Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)

1993-02-12 / 42. szám

1993. február 12., péntek aj Dunántúlt nopiö 13 Baloldali képviselők fóruma A héten dr. Toller László ön- kormányzati ügyvivő vezetésé­vel ülést tartottak a baranyai he­lyi önkormányzatok szocialista képviselői, akik áttekintették a települési önkormányzatok költségvetésével kapcsolatos kérdéseket. Megállapították, hogy első­sorban a városok költségvetési eszközei szűk mozgásteret biz­tosítanak a testületeknek, e te­lepülések feszítő infrastrukturá­lis és kommunális gondjainak megoldására. A napról-napra „élés” mellett szinte mindenütt hiányzik egy átfogó település- fejlesztési koncepció. Markánsan felvetődtek a munkanélküliség önkormányza­tokat érintő problémái is. A szocialista képviselők szerint a jelenlegi centralizált irányítás és elosztási struktúra mellett az önkormányzatok alig rendel­keznek jogi és anyagi eszkö­zökkel a hosszabb távon rajtuk lecsapódó problémák kezelé­sére. Városi TV Pécs belvárosában is Pécs Közgyűlése a közel­múltban hagyta jóvá az önkor­mányzat és a Konzum-Teleká- bel Szolgáltató Kereskedelmi és Reklám Kft. között kötendő szolgáltatási szerződést, amely arra vonatkozik, hogy a kft. a jövőben rendszeresen sugá­rozza a Pécsi Városi Televízió műsorait. Ezáltal a VTV prog­ramjai az UHF 03-as csatornán láthatók lesznek Pécs belváro­sának mintegy 5000 lakásában is, várhatóan még idén tavasz- szal. A terv megvalósításának most már elsősorban időleges műszaki akadályai vannak, bár a VTV adását mind ez ideig ki­zárólag „sugárzó” Kábelkom HBO Pécsi Kábeltelevízió Kft. részben amerikai érdekeltségű, s így az HBO jóváhagyását is meg kell szerezni még hozzá. Kamatcsökkentés a nagybankoknál A nagyobb kereskedelmi bankoknál e hónapban jelentő­sebb kamatmérséklés történt. Legelőször az OTP jelentette be, hogy megváltoznak betéti és hitelkonstrukcióik kamatfeltéte­lei. A betétek kamatai 1-3 szá­zalékkal, egyes hitelfajtáké 3^4 százalékkal csökkent. Betéti, és hitelei kamatait egyaránt jelen­tősen csökkentette az elmúlt he­tekben a Magyar Hitel Bank. A forintbetéteknél a múlt héten történt nagyobb változás: a ka­matok általában 1-2 százalék­kal estek. A Postabanknál egye­lőre nem várható nagyobb ka­matváltozás. Begyűjtik a roncsautókat A pécsi utcákon sajátos mó­don érzékelhetők a gépjármű tu­lajdonosok megnövekedett költségei - súlyadó, kötelező biztosítás, zöld kártya, vizsgáz­tatás -, elviselhetetlen mérték­ben szaporodtak a közterülete­ken elhagyott autóroncsok. A Közterület-felügyelet teg­nap akciót kezdett a rendszám és közterület-foglalási engedély (amit megkaphat a tulajdonos a Polgármesteri Hivatal Hatósági irodájának műszaki osztályától) nélküli roncsautók elszállítá­sára. Munka van bőven, mára is jut. Hiába próbálkoztak a tulaj­donosok után nyomozni, rend­szám hiányában ez lehetetlen, miközben a lakótársak sem se­gítőkészek. Gyakran értékes járműveket hagynak az emberek az utcán, amit rövid időn belül szétszed­nek az önjelölt szerelők, eldo­bálva az alkatrészeket, amik vi­szont veszélyesek, a parkokban játszó gyerekek több sérülést szenvedtek már emiatt. Divat lett a roncsok felgyújtása is, legutóbb egy kisteherautóban raktak tábortüzet az ifjak. Szó­val, szabálytalan, balesetveszé­lyes és bűncselekmény forrása a roncs az utcán. Az elhagyott járműveket az Interglob Hatósági Gépjárműte­lepre szállítják, ahol egy évig tárolják. A tulajdonos innen ki­válthatja az elszállítási és táro­lási költség kifizetése ellené­ben, de egy év múlva ez akkora összeg, hogy nyilvánvalóan már nem éri meg, mindössze néhány autót vitt el innen a gazdája. Egy év múltán elárverezik a ko­csikat, a pénzt az önkormányzat elkülönített számláján öt évig kezelik és a település fejleszté­sére fordítják. Legalább valami visszajön a városnak. G. M. Némelyik roncs már nem is emlékeztetett autóra Fotó: Szundi György Német telepesek a török után Senkinek nem lehetett még különösebb nemzetiségi prob­lémája a XVII. század végén, amikor a törökvész 150 éve után németországi telepesek utaztak le a Dunán a gazdátlan, olykor kihalt területekre. A nemzet is mást jelentett akkor, mint ma. Az emberek itt a török birodalom terheit nyögték, nyu­gaton a harmincéves háborúban véreztek el. Örültek, ha dolgoz­hattak, ha volt föld, amit mű­velhetnek. Megindult a közép­kori „népvándorlás”, a jobb megélhetésért. Hétköznapjaink bizonyítják: ma sincs ez más­ként. Dr. Szita László, a Baranya megyei Levéltár igazgatója a tö­rök felszabadító háború 1687 és 1699 közötti szakaszának kuta­tása során nem kerülhette meg a betelepítések kérdését, de nem is akarta, sőt tavaly augusztus­ban a német kormány és a ma­gyar művelődésügyi tárca ösz­töndíjával három hónapos kuta- tóútra indult Németországba. Eredményeiről tegnap Pécsett, a Lenau Házban tartott előadást, mi azonban útjának körülmé­nyeire is kíváncsiak voltunk.-Jártam Karlsruhéban, Ba- den-Württembergben, Tübin- genben, Gerlingenben, Stutt­gartban, és nagyon jelentős anyagra bukkantam Ulmban, a levéltárban. Egy forrást kivéve sehol nem volt utalás arra, re­gisztrálták-e a XVII. és XVIII. században Magyarországra ke­rülő németeket. Végül a kora­beli hajónaplókban találtam fel­jegyzéseket, ahol szép rendben felsorolták, ki melyik választófe­jedelem engedélyével utazik, mi a neve, hány éves, milyen val- lású, és Magyarhon melyik ré­szébe jut. Szita Lászlónak sajnos meg Dr. Szita László kellett szakítania ösztöndíját, megbetegedett. „Megláttam a paradicsomi gyümölcsöket, de ott kellett hagynom őket”, mondta bánatosan, hiszen ha­talmas és érdekes anyaghoz ju­tott. A búcsú nem végleges, idén tavasszal folytatni fogja a félbeszakadt munkát. Egyéb­ként a szerencse is mellészegő­dött:- Kint barátainknál töltöttem a lábadozás egy időszakát, s közben az ő jóvoltukból olyan ritkasággal találkoztam, mint a Magyarországról kivándorolt Schmidt János egyedülálló ha­gyatéka. 4500 oldalas kézirat és más anyagok szólnak a német­ség betelepítési kérdéseiről! Nincs mód a több órás izgal­mas beszélgetésünk visszaadá­A gépkocsik már rács mögött vannak Alig használt Lada mindössze ötezer forintért Az ötletadók meghúzódnak a háttérben, a piszkos munkát mással végeztetik. Elég egy fi­atalkorút kihasználni, akinek beszeszelt állapotban autóká- zásra támad kedve. Értelmes embernek ilyesmi még alko­holmámorban sem jut eszébe, főleg ha akad két társa, aki ki­figyeli, miként jut a kocsihoz. Keszüig tartott az út az első lopott „Zsigával”, de az italozás után másnap kijózanodás kö­vetkezett: az autókázásra vá­gyót útitársai megzsarolták, mondván: megveszik a jogtala­nul használt, jó műszaki álla­potú, kitűnően karbantartott Ladát 5000 forintért. Megfe­nyegették, ha nem adja oda ezért a nevetséges összegért, feljelentik a rendőrségen. Megegyeztek, elhajtottak üsarnótára, egyikük volt kato- íatársához, aki autószerelő. Tudták róla, hogy némi ellen- zolgáltatásért hajlandó „átala­kításokat” végezni járműveken. Neki is látott, de idővel meg­ijedt s szólt: vigyék el a kocsit, mert nem akar miatta bajba ke­rülni. A kérésnek eleget tettek, a gyanúsítottak elhajtottak, ám Szalánta környékén egy földú­ton kiszedték a Lada hasznosít­ható részeit: motort, sebesség- váltót, futóművet, szélvédő üvegeket, majd a maradékot beborították egy gödörbe és fel­gyújtották. Ezek után több régebbi típusú 1500-as és 1600-as Lada gép­kocsi tűnt el Pécsett. Csakhogy akadt közöttük egy olyan, ame­lyikkel - a keszüi úton - mű­szaki hiba miatt nem tudtak to­vábbmenni, így otthagyták. Ezen a szálon (is) jutottak az alakulófélben lévő bűnszövet­kezet nyomára. A rendőrség meglepetésszerű akciót szerve­zett, ennek során begyűjtötték a számításba jöhető elkövetőket, összeszedték a bizonyítékokat. Közben eljutottak Szalántára is, ahol két másik autóban megta­lálták az eltulajdonított kocsik­ból kiszerelt alkatrészeket. Időben, mert a társaság már újabb típusú Ladák „beszerzé­sét” tervezte, csakhogy a kor­szerűbb kocsik értékében nem tudtak megállapodni. A zsaro­lók 8000 forintnál többet nem voltak hajlandók adni ezekért, fiatalkorú társuk viszont 15-20 ezerre taksálta az árat. A nyomozási adatok szerint B. N., Sz. D., K. D. és /. Z. több mint félmillió forint kárt oko­zott. De azt már nehéz meg­mondani, hogy az eljárás során lefoglalt kocsikba átépített mo­torok és egyéb alkatrészek kö­zül eredetileg melyik kié. Az autók immár biztonságos helyen, rács mögött, a gyanúsí­tottak viszont még szabadlábon várakoznak a vizsgálat lezárá­sára és a bíróság ítéletére. Ruzsinszky Fotó: Szundi György sára, csak néhány érdekességre futja. A mai hazai németség elődei először az 1682-es évtől érkeztek. Sokan az örökösödési rend kárvallottjai voltak, máso­kat a kisfejedelemségek urainak önkénye űzött el, megint máso­kat a kihalt magyar területek megműveléséért felkínált ked­vezmények vonzottak. Tévhit, hogy főként svábok jöttek volna, ők a németségnek csak egy részét képezték, de például az olyan nagy törzsek, mint a Binder (Pinter), a Märcz, a Schmidt hesseniek voltak és protestánsok. A telepesek hoz­ták a maguk termelési tapaszta­latát, értékrendjét, szokásait. A kutatás segíthet megismerésük­ben, az elfogadásban és a tole­ranciában. Hodnik I. Gy. Tehetséges diákfizikusok (Folytatás az I. oldalról) A fizika tehetséggondozó programban érettségiig vehet részt a diák, a harmadikos és negyedikes középiskolások már a JPTE TTK fizikatanszékére járnak. A munkát Kiss Jenő szakértő fogja össze. Kiemelte: -A gyerekek itt egymást is fejlesztik. Sikerélményhez jut­nak, és van rájuk idő is, amiből nincs mindig elég az iskolák­ban. Előfordulhat, hogy a gye­reket helyben nem tudják eléggé felkészíteni, magára marad, hi­szen jó, ha csak egy igazi tehet­ség akad egy évben! Mivel vi­dékről körülményesebb a bejá­rás, és nincs is mindig elég pénz rá, tervezzük, hogy kiegészítésül bevezetjük a levelező formát is. Hogy előbbre tartanak-e tár­saiknál a tehetséggondozó prog­ramban résztvevő gyerekek, a mostani versenysorozatból is kiderülhet. Az Öveges vetél­kedő területi fordulójának négy vidéki helyszínén csak később összesítik az eredményeket, de a Pécs városi és környéki isko­lák diákjainak teljesítményét már ismerjük. A hetedikesek között az első Gelencsér Péter (Egyetem u. Alt. Isk.), a máso­dik Bonyár József (Mezőszél u.), a harmadik Lóránd Balázs (Jókai u.) lett. A nyolcadikosok között azonos pontszámmal szerezte meg az első helyet Horváth Eszter (Testvérvárosok tere) és Meliorisz Bálint (Belvá­rosi), míg a harmadik Glück László (Testvérvárosok tere) lett. Hodnik Ildikó Gy. Együttműködés a gyermekek egészségéért A gyermekbarátok moz­galma egészségvédő szövetsé­gének létrehozása és a gyerme­kek fokozottabb egészségvé­delme érdekében együttműkö­dési megállapodást írt alá csü­törtökön az Országos Dohány­füstmentes Egyesület és a Ma­gyarországi Gyermekbarátok Mozgalma. Tekintettel a lakosság, és nemkülönben a gyerekek ag­gasztó egészségi állapotára, a két szervezet szükségesnek tartja közös akciók szervezését az egészségvédelem és az egészséges életre nevelés je­gyében. Közösen kívánják el­érni az iskolai egészségtan okta­tásának bevezetését, de fontos­nak tartják egészség-táborok szervezését is. Megváltozó műsorsugárzás a Duna Tv-nél Február 12-től az eddiginél jóval nagyobb területen vehető majd a Duna Tv programja. Akkortól ugyanis a műsort az Eutelsat II F3-as műhold szu- pemyalábja helyett a széles nya­lábon sugározzák majd. Az átál­lás a hazai vételi térerősséget kismértékben változtatja majd meg. Tőlünk nyugatra változat­lan marad, míg keleti határain­kon túl jelentősen növekszik majd a térerősség értéke. Ezért az ország nyugati területein na­gyobb erősítés szükséges, ami esetenként az eddiginél na­gyobb átmérőjű parabolaanten­nát igényel. Péntektől bővül a Duna Tv műsorideje is, a mű­sorszünetekben pedig monosz­kóp, esetleg teletext jellegű su­gárzás lesz. 1500 aranykorona föld árverése Pécsváradon Elkelt a 90 hektár, az új gazdáknak kezdődhet a munka A pécsváradi művelődési házba kárpótlási jegyekkel ren­delkezők és kíváncsiskodók ér­keztek, hogy részt vegyenek a tegnap megtartott árverésen. Az emberekben még sok volt a bizonytalanság és egymásnak adva tanácsot illetve cseréltek véleményeket és próbálták meghatározni, hogy miként ve­gyenek részt a licitálásban. A Kárrendezési Hivatal részéről Horváth Attila árverés-vezető irányította a munkát, alaposan felkészültek a szükséges tech­nikai berendezésekkel, aztán sor kerülhetett mintegy 90 hek­tár földterület táblánkénti árve­résére, értékük mintegy 1500 aranykorona. Az eddigi hasz­náló a Pécsváradi Állami Gaz­daság volt. Három nagy területre került most sor a szilágypusztai ha­lastó szomszédságában, mint szántóterület és egy jelentékte­len kis területű, két és fél hektár erdő és gyep került kalapács alá. A kérdéses földterületet az állami gazdaság még nem ve­tette be, így mezei leltár költ­ségtérítést nem kell fizetni az új tulajdonosoknak, hanem már a tavasz beálltával megkezdhetik a tényleges munkát, most már a saját földjükön, illetve az apák­tól örökölt jogos tulajdonuk­ban. Azonban az is elhangzott, hogy 5 évig a földterületet el­adni nem lehet, azt művelni kell a jelenlegi tulajdonosnak. 3000 forintnál kezdődött a lici­tár, de az egész terület 500 Ft-os aranykoronas értékben ta­lált gazdára. A licitálás gyorsan zajlott, mivel a Kárrendezési Hivatal már a számítógépből vette ki a megrajzolt térképpel és szöveges határozattal, vala­mint a megfelelő adatokkal az okmányt és nyújtotta át az új tulajdonosnak. Nagyobb területhez jutott a fenti földekből Bachesz Rezső géplakatos. Felesége agronó- mus, a fia gépjárműtechnikus, a lánya pedig jogász és így csa­ládi alapon akarják megmű­velni a földjüket, és úgy érzik szakmailag is fel vannak ké­szülve, hiszen már eddig is nagyban foglalkoztak háztáji gazdasággal. Hasonló helyzetben van Pelcz János fuvaros is, akinek már jól menő sertéshizlaldája van, saját gépekkel rendelkezik és bérmunkát is szívesen fog vállalni a kisebb területtel ren­delkező földtulajdonosoknak, és ugyancsak így gondolkodik Johann Gyula is, - valameny- nyien pécsváradiak -, hogy családi összefogással művelik meg földjüket és ebből akarják megteremteni egzisztenciáju­kat. Sántha László

Next

/
Thumbnails
Contents