek indulnak, akkor sem magáért a tulajdonért küzd az egyház, hanem a társadalom és a megkeresztelt emberek igényei miatt, mert azokat akarja hosszú távon szolgálni.- Hát ez az igény Pécsett most különösen hangsúlyossá ■ vált, mint az Új Dunántúli Napló hasábjain is megjelent...- Azt hiszem, hogy ez a vita eléggé a felszínen mozgott és nem a gyökerek kerültek elő. Itt inkább a különböző felfogású hozzáállásban volt véleménykü­lönbség. Januárban amikor itt voltak a minisztérium részéről Platthy Iván, dr. Dörnyei és ^JKorzenszki Richard bencés atya, meghívtam a polgármeste­reket és a plébánosokat, hogy az ingatlan visszaadással kapcsola­tos problémáikat elmondhassák. Azt hiszem akkor sokminden a helyére került, és sokminden­ben az önkormányzatok is lát­ták, hogy az egyház nem elle­nük tesz, hanem keresi, hogy megértéssel, kölcsönös érdekek megtalálásával hogyan lehet előrelépni.- Visszatérve Rómára, ho­gyan telik egy napja a Szenta­tyának, hogyan a püspöknek?- Hogy a pápának egy napja hogyan telik, azt pontosan nem tudjuk, nem kérdeztük. Annyit tudunk és annyit láttunk: a pá­pával volt a magyar püspöki karnak egy közös miséje és ez reggel 7 órakor volt, és már jó­val 7 óra előtt a Szentatya ott volt a kápolnában elmélkedett délelőtt 10 órától, fél 11-től fo­gadja a különböző országokból jövő püspököket, fél 2-kor ebé­del. Az ebéden két csoportra osztva vett részt a püspöki kar is, hiszen az ebédlőben 19 püs­pök és a pápa munkatársai nem férnének el. Ez egy viszonylag szerényebb ebéd: nagyon vé­konyra szeletelt sonka, kis olaj­bogyóval és kis ecetes hagymá­val lett föltálalva, utána volt egy húsleves, majd sülthús, sárga­répa, párolt kelbimbó, kevés rizzsel, aztán sajtot szolgáltak fel. Ez a pápai ebéd.- A szállás, gondolom, ha­sonlatos egy szerzetesi cellához, vagy szobához ■..- A papi szállodában vol­tunk, ahol a világ különböző or­szágaiból jövő püspökök, papok közül bárki helyet kérhet. Kí­vánsága szerint reggelivel, ebéddel, vacsorával, vagy csak félpanziós ellátást. Mindenki­nek volt egy külön kis szobája, mint ahogy minden hotelben, ahhoz tartozott egy vizesblokk. Az előbb említettem, hogy zarándokokat látogat, de amikor a püspökök elmennek, akkor a kongregációkat és a miniszté­riumokat felkeresik. A minisz­terelnökség, az államtitkárság­ról a püspöki, a papi és a hittani kongrecióba minden püspök együtt megy. A többi kongreg­ációba pedig azok a püspökök mennek el, akik Magyarorszá­gon azzal a feladattal vannak megbízva. Van istentiszteleti, keleti szenttéavatás, missziós, nevelési, szerzetesi kongregá­ció. Aztán pápai tanácsok és bi­zottságok: családvédelem, Justi­tia Pax, keresztények egysége, nem hívők, művészet, történe­lem, tömegtájékoztatás, mene­kültek és emigránsok, egész­ségügy, világiak. Ezekre a he­lyekre mentek el a magyar püs­pökök. Én ezek közül tíz helyen voltam és ott beszámoltunk az odatartozó magyarországi kö­rülményekről a magyarországi újraindulásról.- Gondolom, hogy a nevelési kongregáción beszámolt a püs­pök úr a megindult szeminári­umról.- A nevelési kognregációhoz tartozik a hivatásgondozás. Természetesen a pécsi újrain­dult szeminárium is szóba ke­rült. Örültek annak, hogy 25 szeminaristánk van, és negy- venegynéhány civil hallgatója a teológiai főiskolának Pécsett.- Jól tudom, hogy hölgyek is járnak a főiskolára?- A teológiai főiskolán a civi­lek között nők is vannak, hi­szen, ha végeznek, ugyanúgy taníthatnak hittant mint a fér­fiak.- Szeretném megkérdezni, hogy a Szentatyával való talál­kozásokon a régi Jugoszláviá­ban zajló események szóba ke­rültek-e?- Az ebéd alatti beszélgeté­sen a különböző témák, törté­nelmi események, és a külön­böző kongregrációkban a ha­zánkon kívül élő magyarok helyzete is szóbakerült.- A Szentföldön tett látogatás után most Rómában volt, milyen utat.tervez püspök úr?- Legtöbbször nem mi ter­vezzük az utat, hanem vannak bizonyos kötelezettségek, bizo­nyos feladatok és az utak ezek­hez kapcsolódnak. Néha úgy tűnik egyik másik embernek, hogy milyen jó a püspöknek, mennyit utazik. De ezek az uta­zások sohasem öncélúak, min­dig bizonyos feladatokat is je­lentenek. Ilyen feladatot jelent majd június második felében: Magyarországról egy zarán­dokcsoport indul Aachenbe, Németország legnyugatibb egyházmegyéjébe. Az aacheni székesegyházban van egy ma­gyar kápolna. Valamikor a kö­zépkorban, és utána is nagyon sokan zarándoltak Magyaror­szágról Aachenbe. Most is ilyen zarándok buszok indulnak az ország egész területéről, pécsi egyházmegyéből is. Ugyancsak eucharisztikus kongresszus, ahová a magyar püspöki karból néhány püspök meghívást ka­pott. Ez az itthoni programom miatt elég szoros, és ezért nem tudok részt venni. Október 10-e körül lesz majd egy zarándokút, -nemcsak a Pécs-egyházme- gyéből - Rómába, a római ma­gyarok templomába. Ez volt Mindszenty bíborosnak a rituá­lis temploma. Amikor most kint voltunk a pápalátogatáson, az egyik reggel ebben a templom­ban is volt közös misénk.-Ezen a szentmisén ki mon­dott szentbeszédet?- Gyulai Endre szegedi me­gyéspüspök prédikált, ismer­tette a templom történetét. Eb­ben a templomban a reneszánsz időben élt egy magyar pap, és itt is temették el eléggé méltatlan módon, nemigen ismerjük az életét. A kortársa, Janus Panno­nius már jóval ismertebb. A za- rándokútakról, amelyeket an­nakidején szerveztek, a magya­roknak az egyházhoz való hű­sége is kifejezésre jutott min­dig. Úton levés, összetartás a za­rándokkal Rómából jövünk, Rómába megyünk. Az is tulaj­donképpen mindig egy célt is jelent és a mi életünkben. Mi mindig úton vagyunk, és mindig egy célt akarunk megva­lósítani, és a zarándoklásnak ez az úton levés és célmegvalósítás a lényege. Minden ember életé­ben tulajdonképpen ez megy végig. Lombosi Jenő Több olvasónk is érdeklődött afelől, hogy mi az eljárási mód a Duna Tv vételével kapcsolat­ban. Izsa Lajost a Pécsi Postai és Távközlési Felügyelet osz­tályvezetőjét kérdeztük.- Abszolút tisztán én sem lá­tok. Felettes szervünktől nem kaptunk egyértelmű utasítást a Duna TV-vel kapcsolatban.- Ki a felettes szervük?- Budapesten a Postai és Távközlési Főfelügyelet. A ká­beltelevíziókkal kapcsolatos ügyekkel csak mi foglalkozunk. A műhold vételével kapcsolatos nemzetközi jogi dolgokkal a minisztérium, illetve a Frek­venciagazdálkodási Intézet fog­lalkozik. A műholdvevő hálóza­tokat és berendezéseket mi en­gedélyezzük a négy megyében elsőfokú hatóságként. Nekünk az úgynevezett konvertálást is jóvá kell hagynunk. Ez azt je­lenti, hogy a vett jeleket átrak­ják egy másik csatornára és úgy továbbítják a kábeleken. Bizo­nyos szabvány szigorúan szabá­lyozza, ezt mi szakmai szem­pontból megnézzük. Ebbe a Duna TV csak úgy kapcsolódik be, hogy az is műholdas tv. A tartalomra vonatkozóan nekünk nincs semmilyen elbírálási jo­gunk. Tehát ha valaki jön és azt mondja, hogy a Duna TV-t sze­retné fogni, és a szabványnak Jean-Luc Godard új filmjé­nek már a címét is csak körül­ményesen lehet magyarul visz- szaadni, a benne rejlő szójáték következtében: Németország ki- lenc(új)nulla. Egyszerre juttatja eszünkbe Rossellini klasszikus művét, a Németország nulla év-et, s azt a tényt, hogy 1990-ben a németek számára új időszámítás kezdődött. Ezek után nem meglepő, hogy maga a film is rendkívül összetett és talányos. Az egyik bevezető képen például egy Mercedes keresztülhajt egy föl­dön heverő Karl Marx Strasse feliratú utcatáblán meg egy csokor virágon. Ez eddig vilá­gos. Erre mit látunk? Az autó rendszámának betűjele: M-RX. így viszont már eltöprenghe­tünk, miként is értelmezzük a látottakat. Ironikus fintorról lenne szó? Esetleg arról, hogy a rendező szerint a Fal leomlása alig változtat a korszellemen? Vagy netán arra céloz, a Keletet épp azok a gazdasági tények és törvények buktatták meg, ame­lyekről mindig is papoltak itt? De nincs időnk elmélkedni, mert újabb és újabb talányok záporoznak ránk, sokszor bi­zony alig követhetően. Szabad asszociációk, filmidézetek, fel­iratok, egy lazán összefűzött mozgóképi esszé gondolatvilla­násai. Godard a francia tévé fel­kérésére készítette művét, bizo­nyára e körülmény magyarázza a még tőle is szokatlanul oldott- nak tűnő képvilág széthullámzó képlékenységét. Az adó által megjelölt téma a magányosság volt. Nyilván ezzel függ össze, hogy a film hőse egy felesle­gessé vált amerikai kém, fáradt, táskás arcú öregúr, nagy, lógó télikabáttal, aki feltehetően haza akar térni. Átvág Berlinen, majd a város környékén bo­lyong, elégikus hangulatú őszi erdőkben, s mindenkitől azt kérdezi, merre van Nyugat. Ilymódon a film egyszerre megfelelően kéri a a konvertá­lást, kifizeti az esetleges enge­délyezési díjat, akkor mi enge­délyezzük.- Mennyi az engedélyezési díj?-Több fázisa van, az egyik az építési engedély, amely eset­ben a tervezett kivitelezési költ­ség 1 százaléka a díj, aztán használatbavételi engedélyt is kell kérni a műszaki átadást kö­vetően, az pedig 1,5 százaléka a tényleges kivitelezési költség­nek. Vannak olyan rendszerek, amelyek építési engedély nélkül készültek. Ezekhez fennmara­dási engedély szükséges, 5 szá­zalékot kell fizetni, amely egy kicsit büntető jellegű. Adott esetben jogunk van ahhoz is, hogy bontást rendeljünk el.- Tehát, például a KABEL- COM, ha szeretné sugározni a Duna TV műsorát, Önökhöz kel­lene fordulnia engedélyért?- Akkor, ha korábban nem kért műholdcsatomát. Mert le­hetséges, hogy ők több műhold­csatornára megkérték az enge­délyt, de nem mindegyiken közvetítenek. Ha akkoriban már megkérték, akkor most nem kell, arra csupán csak rá kellene tenni ezt a műsort. Egyébként az engedélyeket gyorsan ki tud­juk adni. Mindössze két-három hét alatt. Cs. L. csak magáról Németországról kezd beszélni. Egy emlékező tudat gomolygó képtöredékei által felidézi az elmúlt fél év­század történelmét. A kibonta­kozó látomás zavarba ejtően po­lifon természetű. A kamera te­kintete kívülről szemlélődő, kri­tikus, de át-átmelegíti Godard vonzalma is, aki, mint egyszer megvallotta, előbb ismerte No- valist, mint Camus-t, s a német romantikától, az új hullám más képviselőihez hasonlóan, bősé­ges szellemi útravalót kapott. E nézőpontbeli kettősség je­gyében idézi meg a film Hegel szellemét. Időnként ugyanis egy filozófus és egy fordító párbe­szédét halljuk, akik a nagy sváb bölcselő egyik művéről érte­keznek. Ám miközben a cél­szerű fejlődés magabiztos gon­dolatai eljutnak fülünkbe, olyan képeket látunk, amelyek cáfolni látszanak az elhangzottakat. S közben többször is megjelenik a Spenglerre utaló felirat: A Nyu­gat alkonya. Hogyan? - kérdez­zük csodálkozva. Hiszen az imént még csupán a Kelet agó­niájáról esett szó. És ekkor segítségünkre jön Don Quijote. Egy ódon szélma­lom is feltűnik a háttérben, a nemes lovag azonban inkább egy hatalmas toronydaru felé veszi útját. Sancho Pansát is. megpillantjuk, amint nagy ke­servesen tol egy Trabantot. Ez a bedöglött jármű nemcsak a megbukott diktatúra, a volt Ke- let-Németország jelképe, ha­nem az elavult s leszűkített gondolat modellje is. S az új hullám veteránja minden kép­kockájával ez ellen tiltakozik. Rejtélyes és ellentmondásos, olykor talán még zavaros is, itt azonban nagyon is egyértelmű. Eltökélten az. Vitathatatlan elszántsága erőt ad neki. Nemcsak a szélmalom ellen, de akár a toronydaruval szemben is. Nagy Imre Képünkön: II. János Pál pápa Mayer Mihály pécsi megyéspüspökkel beszélget. Háttérben Wolf Gyula püspöki titkár Don Quijote és a toronydaru Futnak a képek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents